Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-06 / 4. szám

2 NOGRAD 1988. január 6., SZERDA Vegyi fegyverek Genscher az USA-t hibáztatja a gyártásért Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter hétfőn bírálta az Egye­sült Államokat, amiért két­komponensű (bináris) vegyi fegyvereket gyárt. — A világnak nem arra van szüksége, hogy a vegyi harcanyagok mind tökélete­sebb változatait állítsák elő, hanem arra, hogy teljesen eltiltsák e fegyverek min­den fajtáját. A bináris ve­gyi fegyverek gyártásának újrakezdése is jelzi, milyen sürgős feladat ilyen egyez­mény kidolgozása — hang­súlyozta újságírók előtt a nyugatnémet diplomácia ve­zetője. Genscher főleg a nyugatot hibáztatta azért, hogy még nincs megállapodás a vegyi fegyverek tilalmáról. Bí­rálta azokat a nyugati kaito- napoliitikusókat, akik sze­rint az ilyen megállapodás betartását nem lehetne meg­bízhatóan ellenőrizni. A Szovjetunió e kérdés kapcsán is elfogadja a helyszíni el­lenőrzés gondolatát. Ezután a nyugatnak nem volna sza­bad • újabb követelésekkel előállnia, és új akadályokat gördítenie a megegyezés út­jába — jelentette ki Gen­scher külügyminiszter. (MTI) Bécsi konzultációk Nem fejlődik a NATO álláspontja n bűn laboratóriuma Christiania bizonytalan • •» ##■ jovoje Christiania, a dán fővá­ros egyik legfurcsább ne­vezetessége egyelőre megme- hekült. A parlamentben ta­valy heves vita után lesza­vazták a kisebbségi jobbkö­zép kormányt, amely fel akarta számolni ezt a „sza­bad közösséget”. A kabinet nem bukott meg, de a balol­dali pártoknak köszönhető­en nem kerül lakat a haj­dani kaszárnyából lett hip­pitábor kapujára. A Koppenhága belterüle­tén található Christiania köz­vetve 1968 szüleménye: az akkori diáklázongások részt­vevői hozták létre 1971-ben ezt a közösséget, amelynek eredeti célja az volt, hogy a társadalom peremére szo­rult fiatalokat, kábítószere­seket, börtönből szabadulta­kat, vagy a munkanélkülie­ket és az otthontalanokat felkarolja, tanítsa, esetleg munkát biztosítson nekik a közösség összetartó erejével. Valóságos önálló államala­kulattá vált, saját törvé­nyeivel. Külön felhatalma­zás nélkül még a rendőrség sem léphetett lse Christiania kapuján. Az utóbbi időben azonban a közösség egyre rosszabb hírnévre tett szert. Szinte mindennaposakká váltak az összetűzések a hatóságokkal, elsősorban kábítószer­ügyek miatt. A kábítószer­csempészek kitűnő alanyo­kat találtak itt árujuk el­adására, és ez az üzlet olyan méreteket Öltött, hogy arra nemcsak a koppenhá­gai, hanem a stockholmi és az oslói kormány is felfi­gyelt. Összefogást sürgettek a „bűn laboratóriuma el­len”. Tavaly novemberben például húsz fiatalt, köztük egy 13 éves „marihuána-ke­reskedőt” vettek őrizetbe, és négy kiló kábítószert koboz­tak el tőlük. A koppenhágaiak egy ré­sze szerint a Christiania ál­landó provokációt jelent a rendhez és a törvényhez ra­gaszkodó királyság számára. Sokan viszont úgy véleked­nek, hogy „kell egy hely azok számára, akik képtele­nek beilleszkedni a társa­dalomba”. Tavaly szeptemberben a Christiania lakói és a rend­őrség között annyira elmér­gesedett a viszony, hogy a fiatalok barikádokat emel­tek, kőzáport, benzinespa­lackokat zúdítottak a rend­őrökre. Mindezt a választási kampány kellős közepén ... A hatóságok immár politi­kai megoldást várnak. Chris­tiania vezetői is szeretnék megtisztítani a közösséget a kétes elemektől, de úgy tű­nik, kicsúszott az irányítás a kezükből. A „szabad kö­zösség” jövője annak elle­nére is bizonytalan, hogy a baloldali pártok egyelőre meg tudták menteni Chris- tianiát, amelyet a kormány javaslata szerint egy éven belül le kellett volna rom­bolni. (MTI) A résztvevő országok többségének meggyőződé­se, hogy európai hagyomá­nyos fegyverzet és had­erők csökkentéséről szóló tárgyalások még idén meg­kezdődhetnek — írja a Krasznaja Zvezdában Ta- tarnyikov vezérőrnagy. A szovjet katonai szakértő a Varsói Szerződés és a NATO küldöttségeinek a tárgyalá­sok témaköréről és céljai­ról folytatott bécsi konzul­tációk befejeződött fordu­lóját értékeli, azok részt­vevőjeként. A tábornok em­lékeztet arra, hogy a was­hingtoni csúcstalálkozó ked­vezően hatott a konzultációk légkörére. Fontos, hogy a KKR—HHR-szerződést kö­vetően a hagyományos had­erő és fegyverzet, valamint a harcászati nukleáris erők problémája kerül az európai leszerelés központjába. A felek arról már meg­állapodtak, hogy a jövőbe­ni tárgyalások az összeu­rópai folyamat keretébe il­leszkednek és elvi megálla­podás született arról, hogy még 1988-ban megkezdik az érdemi munkát. Ez azt jelzi, hogy a NATOországok is érdekeltek a tárgyalásokban, azonban továbbra is ragasz­kodnak ahhoz, hogy azokon csak a hagyományos had­erőkről és fegyverzetről es­sék szó. Nem lehet azon­ban szó európai stabilitás­A düsseldorfi törvényszé­ken kedden megkezdődött a terrorcselekmények elkö­vetésével, illetőleg előkészí­tésével vádolt Ali Abbasz Hamadei bűnpere. Az NSZK főállamügyész­sége szerint a 29 éves, liba­noni és nyugatnémet állam­polgárságú férfi irányította tavaly januárban két nyu­gatnémet üzletember Bej­rútban történt elrablását. Rudolf Cordest, a Hoechst gyár helyi kirendeltségének vezetőjét és Afred Schmid- tet, a Siemens cég képvise­lőjét Hamadei felbújtására állítólag a Hezbollah nevű Irán-barát síita szervezet emberei ragadták el. Előb­bit még mindig túszként tartják fogságban, Schmid- tet azonban azóta visszaen­gedték hazájába. E túszszedés mögött — a vádirat szerint — Ali Abbasz Hamadeinek az a szán­déka rejlett, hogy ily mó­don eszközölje ki fivére, a szintén az NSZK-ban letar­tóztatásban lévő Moham­med Ali Hamadei szabad­lábra helyezését. A később bíróság elé ál­lítandó Mohammedet azzal gyanúsítják, hogy 1985. jú­nius 14-én részt vett a ról és biztonságról, ha kima­rad a harcászati rakéták állandóan fejlődő osztá­lya és a csapásmérő /harcá­szati légierő. A harcászati atomfegyvereket és a hagyo­mányos fegyvereket nem lehet különválasztani, hi­szen az ilyen eszközök több­sége kettős rendeltetésű — hangsúlyozza Tatarnyikov. Mint azt a VSZ politikai tanácskozó testületé budia- pesti felhívásában megjelöl­te, a következő lépésként egy-két év alatt 100—150 ezer fővel csökkenthetők a haderők mindkét oldalon, utána 5—7 év alatt a jelen­legi szint egynegyedével, vagyis mindkét oldalon nagy­jából félmillió emberrel. Ezután a haderők és a fegyverzet csökkentésének és átalakításának azt a célt kell szolgálnia, hogy mind­két oldalon csupán védelmi rendeltetésű eszközök ma­radjanak, a támadó hadmű­veletek kizárhatók legye­nek. Ez az elképzelés figyelem­be veszi a két fél érdek- egyensúlyának legérzéke­nyebb pontjait. A NATO ál­láspontja azonban már több mint egy éve nem fejlődött. Megoldatlan még a tárgya­lások földrajzi illetékessége, és a részvevők meghatáro­zása, és a szükséges el­lenőrzési intézkedések köre, — írja- Tatarnyikov ve­zérőrnagy. TWA amerikai légitársaság Aithénból Rómába tartó utasszállító repülőgépének elrablásában. A Bejrútiba irányított gép egyik utasát, Robert Dean Stethem ame­rikai haditengerészeti köny- nyűbúvárt a terroristák meggyilkolták. Ali Abbasz Hamadei feb­ruár 10-ig tartó perében a védelem kedden tagadta, hogy a vádlottnak közelen­ne a nyugatnémet állam­polgárok említett elrablá­sához. Egyben felszólította a Rudolf Cordest továbbra is fogságban tartó szervezetét, hogy túszát haladéktalanul engedje szabadon. Nem sóikkal a per kezde­te előtt azonban — minta nyugatnémet rádióállomá­sok jelentették — a szerve­zet megtorlással fenyegette meg a nyugatnémet hatósá­gokat- Egy levelében azt ál­lította, hogy Mohammedet embertelen körülmények kö­zött tartják a börtönben az NSZK-ban. Arra hivatkoz­tak, hogy Schmidt korábbi elengedése a „jószándék” megnyilvánulása volt, ám most az NSZK-nak — így a levél — tudnia kell: a ,dúsz- kártya csak az egyik a szervezet kezében lévő aduk közül”. (MTI) ' . . v ■ ' Emberrablást per az NSZK-ban Csak a múzeumoknak marad Rakéta leszerelési menetrend Grósz Károly interjúja Az ország előtt álló idei feladatokról, a magyar gaz­daság helyzetéről, társadal­munk gondjairól, a kibon­takozási programról és a nemzetközi helyzetről nyi­latkozott Grósz Károly kor­mányfő a lengyel kormány lapjának a Rzeczpospolitá- nák. A Grósz Károly fény­képével illusztrált interjú a lap keddi számában je­lent meg. (MTI) PB-ülés Szolnokon Szabó István lett a megyei első titkár A Szolnok megyei pártbi­zottság kedden ülést tartott, amelyen részt vett és felszó­lalt Lukács János, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, A testület megvitatta és elfogadta a megyei pártfegyelmi bizott­ság 1987. évi munkájáról szóló jelentést, majd megtár­gyalta és jóváhagyta a párt- bizottság 1988. évre szóló munkatervét. Az ülésen Sza­bó Istvánt, a Központi Bi­zottság tagját, a jászberényi városi pártbizottság első titkárát megválasztották a megyei pártbizottság első titkárának és a végrehajtó bizottság tagjának. (MTI) A sajtó hűvös volt Thatcher Kenyában Margaret Thatcher brit miniszterelnök kedden, ke­nyai látogatása második napján csaknem kétórás megbeszélést folytatott Da­niel Arap Moi köztársasági elnökkel. A találkozó té­májáról hivatalos közle­ményt nem adtak ki, de brit diplomáciai források arról tájékoztattak, hogy a két vezető nem jutott egyetér­tésre a Dél-Afrikával kap­csolatos kérdésekben. A nap folyamán Thatcher megkoszorúzta Jomo Ke- nyattának, Kenya első el­nökének sírját. A kenyai sajtó hűvösen fogadta a brit kormányfő látogatását; az ország köz­véleményével együtt a pre­toriai rendszerrel szemben keményebb álláspontot vár Nagy-Britamniától. Thatcher ellenzi a Dél-Afrika elleni korlátozott gazdasági szank­ciók bevezetését, jóllehet ezt a nyugat-európaii országok többsége és az Egyesült Ál­lamok is támogatja. A közepes és rövidebb ha­tótávolságú rakéták felszá­molásáról aláírt szovjet— amerikai szerződés, vala­mint a rakétaeszközök fel­számolását szabályozó el­járásokról készült jegyző­könyv pontosan meghatároz­za a felszámolási folyamat időbeni kereteit, annak rend­jét, a rakéták és indítóberen­dezések, valamint a hozzá­juk tartozó kiegészítő fel­szerelések megsemmisítésé­nek módját. A megállapodás konkrétan megszabja .a rakéták telepítési körletei­nek, a rakótakilövő bázisok és kiegészítő objektumok megsemmisítésének módját, meghatározza a megsemmi­sítésre kijelölt rakétaeszkö­zök elemeit. A szerződés értelmében meg kell semmisíteni mind a 826 közepes hatótávolságú szovjet rendszerbe állított és rendszerbe nem állított szov­jet rakétát, beleértve a 470 rendszerbe állított egy­séget is, továbbá mind a 689 rendszerbe állított és rend­szerbe nem állított közepes hatótávolságú amerikai ra­kétát, beleértve a 429 rend­szerbe állított rakétát is. Ami a rövidebb hatótávol­ságú rakétákat illeti, a Szovjetunió e rakétaosztály 926, az Egyesült Államok pedig 170 rakétáját semmi­síti meg. A közepes hatótávolságú rakétákat, vagyis, amelyek hatótávolsága 1000 és 5500 kilométer között van, három év alatt két szakaszban kell megsemmisíteni, az első sza­kasz 29 hónap, a második 7 hónap. E folyamat mindkét fél részére egy időben kez­dődik és fejeződik be, mely­nek során az Egyesült Álla­mok rakétáinak valamennyi típusát csökkenti, mégpedig a Pershing—2 ballisztikus rakétákat és a földi indítá­sú BGM—109 G típusú irá­nyított robotrepülőgépeket oly módon arányosan, hogy azok a folyamat egész ide­je alatt a két megsemmisí­tésre ítélt rakétarendszer eredeti kölcsönös arányát megtartva csökkenjenek. A megállapodás szerint a kö­zepes hatótávolságú rakétá­kat, azok indító-, kisegítő berendezéseit, teljes szer­vezeti egységként kell a megsemmisítés helyére szál­lítani. A Szovjetunió ese­tében ez 10 darab egyenként 2, vagy 3 SS—20-as rakéta­osztályból álló ezredet, az Egyesült Államok esetében Pershing—2.es ütegeket és automata robotre- pülőgép-osztályokat jelent. A rövidebb hatótávolságú rakétákat, vagyis, ame­lyek repülési távolsága 500— 1000 kilométer, másfél év alatt semmisítik meg. En­nek során a felek vala­mennyi rendszerbe állított rövidebb hatótávolságú ra­kétáját és azok dndítóberen- dezéseit, valamint a rend­szerbe nem állított ilyen ra­kéták indítóberendezéseit is a szerződés aláírása után számított 3 hónapon belül a megsemmisítés helyére kell szállítani. A szerződés meg­kötése után 3 éven belül ugyancsak a megsemmisítés helyére kell szállítani a rendszerbe nem állított rö­videbb hatótávolságú raké­tákat is. A szerződés értel­mében a rakétákat és indító- berendezéseket nem szabad azonos helyen megsemmisí­teni, és a megsemmisítés helyszíneinek több mint 1000 kilométer távolságra kell egymástól lenniük. A közepes és rövidebb ha­tótávolságú rakétákkal együtt meg kell semmisíte­ni azok nukleáris robbanó­fejeit is, beleértve az ame­rikaiaknak a nyugatnémet Pershing—1/A rakétákon le­vő 72 nukleáris robbanófe­jét is. A rakétaeszközökkel együtt számolják fel a rakéták te­lepítési körleteit, kisegítő felszereléseit és berendezé­seit. A közepes, vagy rövi­debb hatótávolságú rakéták bázisai átalakíthatok a je­len szerződésben nem érin­tett, más rakéíaosztályok fo­gadására, ám a feleknek e tevékenységüket időben a másik fél tudomására kell hozniuk, meg kell határoz­niuk az átalakítás időpont­ját, és azokat a célokat, amelyek érdekében a raké­tabázist átalakítják. A ra­kétaeszközök felszámolását szabályozó eljárásokról alá­írt jegyzőkönyv a rakéták megsemmisítési módjának azok felrobbantását, vagy elégetését jelöli meg. A kö­zepes hatótávolságú raké­ták megállapított mennyi­sége (100 egység) megsem­misítési módjának a rakéta fellövését tekinti. A raké­ták robbanófejeit leszere­lik, nukleáris tölteteiket el­távolítják, a robbanófejet pedig présgépek segítsé­gével használhatatlanná te­szik. Az indítóberendezéseket és kisegítő berendezéseket oly módon számolják fel, hogy azokat katonai felhaszná­lásra alkalmatlanná teszik. Így például az indítóberen­dezés állványainak erősítő illesztését átvágják, eltávo­lítják az indítóállvány egy részét stb. Ehhez hasonló módon szerellik le a rakéta- szállító eszközöket is. A mozgó rakétaindító beren­dezések és rakétavontatók népgazdasági felhasználása megengedett. A rakétaeszkö­zök megsemmisítésére köl­csönös megállapodás alapján külön helyeket jelölnek ki. A Szovjetunióban 8, az Egyesült Államokban 2 ilyen hely lesz. A rakéták fizikai megsemmisítésén kí­vül ezekből néhányat mú­zeumi célra is átadhatnak. A felek 15 közepes, illetve rövidebb hatótávolságú ra­kétát őrizhetnek meg, mú­zeumi bemutatásra. Minde­nekelőtt persze az a legfon­tosabb, hogy mindkét or­szág törvényhozása mielőbb ratifikálja a szerződést... V. Alekszéjevszkij A vasasbányai omlás ügye A Pécsi Megyei Bírósá" gon kedden befejeződött a szakértők meghallgatása az 1986. február 18-án történt vasasbányai fejtésomláis ügyében. A magyar bányá­szat legutóbbi fél évszáza­dos történetének legna­gyobb méretű omlása öt lengyel és hat magyar bá­nyász életét követelte. A tragikus tömegszereijcsétr lenséget a vádirat szerint a termelési és biztonsági előírások megszegése, a fe­dőkőzet veszélyes kiüregese- déséhez vezető szabályelle­nes széncsapolósok és a biz­tosítás hiányosságai okoz­ták. A bányaüzem nyolc bíróság előtt dolgozóját — köztük az üzem akkori vezetőjét a csapatvezető vájárt és a műszakvezető aknászt — foglalkozás körében elköve­tett gondatlan veszélyezte­tés vádjával állították a bíróság elé. Az eddigi tárgyalások so­rán — többek között a szak­értői véleményekben is — elhangzott, hogy a példát­lan kiterjedésű, csaknem félszáz méter hosszúságú fejtésomlást a Mecsekben rendkívül ritkának számító jelenség előzte meg: a ki- üregesedett kőzetkürnyezet- ben stabilitását vesztett frontfejtés a biztosrtószer­kezettel együtt lengésbe jött, s azután omlott össze. A keddi tárgyaláson az egyik szakértő hangoztatta, hogy a fejtés ilyen mérvű instabili­tását csak speciális célú tu­dományos kutatások ered­ményeinek ismeretében le­hetett volna felismerni, ilyet pedig még nem foly­tattak a Mecsekben. A tárgyalást a bíróság újabb tanúk beidézése és meghallgatása végett elna­polta. Várhatóan a február 2-án kezdődő tárgyaüáison kerül majd sor a vádi és a védőbeszédekre is. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom