Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-28 / 305. szám

-9Í> 'fi MAI AJÁNLATUNK 4.30: 8.05: 8.15: 8.20: 9.00: 9.30: 9.41: 10.05: 10.35: 11.05: 11.25: 11.42: 11.54: 12.30: 12.40: 12.45: 13.00: 14.05: 14.10: 14.30: 14.55: 15.00: 15.24 16.05: 16.33: ,17.00: 17.30: 18.15: 18.25: 18.28: 18.30: 19.15: 20.30: 21.30 22.20: 22.30 0.10 0.15 KOSSUTH RADIO: Jó reggelt! Műsorismertetés Kb. Mai programok Hogy tetszik lenni? A hét zenemüve. De­bussy: Pour le piano A hét költője: Petőfi Sándor (Ism.) Jövendölés Ki kopog? Nyitnikék Kóruspódium Sass Flóra regényes életútja Katonadalok Angol világ Szegeden Reklám ♦ Ki nyer ma? Rólunk van szó! Egy hazában Klasszikusok délidőben Műsorismertetés A XIX. század költői Nóták Édes anyanyelvűnk Világablak Zenei tükör Neked szól! Zenélő Dominó Ecomix Egy énekes — több sze­rep. Svéd Sándor felvé­teleiből Hol volt. hol nem volt... Könyvújdonságok Műsorismertetés Esti magazin Rádiónapló — a magyar egyházakról Komolyzenei lemezlovas Elvesztett otthonok Tíz perc külpolitika Egy rádiós naplójából Himnusz Éjfél után . . . 4.30: 8.05: 8.50: 9.05: 10.00: 10.45: 11.25: 12.00: 12.10: 12.25: 12.30: 12.58: 13.05: 14.00: 16.05: 16.58: 17.05: ~*>J •*!?; ai'iilí /« 17.30: 18.30: 19.05: 19.30: 20.00: 20.27: 21.05: 22.05: 23.20: 0.15: PETŐFI RADIO: Reggeli zenés műsor Népdalcsokor Délelőtti torna Napközben Közben: Válaszolunk hallgató­inknak Láttuk, hallottuk Világújság Hírek németül, oroszul és angolul Trombitaparádé Kis magyar néprajz Verbunkosok, nóták Műsorismertetés Slágermúzeum Kettőtől ötig . . . Közben: Hangos képrejtvény Műsorismertetés Újdonságainkból. A sze­relem második vérig cí­mű film zenéje ötödik sebesség Tipp-topp parádé Sebestyén Márta és a Muzsikás együttes fel­vételeiből Sportvilág Bécsi vér Rádiószínház: Tanfo­lyam Egy órában egy élet Sanzonpódium több té­telben A könnyűzene legszebb melódiái Éjfél után . . . MISKOLCI STtJDIÖ: l 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg- I geli körkép. Hírek, tudósítá- I sok, információk, szolgáltatá- | sok Borsod, Heves és Nógrád I megyéből. — 17.30: Müsoris-' j mertetés. Hírek, időjárás. — !j 17.35: Hétről hétre, hétfőn es- | te. Zenés magazin. Telefon- i ügyelet: 35-510. Szerkesztő: | Horváth Kálmán. El szeret­ném mondani. Paulovits Agos­• ton jegyzete. Közben: 18.00— * 18.15: Észak-magyarországi j krónika. — 18.25—18.30: Lap- i és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.10: Tv-torna 9.15: Szünidei matiné: A Topkapi szeráj 9.45: Az első horgászbotom. Finn kisfilm 10.05: Süsü. a sárkány 11.00: Megmentem az életemet 11.20: Koncert a Petőfi-csar- nokban 11.40: Képújság 17.05: Képújság 17.10: III. Kelet—Nyugat rcck- randevú 17.50: Diákgála '87. 18.55: Ez is győzelem 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Kodolányi János: Gyer­mek születik. Tv-film 21.10: Régi magyar táncmu­zsika 21.15: Hatvanhat. Vendége: dr. Békési László pénz­ügyminiszter-helyettes 22.05: A 80 esztendős Ránki György köszöntése 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 17.50: Képújság 17.55: Imádkozó sáskák 19.25: Duett a Quattróban. Portré a Ferjáncz—dr. Tandari párosról 19.30: Mozart-művek 20.05: Humorista a mennyor­szágban 21.15: Mondd meg a nevem! Kanadai film (1977) 22.30: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 15.00: A nagyon szomorú her­cegnő 16.20: Jack Holbrn. 1. rész 16.50: Iránytű 17.40: Karikák 18.10: A rendőrség nyomoz 18.20: Esti mese 18.30: örömök é^ gondok az önkiszolgálókban 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: ölelni való fiú. 3. rész 21.05: Időszerű téma 21.30: Megrendelték Hófehér­két? 22.35: Polinézia. Útifilm 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 15.55: Hírek 16.00: A világűr. Kisfilm 16.30: Gagman. 3. rész 17.00: Sarki fény. Tévéfilm 18.30: A hét eseményei ma­gyar nyelven 19.00: Tévétorna 19.10: Esti mese. (Ism.) 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Az utolsó harangmes­ter. Rövidfilm 20.30: Sporttükör 21.30: időszerű események 21.56: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Meghökkentő mesék 22.40: Ivap Hruwsovszky szerzői estje MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4 és háromnegyed 6-tól: Pinocchio. Walt Disney 1940- ben készült színes. szinkr. rajzfilmje. Csak este 8-tól: Asztal öt személyre. Színes, szinkr. amerikai film. — Ka­mara: Amit tudni akarsz a szexről (18). — Video: Csak szerelemből. Színes olasz bűn­ügyi film. — Kohász: Veszé­lyes nyom. Színes, szinkr. ju­goszláv film. — Zagyvapálfal- va: Hóbortos népség I. Színes botswanai filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: Hu­pikék törpikék. Színes belga rajzfilm. — Háromnegyed 6- tól és 8-tól: Leszámolás Hong­kongban. Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Pásztó: Mária szerelmei. Szí­nes. szinkr. amerikai film. — Kisterenyei Petőfi: Ki kém, ki nem kém? Színes, szinkr. amerikai bűnügyi- filmvígjá­ték. — Bátonyterenyei Petőfi: Első feleségem. Színes auszt­rál filmdráma. — Szécsény: Schimansky- felügyelő. Színes, szinkr. NSZK-beli krimi. — Karancslapujtő: Elfújta a szél. I—II. Színes amerikai szuper- film. — Ersekvadkert: Ki­csorbult tőr (16). Színes, szinkr. amerikai bűnügyi film. — Jobbágyi: Gésa I—33. (16). Színes japán film. MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN — Nógrádi Sándor úttörő- ház: A bütykőidében külön­böző dísztárgyakat készíthet­nek a gyerekek 10—12 óráig. — József Attila Művelődési Központ: Mesevideo várja a fiatal látogatókat 10 órától. — MSZMP oktatási igazga­tóság: Hütter Szilárd festmé­nyeit láthatják az érdeklődők. NÓGRÁDI TÁJAKON... Á hónap filmje PINOCCHIO SZECSÉNY — II. Rákóczi Ferenc Műve­lődési Központ: Tini szabó­varró tanfolyamon vehetnek részt az érdeklődők a szün­idő minden napján. A galé­riában Csemniczky Zoltán képzőművész alkotásai te­kinthetők meg. PÁSZTÓ — Lovász József Művelődési Központ: Szünidei játszóház­ba várják a gyerekeket 14 órától. December vége van, és még nem szóltunk a hónap filmjéről. Vajon milyen év végi meglepetést tartogat szá­munkra a megyei moziüzemi vállalat? Erről kérdeztük Kocsis Lászlót, a műsor- és propagandaosztály vezetőjét. — A „hónap filmjé”-nek egyöntetűen a Pinocchiót tartjuk, amelyet egész éves programunkban eleve kará­csonyi-újévi műsornak szán­tunk. Úgy gondoltuk, hogy egy Di s n ey - bem u tat ó vagy-felújítás mindig esemény­számba megy. Így volt ez A dzsungel könyve, a Hamu­pipőke, a Hófehérke és a 101 kiskutya esetében is. — A napokban mutatták be az ugyancsak világsike­rű Hupikék törpikéket, és most a Pinocchiót. Nem sok ez a jóból? — A világ filmgyártása ma annyi rossz filmet produkál, hogy — Karinthyt idézve — nyugodtan „megcsavarhat­juk” a közmondást: jóból a sok is kevés... A december különben is a gyermekek hónapja. Ilyenkor hagyomá­nyosan úgy ütemezzük a ne­kik szóló filmeket, hogy le" hetőséget nyújtsunk szün­idei, ünnepi szórakozásuk­hoz, h*ogy tőlünk is kapja­nak karácsonyi ajándékot. Ezt az ajándékot akár szó szerint is vehetjük. Az egyes előadásokon ugyanis rek­lámtárgyakat — órarende­ket, kifestőket, kártyanaptá­rakat — osztogatnak a fiatal nézők között. — Visszatérve a Pinocchio- hoz: lesz-e olyan átütő si­kere. mint az előző Disney- produkcióknak volt? — Bízunk benne. Disney a vászon mágusa volt, a nagy varázsló, mindig nyerőlap­pal. Népszerűségéről szálló­igék terjedtek el. Többek között a film Aesopusának is nevezték. Hitt a mesék örökké élő hatalmában, a gyerekek pedig hittek őben­ne. Olyan alkotó volt, aki­ben szerencsésen találkozott a költő, a humorista, a gra­fikus és — ne szégyeljük kimondani — az üzletem­ber. Filmjei mindig aktuáli" sak, még a felnőttek számá­ra is, mert morális tarta­lom rejlik bennük: a mesék költői igazságszolgáltatása, a jó győzedelmeskedik a go­nosz felett, az elnyomottak és a gyengék összefognak, ember és állat segíti egy­mást. .. A Pinocchio 1940-ben ké­szült Perrault híres meséje nyomán. Lényegében arról szól, hogy egy életre keltett fabábu megtanul emberré válni, miközben a nézőt ar­ra tanítja, hogy csak becsü­letes emberként érdemes él­ni. S ami a legfontosabb: eat a mondandót, a maga értelmi szintjén, minden gyerek megérti. Ez Disney mágiája. — Az esztendő végén ké­zenfekvő egy újabb kérdés is: a filmforgalmazó szerint melyik mű lehet az év film­je? — Egyértelmű a válasz: amelyik a legtöbb bevételit hozta. A Krokodil Dundee-t eb­ben a hónapban közkívánat­ra reprizeltük. Amennyiben most is a bemutatóhoz ha­sonló fogadtatásra talál, ak­kor az év filmje lehet. Ez megerősíti tapasztalatainkat, hogy legkelendőbb árunk ma a kalandfilm és a vígjáték, vagy még inkább a kettő együtt. Lásd a Búd Spencer- filmeket, a Kicsi kocsi... so­rozatot, és a hasonló műfa­jok frenetikus sikereit. — S mint köznapi mozi­néző melyik idei filmnek ítélné oda a pálmát? — Ha rajtam múlna, az első díjat nem adnám ki, a második-harmadik kategóri­ába viszont több filmet je­lölnék. Idesorolnám minde­nekelőtt Menzel remekét, Az én kis falumat. Jelentős­nek tartom Abuladze Vezek­lésével az élen a „dobozból” előkerül* szovjet filmeket, és az idei magyar termés néhány, a krimi izgalmával is felérő dokumentumfilmjét, a Szépleányokat, az Időzített bombáinkat és a Kovbojokat. Ezek a művek a film társa­dalmi szerepét illetően is komoly figyelmet érdemel­nek. (ok) Színházi esték Figaro házassága A kalandos életű Beau­marchais és csavaros eszű teremtménye, Figaro között meglehetősen sok a közös vonás. Az író például ala­posan ismerte korának .ud­vari, bírósági viszonyait, hi­szen egy időben zenére ta­nította a király leányait s éle­te során többször megjárta a börtönt is. Pedig polgári nyugalomba, jólétbe született bélé: apja órásmester volt. Mindezek előrebocsátásá­val már külön magyarázatra sem szorul, hogy Beaumar­chais irodalmi munkássága szorosan kapcsolódik a ha­talomra törő, egyre erősödő új osztályhoz, a polgárság­hoz. Figaro —, aki sokféle praktikát kitanult, jártasság­ra tett szert az írásban is — ennek a társadalmi cso­portnak a szócsöve, érde­keinek képviselője. Ezen a szerény, de határozott for- radalmiságon alapul az író rendkívül pozitív megítélé­se, amely szerint Beaumar­chais a XVIII. századi szín­ház egyik legjelentékenyebb mestere. A nyáron alakult egri Gárdonyi Géza Színház Sal­gótarjánban, a József Attila Művelődési Központban Beaumarchais egyik legis­mertebb vígjátékéval, a Fi­garo házasságával debütált. A választás mindenféle szempontból sikeresnek mondható. A darab kosztü­mös, mulattató és tanulsá­gos, könnyen felfogható és élvezhető, no meg az újra­született színház már most rendelkezik annyi és olyan kvalitású színészekkel, akik­re a vígjáték szerepei ki­oszthat óak. S, találtak a színpadra ál­lítás számára egy olyan ren­dezőt is, miint Valló Péter, aki a hetvenes évek közepén, még kezdő szolnoki színház­csinálóként több munkájával szerepeit a József Attila Művelődési Központ színpa­dán, kellemes emlékeket hagyva bennünk maga után. Valló már régóta a fővá­rosban dolgozik, ám Eger korántsem ismeretlen a szá­mára: öt éven át volt mű­vészeti vezetője a nyári Agnia-játékoknak. Ez a mostani rendezése is bizonyítja, hogy Valló jól felkészült, eredeti látásmó­dú, ötletekben nem szűköl­ködő rendező. A Figaro há­zasságát a megszokottól el­térően értelmezi, s ennek következményeképpen nem harsány, mindent feledtető komédiát, mulatságosan paj­zán kergetőzést, nevettető ruhacseréket látunk. Valló színpadán az élet a maga valóságában jelenik meg; nem pusztán finom vágyó­dásaival, csintalan örömei­vel, sokkal inkább e felszí­nek mögötti keserűségekkel, kínlódásokkal és fájdal­makkal. Ugyanakkor a vígjáték megtartja eredeti műfaji voltát. így, bár nem tudunk ugyan felhőtlenül örülni, nem esünk kétségbe sem a nehézségek láttán. Hiszen a végén minden jóra fordul: Figaro ráakad elvesztett szü­leire, s Alimaviva gróf kani sóvársága végül is vissza­talál mutatós hitveséhez. De van azért abban valami, amit Figaro zárszóként mond a publikumnak, akkor és most egyaránt érvényes fi­gyelmeztetés, fenyegetés: „Uraim! Mindenem az önö­ké. Kivéve a feleségem és a vagyonom.” A2 előadásnak szépek a díszletei, (bár kissé merev­nek, nehezen mozgathatónak tűnnek), pompásak a jel­mezei. Ezek manapság már megjegyzésre érdemesek. Az előbbiek a rendező, az utób­biak — a szintén vendég — Szakács Györgyi elképze­lései szerint valósultak meg. A színészek összességében jó alakítással rukkoltak ki ezen a karácsony eleji han­gulatú estén. Aki feltétel nélkül tetszett: a főiskolát most végzett Román Judit (Zsuzsi), a még ifjabb Pas- qualetti Ilona (Fanchette) az előkelőén ostoba zeneta­nárt formáló Tunyogi Pé­ter, a sötét szellemű bírót játszó Solymosi Tibor. Epres Attila tapasztalatok­tól megtiport, keserédes Fi­garóként ügyesen és részvé­tet keltőén kevergeti a cse lekmény szálait. S, akiknek részben sikerült az alakte remtés: Szatmári György (Aimaviva), Bárdos Margit (grófné), Megyeri Zoltán (Chérubin). A gróf féltékeny férjként meggyőzőbb, mint hódítóként. A grófné a kel­leténél hűvösebb, s így talán érthető is, hogy férje elha nyagolja. Az apród pedig nem tud elegánsan mozogn a férfiruhában. Ha összegzem észrevételei met és az iskolákban szó kásos jegyekkel minősítem az előadást, akkor jó köze pest mondhatok. Soha rósz szabhat! Ám jobbal, nem bánom, meglephetnek. Sulyok László ÉRKEZETT. LAPRÓL­LAPRA Az „átalakítás" és a „megújulás” egyre széle­sebb területeket ölel fel; Az események oly gyorsan kö­vetik egymást; hogy egy hosszabb szerkesztési át­futással dolgozó havilap­nak egyre nehezebb követ­ni az eseményeket. Az át­alakítás témájával ezúttal is találkozik az olvasó a Szputnyik hasábjain. „Mi a jog? Tilalmak, korlátozások? Vagy a tár­sadalom. az állam javára kifejtett hasznos, aktív te­vékenység garanciája?” —• kérdezi Alekszandr Jakov­lev, a jogi tudományok doktora A betonfal törvé­nye című írásban. „Vajon egyes törvények nem aka­dályozzák-e az átalakítást?” A népességszaporulat és a halálozás nem egyforma a Szovjetunió minden köz­társaságában. Ez érthető, hiszen a földrajzi adottsá­gok és a hagyományok sem egyformák. Ám vannak más okok is, melyektől egyes területeken kimagas­ló a demográfiai robbanás. Egy lettországi termelőszö­vetkezetben különösen ki­rívó helyzettel találkozik az olvasó az Adazi kolhoz: de­mográfia a gazdálkodás szemszögéből kn'mű riport­ban. Ám nem csupán a de­mográfia alakulásának a té­nye az érdekes, hanem az is, ami mögötte rejlik. A folyóirat folytatja Bo­risz Krotkov sorozatát Sze­melvények a Szovjetunió történetéből címmel. A fe­jezet alcímei: A háború utáni újjáépítés; A Sztá- lin-kultusz szomorú tanul­ságai; Harcban újabb ma­gaslatok meghódításáért. Miért ütközött össze egy­mássál két nagy tengeri hajó a Fekete-tengeren? Ki a felelős négyszáz ember haláláért? Ezekre a kérdé­sekre keresi a választ Nyi- kolaj Cserkasin Az utolsó nyári éjszaka tragédiája című cikkében. Vasá f modell - kiállítás Vasútmodell-kiállítást nyi­tottak Szombathelyen, a me­gyei művelődési és ifjúsági központban; százhúsz mo­dell és három működő te­repasztal látható a bemuta­tón. Ezeket egészítik ki a vasúttörténet emlékei: a MÁV Szombathelyi Igaz­gatósága múzeumából köl­csönkért eszközök, beren­dezések, ruhák, valamint bélyegek, képeslapok a vas­paripák hőskorából, az el­múlt másfél évszázadból. Az érdekes, látványos be­mutató január 5-ig láto­gatható.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom