Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-09 / 290. szám

BALASSAGYARMATI KRÓNIKA A stabilizáción túl, a kibontakozáson innen Vélemények három nézőpontból Szabad az út a város vezetékes gázellátására A Balassagyarmati Városi Tanács augusztusi ülésén előterjesztést fogadott el a város vezetékes gázellátá­sára vonatkozó beruházási programok jóváhagyására. A gázellátást biztosító beruhá­zást két ütemben javasol­ják megvalósítani a varos­ban. Az első ütemben ké­szül el mintegy 18 km hosszban a < Romhány—Ba­lassagyarmat között a gáz­szállító vezetékrendszer, va­lamint Balassagyarmaton egy nagy teljesítményű . gáz­átadó állomás. A város belső területének ellátása a gázprogram má­sik ütemét képezi. A ver­seny meghirdetése után de­cember 2-án a szerződéskö­tésre is sor került. Enneík értelmében lehetőség van Idén — december 11 —13. között — tizenkilencedik al­kalommal rendezik meg Ba­lassagyarmaton, a Mikszáth Kálmán Művelődési Köz­pontban, a Madách Imréről elnevezett amatőr színpadi fesztivált. Amikor a találko­zó megrendezésének az ötle­te megfogalmazódott — 1964- ben és még utána is egy jó darabig —, csupán irodalmi színpadi napoknak nevezték a fesztivált, s csak a közel­múltban döntöttek a névnek a színjátszó jelzővel történő kibővítése mellett. A „megálmodók" A balassagyarmati orszá­gos találkozó „megálmodói" azok a népművelők, színját­szók és rendezők voltak, akik a városban megszerveztek egy jelentős, értékeket létre­hozó öntevékeny művészeti együttest, a Madách Imre irodalmi színpadot. Bemu­tatkozásaik hosszú időn ke­resztül emlékezetes ese­ményt jelentettek a fesztivá­lon, amelyen a részvételnek — a minőségen kívül — so­káig nem volt különösebb feltétele. A hetvenes ' évek derekán találták ki, hogy a résztvevők egy-egy szocia­lista ország nemzeti prog­ramjaival versenyezzenek. A fesztivál ismételt meg­újítására 1983-ban került sor. Elhatározták, hogy ka­maradarabokkal mutatkoz­hatnak be a csoportok, és a találkozót kétévenként tart­ják. A balassagyarmati ISZN- en, tehát néhány szereplős kamaradarabokat láthatnak az érdeklődők. A szakembe­rekből álló előzsűri harminc előadást nézett meg, és ezek­ből választotta ki a hamaro­san bemutatkozó tizenkettőt. Az előzményekhez tartozik még, hogy a forgatókönyv- pályázatra, amely mindig megelőzi a fesztivált, 55 színjátszó csoport 60 produk­cióval nevezett; s a számok­ból is kiolvashatóan, ezek fele á rostán kiesett. Nógrád megyéből öt együt­tes jelezte részvételi szándé­kát, ám csak négy produk­ció készült el. A salgótarjá­ni Petőfi kohászszínpad és a KIVISZI előadását az elő- zsűri nem tartotta kellően érdekesnek, színvonalasnak. Kedvezőbben ítélték meg a balassagyarmati Balassi Eá- lint Gimnázium diákiadból szerveződött két csoport munkáját, a Tresgardes és az A. Sz. színpad produk­cióit, s beváloaatták a dön­tőbe. Az előbbi együttes Onagv Zoltán Kérdések két arra, hogy a város vala­mennyi területe, lakása há­rom év alatt bekapcsolható legyen az ellátásba. A vá­rosi tanács úgy tervezi, hogy 1988-ban a 12 tantermes kö­zépiskola. valamint- a kór­ház, továbbá a Mártírok, a Kiliánj a Gárdonyi, a Te­mető, a Dózsa György, a Rákóczi, az Árpád, a Fáy András, a Bem, a Kandó, a Landler Jenő, az Ifjúság, a Felszabadulás, a Csokonai, a Móra Ferenc, a Radnóti, a Komjáthy, Veres Pálné, Kodály, Váci Mihály, Boj­tos Sándor, Szontágh Pál út keleti oldala kapcsolható be a lakossági szervezettség függvényének megfelelően. A város vezetékes gázellá­tásának prőgramja 1989-ben is folytatódik. galamb sorsáról című írását dramatizálta; az írás a hely­beli Komjáthy Jenő Irodai-' mi és Művészeti Társaság tagjainak antológiájában, a Bőrünkön a betűk című kö­tetben jelent meg a közel­múltban. Az utóbbiak Beckett Jövés-menés című művét állították színpadra. A további résztvevőik és produkciók a következők: Debrecenből érkezik az Opusz bemutatószínpad és az Alföld ifjúsági színpad • Gerencsér Miklós Aradi nap­ló, illetve Ionesco Székek cí­mű művével; Miskolcról jön Tulipán Péter, aki Haláltánc- szvit címen az erdélyi Szi­lágyi Domokos verseiből ál­lította össze műsorát, vala­mint a Csortos Gyula szín­pad O’Neill Kötél' című da­rabjával; a pécsi Nyitott színpad Mrozek Emigrán- sokj^t, a kecskeméti Pót­szék színpad Déry Tibor Talpsimogatóját adja elő; a karcagi Yorick KHT Petőfi Sándor elbeszélő költemé­nyét, A helység kalapácsát dolgozta fel; a székesfehér­vári Videoton színjátszó csoport Boldizsár Péter Le­gyen a tenger című művével lép színpadra; a győri Teát­rum együttes Sartre Zárt tárgyalásával szerepel, míg a budapesti Térszínház Es­terházy Péter Kis magyar pornográfiájának egy részle­tét dramatizálta Töredék, címmel. Külön előadáson mutatko­zik be a KISZ Központi Mű­vészegyüttesének színjátszó csoportja, amely tavasszal veszítette el rendezőjét, a balassagyarmati fesztivál ál­landó résztvevőjét — rende­zőként vagy zsűritagként —, Dévényi Róbertét. Ö rendez­te — Karsai Gizellával együtt — Menotti A telefon című munkáját, melyet a közönség In memórián Dé­vényi Róbert feleimmel te­kinthet meg. Szakmai tanácskozás is lesz A fesztivál december 11- én, 18 órakor kezdődik, majd szombaton délelőtt tíz órakor szakmai tanácskozás­sal folytatódik. A bemuta­tók második blokkjára 14 órától kerül sor. Vasárnap szakmai tanácskozás lesz. megkoszorúzzák — a hagyo­mányoknak megfelelően — Madách Imre szobrát, majd 12 óra 30 perckor eredményt hirdetnek és kiosztják a di­jakat. (ok) Vállalataink számára fna- napság aligha lehet fonto­sabb téma, mint a gazdálko­dás stabilizálása, a jövő évi bruttósítás feltételeinek a megteremtése, szoros össz­hangban a kormány társa­dalmi-gazdasági kibontako­zási programjával. Írásunk­ban arra kerestünk választ, hol tart e folyamat városunk nyugati ipartelepének három nagyüzemében. A fémipari vállalat mű­szaki igazgatóhelyettesét nem éri váratlanul a kérdés. Hla- vaj Sándor szerint egységük már túl van a szemléletvál­tás bizonyos kérdéskörén, stratégiájuk az említett szel­lemben készült. — Tröszti szinten kidol­goztunk egy úgynevezett há­roméves, azaz 1990-ig szóló „gördülő” tervet. A vezetők úgy ítélték meg, hogy gyára­inkban elkezdődött a kor­mányprogram végrehajtása, valamennyi fontos területen. A középtávú elképzelés sze­rint ennek az iránynak a to­vábbvitele maradéktalanul beilleszkedik a stabilizáció és kibontakozás reformtörekvé­seibe. — Nézzünk egy-két pél­dát. Termékeink sokszínűsé­ge is jelzi, hogy a korábbi évekhez képest igyekszünk alkalmazkodni a piac köve­telményeihez. Képesek va­gyunk kiszolgálni a legkisebb tételeket is, ha az nyereséget eredményez. Gyártmányaink korszerűségét jelzi, hogy7 ér­tékesíthetők a tőkéspiacon, s nem kis szerénységgel mond­hatom, hogy még a legigé­nyesebb amerikai megméret­tetésben is. Hozzáteszem, hogy a dollárelszámolású be­vétel gyarapítása szintén sze­repelt a korábbi célkitűzé­sekben, értékesítési politi­kánkban. Ehhez igazodott a műszaki fejlesztés is. Mérnö­I dő távolából a törté­nelem nehezen fordul személyessé. Legen­dákat eleveníteni még hősé­nek közvetlen hozzátartozó­jával sem könnyű. Ezen az ősz végi délutánon a Lenin- lakótelepen Böjtös Sándorné- val mégis erre vállalkozunk. Visszaidézett emlékek so­ra után előkerüljek a re­likviák: kitüntetések, emlék­tárgyak, fényképek, leve­lek. . . A munkásmozgalom kipróbált, régi harcosának, Böjtös Sándornak özvegye az első időkre férjének el­beszéléseiből emlékszik visz- sza maga is. Ki gondolta volna, ami­kor a 19 éves ipolynyéki ci­pészt 1915-ben besorozták katonának hogy ez a fiatal­ember, Böjtös Sándor az omszki hadifogolytáborban éli meg a huszadik század világjelentőségű fordulatát, a nagy októberi szocialista for­radalmat. Ez az esemény nem múlhatott el nyomtala­nul: a forradalom megnyi­totta a fogolytábor kapuit, s megmozgatta a hadifoglyo­kat. Ott, Szibériában is. A bolsevik párton belül nem­zetiségi szekciók szerveződ­tek. A hadifoglyok közül sokan — köztük Böjtös Sán­dor is — megismerkedtek a szocializmus eszméivel, a forradalom harcaival. És amikor 1918 végén ha­zaért a hadifoglyokkal a vo­nat, a sokat látott és tanult katonák között volt Böjtös Sándor. Alig néhány hó­napot örülhetett szülőföldjé­nek, az Ipolyság szép vidé­kének, amikor a proletár­diktatúra harcba hívta. De keink hosszabb távon a ve­zértechnológia kialakítását tűzték ki célul, rövid távon pedig a potenciális vevőigé­nyek gazdaságos kielégítését. Eredményeink minket igazol­tak, hiszen 1984-től számítva megduplázódott a devizater­melésünk. — A termelésszervezésben döntő elem a piacorientált­ság, s ehhez alakítottuk ér­dekeltségi rendszerünket is. Tapasztalatunk az, hogy ma Magyarországon versenykép­telen ipari háttér mellett kell versenyképesnek len­nünk. Még szerencse,..hogy a trösztön belül ez a probléma javarészt megoldott. S hogy a jövőről is szóljak: straté­giánk értelmében erősíteni szeretnénk a vagyonérde- keltséget, s továbbra is a pi­achoz való igazodás lesz gaz­dálkodásunk döntő eleme. S végül jelentős előrelépésnek tartjuk, hogy egy tőkéspart­nernek megbízható szállítói lettünk. 2 Az Ipoly Bútorgyárban nem tiltok, hogy a vállalat vezetése nagyszabású szer­vezeti változtatást határozott el, melyet a jövő év elején hajtanak végre. Mindezt a hatékonyabb gazdálkodás, a szabadabb piacszervezés ér­dekében. Harmincfős párt­tagságuk nevében kérdeztük az elképzelésekről Zólyomi Ferencet, a pártvezetőség tit­kárát : — A kibontakozás nálunk már jó ideje élő folyamat. Így a kormány munkaprog­ramjának hivatalos közzété­tele után már volt mire „ráültetni” a gazdálkodás számos kérdését. Egy érdekes példát azért megemlítenék. Már év elején kacérkodtunk a gondolattal, hogy vagyon­jegyet bocsátunk ki. még az intézkedési tervünkben is szerepelt a dolog. Ezáltal is szerettük volna érdekeltté most tudta, miért fog fegy­vert. 1919 májusában a munkászászlóáljak megala­kulásakor Budapesten je­lentkezett a Vörös Hadse­regbe és harcolt az északi fronton. A proletárdiktatúra bukása • után viharos idők jöttek, az Ipolyság környéke mégis „csendesebb” időket élt. A harcokban tanultak és ta­pasztaltak, az emlékek meg­maradtak. 1924-ben Ipoly- nyéken tizenhármán — köz­tük Böjtös Sándor — meg­alakították a kommunista pártot. Gazdasági cselédek­ből, napszámosakból, iparo­sokból, többségükben olyan emberekből akik néhány évvel azelőtt a Vörös Had­sereg katonái voltak. A megélhetés egyre nehe­zedett. A cipészmesterségért zsírral, babbal, liszttel fi­zettek, el kellett tartani a családot. A nagy világgaz­dasági válság éveiben 1 ba­rátja Amerikába hívta Boj­tos Sándort. S mint olyan sokan, ő is nekivágott a nagyvilágnak. De nem gaz­dagodott meg az ott töltött tenni dolgozóinkat a terme­lésben. Ott bukott meg az el­képzelésünk, hogy csak a vál­lalatok dolgozói vehetik meg. Vagy még egy példa arra, miként próbáltuk megterem­teni a számunkra legked­vezőbb gazdálkodási formái, amikor létrehoztuk a szé- csényi asztalosüzemünket. A megyében mindenképpen az volt az első leányvállalat. — Áttérve a feladatainkra elmondhatom, hogy ma egy iparvállalat szemlélete nem követheti a megcsontosodott nézeteket. Az nem megy, hogy termelünk valamit, majd a kereskedelem gon­doskodik a piacról. Ezt ne­künk kell feltérképeznünk! A Columbia Lux indításánál ez volt az alapgondolat, ennek köszönhető a siker is. Sőt eljutottunk odáig, hogy név­re szereljük össze ezt a tí­pust. — No persze a kereske­dőknek is maradt feladata, de ami a lényeg: sokkal kö­zelebb kerültünk egymáshoz. Végső soron az általuk köz­vetített igények szülték meg nálunk a többelemes bútor- gyártást. Az 57 elemből álló bútor alkalmas arra, hogy az előszobától az irodáig be­rendezzünk mindenféle funk­ciójú helyiséget. Gyártásával alkalmat adunk a vevőnek, hogy pénztárcájához mérten vásároljon, s ha anyagi hely­zete megengedi, további részegységeket is beszerez­hessen. Célunk az, hogy a raktárban ne legyen elfekvő készlet! — S most térnék rá a párttagság véleményére. Mi valamennyien érzékeltük, hogy ez az üzletpolitika gya­rapodásunkat szolgálja, ezért tovább kell vinni. Összejö­veteleinken természetesen szóba került az is, miként juthatott el az ország ilyen súlyos helyzetbe. Érzésünk szerint nem lett volna sza­bad idáig eljutnunk, s mivel a népgazdaság létéről van szó, mindenképpen végig kell csinálnunk a reformot. Tag­öt év alatt Montevideóban sem. Énjét azonban nem ve­szítette el távol a hazájától. Megtalálta a munkásmozga­lommal ott is a kapcsolatot. Amikor visszajött, Léván a munkásotthon jelentette szá­mára a szocialista eszmék ápolását, a harcot. A második világháború kitörése előtti évben, a Fel­vidék Magyarországhoz csa­tolása megnehezítette a kommunisták életét. Böjtös Sándort is lefogták, azután évekig rendőri felügyelet alatt állt. Minden héten je­lentkeznie kellett a rendőr­ségen. A párt dolgozott to­vább illegalitásban, de a kommunista cipész nem kaphatott megrendeléseket cipőkészítésre, talpalásra. Léván munka számára csak a kőbányában volt, a vékony testalkatú férfi ott kereste kenyerét. A háború után azonnal a kommunista párt mozgalmi munkájának, közepében ta­lálta magát, járási titkár lett. Nagy energiával látod munkához. 1945 januárjában alapító tagja y.olt a Léván ságunk mindössze a vezetők váltásában nem lát kellő ha­tározottságot. 3 A szocialista brigádok ma­napság leginkább a terme­lésben érdekeltek. Ez jellem­zi a kábelgyár versenymoz- galmát is, melyről Nagy Bé­la, a Murár Lajosról elneve­zett kollektíva vezetője be­szél : — Mi ahhoz igazodunk, amire a vállalatunknak szük­sége van. Ma a termelés ha­tékonyabbá tétele az egyik fő cél, hát vállalásaink is ezt szolgálják. Feladatunk van a hulladékhasznosítás­ban, az energiatakarékosság­ban, a selejtmentes terme­lésben, és így tovább. A mi csapatunk az értékesítés te- területén dolgozik, vala­mennyien raktári dolgozók. Így a feladatunk is ehhez igazodik, azaz olyan árut kell kiadnunk, vagy inkább a kamionba pakolnunk, ami után nem érkezik reklamá­ció. Anyagmozgatásnál ügyel­nünk kell a minőségre, pél­dául arra, hogy ne sérüljön meg a kész kábelköteg. — Ebben vagyunk anyagi­lag is érdekeltek. A havi 3— 4 száz forint nem nagy ösz- szeg, de jövőre tervezik az emelését. Sokkal több célirá­nyos megbízatást kapunk majd, ehhez szükséges lét­szám és időbeosztás már a kollektíva gondja lesz. Saj­nos a rohanó tempó nem en­ged teret a régi brigádha­gyományok ápolására. Kevés a sportösszejövetel, >a kultu­rális vállalást pedig szinte mindenki kiiktatta. Csak az anyagiak lebegnek mindenki előtt. Az emberek rettegnek sz adótól, mert többnyire nem ismerik a hatását. Ezért hát hajtanak, ha kell még ünnepnapon is vállalnak munkát. Jövőre ezeket a mozgalmi feladatokat is sze­retnénk újra áttekinteni, kü­lönösen az értékelést illető­en. T. Németh László megjelenő Garamvölgye cí­mű újságnak. A Léva központjában ál­ló emlékmű kicsinyített má­sát a lapalapítás 30. évfor­dulójára kapta — s most Böjtös néni büszkén teszi elém az asztalra a szívének oly kedves emléktárgyat. Már csak azért is, mert eb­ben az időben Léván ismer­kedett meg Bojtos Sándor-' ral. A mozgalom hozta ösz- sze őket. ö akkor Zalabán, egy Léva melletti kis falu­ban lakott. 1945-ben maga is belépett a pártba, és se­gítséget kérni utazott Lévá­ra. Ott találkoztak. Azután három évtizedig, férjének haláláig, segítőtár­sa volt mindenben. Az átte­lepítések sem törték meg őket. Böjtös Sándor hitval­lásához hűen élt: a néphad­seregben teljesített szolgála­tot, alapító tagja volt a munkásőrségnek. Balassa­gyarmaton a városi pártbi­zottságon aktív pártmunkát végzett nyugdíjazása után is. Munkásszülők tehetséges gyermekeinek taníttatására alapítványt tett, 1972-ben Balassagyarmat város dísz­polgárává avatták. Kevés nyugdíjából a vietnami há­ború idején minden hónap­ban száz forintot adott fel a szolidaritási alapba... Böjtös néni az idők távo­lából röviden így fogjalja össze férjének jellemét: — A lelkét adta volna... Hitéért, a szocialista esz­mékért. — zsély — Madách Imre irodalmi és színjátszónapok Két hazai színpad is bemutatkozik Hitvallásához hűen élt Böjtös Sándor életátjárói

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom