Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-09 / 290. szám
BALASSAGYARMATI A NÓGRÁD BALASSAGYARMATI MELLÉKLETE l•lll•l•l■llllll•lllll•lll•l>llllfl•lllllllrllll(••lllllll•ltt»lllll■llllltlllllllllllllJ(fMritiiiiiiiiiiiiii(iiiiiii:iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!|/iiiiiiiiiiiiiii|||||||iaii||||l||||||l||||l|||||||l||||||1l|||||||||||||||||||,,,||||||,|||||,||g||,|||ll|,,lll,|a,|l,||,,|,|,||lllll|limil|l|aa|ll|.|||V||,|||l||||l|||||af|||}||||||||||||||||||||||||||at|||||||a|||a|t-----------------------------------------------------------------------------------------\ „Történelmi sorsforduló” J eles nap városunk történelmében 1944. december 9-e. Jelentős évfordulót ünnepelünk e napon, hiszen 43 éve egy nagy múltú város szabadságküzdelmeinek, a társadalmi haladásért vívott harcainak céljai válhattak valóra a felszabadítók győzelme nyomán. A Szovjetunió hadsereg-fő- patancsnokának aznapi hadiparancsa a felszabadított jelentősebb települések sorában említi Balassagyarmat nevét is. A romváros pincéiből lényre lépő balassagyarmatiak fellélegezhettek, hiszen nagy megpróbáltatásaik véget értek. Ami kezdetet is jelentett egyben. Egy további gyötrelmes időszak kezdetét, hiszen az élet legelemibb feltételeinek biztosítására is alig volt remény, 'de mindenképpen új lehetőséget teremtett: az életben maradás lehetőségét. Lenplületet vett a békés épitőmunka. Az emberi összefogás és áldozatvállalás szép példáját nyújtották az akkori közösségek, hogy mihamarabb visszaállhasson medrébe az élet, legyen fedél az emberek feje fölött, kinyithassanak az üzletek, termelhessenek az üzemek,' dolgozhassanak az emberek, tanulhassanak a gyerekek, a fiatalok. Évek, évtizedek múltak el azóta. A balassagyarmatiak a lomokból nem csak újjáépítették a várost, hanem önfeláldozó munkával, nagy összefogással új szocialista ipart teremtettek. üzemek sora épült, s meghatározó réteggé vált a város társadalmi szerkezetében a munkásság. A lakosság 43 év alatt csaknem megduplázódott. A mai Balassagyarmat 20 Ű00 embernek ad otthont, munkát, emberhez méltó körülményeket, távlatokat a még meglévő nem kis gondjaink megoldásához. A város nappali nyüzsgése, esti fényei, régi és új épületei, utcái, lakótelepei, kulturális kisugárzása a városlakóknak és az idelátogatóknak egyaránt kedves. A felszabadulás utáni első évtized szocialista átalakulásának kétségeién eredményeivel mi éppúgy tanulságot szolgáltattunk, mint ugyanezen évek tévedéseivel és hibáival. Tanulságul szolgál, hogy a kapott támogatással és segítséggel úrrá tudtunk lenni nehézségeinken, mozgósítva a fejlődni akaró, a fejlődést segítő erőket, közösségeket. Ez a több mint negyven év számos kisebb-nagyobb mérföldkövet is magában foglal társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális területen. Nem kevés az az eredmény, melyet a város fel tud mutatni a különböző időszakokban, de tudjuk, hogy voltak, és ma is vannak problémáink és nehézségeink. Ezekre közös gondolkodással, érdekeink egyeztetésével kell és lehet megfelelő megoldásokat találni. Ha a lakossággal, a politikai és állami testületekkel együtt időben tudunk reagálni az előbbrevivő nehézségekre, ha a bizalom teljes légkörét újra és újra meg tudjuk alkotni, az a fejlődésben hozza meg gyümölcsét. Éppen Balassagyarmat elmúlt fejlődése jó bizonyítéka ennek. Nehéz körülményeink mellett az elmúlt két évben is olyan helyzetet sikerült teremteni, hogy lehet reményünk egy jó tervidőszak megvalósítására. Közintézményeink tárgyi feltételei tovább javultak, és javulnak a következő években is. Az iskolák felújítása, korszerűsítése folyik a Kiss Árpád kisegítő és zeneiskolában. Elkészült és újra. a város színfoltjává vált — a megyeháza és korszerű körülmények között működhet a katonai kollégium, amely egyben jó feltételeket nyújt a' város kulturális életének is. Eredeti ütemétől kissé ugyan elmaradva, de reményeink szerint határidőre elkészül a nevelési központ. A hátralévő időszakban új közintézményekkel is gazdagodik a város: épül a Hungária Biztosító új irodaháza, előkészítés alatt van a rendőrség új épülete. Húsbolt, élelmiszerbolt javítja majd a város lakossága ellátását. Mindezekkel együtt szépül a város képe, hangulata. Tervszerűen folynak a város gázellátását biztosító beruházások és a korszerű telefonhálózat megvalósításának előkészítő munkálatai, tovább javítva ezzel a város komfortosságát. Az eddigieknél mérsékeltebb ütemben, de épülnek a lakások. A jövő év elején kezdődik a Mikszáth úton 130 lakás építése és ezt követően folyamatosan a Rákóczi út északi oldalán is indul az építkezés. A z ünnepi megemlékezések mellett sem szabad viszont megfeledkeznünk azokról a tanulságokról, hibákról, amelyek ma akadályozzák előrehaladásunkat. Országunk, társadalmunk, gazdaságunk mai helyzete mindenkitől az eddigiektől nagyobb erőfeszítéseket kíván. A társadalmi, gazdasági kibontakozás programjának nemzeti összefogásra épülő sikerre vitelében Balassagyarmat város lakosságának, dolgozóinak is többet fel kell vállalnia. Nekünk és bennünk kell, hogy éljen, munkáljon nemzeti önbecsülésünk, megújulásra való képességünk és jövőnkért érzett felelősségünk. Forgó Imre városi pártbizottság első titkára V ____________________________J N ovember 7-i kitüntetettjeink Bállá István Márianosztrán született 1927-ben, szaképzettsége erdész. Néhány évet a váci erdőgazdaságban dolgozott, majd 1947-ben lett Balassagyarmaton . az lpolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság dolgozója. Azóta különböző beosztásokat töltött be, 1970-ben nevezték ki az áruforgalmi osztály vezetőjének, ezt p munkakörét egészen mostanáig — nyugdíjazásáig ,— látta el. Több mint negyven éve. 1946-tól vesz részt a munkásmozgalomban. párttag, s 1950-ben lépett be a szak- szervezetbe. Széles körű tapasztalattal, igen nagy gyakorlattal rendelkező szakember. Nagyban hozzájárult ,— a változó piaci helyzet ellenére —, hogy az erdőgazdaság kereskedelmi tevékenysége pozitív eredménnyel záruljon. Dolgozott a gazdaság pártalap- szervezetének információs munkabizottságában, hosz- szú ideig volt a munkaügyi döntőbizottság elnöke, megyei igazságügyi szakértő. Többszörös kiváló dolgozó. November 7-e alkalmából a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést vehette át. Csizek Ferenc Miskolcon született, 1937- ben. Faipari műszaki egyetemet végzett Bukarestben. Felsőfokú politikai végzettséggel rendelkezik. 1960-tól a miskolci Avas Bútorgyárban műszaki beosztásban dolgozott, majd kilenc év múlva került Balássagyar- matra az Ipoly Bútorgyárba főmérnöki munkakörbe, s 1983-tól a gyár igazgatója. Munkába lépése óta szak- szervezeti tag, 1962-ben lett tagja a pártnak. korábban a gyári plapszervezetben propagandistaként, és a városi pártbizottság ipari munka- bizottságában dolgozott. A városi tanácsnak 1985-től tagja. Tevékenységével — már kezdettől vezetőként — jelentősen 'hozzájárult a sullalat folyamatosan eredményes gazadsági működé- ~séhez. Kimagasló eredményt ért el a vállalati rekonstrukció irányításában és megvalósításában. Vezetése alatt az Ipoly Bútorgyár 1985-ben Kiváló vállalat címet nyert el. Csizek Ferenc 1972-ben és 1987-ben a Vállalat kiváló dolgozója, míg 1977-ben az új ipartelep felépítésében végzett munkájáért a Köny nyűipar kiváló dolgozója címet kapta. Most a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki. Réti Zoltán Nagyorosziban született, 1923-ban. Miskolcon tanítóképzőt végzett, majd a képzőművészeti főiskolán 1943- ban kezdte meg tanulmányait, amelyet a háborút követően, 1969-ben fejezett be.. Közben zenetanári oklevelet szerzett. Több helyen tanított; 1952—59 között Balassagyarmaton a 1 tanítóképzőben, majd a Balassi Bálint Gimnáziumban. Nyugdíjba vonulásáig 1963-tól 1983-ig a Rózsavölgyi Márk Zeneiskola igazgatója i'olt. A képzőművészetben több műfajban jeleskedett, elsősorban mint akvarellista ért el jelentős eredményeket. Munkássága szorosan kötődik szükebb pátriájához, Nóg- rádhoz. Mint a zeneiskola volt igazgatója szakmai hozzáértéssel van jelen Balassagyarmat és Nógrád megye zenei életének szervezésében. Aktív közéleti ember az ötvenes évektől különböző társadalmi fórumokon képviselte a várost, hosszú időn keresztül megyei tanácstag volt. A Szocialista Kultúráért kitüntetést háromszor kapta meg. Az idén a Horvát Éndre-alapítványt a balassagyarmati tanács végrehajtó bizottsága Réti Zoltánnak ítélte oda. Forgó Imre Mátraballán született 1937- ben, munkáscsaládban. Agrártudományi egyetemet végzett, képzettsége agrármérnök. Először a pétervásárai gépállomáson dolgozott csoportvezetőként; majd a termelőszövetkezetben agronó- musként, azután járási főag- ronómusként. A Nógrád Megyei Tanácshoz 1966-ban került, ahol először a mező- gazdasági osztály helyettes vezetője, 1972—75-ig osztály- vezetője volt. Ezt követően két évig az MSZMP Politikai Főiskoláján tanult. ahol felsőfokú politikai képzettséget kapott; 1978-ban megválasztották a balassagyarmati járási pártbizottság első titkárának, 1984-től pedig a városi párt- bizottság első titkára lett. Az idén elvégezte a : Zrínyi Miklós katonai főiskolát is, ahol őrnagyi rangot szerzett. Jó színvonalon szervezi és irányítja a pártszervek munkáját, sokat kezdeményez az ipari és mező- gazdasági üzemek gazdálkodásának ifejlesztésében. A testület vezetésében tervszerű, céltudatos és megfontolt. Kellő figyelmet fordít a lakóterületi és községi pártmunka fejlesztésére, p tanácsok pártirányításának korszerűsítésére, önállóságuk növelésére. A Mezőgazdaság kiváló dolgozója és a Munka Érdemrend arany fokozata után az idén Április 4-e Érdemrenddel tüntették ki. Lotharidesz Imre Balassagyarmaton született, 1931-ben szakképzettsége lakatos. 1949-ben lett szakszervezeti tag. s abban az évben kapcsolódott be az ifjúsági mozgalomba is; 1960 óta párttag. A Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál 1954 óta dolgozik, különböző munkaköröket látott el. jelenleg lakatos-csoportvezető. Volt KISZ-titkár az üzemnél, és 11 évig a fémipari vállalat pártvezetöségének titkára, tagja volt a városi pártbizottságnak is, pártmegbízatásait mindig példásan teljesítette. Munkáját nagyfokú szakmai hozzáértéssel és példás szorgalommal végzi, és eredményesen vesz j-észt a pályakezdő, ifjú szakemberek képzésében. Munkaszerető ember. Többszörös vállalati kiváló dolgozó: 1973-ban a Nehézipar kiváló dolgozója, öt évvel később a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést kapta. Az idén. november hetedikén ismét a Munka Érdemrend ezüst fokozatával ismerték el tevékenységét. Fontányi János Balassagyarmaton született 1941-ben, szakképzettsége műszerész. 1968 óta dolgozik a Salgótarjáni Ruhagyárban. először mint műszerész. majd raktáros, jelenleg raktárvezetői beosztásban. A szakszervezetbe 1959-ben lépett be, 1970 óta tagja a pártnak. A ruhagyár balassagyarmati telepén dolgozik. A termelés feltételeit gondos, körültekintő tnunká jóval biztosítja, munkakörében példamútató, lelkiismeretesen dolgozik. Beosztottaival közvetlen kapcsolatot alakított ki. ami a termelési feladatok optimális teljesítését nagyban befolyásolja. Aktív társadalmi és politikai munkás, 1978-tól munkahelyén a pártalapszervezet titkára. Irányítása alatt a pártszervezet munkája sokat fejlődött. Nagy hangsúlyt helyez a tömegszervezetek pártirányítására, jól mozgósítja őket á gazdasági feladatok megoldásához. November 7-e alkalmából a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki. Szakai Jenő Balassagyarmaton született 1944-ben. Asztalos szakmunkásnak tanult, majd faipari technikumba járt. A Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalatnál, asztalosként, szállítási ügyintézőként, technikusként és építésvezető-helyettesi munkakörben dolgozott. Elvégezte a marxista—leninista egyetem általános és szakosított tagozatát, s néhány éve az ELTE tudományos szocializmus szakán, levelező tagozaton szerzett diplomát. Munkásmozgalmi tevékenységét 1961-ben a KISZ-ben kezdte, vezetőségi tag, alapszervezeti titkár volt. 1966- ban lett a párt tagja, munkahelyi alapszervezeténél propagandistaként, szervező titkárként dolgozott. A városi pártbizottság politikai munkatársa ,1974-től, £ ettől az évtől tagja a városi népfrontbizottságnak is. Négy éve pedig a bizottság függetlenített titkára. Munkásságára politikai elkötelzettség, példamutatás jellemző. A Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki.
