Nógrád, 1988. január (44. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-30 / 25. szám
NOGRÄD 1988. január 30., SZOMBAT Befejeződön a KISZ Központi Bizottságának ülése A „Milyen szocializmust építsünk?” elnevezésű vitasorozat szervezési és tartalmi feladatait előkészítő munkáról, valamint az ifjúsági szövetség kiemelkedő tavaszi politikai eseményeiről döntött pénteken a KISZ Központi Bizottsága a kétnapos zánkai ülés befejezéseként. A csütörtökön megtartott szekcióülések tapasztalatait összefoglalva Gönci János, a KISZ KB titkára megállapította: a társadalom egészében, így a fiatalok körében is vita folyik a szocializmus alapvető kérdéseiről. Ezért határozott úgy az ifjúsági szövetség vezető testületé, hogy vitasorozat szervezésével kapcsolódik be ebbe az eszmecserébe. A Milyen szocializmust építsünk vitasorozatot a tervek szerint — a szakmai előkészítés utián — áprilisban kezdik meg. A KISZ KB döntött arról, hogy a vitasorozatot egy rövid, de mozgósító erejű felhívás formájában hirdeti meg. A vitavezetők felkészítéséhez vitaanyagot bocsátanak rendelkezésükre, s más háttéranyagokkal is segítik őket. A KISZ legfontosabb tavaszi politikai feladatairól, eseményeiről már a csütörtöki tájékoztatón elhangzott: a KISZ KB mostani ülése a tavaszi politizáló munka két fontos témáját, a lakásgazdálkodás átfogó korszerűsítését, valamint a szocializmuskép alakításának vitáját alapozta meg. Emellett az ifjúsági szövetségnek is meg kell kezdenie a felkészülést az 1990. évi választásokra, ha el akarja kerülni, hogy adminisztratív eszközökkel biztosítsák a fiatalok részvételét a tanácsok, illetve az Országgyűlés munkájában. A hagyományos tennivalók sorába tartozik az értékelőtervező KISZ-taggyűlések megrendezése, az ifjúsági parlamentek munkájának segítése, valamint a tavaszi történelmi ünnepek megszervezése is. Az ülésen közérdekű bejelentés hangzott el a számítógépek magánimportját korlátozó intézkedésről. Ennek kapcsán a testület megerősítette, hogy támogatja a gazdasági hatékonyság növelését szolgáló számítástechnikai kultúrát, az ennek esetleg - ellentmondó intézkedésekkel nem ért egyet. Ezért fokozott figyelemmel kíséri az intézkedés nyomán kialakult helyzet megoldására irányuló állami törekvéseket. A munka befejezéseként a KISZ Központi Bizottsága zárt ülésen személyi kérdésekben döntött. (MTI) Emlékhely az 1848-as szabadságharc vértanúinak A KISZ KB intézőbizottsága úgy döntött, hogy fiatal és idősebb állampolgárok, KISZ- szervezetei, kezdeményezésére felajánlja szervezeti eszközeit az 1848—49-es forradalom és szabadságharc 140. évfordulója alkalmából Magyar- országon felépítendő, a szabadságharc vértanú tábornokainak emlékét megőrző emlékhely létrehozása érdekében. Az ehhez szükséges gyűjtés megszervezésére a társadalom egészét reprezentáló kuratóriumot kér fel, lehetővé téve a már meglévő kezdeményezések összefogását is. A kuratórium ellenőrzi és szervezi a március 15-én — később megjelölt csekkszámlára - induló gyűjtést, biztosítja, hogy a különböző döntések, az emlékmű helyének és tervének kiválasztása során az adakozók akarata érvényesülhessen. Az elképzelések szerint az emlékmű a vértanúk halálának 140. évfordulójára készül el. Megalakult a Nógrádi Megyei Tanácsi Innovációs Gazdasági Társulás fFolytatás az 1-es oldalról.) tagú ellenőrző bizottságot és annak elnökét is. A tisztségviselők mandátuma öt évre szól. Végezetül az igazgató tanács a gazdasági társulás igazgatójának személyére tett javaslat ügyében voksolt. A Nógrád Megyei Tanácsi Innovációs Gazdasági Társulás egyszemélyi felelős vezetője Fráter István, a megyei tanács eddigi osztályvezető-helyettese lett. ☆ Az alakuló ülés bezárását követően villáminterjúra kértük a frissiben megválasztott igazgatót. — Hol és kikkel lát munkához? — A helyiséget illetően még hátravan a megoldás, öt főállású kolléga segítségére számítok, univerzális szemléletű, vállalkozókészséget bizonyító emberekre, többszakmájú, menedzser típusú, ütőképes csapatra van szükségünk. — Mi lesz az első feladatuk? — A Balassa Ruházati Kisszövetkezet szarvasgedei üzeme létrehozásának előkészítése, ehhez hitelt is nyújtunk. — S a következő? — A területfejlesztéssel kapcsolatban 13 mezőgazdasági üzem nyújtott be pályázatot. Ezek elbírálásának előkészítése a soron lévő teendőnk. Az ígéretes pályázatok támogatására egyébként 50 millió forint áll rendelkezésre. — ön javasolta, s az igazgató tanács megszavazta, hogy a társulás márkaneve az Inno-fine legyen. Nem gondolja, hogy az angol szó tartalmát fedő Üj vonal közérthetőbb lenne? — Nyelvi szempontokat valóban nem vettünk fontolóra. Az igazgató tanács a legközelebbi ülésen talán e kérdésben is dönt. — sz. m. — Nem engedhető meg a pazarlás! Az energiagazdálkodásról tárgyalt a KISZÜV elnöksége Napjaink egyik fontos feladata az energiafelhasználás ésszerű mérséklése. A VII. ötéves tervben az energia- szükséglet országos növekedésének évi átlaga nem haladhatja meg az 1 százalékot. Más megközelítésben: a nemzeti jövedelem 1 százaléknyi bővülése a felhasznált energia 0.35 százalékos emelkedésével járhat. Hogyan tesznek eleget az ez irányú kötelezettségnek megyénk ipari szövetkezetei? Miként alakulnak az energiagazdálkodás eredményei 1981-től a vizsgált húsz kollektívánál, s melyek a leglényegesebb teendők? — többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ az Ipari Szövetkezetek JMóg- rád Megyei Szövetsége elnökségének pénteki ülésén. Az írásos anyagból és Det- re Jenő műszaki osztályvezető szóbeli kiegészítéséből kitűnt: ipari szövetkezeteink többségénél nem energiaigényes a termelés, s az összes ráfordítás 60 százalékát képviselő anyagköltségek nem egészen 6 százalékát teszik ki az energiával kapcsolatos kiadások. A tárgyalt időszakban a számottevő árváltozások ellenére is csak 15 százalékkal növekedtek az energiaköltségek, a termelési érték közel 48 százalékos gyarapodása mellett. A legnagyobb energiafogyasztók a STÉSZ, a Szondy Lakatos és Szerelő Ipari Szövetkezet, az Érsekvadkerti Építő Szövetkezet, a Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezet. a Nógrádmegyeri Vas- tömegcikk Szövetkezet és a Salgó Cipőipari Szövetkezet. A hat egység a megye ipari szövetkezetei összes energiafelhasználásának több mint a felét könyvelheti el. Éppen ezért lényeges, hogy ezeknél a gazdálkodó szervezeteknél miként foglalkoznak a témával. Megállapítható: jelentős energiaköltség-megtakarítást értek el Nógrádmegyeren, kisebb, de nem elhanyagolható a csökkenés a Szondy- nál és a salgótarjáni szolgáltatóknál. A termelési érték mérséklődése ellenére számottevően növekedett az energiafelhasználás a Salgó Cipőnél. A termelési érték csökkenése nem vonta maga után az energiaköltségek re. dukálását az érsekvadkerti építőknél és a STÉSZ-nél. Célkitűzés a «termelési szerkezet olyan kedvező irányú változtatása, amely az energiaráfordítások csökkenésével is jár. A termelés jövedelmezőségét mutatja, hogy 1986-ban megyei átlagban 7 forint 75 fillér nyereség jutott 1 forint energiaköltségre, szemben az 1981. évi 3 forint 12 fillérrel. Ugyanakkor még sok a teendő ezen a téren... Az összes energiaköltségen belül a takarékosság ellenére is a benzinfogyasztás a kiadások növekvő részét, 35 százalékát vonja maga után. Második helyen állnak 29,5 százalékkal a villamosener- gia-ráfordítások. Több szilárd tüzelőanyagot használnak fel a szövetkezetek mint korábban, ám a koksz mértéke csökkent. Tüzelőolajból felére esett vissza a fogyasztás. A szóbeli kiegészítésben és Fekete Nándornak, a KISZÖV elnökének az összefoglalójóban is elhangzott: nem engedhető meg a pazarlás! Vizsgálni kell az energia- veszteség okait és intézkedések szükségesek azok felszámolására. Mérséklődtek a kedvezőtlen tendenciák Németh Miklós felszólalása az MTESZ országos elnökségének tanácskozásán Pénteken ülést tartott az MTESZ országos elnöksége. A testületet Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tájékoztatta a gazdaság tavalyi folyamatairól, az idei feladatokról. — Közvéleményünket élénken foglalkoztatja, hogy milyen okok vezettek jelenlegi, nehéz gazdasági helyzetünk kialakulásához — kezdte beszédét Németh Miklós. — Ahhoz, hogy a dolgozók széles tömegeit az előttünk álló feladatok megvalósítására mozgósítsuk, kritikus szemlélettel, világosan kell beszélni az elmúlt évek gazdaságpolitikájáról, irányítási gyakorlatáról. — Igazán objektív, érzelmektől mentes értékelést évek, évtizedek múlva adhatnak csak a történészek — folytatta. — Az azonban már most is világosan látható, hogy az 1981—84-es évek gazdasági eredményeit — különösen külső egyensúlyi helyzetünk javítását illetően — a párt- és az állami vezetés túlértékelte, s azokra alapozva, egymásnak ellentmondó célokat fogalmazott meg a XIII. pártkongresszus határozatában, az arra épülő hetedik ötéves tervben. Ugyanakkor az irányítási rendszer reformjára kidolgozott 1984. áprilisi határozat megvalósítása sem volt következetes. Irányítási rendszerünk mind a mai jiapig tartalmaz olyan kompromisszumokat, amelyekkel már 1968 után is találkoztunk, s ahelyett, hogy azokat feloldottuk volna, még több fékező, egymásnak ellentmondó tényező került bevezetésre. Fontos tapasztalat, hogy az 1966-os alapelveken állva, az akkori követelményeket a mai körülményekhez igazítva, a gazdaságirányítás nem szűkíthető le csak a szabályozás, a közgazdasági feltételrendszer kérdéseire. További fontos tapasztalat, hogy gazdaságunk az adott szerkezetben nem dinamizálható, ezt bizonyítják az 1985—87-es évek gazdasági folyamatai is — mondta. Rámutatott: már az 1986. novemberi KB-határozatban is megfogalmazódott, hogy a mégoly objektív és tudományosan megalapozott gazdaságpolitika, gazdaságirányítási gyakorlat is kevés a kitöréshez, a kilábaláshoz; ahhoz megfelelő ideológiai támaszra, társadalompolitikai feltételrendszerre, s a politikai intézményrendszer reformjának megkezdésére, mielőbbi végrehajtására is szükség van. A másik lényeges tapasztalat az, hogy a vállalati önállóságot az eredeti, az 1966-ban elképzelt feltétel- rendszer és kritériumok irányába kell erősíteni — emelte ki. A vállalati önállóság tekintetében ma talán nem tartunk ott, mint ahol 1968 után tartottunk. Az önállóság kiszélesítésének lehetőségei ma a különféle irányítási, társadalompolitikai feltété, lekkel jobban gúzsba kötöttek, holott a struktúraváltás, a jelenlegi gazdasági helyzetből való kimozdulás alfája és ómegája a vállalati önállóság fokozódása, az ehhez szükséges objektív mérő- és feltételrendszer mielőbbi kialakítása. Ennek érdekében már tettünk lépéseket, legutóbb például az új adórendszer bevezetésével. A továbbiakban Németh Miklós arról szólt, hogy világosabb és egyértelműbb funkcióelhatárolásra van szükség a struktúrapolitikában az állam és a vállalatok között. Az állam szerepe a struktúrapolitika alakításában nem kérdőjelezhető meg, s azt nem is szabad feladni. Döntően külgazdasági tevékenységével kell segítenie a folyamatokat, s közvetlen beavatkozását az energiaszektorra, az infrastruktúrára és a szociális kérdésekre kellene leszűkíteni, minden más kéri désben a vállalatokra bízva a döntést. Ezután kitért arra, hogy az 1987-es év sok szempontból sajátos esztendő volt. A tavalyi év az előző két esztendőhöz hasonlóan úgy indult, hogy a szükséges források előteremtéséhez menet közben különféle intézkedéseket kellett tenni. Az ilyen intézkedések hozhatnak és hoznak is eredményt, de fokozzák a vállalatok és a kormányzat közötti bizalmatlanságot — jegyezte meg. 1988-ra ebből a szempontból konzisztensebb, pénzügyi fedezetlenséget nem tartalmazó terv kidolgozását irányozták elő, s ez sikerült is. Ez azonban nem jelenti azt — figyelmeztetett —, hogy ez a jelenlegi egyensúly szilárd lábakon áll. s azt ne veszélyeztethetnék az év során az egyensúlyi viszonyokat rontó, vagy attól távolító tendenciák, események. A tavalyi év figyelemre méltó volt abból a szempontból, hogy az 1985—86-os kedvezőtlen tendenciák fontos területeken mérséklődtek. Ez megmutatkozott mind a külső, mind pedig a belső egyensúlyi viszonyok javulásában. Pozitívum, hogy tavaly a megelőző pvi- nél kisebb mértékben nőtt adósságállományunk, s mérséklődött, a tervezettnél alacsonyabb volt a költségvetés hiánya. A múlt év második felében a konvertibilis elszámolású exportban hosszú évek óta először, számunkra javultak a cserearányok, kedvezőtlen tendenciák is tapasztalhatók voltak azonban. Az egyik legnagyobb gyengeségeként említette a KB titkára, hogy a múlt évben a kormányzat nem tüdta megfelelőképpen kézben tartani a vásárlóerőt. Nem »'került szelektíven és differenciáltan ható módszereket alkalmazni a gazdaság- irányításban sem, amit az elmúlt hetek példája is mutat. EzZel kapcsolatban kitért arra, hogy a jegybank és a kereskedelmi bankok kapcsolat- és irányítási rendszerének megfelelő működtetését is tanulnia kell még a pénzügyi kormányzatnak. Mindenesetre azt az eredményt, amit tavaly gazdaságunk felmutatott, tudni kell értékelni, ezek biztatóak, ezekre az idei év során építeni lehet — szögezte le. Az 1988. évi népgazdasági terv néhány ponton nincs összhangban a stabilizációs program alaptörekvéseivel — hangsúlyozta. — Nem tudtuk megvalósítani azt a szándékot, hogy a jól gazdálkodó vállalatok mozgásterét a szükséges mértékben javítsuk, s a támogatások leépítésében is a szándékoltnál kisebb lépéseket tettünk. Nem sikerült elérni a meghirdetett versenysemlegességet sem. Csorbát szenvedett az az eredeti elképzelés is, hogy az árváltozások hatására a termelői árak 6—8 százalékkal csökkennek, ehelyett alig 1 százalékkal mérséklődtek. Ennek vizsgálata. az okok feltárása folyamatban van. Mindaz, ami a termelői ár csökkenésében elmaradt, az a másik oldalon társadalompolitikai feszültségeket okozva, megjelenik a fogyasztói áraknál. A nyugdíjasok, a fiatalok és a leginkább rászoruló rétegek életkörülményeit mérlegelve ez az út nem járható. A terv a műszaki fejlesztés, a műszaki haladás gyorsítására, annak megalapozására is csak apró lépéseket tartalmaz. A kormányzatnak és a pártvezetésnek olyan szándékot kell kifejeznie, s emellett kell elköteleznie magát, hogy az eredeti célokhoz való visszatérést tekinti a gazdaságpolitika és az irányítási rendszer fő kérdéseinek. Ha ebben nem sikerül előrelépni, akkor a restrikciós politika végképp feléli az amúgy is minimálisra csökkent tartalékainkat, s a magyar gazdaság kiszorul a világgazdaság peremére. Ez megengedhetet- • len — mondta. — Tevékenységünket az eredeti céloktól elférő tendenciák megállítására, visz- szaszorítására kell összpontosítani. Ezért fontos feladat a jól gazdálkodó vállalatok mozgásterének bővítése, s nem utolsósorban a műszaki fejlesztés, a struktúrapolitika eszköztárának és céljainak jobb megalapozása — hangsúlyozta végezetül Németh Miklós. (MTI) Várkonyi Péter külügyminiszter találkozása a „hatok" képviselőivel Várkonyi Péter külügyminiszter pénteken fogadta a „Hat nemzet kezdeményezése” elnevezésű csoport budapesti nagykövetségeinek vezetőit, akik tájékoztatást adtak a hatok — Argentína, Görögország, India, Mexikó, Svédország, Tanzánia — Stockholmban megtartott csúcstalálkozójáról, és átadták az ott elfogadott nyilatkozat hivatalos példányát. Kormányaik megbízásából hangsúlyozták, hogy országaik az atomfegyverrel nem rendelkező államoknak a béke megőrzéséért viselt felelősségét kifejezve tovább folytatják erőfeszítéseiket a fegyverkezési verseny megállításáért, a leszerelésért. A nyilatkozatban megfogalmazott konkrét javaslatok célja előmozdítani a nukleáris fegyverekkel rendelkező hatalmak, elsősorban az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti fegyverzetkorlátozási megállapodás létrejöttét, amelyek majdani ellenőrzésében a „hatok” készek részt venni. Várkonyi Péter a magyar kormány és a közvélemény nevében üdvözölte a „hatok” kezdeményező maga* tartását.
