Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-05 / 287. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 287. SZÁM ÁRA: 2,20 Ft 1987. DECEMBER 5., SZOMBAT bILI Í-: Á Minisztertanács :s a KISZ vezetőinek tanácskozása y (2. oldal) Á burgonya kórképe (3. oldal) Á NÓGRÁD Rétságon (9. oldal) a--------------------------------------------------------------------------------------------N „Emberiességgel a békéért!” F ontos állomásához érkezett a nagy múltú Magyar Vöröskereszt: ma kezdődik a Parlamentben a VII. kongresszus. „A Magyar Vöröskereszt'' — hangsúlyozta néhány éve, a mozgalom centenáriuma alkalmából az MSZMP Központi Bizottságának levele — „magas rendű hu­mánus példamutatással, százezrek társadalmi mun­kájának és áldozatvállalásának szervezésével, ösz­tönzésével fontos társadalmi feladatokat teljesít, szo­cialista társadalmunk építésének aktív részesévé vált.” , S, valóban, ez a nagyszerű mozgalom, amely több mint egymillió társadalmi munkást tömörít soraiba, az elmúlt öt esztendőben is sokat hallatott magáról; mindig ott találtuk, ahol segíteni lehetett, kellett. Szükség is volt —, s lesz a jövőben is — erre a köz­reműködésre: a bajok, a betegségek megelőzésében az állami szervek'és más tömegszervezetek mellett nagy feladatai vannak a vöröskereszteseknek, akik- " nek áldozatos munkája az ifjúság, valamint az átla­gosnál elmaradottabb körülmények között élő réte­gek segítésében, egészséges életmódra nevelésében sem nélkülözhető. i A Magyar Vöröskereszt azért tudott az elmúlt esz­tendőkben — általános elismerést kivívóan — megbir­kózni bővülő-növekvő feladataival, mert társadalmunk számára oly értékes tevékenységében mindig támasz­kodhatott az ország minden helységébe eljutó moz­galomra. tagjainak önkéntes áldozatvállalására. Egész­ségvédelmi. családvédelmi és kiterjedt szociális te­vékenységét az egészségügyi tárcával, a tanácsok szakigazgatási szerveivel és intézményeik vezetőivel szoros együttműködésben végezte. A jó ügyhöz méltó kitűnő munkakapcsolatokat épített ki a~ Vöröskereszt — többek között — az ifjúsági és az. úttörőszövet­séggel. a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal, a polgári védelem parancsnokságaival. A sokszínű mozgalom népszerűségét, tevékenységi körének von­zását egyébként jól jelzi, hogy aktivistái szerte az or­szágban összesen több mint tízezer alapszervezetbe tömörülve szorgoskodnak. Munkálkodásuk vezérfonalát, lényegét a találó nem­zetközi jelmondat. Per humanitatem ad pacem — Emberiességgel a békéért — határozza meg. S. min­denképpen jó dolog, hogy emberiességre változott a könyörületesség, vagyis az a jelszó, amelyet múlt századi megalakulásakor hirdetett, népszerűsített a Nemzetközi Vöröskereszt. Hiszen napjainkban már, (bármilyen társadalmi berendezkedésű országról le­gyen is szó), valóban nem lehet, s nem is elegendő csupán könyörületességből segíteni: ha kell, tanács­csal, vagy jó szóval, ám. ha szükséges, pénzzel, tettel is szükséges. A sokfajta vöröskeresztes ,tennivaló közül változat­lanul a’ legtöbbeket érintő feladat volt. és marad: az egészségügyi szervekkel együttműködve részt venni az emberek, a lakosság egészségkultúrájának fejlesztésé­ben. Továbbra is különleges figyelmet kell szentelni a fiataloknak, hiszen a helyes szokások kialakítására ez a korosztály a legfogékonyabb. Ezért igyekszik segíteni a mozgalom a szülőknek és az iskolának a családi életre nevelésben, a káros szenvedélyek — az alkohol, a dohányzás, a drog — ártalmainak is­mertetésében. S. bár természetesen a fiatalsággal, a családdal, vagy akár az idős emberekkel való hu­mánus foglalkozás nem egyedül a vöröskeresztesek dolga.' többnyire ők kezdeményeznek, szerveznek, se­gítenek, igyekezvén minél több embert bevonni e társadalmilag oly fontos és hasznos tevékenységbe. Városokban, de községekben is mind gyakrabban ta­pasztalható, hogy — az ellátásra, gondozásra szorulók számának. növekedésével — a vöröskeresztes alap- szervezétek, már az iskolaiak, nagy gonddal vállalják a rászoruló idős emberek rendszeres istápoiását; sok helyütt bekapcsolódnak a házi betegápolási háló­zatba is. Több százezer önkéntes véradó biztosítja térítés- mentesen a gyógyászati eljárásokhoz szükséges jelen­tős mennyiségű vért. Hány és hány ember életét mentették meg azok. akik mindig készen állnak az életmentésre; arra, hogy biztosítsák embertársaiknak a semmi mással nem pótolható vért. A Magyar Vöröskereszt VII. kongresszusán sok min­denről esik tehát szó, amikor öt esztendő munkájának eredményeit és fogyatékosságait mérlegre teszik. A fél évtized mozgalmi munkájáról készült számadáson túl arról is:'miként szolgálhatja e mozgalom a to­vábbiakban még eredményesebben a felvállalt nemes ügyet. A kétnapos tanácskozás alkalmából egész társadal­munk szeretettel köszönti a vöröskeresztesek népes táborát, amely hasznos tevékenységével — az egészségügyi felvilágosítással, az elsősegély- nyújtással, a tisztasági és környezetvédelmi felada­tokba való bekapcsolódással. az önkéntes véradó- mozgalommal, a családvédelemmel, a társadalmi mentőszolgálatokkal, a nemzetközi segélyakciókkal — segíti a szocialista humanizmus eszméinek szélesebb körű terjesztését. Kívánunk tartalmas, eredményes ta­nácskozást, majd az új feladatok megoldásához min­den vöröskeresztesnek erőt, egészséget! Újlaki László v______________________________________________/ Sajtónapi ünnepségek Hz ötuözetgyar fel évszázada Megemlékezés a Technika Házában A résztvevők dr. Tamáskovics Nándor ünnepi megcmlékezc- sél hallgatják. — Kép: Bencze — Ipartörténeti szempontból is mérdföldkőnek számít a Salgótarjáni Ötvözetgyár 50 évvel ezelőtti alapítása. Mint a nógrádi medencében lét­rejött legtöbb vállalkozásnak, ennek is — noha közvetve — a' szén.vagyon adta a hátterét. Az ötvözetgyártás ugyanis villamosenergia-igé- nyes folyamat, melyhez az akkori időkben a zagyvaró­nai hőerőmű szolgáltatott megfelelő mennyiségű ener­giát. Az azóta megteft utat ele­venítette fel ünnepi meg­emlékezésében dr. Tamásko­vics Nándor az ötvözetgyár igazgatója.- Az eseménynek a salgótarjáni Technika Háza adott otthont. A vendégek között üdvözölték dr. Vörös Árpád ipari miniszterhe­lyettest, Szalai Lászlót, a Nógrád megyei pártbizottság titkárát. Devcsics Miklóst, a Nógrád Megyei Tanács el­nökét. Letovai Ildikót, a Hazafias Népfront megye- bizottságának titkárát. Az igazgató visszaemléke­zésében utalt rá. hogy a gyár alapításával új szakma is született Magyarországon. A korábbi esztendőkben a fer- roötvözeteket külföldről sze­reztük be. s bár a gyár nem elégítette ki maradéktalanul a belföldi szükségleteket, je­lentősége mégis nagyobb, mint. amit a részarány mu­tat. Ez ugyanis az egyetlen fejleszthető bázis. Dr. Tamáskovics Nándor kitért a ma alkalmazott, kor­szerű technológiák ismerte­tésére. A kohósítás napja­inkban 7 villamos ívkemen­cében történik. A közelmúlt­ban kialakított mod°rn gázelszívó rendszerek lénye­gesen javították a munka- feltételeket. Az öntés gépesí­tése is befejezéséhez köze­ledik. A kemencekorszerűsí- lések révén csökkent az ener­giaráfordítás. javult a íém- kihozatal. A technológiai fej­lesztés különösen a zárt­ciklusú. hulladékmentes mű­szaki megoldásokat célozza. Tevékenységi körüket bővíti a néhány napja átadott szá- razhabarcsgyártó üzem. el­sősorban építőipari haszno­sításra; Az üzem a ferro* szilícium-gyártás során kelet­kező finom port hasznosítja. Kitért a fejlesztési fel­adatok legfontosabb terüle­tére is — a környezetvéde­lemre. Mint tudjuk, a gyár­ban évente 6—8 ezer tonna por képződik. A leválasztó­berendezés elkészültéig a környezetet károsította. ez évtől hasznos termék válik belőle. Működése négy éve után még az iparilag fejlett országok szakemberei is Európa egyik legjobb ilyen célú fejlesztésének tartják. Dr. Tamáskovics Nándor néhány szóban vázolta a gyár fejlődési irányát. melyben kiemelt helyen szerepel á hazai alapvertikum vaskohá­szati vállalatok ellátása, az importkiváltás folytatása és a magyar vaskohászat szer­kezetátalakítási programjá­hoz való csatlakozás. Ezt követően dr. Vörös Árpád ipari miniszterhelyet­tes szólt a magyar* nehéz­ipar, ezen belül is a vasko­hászat előtt álló feladatok­ról. Mint elmondta, a mű­szaki fejlesztést továbbra is napirenden kell tartani, mi­vel az ágazat műszaki-gaz­dasági fejlődésének koncep­ciója továbbra is a belföldi termelés jelentős korszerű­sítésével számol. Gratulált az ötvözetgyár kollektívájá­nak szép sikereihez, maid átnyújtotta azt a jubileumi oklevelet, amelyet Grósz Ká­roly miniszterelnök látott el kézjegyével. Gratulációikat többen is tolmácsolták, köztük a len­gyelországi Huta Laziska-i ferroötvözetgyár igazgató- helyettese. valamint az Or­szágos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesülés el­nöke. Soltész István. Az ün­nepség további részében ki­tüntetéseket adtak át. A Munka Érdemrend bronz fo­kozatát adományozta az El­nöki Tanács Mag István ko­hász-csoportvezetőnek és Kovács János műszaki igaz­gatóhelyettesnek. Hárman kaptak Kiváló kohász és ha-- tan Kiváló munkáért mi­niszteri kitüntetést. Végeze­tül 13-an vehették át a Ki­váló dolgozó elismerést. A magyar sajtó napja al­kalmából ünnepséget rendez­tek tegnap a megyei tanács épületébeh, amelyen a NÓG­RÁD. az üzemi lapok, a lap­kiadó vállalat munkatársain kívül megjelentek az együtt­működő szervek, a posta, a nyomda, valamint a megye párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői. Az el­nökségben foglalt helyet Gordos János, a megyei pártbizottság titkára, Berki Mihály, a megyei tanács el­nökhelyettese és Peter Buga- jev. a Kemerovóban megje­lenő Kuzbassz című újságj'ő- szerkesztőhelyettese. A Vörös Ű.jság megjelené­sének 69. évfordulóján, a magyar sajtó napja megyei ünnepségén Berki Mihály mondott ünnepi köszöntőt. Méltatta a magyar sajtó több évtizedes történetét, s vissza­tekintve a múltra hangsú­lyozta, hogy a sajtó mindig jelentős szerepet töltött be a társadalmi fejlődésért vívott küzdelmekben. Kollektív szervező, propagandista és agitátor legyen a sajtó — idézte Lenin szavait ünnepi köszöntőjében a megyei ta­nács elnökhelyettese. Szólt arról, hogy a szocia­lista sajtó az elmúlt évtize­dekben is segítette a gazda­sági építőmunkát, a társadal­mi, kulturális célok megvaló­sítását. Legutóbb az MSZMP Központi Bizottságának ál­lásfoglalása akként határoz­ta meg a sajtó feladatait, hogy képviselje, ismertesse és magyarázza a párt állás­pontját, a kormányzati in­tézkedéseket és bírálja a párt állásfoglalásával ellen­kező gyakorlatot. A tájékoz­tatás a társadalom elemi joga -r mondta beszédében a tavaly elfogadott sajtótör­(Folytatás a 2. oldalon.) Szorosabb együttműködést a fogyasztási szövetkezetek között Elkészítette a gazdasági­társadalmi kibontakozás programjához kapcsolódó fel­adattervét a nógrádi fogyasz­tási szövetkezetek érdekkép­viselete, a MÉSZÖV is. A feladattervet pénteken a me­gyei elnökség vitaasztalára helyezték, hogy elfogadása felől majd a későbbiekben a küldöttközgyűlés döntsön. A fogyasztási szövetkezetek következő évekre szóló teen­dőihez a VII. Ötéves tervidő­szak első két esztendejében élért eredmények szolgáltat­nak kiinduló alapot. Ez idő­ben a szövetkezetek részint a középtávú terv céljainak megfelelően, részint azonban attól eltérően fejlődtek. Az áfészek — élve a Bel­kereskedelmi Minisztérium és a megyei tanács pályázati lehetőségeivel — tovább foly­tatták a kistelepülések bolti rekonstrukciós programját. Ezzel együtt szembe kellett nézniük a kereskedelmi for­galom erőteljes szerkezet- változásaival: új vonásként jelentkezik például a ven­déglátás, s ezen belül is az alkoholtartalmú italok iránti kereslet visszaesése, ugyan­akkor viszont főként az utób­bi hónapokban ugrásszerűen megnőtt a tartós fogyasztási cikkek és az építőanyagok iránti igény. Kedvező jel, hogy mind több áfész isme­ri fel a mezőgazdasági kis­termelés szervezésének, a fel­vásárlásnak a jelentőségét: jobban becsülik a kisterme­lők munkáját, s a nagyobb mennyiséget termelőkkel kedvezmények útján is erő­sítik a kapcsolatot. A szövetkezetek ipari te­vékenysége a korábbi évek­hez képest kevésbé lendüle­tesen fejlődik, inkább a sta­bilizálásra, illetve a megfele­lő működési formák kialakí­tására törekednek. A takarékszövetkezetek be­tétállománya tavaly a tervet meghaladóan gyarapodott, a terv várhatóan idén is telje­sül. Az utóbbi hónapokban — hasonlóan áz országoshoz — megcsappant a betétnöve­kedés, s ugyanakkor jelentős átrendeződés ment végbe a tartós lekötésű, magasabb ka­matú betétek javára. A taka­rékszövetkezetek kiemelt fi­gyelmet fordítanak az újon­nan bekapcsolt települések ellátására és a nemrégtől fogva alkalmazott új hitel­formával, a hosszú lejáratú építési kölcsönnel szembeni igények kielégítésére. A lakásszövetkezeteknél az építési tevékenység továbbra is visszafogott. Tevékenysé­gükben új szín, hogy első­sorban a megyeszékhelyen idén felgyorsult az állami lakások eladása és szövetke­zetté szervezése. Tavaly az áfészek nem tudták elérni tervezett nye­reségüket, idén várhatóan még többlet is lesz. Jövedel­mezőségük mind jobban el­marad az országos szövetke­zeti átlagtól, s az indokolttól nagyobbak a megyén belüli eltérések is. A takarékszövet­kezetek ugyan mindkét év­ben jelentősen növelték nye­reségüket, de nem érték még el az országos szövetkezeti átlagot. A jövedelmezőség nem ki­elégítő mértékű fejlődésének egyik oka, hogy a szövetke­zetek továbbra is tartózkod­nak az egyes feladatok kö­zös, s ezáltal hatékonyabb megoldásától. A nagykeres­kedelem magas készletei is azt mutatják, hogy az össze­hangoltság hiánya komoly költségeket okoz. A korábban már megfogalmazott szándé­koknál a többi, együttműkö­désre alkalmas területen sem jutottak messzebbre a szö­vetkezetek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom