Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-05 / 287. szám

2 NOGRAD 1987. december 5., SZOMBAT A Minisztertanács és a KISZ Központi Bizottsága képviselőinek tanácskozása A kormány és a KISZ KB képviselői december 4-i ta­lálkozójukon megvitatták a gazdasági stabilizációs idő­szak ifjúságpolitikai fel­adatait, a KISZ Központi Bizottságának elgondolásait A fiatalok élet- és mun­kakörülményeinek átfogó, társadalmi méretű javítása csak a stabilizációs és ki­bontakozási munkaprog­ram eredményes végrehaj­tásával érhető el. A KISá azanosul a kormány mun­kaprogramjában szereplő célokkal, elérésük érdeké­ben mozgósítja a fiatalokat, egyúttal jelzi, ha a végre­hajtásban késlekedést, ha­tározatlanságot tapasztal. A kormány a KISZ jelzéseire gyorsan és megfelelő nyil­vánossággal válaszol. A kor­mány munkájában haszno­sítja a KISZ „Jövőnk a tét!” akciója során megfo­galmazott javaslatokat. A stabilizációs időszak céljainak ismeretében szük­séges az ifjúságpolitika hangsúlyainak átrendezése. Ennek érdekében 1988-ban a kormány — a KISZ KB közreműködésével — ifjú­ságpolitikai feladattervet készít. Ennek tartalmaznia kell a lakásgazdálkodási rendszernek a fiatalok ér­dekeit szem''1 előtt tartó re­formját; átfogó programot az I990-es évek elején ke­resőkorba lépő nagy létszá­mú korosztályok munkába állására; az ifjúság cselek­vési terét bővítő jogi és egyéb eszközöket; a ki­emelkedő teljesítményt nyújtó fiatalok lehetőségei­nek javítására irányuló tö­rekvéseket; valamint az ál­lami gondozottak önálló életkezdésének segítését. A KISZ KB egyetért azzal, hogy a kormány előkészíti az ifjúsági törvény korsze­rűsítését. A kormány és a KISZ képviselői egyetértettek ab­ban, hogy olyan gazdaság- és szociálpolitikára van szükség, amely az elkerül­hetetlen terheket nem hárít­ja aránytalanul a pályakez­dő fiatalokra. A stabilizáció időszaká­ban is szükség van a fiata­lok helyzetét javító intézke­désekre. A kormány 1988- ban kidolgozza a családi pótlék és az ösztöndíjak re­álértéke megőrzésének rend­szerét és az 1989. évi terv­ben dönt annak bevezetésé­ről. A KISZ fontosnak tartja a már bejelentett szociál­politikai döntéseket, ugyan­akkor az az álláspontja, hogy a családi pótlékot gyermekenként 500 forint­tal, a diákok jövedelempót­lékát 210 forinttal emeljék A kormány ez utóbbival egyetért, de továbbra is a családi pótlék 400 forintos emelését látja lehetséges­nek. A kormány és a KISZ egyetért abban, hogy a bé­rek a teljesítmények szerint különbözzenek. A KISZ szükségesnek tartja a bér­tarifa-rendszer eltörlését. A kormány a szakszervezetek­kel. a KISZ-szel és más tár­sadalmi szervezetekkel egyeztetett álláspont kialakí­tására törekszik a bérre­form kérdésében. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy 1988-ban javítani kell a pá­lyakezdő diplomások és a műszaki értelmiség anyagi és erkölcsi elismerését. A nem termelő területe­a lakáspolitika korszerűsí­téséről, valamint a felsőok­tatás fejlesztését és a ki­emelkedő tehetségű fiatalok érvényesülési esélyeinek javítását. ken való korszerűsítés során törekedni kell arra, hogy az oktatás, a kutatás és az egészségügy feltételei ne romoljanak. 54 A KISZ tudomásul veszi, hogy a stabilizációs időszak­ban az ifjúságpolitika cél­jaira szánt pénzeszközök a költségvetés terhére nem növelhetők. Szükség van azonban arra, hogy más te­rületekről bizonyos összege­ket ide csoportosítsanak. Ily módon lehetővé válik, hogy javuljanak a diák- és sza­badidő-sport, valamint az if­júsági turizmus anyagi felté­telei. A Magyar Diáksport Szövetség pénzügyi támoga­tását az ÁISH többszörösére növeli. A kormány hasznosnak ítéli a KISZ-nek a lakásgaz­dálkodás átfogó továbbfej­lesztése érdekében eddig végzett munkáját. Számít a KISZ javaslataira, egyetért azzal, hogy ezeket megfele­lő előkészítés után a KISZ vitára bocsátja. A KISZ szükségesnek tartja 1988-ban a felsőokta­tás anyagi ellátottsága reál­értékének megőrzését, a következő években pedig annak dinamikus nöyelését. A kormány ezt 1988-ban biztosítani nem tudja, ugyanakkor indokoltnak tartja a következő években a népgazdaság teljesítmé­nyéhez igazodóan, a felső- oktatás költségvetési támo­gatásának növelését. Létre kell hozni a felső- oktatási fejlesztési alapot. A kormány képviselői egyetértettek azzal, hogy annak felhasználásában, a támogatás szempontjainak kialakításában a KISZ is részt vesz. A készülő felső- oktatási program kidolgo­zása során a kormány szá­mít a KISZ támogató köz­reműködésére, javaslataira és véleményére. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a 90-es évek közepétől az egyetemi diploma feltétele a középfokú nyelvvizsga le­gyen. A kormány megvizs­gálja annak lehetőségét, hogy ezt 1988-ban meghir­dessék. Az egyetemi-főisko­lai hallgatók nyelvtanulásá­nak ösztönzése céljából a kormány megvizsgálja an­nak feltételeit, hogy a leg­alább középfokú nyelvvizs­gával rendelkező hallgatók anyagi érdekeltségét megte­remtsék. A kormány keresi az új képzési formák: nyitott egyetem, távoktatás, téríté­ses képzés, az általános posztgraduális oktatás be­vezetésének lehetőségét. Egyetértés volt abban, hogy A kormány továbbra is le­hetőséget biztosít arra, hogy a költségvetés ifjúságpolitikai célú pénzeszközei egy ré­szének felhasználásáról a KISZ KB döntsön, illetve támogatja, hogy a KISZ- szervezetek közösségi célú munkavállalással saját for­ráshoz jussanak. Egyetért azzal/ hogy a központi ifjúsági alap működése le­gyen nyilvános, és pénzesz­közeit a KISZ KB egyetér­tésével használják fel. A kormány és a KISZ egyetért abban, hogy a munkaviszonnyal nem ren­delkező pályakezdők is át­képzési támogatásban része­süljenek. A szakképzési for­mákat úgy kell bővíteni, hogy a gimnáziumot vég­zettek modern ügyviteli és informatikai ismereteket (számítástechnika, ügyvitel- technika) szerezzenek. Szükséges a szakmunkáskép­zés korszerűsítése. A KISZ KB vállalja, hogy rászt vesz a nyelvtudás, a számítástechnika, az anya­nyelvi és az életmódkultúra fejlesztésében, valamint a korszerű tananyag kialakí­tásában. A kormány 1988-ban a megállapodásos lakásárak alakulását fokozott figye­lemmel kíséri. Szükséges, hogy az ifjúsági takarékbe­tét 1988. évi kamatai elér­jék a lakásárak indokolható növekedési ütemét. az egyetemi és főiskolai hallgatók jogállásának ren­dezése keretében 1988-ban megszüntessék a munkavál­lalásukkal kapcsolatos kö­töttségeket és lehetővé te­gyék, hogy a munkavi­szonyban állókkal azonos módon vállalhassanak anya­gi felelősséget kölcsönzés­nél, hitelfelvételnél. A korrisány — a jelenlegi költségvetési feltételek mel­lett — a KISZ bevonásával módosítja a felsőoktatási ösztöndíj el osztás rendszerét, eltörli a társadalmi ösztön­díjak felső határát, hogy a teljesítmény honorálásának élve jobban érvényesüljön. A kiemelkedő tehetségű és tudású fiatalok támogatása érdekében a KISZ javasol­ja, hogy — a kormány biztosítson elkülönített keretet az Or­szágos Ösztöndíj Tanács ál­tal meghirdetett külföldi ösz­töndíjakból; — a minisztériumok mel­lett fiatal szakemberekből álló konzultatív csoportokat hozzanak létre; — a kormány és a KISZ alapítson közös ösztöndíjat tehetséges fiatal szakemberek támogatására. Az indításhoz a kormány 10 millió forintot és megfelelő valutakeretet, a KISZ KB pedig kétmillió fo­rintot juttasson; — bővüljön az ifjúsági nemzetközi szakmai cserék lehetősége. A kormány képviselői egyetértettek e célokkal, és megvizsgálják a javaslatok teljesítésének lehetőségét. A kormány és a KISZ kép­viselői megállapodtak abban, hogy hasonló megbeszélésre évente sor kerül. (MTI) Az ifjúságpolitika időszerű kérdéseiről A lakáspolitika korszerűsítéséről A felsőoktatás korszerűsítéséről és a tehetségek gondozásáról Á szovjet vezetők köszönő távirata ' Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfel­sőbb, Tanácsa Elnöksége és a Szovjetunió Miniszter- tanácsa táviratban fejezte ki köszönetét Kádár Já­nosnak, Németh Károlynak és Grósz Károlynak a nagy októberi szocialista forradalom'70. évfordulója alkal­mából küldött üdvözletekért és jókívánságokért. (MTI) Hazánkba érkezik Raif Dizdarevics Sajtónapi ünnepségek ■ (Folytatás az 1. oldalról) vény szellemére hivatkozva Berki Mihály. Majd beszédét azzal a gondolattal zárta, hogy a sajtó a gazdasági- társadalmi megújulás eszkö­ze lehet a jövőben is. Ezt követően a lapterjesz­tésben élenjárókat jutalmaz­ták: Népszabadság-emlék­plakettet kapott: Szabados László, a megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyettese, Schott Jánosáé, a pásztói és Hever Istvánná, a varsányi posta kézbesítője. NÓGRÁD- emlékzászlót kapott Kovács Barnabásné, a bárnai, Hűvö­st Zoltánná, a kishartyáni, Csurka Jánosné. a litkei, Ná- dasdi Istvánná a mátratere- nyei és Lukács Imréné, a salgótarjáni 1. postahivatal dolgozója. A sajtónap megyei ünnep­ségén hirdették ki és adták át a NÓGRÁD-szerkesztőség publicisztikai pályázatának eredményeit. Díjat kapott Szendl Márta, Kelemen Gá­bor, T. Pataki László, míg . Budapest-Vidéki Postaigaz­gatóság Zsély Andrást jutal­mazta nívódíjjal, Somogyvári László pedig a határőrség ki­tüntetését vehette át. Többen kaptak törzsgárdajelvényt; Sándor Györgynét a Szak- szervezeti Munkáért kitünte­tés ezüst fokozatával tüntet­ték ki. Ezekben a napokban tar­tották meg ünnepségeiket az üzemi lapok is, a Tarjáni Acél szerkesztőségében átad­ták a három éve alapított Demény-díjat Juhász László külső tudósítónak, a kohá­szati üzemek osztályvezető­jének. Ott voltak a Losoncon megjelenő „Ipel” (Ipoly) cí­mű lap vezetői is. A sajtó­nap alkalmából az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács nívódíjat adott Kerényi Káz- mérnak, a Nógrád Megyei KBT elemző-értékelő szakbi­zottsága vezetőjének tegnap a Belügyminisztériumban rendezett ünnepségen. Várkonyi Péter külügy­miniszter meghívására ma hivatalos, baráti látoga­tásra Magyarországra érke­Biztosíthatom a szovjet embereket arról, hogy én és az utánam következő ameri­kai elnökök a jövőben is a kapcsolatainkban felmerülő problémák megoldására tö­rekednek majd, realista mó­don és építő szellemben meg­közelítve a gondokat — hang- '•’♦a Ronald Reagan ame­rikai elnök az Izvesztyijá­nak adott interjújában, ame­lyet a szovjet lap péntek esti száma közöl. Az amerikai el­nök ezúttal már másodízben adott nyilatkozatot az Iz­vesztyijának. Az előző csúcstalálkozó óta eltelt időszakról szólva Rea­Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Éizottság tit­kára a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására, december 2—4. között Bulgáriában tartóz­kodott. A magyar politikus tájé­koztatta a BKP képviselőit a Magyarországon folyó szo­cialista építőmunka idő­szerű kérdéseiről. A BKP vezető személyisé­gei tájékoztatták Berecz zik Raif Dizdarevics, a Ju­goszláv Szocialista Szövetsé* gi Köztársaság külügyminisz­tere. gan úgy vélekedett, hogy a két ország kormányai közö­sen jelentős haladást értek el a íegyverzetcsökkentés, az emberi jogok, év a kétoldalú viszony területén. — Mi, amerikaiak, nagy érdeklődés­sel követjük azokat az erő­feszítéseket, amelyeket az önök .országában a reform megvalósítása érdekében tesznek. Sikereket kívánunk a szovjet embereknek min­den olyan törekvésük meg­valósításához, amely az élet minőségének javulását, a szovjet rendszer liberalizálá­sát szolgálja — mondotta. Jánost a Bulgáriában zajló társadalmi-gazdasági átala­kítási folyamatokról. Mindkét részről kedvező­nek értékelték az MSZMP és a BKP ideológiai terüle­ten folyó együttműködését. Kiemelték, hogy az elkövet­kező időszakban az együtt­működés elmélyítésére, a meglevő tartalékok ésszerű kihasználására helyezik a hangsúlyt. Berecz János pénteken ha­zaérkezett Szófiából. Reagan-interjú az Izvesztyijában Berecz János szófiai látogatása Lengyelország Nem szabad abbahagyni a reform megvalósítását „A vasárnapi népszavazás tükrében semmilyen indok­kal sem szabad abbahagyni a reform megvalósítását. A gazdasági és politikai re­formokra szükség van” — állapította meg pénteki ülésén a lengyel népfront, a PRON országos taná­csának végrehajtó bizottsága. A testület szerint a vá­lasztópolgárok kétharmados részvétele a népszavazáson, a mindkét kérdésre adott több mint kétharmadnyi igen —, bár ez az összes szavazásra jogosultnak ke­vesebb mint a fele — alap­vető politikai támogatást jelent a kormánynak reform- elképzelései megvalósításá­hoz. Ugyanakkor a népsza­vazás előtti társadalmi vitát is figyelembe véve kötelezi a kormányt a társadalomban jelentkező kételyek és aggá­lyok figyelembevételére, a végrehajtási ütemterv mó­dosítására. Korábban a LEMP KB PB és a szövetséges pártok is a népszavazás hasonló értékelését adták és vár­hatóan - a lengyel szejm mai ülésén dönt majd, mi­lyen módosításokat ajánl a kormánynak. A gazdasági és politikai reformok továbbviteléről tartottak népszavazást I^engyelor* szágban. Mivel a radikálisabb reformokra igent mondók aránya kevesebb volt a szavalásra jogosultak körében az ötvenegy százaléknál, így nem született kötelező érvényű eredmény, A képen: Jerzy Urban kormányszóvivő ismerteti az eredménye­ket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom