Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-30 / 25. szám

NOGRÄD 1988. január 30., SZOMBAT Befejeződön a KISZ Központi Bizottságának ülése A „Milyen szocializmust építsünk?” elnevezésű vitaso­rozat szervezési és tartalmi feladatait előkészítő munká­ról, valamint az ifjúsági szö­vetség kiemelkedő tavaszi politikai eseményeiről dön­tött pénteken a KISZ Köz­ponti Bizottsága a kétnapos zánkai ülés befejezéseként. A csütörtökön megtartott szekcióülések tapasztalatait összefoglalva Gönci János, a KISZ KB titkára megállapí­totta: a társadalom egészé­ben, így a fiatalok körében is vita folyik a szocializmus alapvető kérdéseiről. Ezért határozott úgy az ifjúsági szövetség vezető testületé, hogy vitasorozat szervezésé­vel kapcsolódik be ebbe az eszmecserébe. A Milyen szo­cializmust építsünk vitaso­rozatot a tervek szerint — a szakmai előkészítés utián — áprilisban kezdik meg. A KISZ KB döntött arról, hogy a vitasorozatot egy rö­vid, de mozgósító erejű fel­hívás formájában hirdeti meg. A vitavezetők felkészí­téséhez vitaanyagot bocsáta­nak rendelkezésükre, s más háttéranyagokkal is segítik őket. A KISZ legfontosabb ta­vaszi politikai feladatairól, eseményeiről már a csütörtö­ki tájékoztatón elhangzott: a KISZ KB mostani ülése a tavaszi politizáló munka két fontos témáját, a lakásgaz­dálkodás átfogó korszerűsíté­sét, valamint a szocializmus­kép alakításának vitáját ala­pozta meg. Emellett az ifjú­sági szövetségnek is meg kell kezdenie a felkészülést az 1990. évi választásokra, ha el akarja kerülni, hogy adminisztratív eszközökkel biztosítsák a fiatalok részvé­telét a tanácsok, illetve az Országgyűlés munkájában. A hagyományos tennivalók so­rába tartozik az értékelő­tervező KISZ-taggyűlések megrendezése, az ifjúsági parlamentek munkájának se­gítése, valamint a tavaszi történelmi ünnepek megszer­vezése is. Az ülésen közérdekű beje­lentés hangzott el a számító­gépek magánimportját korlá­tozó intézkedésről. Ennek kapcsán a testület megerősí­tette, hogy támogatja a gaz­dasági hatékonyság növelését szolgáló számítástechnikai kultúrát, az ennek esetleg - ellentmondó intézkedésekkel nem ért egyet. Ezért fokozott figyelemmel kíséri az intéz­kedés nyomán kialakult hely­zet megoldására irányuló ál­lami törekvéseket. A munka befejezéseként a KISZ Központi Bizottsága zárt ülésen személyi kérdé­sekben döntött. (MTI) Emlékhely az 1848-as szabadságharc vértanúinak A KISZ KB intézőbizottsága úgy döntött, hogy fiatal és idősebb állampolgárok, KISZ- szervezetei, kezdeményezésére felajánlja szervezeti eszköze­it az 1848—49-es forradalom és szabadságharc 140. évfor­dulója alkalmából Magyar- országon felépítendő, a sza­badságharc vértanú táborno­kainak emlékét megőrző em­lékhely létrehozása érdeké­ben. Az ehhez szükséges gyűjtés megszervezésére a társadalom egészét reprezen­táló kuratóriumot kér fel, le­hetővé téve a már meglévő kezdeményezések összefogá­sát is. A kuratórium ellen­őrzi és szervezi a március 15-én — később megjelölt csekkszámlára - induló gyűj­tést, biztosítja, hogy a kü­lönböző döntések, az emlékmű helyének és tervének kivá­lasztása során az adakozók akarata érvényesülhessen. Az elképzelések szerint az emlék­mű a vértanúk halálának 140. évfordulójára készül el. Megalakult a Nógrádi Megyei Tanácsi Innovációs Gazdasági Társulás fFolytatás az 1-es oldalról.) tagú ellenőrző bizottságot és annak elnökét is. A tiszt­ségviselők mandátuma öt év­re szól. Végezetül az igazgató ta­nács a gazdasági társulás igazgatójának személyére tett javaslat ügyében voksolt. A Nógrád Megyei Tanácsi In­novációs Gazdasági Társulás egyszemélyi felelős vezetője Fráter István, a megyei ta­nács eddigi osztályvezető-he­lyettese lett. ☆ Az alakuló ülés bezárását követően villáminterjúra kér­tük a frissiben megválasztott igazgatót. — Hol és kikkel lát mun­kához? — A helyiséget illetően még hátravan a megoldás, öt főállású kolléga segítsé­gére számítok, univerzális szemléletű, vállalkozókész­séget bizonyító emberekre, többszakmájú, menedzser tí­pusú, ütőképes csapatra van szükségünk. — Mi lesz az első felada­tuk? — A Balassa Ruházati Kis­szövetkezet szarvasgedei üzeme létrehozásának előké­szítése, ehhez hitelt is nyúj­tunk. — S a következő? — A területfejlesztéssel kapcsolatban 13 mezőgazda­sági üzem nyújtott be pályá­zatot. Ezek elbírálásának előkészítése a soron lévő te­endőnk. Az ígéretes pályáza­tok támogatására egyébként 50 millió forint áll rendelke­zésre. — ön javasolta, s az igaz­gató tanács megszavazta, hogy a társulás márkaneve az Inno-fine legyen. Nem gondolja, hogy az angol szó tartalmát fedő Üj vonal köz­érthetőbb lenne? — Nyelvi szempontokat valóban nem vettünk fonto­lóra. Az igazgató tanács a legközelebbi ülésen talán e kérdésben is dönt. — sz. m. — Nem engedhető meg a pazarlás! Az energiagazdálkodásról tárgyalt a KISZÜV elnöksége Napjaink egyik fontos fel­adata az energiafelhasználás ésszerű mérséklése. A VII. ötéves tervben az energia- szükséglet országos növeke­désének évi átlaga nem ha­ladhatja meg az 1 százalékot. Más megközelítésben: a nem­zeti jövedelem 1 százaléknyi bővülése a felhasznált ener­gia 0.35 százalékos emelke­désével járhat. Hogyan tesznek eleget az ez irányú kötelezettségnek megyénk ipari szövetkeze­tei? Miként alakulnak az energiagazdálkodás eredmé­nyei 1981-től a vizsgált húsz kollektívánál, s melyek a leglényegesebb teendők? — többek között ezekre a kér­désekre keresték a választ az Ipari Szövetkezetek JMóg- rád Megyei Szövetsége elnök­ségének pénteki ülésén. Az írásos anyagból és Det- re Jenő műszaki osztályve­zető szóbeli kiegészítéséből kitűnt: ipari szövetkeze­teink többségénél nem ener­giaigényes a termelés, s az összes ráfordítás 60 százalé­kát képviselő anyagköltségek nem egészen 6 százalékát te­szik ki az energiával kapcso­latos kiadások. A tárgyalt időszakban a számottevő ár­változások ellenére is csak 15 százalékkal növekedtek az energiaköltségek, a termelé­si érték közel 48 százalékos gyarapodása mellett. A legnagyobb energiafo­gyasztók a STÉSZ, a Szondy Lakatos és Szerelő Ipari Szövetkezet, az Érsekvadker­ti Építő Szövetkezet, a Sal­gótarjáni Szolgáltató Szövet­kezet. a Nógrádmegyeri Vas- tömegcikk Szövetkezet és a Salgó Cipőipari Szövetkezet. A hat egység a megye ipari szövetkezetei összes energia­felhasználásának több mint a felét könyvelheti el. Éppen ezért lényeges, hogy ezeknél a gazdálkodó szervezeteknél miként foglalkoznak a témá­val. Megállapítható: jelentős energiaköltség-megtakarítást értek el Nógrádmegyeren, kisebb, de nem elhanyagol­ható a csökkenés a Szondy- nál és a salgótarjáni szolgál­tatóknál. A termelési érték mérséklődése ellenére szá­mottevően növekedett az energiafelhasználás a Salgó Cipőnél. A termelési érték csökkenése nem vonta maga után az energiaköltségek re. dukálását az érsekvadkerti építőknél és a STÉSZ-nél. Célkitűzés a «termelési szerkezet olyan kedvező irá­nyú változtatása, amely az energiaráfordítások csökke­nésével is jár. A termelés jö­vedelmezőségét mutatja, hogy 1986-ban megyei átlagban 7 forint 75 fillér nyereség ju­tott 1 forint energiaköltség­re, szemben az 1981. évi 3 forint 12 fillérrel. Ugyanak­kor még sok a teendő ezen a téren... Az összes energiaköltségen belül a takarékosság ellenére is a benzinfogyasztás a ki­adások növekvő részét, 35 százalékát vonja maga után. Második helyen állnak 29,5 százalékkal a villamosener- gia-ráfordítások. Több szilárd tüzelőanyagot használnak fel a szövetkezetek mint koráb­ban, ám a koksz mértéke csökkent. Tüzelőolajból felé­re esett vissza a fogyasztás. A szóbeli kiegészítésben és Fekete Nándornak, a KISZÖV elnökének az összefoglalójó­ban is elhangzott: nem en­gedhető meg a pazarlás! Vizsgálni kell az energia- veszteség okait és intézkedé­sek szükségesek azok felszá­molására. Mérséklődtek a kedvezőtlen tendenciák Németh Miklós felszólalása az MTESZ országos elnökségének tanácskozásán Pénteken ülést tartott az MTESZ országos elnöksé­ge. A testületet Németh Miklós, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára tájékoztatta a gazdaság tavalyi folyamatairól, az idei feladatokról. — Közvéleményünket élén­ken foglalkoztatja, hogy milyen okok vezettek jelen­legi, nehéz gazdasági hely­zetünk kialakulásához — kezdte beszédét Németh Miklós. — Ahhoz, hogy a dolgozók széles tömegeit az előttünk álló feladatok meg­valósítására mozgósítsuk, kritikus szemlélettel, világo­san kell beszélni az elmúlt évek gazdaságpolitikájáról, irányítási gyakorlatáról. — Igazán objektív, érzel­mektől mentes értékelést évek, évtizedek múlva ad­hatnak csak a történészek — folytatta. — Az azonban már most is világosan lát­ható, hogy az 1981—84-es évek gazdasági eredménye­it — különösen külső egyen­súlyi helyzetünk javítását illetően — a párt- és az állami vezetés túlértékelte, s azokra alapozva, egymás­nak ellentmondó célokat fogalmazott meg a XIII. pártkongresszus határoza­tában, az arra épülő hetedik ötéves tervben. Ugyanakkor az irányítási rendszer re­formjára kidolgozott 1984. áprilisi határozat megvaló­sítása sem volt következetes. Irányítási rendszerünk mind a mai jiapig tartalmaz olyan kompromisszumokat, amelyekkel már 1968 után is találkoztunk, s ahelyett, hogy azokat feloldottuk vol­na, még több fékező, egy­másnak ellentmondó ténye­ző került bevezetésre. Fon­tos tapasztalat, hogy az 1966-os alapelveken állva, az akkori követelményeket a mai körülményekhez iga­zítva, a gazdaságirányítás nem szűkíthető le csak a szabályozás, a közgazdasági feltételrendszer kérdéseire. További fontos tapaszta­lat, hogy gazdaságunk az adott szerkezetben nem di­namizálható, ezt bizonyít­ják az 1985—87-es évek gaz­dasági folyamatai is — mondta. Rámutatott: már az 1986. no­vemberi KB-határozatban is megfogalmazódott, hogy a mégoly objektív és tudomá­nyosan megalapozott gazda­ságpolitika, gazdaságirányítá­si gyakorlat is kevés a ki­töréshez, a kilábaláshoz; ah­hoz megfelelő ideológiai tá­maszra, társadalompolitikai feltételrendszerre, s a poli­tikai intézményrendszer re­formjának megkezdésére, mi­előbbi végrehajtására is szük­ség van. A másik lényeges tapasz­talat az, hogy a vállalati önállóságot az eredeti, az 1966-ban elképzelt feltétel- rendszer és kritériumok irá­nyába kell erősíteni — emel­te ki. A vállalati önállóság tekintetében ma talán nem tartunk ott, mint ahol 1968 után tartottunk. Az önállóság kiszélesítésének lehetőségei ma a különféle irányítási, társadalompolitikai feltété, lekkel jobban gúzsba kötöt­tek, holott a struktúraváltás, a jelenlegi gazdasági helyzet­ből való kimozdulás alfája és ómegája a vállalati önállóság fokozódása, az ehhez szüksé­ges objektív mérő- és felté­telrendszer mielőbbi kialakí­tása. Ennek érdekében már tettünk lépéseket, legutóbb például az új adórendszer bevezetésével. A továbbiakban Németh Miklós arról szólt, hogy vilá­gosabb és egyértelműbb funkcióelhatárolásra van szükség a struktúrapolitiká­ban az állam és a vállalatok között. Az állam szerepe a struktúrapolitika alakításá­ban nem kérdőjelezhető meg, s azt nem is szabad feladni. Döntően külgazdasági tevé­kenységével kell segítenie a folyamatokat, s közvetlen be­avatkozását az energiaszek­torra, az infrastruktúrára és a szociális kérdésekre kellene leszűkíteni, minden más kéri désben a vállalatokra bízva a döntést. Ezután kitért arra, hogy az 1987-es év sok szempont­ból sajátos esztendő volt. A tavalyi év az előző két esz­tendőhöz hasonlóan úgy in­dult, hogy a szükséges for­rások előteremtéséhez me­net közben különféle intéz­kedéseket kellett tenni. Az ilyen intézkedések hozhat­nak és hoznak is eredményt, de fokozzák a vállalatok és a kormányzat közötti bizal­matlanságot — jegyezte meg. 1988-ra ebből a szem­pontból konzisztensebb, pénzügyi fedezetlenséget nem tartalmazó terv kidol­gozását irányozták elő, s ez sikerült is. Ez azonban nem jelenti azt — figyelmezte­tett —, hogy ez a jelenlegi egyensúly szilárd lábakon áll. s azt ne veszélyeztethet­nék az év során az egyen­súlyi viszonyokat rontó, vagy attól távolító tenden­ciák, események. A tavalyi év figyelemre méltó volt abból a szem­pontból, hogy az 1985—86-os kedvezőtlen tendenciák fon­tos területeken mérséklőd­tek. Ez megmutatkozott mind a külső, mind pedig a belső egyensúlyi viszonyok javulásában. Pozitívum, hogy tavaly a megelőző pvi- nél kisebb mértékben nőtt adósságállományunk, s mér­séklődött, a tervezettnél ala­csonyabb volt a költségve­tés hiánya. A múlt év má­sodik felében a konvertibi­lis elszámolású exportban hosszú évek óta először, számunkra javultak a csere­arányok, kedvezőtlen ten­denciák is tapasztalhatók voltak azonban. Az egyik legnagyobb gyen­geségeként említette a KB titkára, hogy a múlt évben a kormányzat nem tüdta megfelelőképpen kézben tartani a vásárlóerőt. Nem »'került szelektíven és dif­ferenciáltan ható módszere­ket alkalmazni a gazdaság- irányításban sem, amit az elmúlt hetek példája is mu­tat. EzZel kapcsolatban ki­tért arra, hogy a jegybank és a kereskedelmi bankok kapcsolat- és irányítási rendszerének megfelelő mű­ködtetését is tanulnia kell még a pénzügyi kormány­zatnak. Mindenesetre azt az eredményt, amit tavaly gazdaságunk felmutatott, tudni kell értékelni, ezek biztatóak, ezekre az idei év során építeni lehet — szö­gezte le. Az 1988. évi népgazdasági terv néhány ponton nincs összhangban a stabilizációs program alaptörekvéseivel — hangsúlyozta. — Nem tudtuk megvalósítani azt a szándékot, hogy a jól gaz­dálkodó vállalatok mozgás­terét a szükséges mértékben javítsuk, s a támogatások leépítésében is a szándékolt­nál kisebb lépéseket tettünk. Nem sikerült elérni a meg­hirdetett versenysemleges­séget sem. Csorbát szenve­dett az az eredeti elképze­lés is, hogy az árváltozások hatására a termelői árak 6—8 százalékkal csökkennek, ehelyett alig 1 százalékkal mérséklődtek. Ennek vizsgá­lata. az okok feltárása fo­lyamatban van. Mindaz, ami a termelői ár csökkenésében elmaradt, az a másik olda­lon társadalompolitikai fe­szültségeket okozva, megje­lenik a fogyasztói áraknál. A nyugdíjasok, a fiatalok és a leginkább rászoruló ré­tegek életkörülményeit mér­legelve ez az út nem járha­tó. A terv a műszaki fej­lesztés, a műszaki haladás gyorsítására, annak megala­pozására is csak apró lépé­seket tartalmaz. A kormány­zatnak és a pártvezetésnek olyan szándékot kell kifejez­nie, s emellett kell elkötelez­nie magát, hogy az eredeti célokhoz való visszatérést te­kinti a gazdaságpolitika és az irányítási rendszer fő kér­déseinek. Ha ebben nem si­kerül előrelépni, akkor a restrikciós politika vég­képp feléli az amúgy is mi­nimálisra csökkent tartalé­kainkat, s a magyar gazda­ság kiszorul a világgazdaság peremére. Ez megengedhetet- • len — mondta. — Tevékenységünket az eredeti céloktól elférő ten­denciák megállítására, visz- szaszorítására kell összpon­tosítani. Ezért fontos feladat a jól gazdálkodó vállalatok mozgásterének bővítése, s nem utolsósorban a műsza­ki fejlesztés, a struktúrapo­litika eszköztárának és cél­jainak jobb megalapozása — hangsúlyozta végezetül Né­meth Miklós. (MTI) Várkonyi Péter külügyminiszter találkozása a „hatok" képviselőivel Várkonyi Péter külügymi­niszter pénteken fogadta a „Hat nemzet kezdeménye­zése” elnevezésű csoport bu­dapesti nagykövetségeinek vezetőit, akik tájékoztatást adtak a hatok — Argentína, Görögország, India, Mexikó, Svédország, Tanzánia — Stockholmban megtartott csúcstalálkozójáról, és átad­ták az ott elfogadott nyilat­kozat hivatalos példányát. Kormányaik megbízásából hangsúlyozták, hogy orszá­gaik az atomfegyverrel nem rendelkező államoknak a béke megőrzéséért viselt fe­lelősségét kifejezve tovább folytatják erőfeszítéseiket a fegyverkezési verseny megállításáért, a leszerelé­sért. A nyilatkozatban meg­fogalmazott konkrét javas­latok célja előmozdítani a nukleáris fegyverekkel ren­delkező hatalmak, elsősor­ban az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti fegy­verzetkorlátozási megálla­podás létrejöttét, amelyek majdani ellenőrzésében a „hatok” készek részt venni. Várkonyi Péter a magyar kormány és a közvélemény nevében üdvözölte a „ha­tok” kezdeményező maga* tartását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom