Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-30 / 25. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 25. SZÁM ÁRA: 2,20 FT 1988. JANUÁR 30., SZOMBAT Válófélben? (5. oldal) Á NÓGRÁD Bátonyterenyén (9. oldal) Akik a pályán kívül is győztek (11. oldal) > .1 .......... ■■ wá A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom 1987. évi fejlődéséről Az 1987. évi gazdasági folyamatokban sze­rény, a fő célok tekintetében a tervezettnél kisebb javulás következett be. A népgazda­ság külső egyensúlyi helyzete az előző évi­nél kedvezőbben alakult, de a javulás az előirányzottat nem érte el. A gazdasági növekedés élénkült. A termelés növekmé­nyének nagyobb része a belföldi felhasz­nálás és nem a kivitel céljait szolgálta. A termelés és a kivitel szerkezetében csekély változások következtek be, azok mértéke, esetenként fránya sem felelt meg az egyen­súlyi és a hatékonysági követelményeknek. A gazdaságban létrehozott többletjövedelem túlnyomó része áremelkedésből származott. A rubelelszámolású fizetési mérleg több­lettel zárult, a nettó adósság ebben az irány­ban csökkent. Konvertibilis valutákban a nettó adósságállomány tovább nőtt. Az adósságnövekedés mérsékeltebb volt az elő­ző évinél. A fizetési mérleg hiánya ugyanis kevesebb lett, ez részben a külkereskedelmi forgalom alacsonyabb behozatali többletéből, részben az idegenforgalom nagyobb bevételi többletéből adódott. Az adósságszolgálat — kamat és törlesztés — terhei némileg mér­séklődtek. Az állami költségvetés bevételei a kiadásoknál jobban emelkedtek, a hiány kisebb lett a tervezettnél és az előző évi­nél. Ebben szerepe volt az év közben meg­tett intézkedéseknek is. Az anyagi és nem anyagi ágak teljesít­ményét kifejező bruttó hazai termék volu­mene 2,5—3 százalékkal emelkedett, értéke — előzetes becsült adatok alapján — mintegy 1200 milliárd forint volt. Az anyagi tevé­kenységet tükröző nemzeti jövedelem 2—2,5 százalékkal nőtt. A belföldi felhasználásra fordított termékek és szolgáltatások mennyi­sége az előirányzott csökkenés helyett kb. 2 százalékkal emelkedett. Többet fordítottak fogyasztásra és beruházásra az előző évinél, a készletek mennyisége nem nőtt. A fogyasz­tás növekedéséhez hozzájárultak az év má­sodik felében fellendülő iparcikkvásárlások. A lakosság megtakarítási hajlandósága csök­kent. A belföldi felhasználás értéke több volt a termelésénél. A népgazdaság behozatali többlete kb. 6 milliárd forintot tett ki, szemben az előző évi 15 milliárd forinttal. A beruházások előző évben kezdődött élénkülése folytatódott: a népgazdasági be­ruházások összege 291 milliárd forint volt, folyó áron 12 százalékkal, összehasonlító áron mintegy 6 százalékkal több az előző évinél. Az üzembe helyezett beruházások értéke lassabban nőtt, mint a pénzügyi teljesítés, a befejezetlen beruházásod állománya na­gyobb, mint 1986 végén. A népgazdaság ál­lóeszköz-állománya gyarapodott, az anyagi ágakban gyorsabb ütemben, mint a termelés. Az aktív keresők száma egy év alatt 18 ezer fővel, 0,4 százalékkal csökkent és az év végén 4 867 ezer fő volt, ez a népesség 45,9 százaléka. A szocialista szektor aktív keresőinek száma 36 ezer fővel csökkent, a magánszektoré 18 ezer fővel nőtt, az utób­biak aránya az aktív keresők között 5,4 szá­zalékról 5,8 százalékra emelkedett. Az anyagi ágakban 55 ezer fővel, 1,4 szá­zalékkal kevesebben, a nem anyagi ágakban 37 ezer fővel, 3,6 százalékkal többen dol­goztak 1987 végén, mint egy évvel koráb­ban. A létszám az iparban, az építőiparban, valamint a mezőgazdaság és erdőgazdálko­dásban csökkent. A foglalkoztatási helyzetet az jellemezte, hogy a gazdaság egészében több volt a be­töltetlen munkahelyek száma, mint ahányan állást kerestek, ugyanakkor az ország egyes körzeteiben, elsősorban az északkeleti te­rületen, valamint a szakképzetlenek körében megnőtt azoknak a száma, akiknek elhelyez­kedése hosszabb időt igényel. A hatékonyság 1987-ben, többévi stagná­lás után, az anyagi ágakban javult. Az élőmunka-ráfordítás csökkent, a munkater­melékenység mintegy 4 százalékkal emelke­dett. Az eszközhatékonyság romlása folyta­tódott. Az egységnyi termelésre jutó anyag­felhasználás több területen csökkent, ösz- szességében azonban — a termelési szerke­zet kedvezőtlen változása miatt — nem ja­vult. A népgazdaság energiafelhasználása 2,2 százalékkal emelkedett úgy, hogy az anyagi ágak felhasználása összességében 0,7 szá­zalékkal, a lakossági és a kommunális szféráé együttvéve 4,7 százalékkal nőtt. Az egységnyi termelésre jutó energiafelhasználás az anyagi ágakban 1,5—2 százalékkal csök­kent. Az energiaforrásokon belül nőtt a ha­zai termelés és csökkent az import aránya: a rendelkezésre álló energia 51 százaléka hazai, 49 százaléka importforrásból szár­mazott. A népgazdaságban létrehozott összes jö­vedelem az előző évinél gyorsabban, folyó áron 10—11 százalékkal emelkedett. Ebben a termelés mennyiségi növekedésének és az árak emelkedésének egyaránt szerepe volf. AZ 1987. ÉVI GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNYEK Fö MUTATÓI Terv Tény az 1986. év százalékában Bruttó hazai termék termelése 102,1 belföldi felhasználása 99,8 Nemzeti jövedelem legalább 102 Ipari bruttó termelés 102—102,5 Országos építési-szerelési tevékenység kb. 101 Mezőgazdasági termékek bruttó termelése 104,5—105,5 Lakossági fogyasztás 99,5—100 Egy lakosra jutó reáljövedelem 99,6 Szocialista szervek beruházása, milliárd Ft 216—219 Lakásépítés, ezer darab 60—61 102.5— 103 kb. 102 102—102,5 103,7 102—103 98.5— 99,5 102.5— 103 kb. 100 235 57,2 (Folytatás a 3. oldalon.) A balassagyarmati kábelgyár megyénk egyik legdinamikusabban fejlődő üzeme. A sza­badvezeték-gyártó csarnokban jelentős exportmegrendeléseket teljesítenek. —kép: kulcsár— Teljes kapacitással dolgozik a folyékony műtrágyát előállító üzem a szécsényi ter­melőszövetkezetben. Az üzem egy esztendeje kezdte meg a termelést és azóta ellátja a közös gazdaság növénytermesztési főágazatát és jelentős mennyiségben szállít a környező tsz-eknek is. (Kép: Bábel L.) Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Taná­csa. A testület jelentést tárgyalt meg az Elnöki Tanács elé terjesztett állampolgársági, valamint kegyelmi ügyek 1987. évi intézéséről. Az állampolgársági ügyek­ben az Elnöki Tanács az ál­lampolgárságról szóló tör­vény előírásainak érvényre juttatása, a kettős állampol­gárság megszüntetésével kap­csolatos nemzetközi egyezmé­nyek végrehajtása jegyében hozta meg határozatait. Az ügyek döntésre való előkészí­tését a Belügyminisatérium, a tanácsok igazgatási Szervei, valamint a külképviseleti ha­tóságok körültekintő munká­ja segítette. Az állampolgár­sággal összefüggő ügyekben érintett személyek száma a múlt év során 2638 volt, ami a megelőző évhez viszonyítva 18 százalékos emelkedést je­lent. A magyar állampolgár­ság megszerzésére irányuló kérelmek jelentős többségét családi okok — magyar ál­lampolgárral kötött házasság, családi, rokoni kapcsolatok rendezése — indokolták. Az állampolgársági kötelékből való elbocsátást elsősorban azok kérték, akik külföldön való tartózkodásukat végle­gesnek tekintették és a kül­földi állampolgárság meg­szerzésével kívánták letele­pedésüket és megélhetésüket biztosítani. A kegyelmi határozatok te­kintetében az Elnöki Tanács megállapította: a meghozott határozatoknál érvényesült az az elv, hogy a kegyelmi eljárások nem a bíróságok által hozott ítéletek felül­vizsgálatát célozzák, hanem az elítélés után bekövetke­zett egyéni körülmények sok­irányú mérlegelését jelentik. A kegyelmi döntések megho­zatalát az igazságügyi szer­vek előkészítő munkája segí­tette. Megalakult a Nógrád Megyei Tanácsi Innovációs Gazdasági Társulás A Nógrád megyei gazdaság­korszerűsítési koordinációs bizottság elmúlt év őszén tett kezdeményezésére pén­teken Salgótarjánban meg­alakult a Nógrád Megyei Ta­nácsi Innovációs Gazdasági Társulás. Az igazgató tanács alakuló ülésén 23 alapító tag küldötte vett részit. A közös vállalati formá­ban működő társulás a me­gyei gazdaság korszerűsítésé­nek serkentésére a gazdasá­gilag elmaradott térségek fel­zárkóztatásának segítésére jött létre. Az alapító tagok — köztük tanácsok, pénzin­tézetek, vállalatok — 13 mil­lió 800 ezer forint induló va­gyonnal hívták életre az in­novációs szervezetet. A termelő- és nem termelő szférában vállalkozásait ter­mészetesen üzleti alapon szervezi a társulás, hiszen az alapítók — a kockázati vesz­teségek viselése mellett — betétjeik után az átlagot meg­haladó hozadékot remélnek. A társulás már az indulás esztendejére öt és fél millió forintos árbevételre számít, ennek több mint a felét mű­száki szolgáltatási tevékeny- » ségekből kívánja előteremte­ni. Katalizátorszerepet vál­lal az új ismeretek, (kutatá­si eredmények, találmányok, műszaki-gazdasági megoldó- , sok, szervezési, vezetési és piaci ismeretek) hasznosítá­sában. Célirányos, hatékony fejlesztéseket^ finanszíroz, összehangolja a fejlesztési tö­rekvéseket, s elsősorban a megye déli—délnyugati térsé­gében támogatja az új, jö­vedelmező foglalkoztatást kí­náló munkahelyek létesítését. Az alakuló ülésen az igaz­gató tanács megválasztotta az öttagú igazgatóságot, melynek — s egyben az igaz­gató tanácsnak — elnöke Fe­kete Attila, a Pásztói Váro­si Tanács elnöke lett. Meg­választották továbbá a két­(Folytatás a 2. oldalon.) Véget ért a felsőoktatási KISZ-titkárok tábora A szekcióülések befejez­tével pénteken délben véget ért az egyetemi, főiskolai KISZ-titkárok salgótarjáni országos találkozója. A dél­előtti beszélgetések a felső- oktatás rétegprogramjának megvalósulásáról, a közelgő ifjúsági parlamentekről foly­tak A részben elméleti jellegű, részben az elkövetkező fél­év feladatait körvonalazó ta­nácskozás, táborozással feje­ződött be. A szervezők el­mondták, hogy az elmúlt né­hány nap legnagyobb erénye talán az volt. hogy ezekben a nehezen tervezhető időkben sikerült tisztázni az egyetemi és főiskolai KlSZ-szerveze- tek céljait, munkájuk elmé­leti alapjait. Döntés szüle­tett arról, hogy a közeljövő­ben úgy rendezzék meg az ifjúsági parlamenteket, hogy az ne csak a felsőoktatás szűk körében felmerülő kér­désekkel foglalkozzon. A KISZ KB alapelvei alap­ján készült el a „Milyen szo­cializmust építsünk?" vita­anyag tervezete. A szélesebb körben vitára bocsátandó anyag nagyrészt az itteni hozzászólások, kiegészítések, javaslatok alapján február­ban nyeri el végleges forrná, ját. A rétegprogramot illetően a résztvevők úgv vélekedtek, hogy az szerepét csak akkor töltheti be, ha kézzelfog­hatóvá válik, ha a tagok ma. gukénak érzik. Ezért úgy dön­töttek, hogy az érintett in­tézmények saját részükre ké­szítsék el programjukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom