Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-06 / 4. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJAI XLIV. ÉVF., 4. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. JANUÁR 6., SZERDA Lapot torit a vád tanúja (3. oldal) Új fogyasztói árak (0. oldal) Puskás és balszélsője (7. oldal) Zárszámadás előtt a rétsági gazdaságokban Nőtt a termelés« híja van a nyereségnek Mezőgazdasági munkák—télen Ritkán fordul elő az, ami most csaknem átalános: ja­nuár elején érdemi munkák folynak a határban. Az idő­járási körülmények és a ta­laj állapota olyan, hogy az elmaradt őszi mélyszántást folytatni lehet. A szántásra kiszemelt terület mintegy tizede maradt a december eleji fagyok beálltakor for­gatás nélkül; most a mun­kával jobban elmaradt gaz­daságok is pótolják ezt a tennivalót. A lehetőséggel élve a nagyüzemek szinte teljesen behozzák a lemaradást, emellett folytatják a két ün­nep között megkezdett egyéb munkákat is: a szőlő és a gyümölcsfák metszé­sét. valamint a szervestrá- gya-hordást. Mivel az idő­járás a szokottnál jobban kedvez, az üvegházikban és a fóliasátrakban a primő­rök ültetéséhez is koráb­ban hozzáláthattak. A ha­tár képe biztatóbb, mintegy évvel korábban: az ősz első felében ezúttal is igen ke­vés eső esett, amit különö­sen az alföldi megyékben sínylették meg a vetések; mivel az elmúlt hetekben ez a térség is csapadékhoz ju­tott, az enyhe időben való­sággal „fellélegeztek”, fej­lődésnek indultak a növé­nyek. így ha a tél valóban beáll és megfelelő hótaka­rót kapnak a kalászosok, a tavasszal megerősödve nö­vekedhetnek tovább. Határszemlét tartanak ezek­ben a napokban Somogy megye legtöbb nagyüzemé­ben. Az őszi vetések álla­potát ellenőrzik, s az eddi­gi megállapítások szerint a megfelelő időben elvetett ka­lászosok, valamint a lucer­na és a repce kelési aránya és fejlettsége jobb a sok­éves átlagnál. Ebben az is közrejátszik, hogy a föld­művelők egyre nagyobb ta­pasztalatot szereznek arról: miként lehet száraz talajon is viszonylag jó vetőágyat készíteni. Az ország többi részén, így például a Baranya me­gyei termelőszövetkezetek­ben a traktorosok azokat a háztáji és zártkerti földe­ket szántják, amelyekre a nagyüzemi táblák őszi mély­szántása miatt nem került sor. Mohács környékén a trak­torosok egyrésze az őszi ve­tések fejtrágyázásához is hozzálátott. A történelmi borvidékek közül a Mecsek környékén metszik a szőlőt, és hozzá­fogtak a nagyüzemi gyü­mölcsfák ápolásához is. A kiskertekben a lemosó per­metezés szintén megkezdő­dött. A kertészek a fólia­sátrak felállítását végzik, sőt helyenként már a leg­korábban érő zöldségek magvait, illetve palántáit is a földbe helyezték. A most tűzdelt salátapalántákból február végén már termést várnak. A Tokajhegyaljai Állami Gazdasági Borkom­binátban a szőlőrügyek vizs­gálatával kezdték a téli sző­lőápolást, eszerint a termő­rügyek életképessége igen jó. A gazdaság 1100 hek­tárnyi ültetvényeiben el­kezdték a metszést, és a ta­valy kifagyott tőkék pótlá­sához a gödröket is kiásták. A Pest megyei Dánszent- miiklóson, Törökbálinton és Fóton az őszibarack-, a meggy-, a cseresznye- és az almafák metszésének a fe­lénél tartanak a gazdaságok. A Rétság és környéke mezőgazdaságában megha­tározóak a termelőszövetke­zetek: a művelhető föld­terület csaknem 100 száza­lékán gazdálkodik a nyolc szövetkezet. A gazdasági egységek kollektívái — a növekvő népgazdasági követelmé­nyekhez igazodva — az elmúlt esztendőben csaknem 9 százalékkal termeltek töb­bet, mint 1986-ban. Ám az elért eredmények nem kí­vánatos differenciálódást is takarnak az egyes ágaizatok és üzemek között. A szö­vetkezetek egy részénél a gazdálkodás színvonala stagnált, vagy a korábbihoz képest visszaesett. Csökkent a tartósan jó eredménnyel gazdálkodó kollektívák száma. A nyere­ség várhatóan összesen 63 millió forintot tesz ki, s ez az eredmény szinte vala­mennyi szövetkezetnél a tervezett alatt marad. . Az alaptevékenységen be­lül a növénytermesztés po­zíciói nem felelnek meg a követelményeknek. A vetés- szerkezetben meghatározó kalászos gabona termése az aszály- és fagykárok miatt elmaradt a tervezettől. A A még mindig sok bi­zonytalansági tényező miatt nagy érdeklődés jellemezte a közalkalmazottak szak- szervezetének megyei titkár­sága által szervezett érte­kezletet tegnap Salgótarján­ban, ahol a közalkalmazot­tak 34 alapszervezetének és 4600 dolgozójának képvi­seletében az szb-titkárok, a gazdasági felelősök és a számvizsgáló bizottságók elnökei voltak jelen. Az értekezlet témája a szak- szervezeti tagdíjfizetés új rendjével kapcsolatos alap- szervezeti tennivalók is­mertetése, a határozat gya­korlati alkalmazása. Farkas Sándorné dr., a közalkalmazottak szakszer­vezete megyei titkárságá­nak elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Bodor Lászlóné megyei titkár a szakszervezet előtt álló idei feladatokról, többek között az új tagdíjrendszer elveiről, a meghosszabbított ügyfél­fogadás tapasztalatairól, s azokról a megyei és területi rendezvényekről szólt, ame­lyéknek 1988-ban a közalkal­mazottak megyei szakszer­vezete lesz a házigazdája. A szakszervezeti tagdíjfi­zetés új szabályait, s azők gyakorlati megvalósítását Magócs Józsefné, a megyei titkárság gazdasági mun­Kibővített ülést tartott kedden — Bpck Tamás el­nök vezetésével — a Ma­gyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége. Az ülésen vállalati tapasztalatokat ösz- szegezve, azt vizsgáltak, ho­gyan bővíthető a KGST-or­szágokkal folytatott gazda­sági együttműködés. Az elíe­napraforgó és á lencse ho­zama viszont jobb volt a vártnál, ám e két árunövény értékesítési körülményei az elmúlt évekhez viszonyítva, tavaly romlottak. A nagyüzemekre jellem­ző volt az 1987-es esztendő­ben a megújulási szándék. Ennek keretében több he­lyen tovább finomították a vetésszerkezetet, s új szer­vezési, termelési eljárások meghonosítását kezdemé­nyezték. A takarékos talaj- művelés területén az útke­reső megoldások egyike a rétsági termelőszövetkezet gesztorságával a folyékony műtrágyázás bevezetése. Az állattenyésztésben a létszámstabilitást nem sike­rült megvalósítani. A szarvas­marha és a juhágazat jö­vedelemtermelő képessége romlott, az állatartó épüle­tek kihasználatlansága to­vább növekedett. A vágó­baromfi eredményességét, értékesítési gondok nehezí­tették. Kedvező tendenciák ta­pasztalhatók viszont az élel­miszer-feldolgozásban. Né" zsán megépült, Nógrádon pedig kibővült a hűtőkapa­citás és több oldalú lett a kihasználás is. A drégely- palánki gyümölcsfeldolgo­kaibizottságának vezetője is­mertette. Az új tagdíjrend­szer egyik leglényegesebb eleme, hogy a szakszerveze­ti tagok a havi nyugdíjjá- rulék alapjául szolgáló ke­resetük alapján fizetnek tag­díjat, ami a korábbinál ugyan nagyobb, de miután a tagdíjjal az adóköteles jö­vedelem csökkenthető, így a tagot ténylegesen terhelő tagdíjösszeg nem haladja meg a nettó keresetének egy százalékát. (Habár —, mint ismeretes — az egyszázalé­kos tagdíjat a bruttó kere­set után kell megállapítani.) Másik lényeges része a februártól alkalmazandó tagdíjrendszernek az, hogy a tagok megbízást adhatnak munkáltatójuknak arra, hogy tagdíjukat a bérjegy­zéken feltüntessék és azt megbízásuk alapján kerese­tűikből levonják. Ezzel a tagdíjfizetéssel járó admi­nisztráció nagymértékben csökkenthető. Hangsúlyozta azonban, hogy ilyen megbí­zás adására a tagok nem kötelezhetők, s továbbra is lehetőség van a tagdíjak készpénzben való befizetésé­re. Ezzel az új fizetési mód­dal egyidőben megszűnik a tagdíjbélyeg is. Szunyogh Tiborné, a me­gyei titkárság számvizsgáló bizottságának elnöke azt gadott ajánlások szerint a legfontosabb tennivaló a hazai és a külföldi vállala­tok közötti közvetlen kap­csolatok erősítése, a terme­lők és felhasználók szoro­sabb együttműködési le­hetőségének megteremtése. A Kamara véleménye . sze­zóban dzsemmel és sava­nyúsággal bővült a termék- választék, nőtt az ivóié ter­melése. Megalakult a rét­sági tsz és egy holland cég burgonyafeldolgozó vegyes . vállalata. Dinamikuson fejlődött a rétsági ÉPSZÖV gesztorsá­gával működő Drégelyvár Gazdasági Társaság is. ör­vendetes, hogy tovább erő­södött a szövetkezetek kö­zött az integrációs tevé­kenység, így a térségben megtermelt mezőgazdasági alapanyagok jelentős része feldolgozott állapotban ke­rül exportra és belföldi ér­tékesítésre. Az alaptevékenységen kí­vüli ágazatokban előirány­zott feliadatok összeségében teljesültek. Az 1987. évi ter­melés 'várhatóan 6 száza­lékkal haladja meg az elő­ző esztendeit. Bővült az ipa* ritermék-gyártás, mérséklő­dött viszont az építőipari tevékenység. A jövedelme­zőség javítására irányuló erőteljes szelekció ellenére elsősorban a telephelyen kí­vüli szakcsoportokban, kö­zös vállalkozásokban . to­vább növekedett a vesztesé­ges termelés és gond volt a törvényes működéssel is. hangsúlyozta, hogy termé­szetesen az alapszervezetek­nek arra kell törekedniük, általános legyen a tagok megbízása alapján a levo- náisos-átutalásos rendszer, hiszen ez egyszerűsíti az ad­minisztrációt. Az alapszer- vezeti számvizsgáló bizott­ságoknak pedig azt java­solta, hogy az új tagdíjrend- . szer bevezetésében segít­sék a szakszervezeti bizott­ságokat. Az ismertetők után az ér­tekezleten felszólalók töb­ben is elmondták, hogy ez az új tagdíjrendszer sok alapszervezetnél nem jelent könnyebbséget, sőt például a körzetközponti tanácsoknál jelentős nehézségeket okoz. Mások arról szóltak, hogy a szakszervezeti tagdíjrend­szer változása nem differen­ciál a kis- és nagydíj jal ren­delkező szakszervezeti ta­goknál, ami sok esetben fe­szültségekkel járhat. Kocsis Istvánná, a közal­kalmazottak országos ve­zetőségének osztályvezetője válaszátoan-íelszölalásában azt emelte ki, hogy a tag­díj adómentes, s így a tagok által fizetett díj nem éri el a bruttókereset egy száza­lékát, de az alapszervezetek várhatóan az előző évinél több bevételhez juthatnak. rint a korábbinál nagyobb erőfeszítéseket kell tenni az import növelésére. Ennék feltétele, hogy az állami szervek és a vállalatok együttműködése révén ha­tékonyabbá váljon a piaci lehetőségek feltárása és hasznosítása. Adómentes a szakszervezeti tagdíj Egyes területeken nem jelent könnyebbséget Á Gazdasági Kamara ügyvezetőségének ülése Vizsgaidőszak a főiskolán . Ezekben a napokban félezernél több hallgató vizsgázik a Pénzügyi és ISzámviteli Főiskola salgótar­jáni intézetében. A 242 nappali tagozaton tanuló di­ák számára december 21-én kezdődött a vizsgaidőszak. A levelező (tagozatosoknak az új tanulmányi és vizs­gaszabályzat módot adott arra, hogy ez utolsó konzul­táció után nyolc jiapP&l számot adhassanak a felké­szültségükről. Így ők 293-an már október 30-tól húz­hattak a tételekből. A vizsgaidőszak azonban mind­két tagozat hallgatóinak egyszerre, január 29-én fejeződik be. (A második félév szintén egységesen, február 1-jén kezdődik. Képeink tegnap készültek az intézmény írásbeli és szóbeli vizsgáin. —képek: kulcsár—

Next

/
Oldalképek
Tartalom