Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-09 / 290. szám
BALASSAGYARMATI KRÓNIKA Legyen több az érdemi döntés Odaítélték a társadalmi munkáért kitüntetéseket Partmunka a híuatalban A Balassagyarmati Városi Tanács pártalapszervezetének munkája rendkívül sokoldalú. Kétoldalú tevékenységet kell ellátnia, mégpedig úgy, hogy elősegítse a tanácsi munkát, védje és biztosítsa az állampolgárok érdekét. Erről a két utóbbi gondolatról beszélgettünk Antal Józseffel, a tanács pártalapszervezetének titkárával. — A Központi Bizottság kibontakozási programjából adódó alapszervezeti feladatokra mi is egy úgynevezett feladattervet dolgoztunk ki. Ebben figyelembe vettük, hogy az elmúlt tíz évben komoly gazdasági eredményeket ért el a város. Jelentős fejlesztések valósultak meg. Gazdagodott, szépült Balassagyarmat. Megváltoztak az életkörülmények, a társadalmi élet valamennyi területén jelentős minőségi változások következtek be. Viszont azt is el kell mondanunk: akár a város működtetését, akár a fejlesztés dolgait nézzük, nincs olyan terület, ahol ne találkoznánk bosszantó jelenségekkel és körülményekkel. Komolyan figyelembe kell vennünk, hogy fokozódott a város lakosságának érzékenysége. Azt tapasztaljuk, hogy az emberek mind türelmetle- nebbék, amikor pazarlást látnak, hanyag munkát, az ügyek tologatását, nemtörődömséget, hozzá nem értést tapasztalnak. Az állampolgárok ügyeinek intézése hosszadalmas, esetenként bürokratikus, mely rontja a város hangulatát. Itt kell megemlítenem, hogy az alapszervezetünknél is még mindig magas a tájékoztató napirendi pontok száma, kevés az érdemi döntés. Mi többi, fellelhető az érdektelenség, az elbizonytalanodás. • Ebből fakadóan a feladatterv mit határoz meg az alapszervezet tagjainak számára? — A kibontakozási program megvalósítása azonnali intézkedéseket tesz szükségessé, gyors politikai és gazdasági döntések sorozatát igényli. Alapszervezetünknél elsődleges feladatnak tekintjük, hogy szilárd szemléleti és cselekvési egységet alakítson ki, hogy tudatosodjék: a stabilizáció és kibontakozás tetteket és kezdeményező, nem másra váró magatartást követel — mondja az alapszervezeti párttitkár, majd így folytatja: — Az alapíszer vezetnél fontos feladat a hangulat folyamatos érzékelése, a gondok megoldásának keresése, azok felvállalása. A feszültségek kezelése konkrét állásfoglalásokat, fellépést követel a politikai és tanácsi munkában egyaránt. Lényeges kérdésekben határozott és reális politikai követelménytámasztással, saját politikai feladataink egyértelmű meghatározásával világosan kifejezésre kell juttatnunk, mi az elvárás alapszervezetünk tagságával szemben, mi az, amit vállalnunk kell. Erre a céljainkat is meghatároztuk. A stabilizáció időszakában munkánk középpontjában a meglevő adottságaink, lehetőségeink hatékonyabb hasznosítására, illetve az új megoldások dinamikusabb alkalmazására történő ösztönzést, mozgósítást állítjuk. Számolnunk kell azzal, hogy a stabilizációs program tanácsunknál szűkíti a rendelkezésre álló erőforrásokat, jelentősen csökkenti a fejlesztési lehetőségeket. Nincs más választásunk, alkalmazkodni kell. Nagyon ésszerűen, takarékosan, szervezetten kell dolgozni. Jobban kell gazdálkodnunk a lehetőségeinkkel és újabb forrásokat kell teremteni. Hogy ez miként sikerül, azon múlik, megtaláliuk-e az érveket, azt a nyitottságot, amely az embereket mozgósítja, a kezdeményezéseket, az öntevékenységet visszaigazolja. • A pártszervezet hogyan segítheti a tanács, mint testület előtt álló feladatok megvalósítását? — A gazdasági és társadalmi kibontakozási program és ennek végrehajtását biztosító stabilizációs szakasz nagymértékben hat a lakosság életkörülményeire. Éppen ezért a párttagjainknak tudatosítania kell, hogy az előrehaladás az egész tár. sadalmunktól áldozatvállalást, mindenkitől fegyelmezett munkát, újfajta gondolkodást, a végrehajtásban cselekvő részvételt kíván. Mindenképpen kétoldalú érdekeltséget kell biztosítanunk és ebben a pártalapszerve- zet tagjainak aktív tevékenységére számítunk a tanács és az állampolgár között. Idesorolhatnánk, hogy számolni kell tanácsunknak a tovább nem tanuló, érettségizett közgazdasági szakközépiskolát végzett, valamint a gazdasági egységeknél felszabaduló munkaerő foglalkoztatási gondjainak megoldásával. Szükségesnek tartjuk a lakásellátás, a lakásgazdálkodás reformját, újraszabályozását, hogy városunkban a lakáskörülmények tovább javuljanak. Jobban ki kell aknáznunk a társadalmi munka szervezésében rejlő lehetőségeket. Lényeges, hogy tanácsi tevékenységünk nyitottabbá tétele ma mind sürgetőbb feladatunk. A lakosság a korábbinál szigorúbban kéri már most is számon — a későbbiek során még inkább — a döntések fedezetét, sőt egyáltalán maguknak a döntéseknek a létjogosultságát is. Ebből eredően nyitottságra, nyitott ajtókra van szűk. ség. A „pecsétszemlélet” a paragrafus állandó hangoztatása helyett el kell jutnunk az alkotó viták, szenvedélyes párbeszédek természetes vállalásáig. Párttagságunk feladatainak határoztuk meg, hogy foglalkozzunk az áruellátásban az elért színvonal megőrzése mellett a kereskedelem kulturáltságával, a visszaélések szigorú, szankcionált visszaszorításával. Tovább kell fejleszteni a szociális gondolkodást, s itt külön hangsúlyoznám, hogy a tanácsi és nem tanácsi szervek összehangolt szociálpolitikát végezzenek a város területén. De sorolhatnám tovább feladatainkat. • És az ideológiai munka terén? — E téren fő feladatunk alapszervezetünk eszmei, cselekvési egységének erősítése. Szükségesnek tartjuk, hogy párttagjaink alaposan ismerjék a programot, és fejt. . senek ki politikai munkát a pártonkívüliek körében, a helyi feladatok végrehajtása érdekében. A párttagkönyvek Cseréjét is fel kívánjuk használni az egység megújítására, tennivalóink megértetésére. A személyes beszélgetések során egyértelmű választ igénylünk alap- szervezetünk párttagjaitól arra, hogy egyetért-e a társadalmi kibontakozás programjában megfogalmazott célokkal, tudja-e vállalni azok képviseletét, illetve a megvalósításukban való cselekvő közreműködést. Meggyőződésem, hogy alapszervezetünk tagsága a kettős feladat végrehajtását magára vállalja, és azért tesznek is — mondotta Antal József, a városi tanács pártalapszervezetének titkára. Somogyvári László Szabályozták az állami értékesítését A Balassagyarmati Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága szeptemberi ülésén tárgyalta és elfogadta az építés céljára szolgáló állami ingatlanok értékesítésének szabályozásáról szóló előterjesztést. Szükség volt erre azért, mert a Minisztertanács legutóbbi rendelete szabályozza az építési telkek eladását. Ennek értelmében az eladásra kerülő tanácsi kezelésben levő állami földterületeket a végrehajtó bizottság jelöli ki, meghatározza a vételárat, a beépítési módot, valamint a vételár kialakításánál figyelembe vett út", járda-, közműellátottságot. Az értékesítés lebonyolítása az ingatlan kezelőjének — Balassagyarmat esetében — a vá- rosfejesztési és -gazdálkodási osztály feladata. Az elosztás demokratizmusának erősítése, a társadalmi kontroll biztosítása érdekében külön határozatot hozott a végrehajtó bizottság. A határozat a többi között kimondja: A végrehajtó bizottság döntésére vonatkozó javaslatot a városfejlesztési és -gazdálkodási osztály készíti és terjeszti elő. A beépítési mód tekintetében a javaslatot előzetesen egyeztetni kell a városi főépítésszel és az első fokú építési hatósággal. A végrehajtó bizottság által eladásra kijelölt ingatlanok jegyzékét a vb döntését követő nyolc napon belül a városi tanács hirdetőtábláján 15 napra ki kell függeszteni és a kifüggesztésről a NÖG- RÁD hasábjain keresztül tájékoztatni kell a város lakosságát. A határozat több más fontos tudnivalót is tartalmaz. Ezek közé tartozik például, hogy az igénylés benyújtása az e célra készült nyomtatványon történik. Az igények elbírálásába a lakásingatlanok ügyi társadalmi bizottságot be kell vonni. A kérelmet a beérkezés napjától számított 30 napon belül el kell bírálni! Talán még egy érdekesség. A kérelmek elbírálásánál —, ha ugyanazon ingatlanra több jogosult tart igényt — a jogszabályban megszabott feltétel megléte esetén bizonyos sorolási tényeket kell figyelembe venni. Ilyen például, hogy az igénylő Balassagyarmaton lakik-e, vagy legalább 3 éves munkaviszonnyal rendelkezik. Vagy tanácsi bérlakásban lakik és a lakásügyi hatóság javára az építkezést követően lemond. Más. Intézményeknél dolgozó szakemberek, kettőnél -több kiskorú eltartásáról gondoskodnak, fiatal házasok, végül önálló lakással még nem rendelkeznek. A végrehajtó bizottság szeptemberi határozata már érvényben van. A Hazafias Népfront városi elnöksége december 1- jén ülést tartott, amelyen Szakai Jenőnek, a városi bizottság titkárának előterjesztése alapján, az elnökség értékelte a lakosság 1987. évi településfejlesztő társadalmi munkáját. Az elnökség — többek között — megállapította, hogy a lakosság 1987-ben növekvő számban vett részt társadalmi munkában. Ebben jelentős szerepet vállaltak a körzeti népfrontbizottságok tisztségviselői és aktívái. Valamennyi körzetben emelkedett az elvégzett munkák mennyisége az elmúlt évhez képest. A szervezettebb munkavégzést alapvetően elősegítette az a körülmény, hogy ez év február és március hónapban megalakultak valamennyi tanácstagi körzetben (Ipolyszög és Patvarc városrész kivételével) a lakó- és utcabizottságok. Tovább erősödött a körzeti népfrontbizottságok és tanácstagok munkakapcsolata, a körzeti pártalap* szervezetekkel a hatékonyabb együttműködés. Az elnökség továbbá megállapította, hogy a városi, tanács a társadalmi munka feltételeit (anyagbiztosítás, műszaki irányítás) javuló színvonalon oldotta meg. A városi tanács és a HNF városi bizottsága „Miénk a város, magunknak szépítjük” akció keretében társadalmi munkaakciót és -versenyt hirdetett a VII. ötéves terv időszakára, így 1987-fe is. A helyezést elértek több tízezer forintos díjban részesülnek, melynek felhasználását az adott lakókörzet, vagy' intézmény további társadalmi munka végzésére fordíthatja. Az elnökség az 1987. évi munkaverseny értékelésekor az alábbi helyezésekben foglalt állást. Tanácstagok között: I. Szabó Endre (16. sz. körzet), 2. Bablenáné dr. Halász Csilla (4. sz. körzet), 3. Csábi István (43. sz. körzet). Lakótelepek között: 1. Nógrádi S.-, 2. Április 4.-lakótelep. Óvodák között: 1. I. sz, 2. a IV. sz. óvoda, Általános iskolák között: 1. Dózsa György Üti, 2. Ifjúság Üti Általános Iskola. Középiskolák között: 1. a 217. Sz. ISZI. A körzeti népfrontbizottságok számos javaslattal éltek, hogy kik azok a személyek, akik kiemelkedően vettek részt a munkaakciók szervezésében és végzésében. A HNF városi elnökség az alábbi személyeknek adományozza a „Kiváló társadalmi munkás” kitüntető jelvényt: 1. Kovács Péter (Egri Közút), 2. Kristóf László (KPM, Bgy.), 3. dr. Rencz László (a városi tanács kórházának orvosa), 4. Stolcz Zoltán (festő kisiparos), 5. Olicsgk László (a KŐPORC dolgozója), 6. Váry László (a városi tanács irodavezetője). Az elnökség „Érdemes társadalmi munkás” kitüntető jelvényt 18 főnek adományozott! A verseny kihirdetésére és a kitüntető jelvények átadására a december 9-i ünnepi tanácsülésen kerül sor. Az idősekért, a gyermekekért Az Országos Közlekedés- biztonsági Tanács javaslatára a Balassagyarmati Közlekedésbiztonsági Tanács is kidolgozta az 1987. évi őszi közlekedésbiztonsági propagandaakció végrehajtásához szükséges irányelvekét. Ebben a közúti közlekedésbiztonsági helyzet, az ez évi gyslogosprogram korábbi végrehajtása során szerzett kedvező tapasztalatok alapján szükségesnek tartották, hogy 1987. október 1-től december 15-ig az idősek, a mozgássérültek, vakok és gyengénlátók, a hallássérültek, egyáltalán a közlekedésben hátrányos helyzetűek érdekében baleset-megelőző programot szervezzen a városban és vonzáskörzetében. Az akció fő célkitűzéseit is meghatározták. Kimondották többek között, hogy az akció végrehajtásánál a legszélesebb társadalmi közreműködést kell igénybe venni, a vállalatok, állami intézmények, társadalmi szervezetek aktívahálózatára kell támaszkodni. Hiszen az idősekről, a gyérmekek- ről van szó! A balassagyarmatiak munkához is láttak. Patvarcon és Nógrádmegyerben az öregek napközi otthonában a Hazafias Népfronttal közösen filmvetítéssel egybekötött felvilágosító előadást szerveztek. Több iskolában a közlekedési rendészet állo7 mánya gyakorlati oktatáson ismertette meg gyermekeinkkel a helyes közlekedés szabályait. De eljutottak az óvodákba is, ahol játékos gyakorlás után filmen is bemutatták, hogyan kell helyesen részt venni a közlekedésben — szülői kísérettel. A balassagyarmatiak egyébként szerencsés helyzetben voltak, hiszen az év első felében gyermek és időskorú nem okozott közlekedési balesetet, inkább sértettjei voltak azoknak. Az év második felében, az eddig eltelt időszakban is csak két gyermekbaleset történt a közlekedésbiztonsági tanács működési területén. Biztos, hogy az őszi akciónak is sok minden köszönhető. Például az, hogy a balesetek alakulása az év eddig eltelt időszakában 27,4 százalékkal csökkent a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva. A halálos balesetek száma 11-ről nyolcra, a súlyos balesetek száma 58-ról 36-ra csökkent a területen. Ami pedig külön is örvendetes, hogy az ittasan okozott balesetek aránya 25,4 százalékról 18,2 százalékra csökkent. Az akció december 15-ig még tart. Kérjük, tartsák be a KRESZ szabályait, hiszen az idősekről, a gyermekről, nem utolsósorban önmagunkról van szó. ' —■» —■ ofc ..... ** —- éÉt ^ se- —— H» a». «■ 65 * 65 ■ 65 flMt 5®3K65|9<9«65 Eredményes összefogás a városban A városi tanács a VII. ötéves tervében külön foglalkozik a települést fejlesztő társadalmi munkaverseny szervezésének feladataival. Balassagyarmaton is már régen látják, hogy a társadalmi összefogás a társadalmi munkavégzésben nyilvánul meg a leghatékonyabban. Ennek során a vállalatok, intézmények, valamint a lakosság együttműködése konkrét feladatok megvalósulását segítheti elő. Ezért már a terv indításakor célul tűzték ki, hogy az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 1986- ban 1700 forint legyen, a következő években pedig tovább növekedjen. A társadalmi munkák szervezéséhez így is kezdtek hozzá. Ennek a gyümölcse, hogy a végzett társadalmi munka értéke 1986-ban meghaladta a 39 millió forintot. Az idei munka értékelését már több szerv elvégezte. Arra a megállapításra jutottak, hogy az így végzett munka értéke 1987. november 15-ig 32,1 millió forintot ér el. Az összértéken belül a lakosság által végzett munka értéke 108«-ban 9,4 millió forint volt, ezzel szemben 1987-ben 22.1 millió forintot tesz ki ez az összeg. Érdekes számot mutat az egy lakosra jutó érték is. Míg 1986-ban ez az érték 2012 forint volt, addig a november 15-ig elvégzett érték szerint az idei eredmény csak 1640 forintnak felel meg. Természetesen ez a szám még nem végleges. A teljes értékelés csak az éves munka összesítése után adhat hű képet, hiszen a konkrét feladatok végrehajtására versenyt hirdettek meg a városban. Hosszan lehetne sorolni a társadalmi munkában elért eredményeket. Közülük azonban néhányat feltétlen érdemes megemlíteni. Ilyen például, hogy már tavaly társulatot szerveztek szennyvízcsatorna építésére a Móra Ferenc utcában, idén pedig az Ifjúsági utcában szervezték meg ugyanezt. ^Ipolyszögön megalakult I az ivóvíztársulat, a városrész vezetékesvíz-ellátása önerő bevonásával megoldódott. A lakóhelyi életfeltételek javítása érdekében 1986-ban 4609 méter, 1987-ben eddig 4816 méter járdát építettek a lakók. A Nógrádi-lakótelepen játszótér épült, parkosítás, fásítás valósult meg. Igen jelentős a társadalmi munka szervezésében, hogy a nem termelőszervezetek dolgozói a kommunista műszakokat tanácsi szervezésben végzik. A korábbi meghirdetett egy-egy nap helyett idén novemberben folyamatos munkavégzést hirdettek meg. Így csaknem három hét alatt szülők, pedagógusok és más dolgozók bevonásával elkészült a Dózsa iskola tornatermének aljzatbetonozása, a Balassi gimnázium támfal- és kerítésépítése. Elkészültek a Nádor utcai sportcentrum földmunkái. Jól halad a holt Ipoly feltöltése. Kialakításra kerültek a sportpályák. A város kisiparosai gépkocsival, a vállalatok térítésmentes anyagokkal, erőgépek biztosításával segítették ezeket a folyamatosan szervezett munkákat. A társadalmi összefogás szervezéséről, bonyolításáról összességében elmondható, hogy a nem tanácsi szervekkel folytatott gazdasági koordináció is jól segíti a város fejlesztését, a lakosság életkörülményeinek javítását. )
