Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-28 / 305. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... ÉRKEZETT Akiről beszélnek & & & Hég nincs vége a rohamidőnek A Palócker Kereskedelmi Vállalat salgótarjáni ÉVI ABC-áruháza minden bizonnyal a megye legnagyobb ilyen jellegű létesítménye. Több mint 1200 négyzetméter az alapterülete, ötvenkét kereskedő — zömében lányok, asszonyok — dolgozik benne, immáron két éve jövedelemérdekeltségi rendszerben. Ez ösztönzi a kulturált, jó színvonalú, eredményes munkát, s anyagilag egyaránt hasznos a vállalatnak és a dolgozóknak. Ezekben a napokban nagy rohamot kellett kiáílniuk a kereskedőknek. December a nagy családi, ajándékozási ünnepek időszaka, ráadásul az év utolsó hónapja, s közismert, hogy januártól életünkben, az új adórendszer következtében, jelentős változások lesznek. — Hogyan értékeli a karácsony előtti forgalmat? — kérdeztük Nagy Istvánt, az ÉVI (az élelmiszer, vendéglátás, iparcikk szavakból született az elnevezés) ABC- áruház vezetőját. — öt éve vagyok ezen a poszton, de a mostanihoz hasonló nagy forgalomra nem emlékszem. A karácsony előtti kedd és szerda volt a legerősebb nap, másfél-másfél millió forintot forgalmaztunk. Csütörtökön csak délután két óráig tartottunk nyitva, de akkor is 650 ezer forinttal zártunk. Kedden kaptuk meg a banánt, és az árusítását kivittük az utcára. Tudtuk, ha bent hagyjuk, az emberek felfordítják a boltot, Így is csaknem verekedés lett belőle. Három óra alatt eladtuk mind az ötven mázsát... Narancsból 200 mázsa talált vevőre, de ebből a gyümölcsből még most is van elegendő. — A nagy roham nyilván összefügg a hiánycikkekkel is... — Bizonyára, bár komoly hiányról nem beszélhetünk. Persze a banán, a kókuszreszelék tényleg kevés volt. De alapvető élelmiszerekből felesleggel rendelkeztünk. Kapható volt mindig friss kenyér. Sőt az a baj, hogy inkább meg is maradt. . . — A példátlan forgalmat végül is mivel magyarázzák? — Az emberek tapasztalata, hogy az árak mindig felfelé mozognak. Ez az egyik ok. A másik: mindenki hallott a januári változásokról, és, ha felvásárlási lázról nem is beszélhetünk, mindenki többet vitt haza a megszokottnál. A decemberi forgalom különben is általában 30 százalékkal magasabb a többi hónapéinál. Az élelmiszer-áruház dolgozói jó] állták a sarat. A kereskedők érezték a feladat súlyát, komolyságát, s annak megfelelően dolgoztak. Kiváltképpen nagy feladat hárult a pénztárosokra, akik bal kezükkel, amely- ivei a kosarakból szedik ki az árukat, egy-egy műszakban rengeteg mázsát megemelnek, ugyanakkor pontosan kell számolniuk. A vevők elégedettségének jeleként foghatjuk fel, hogy a vásárlók könyvébe senki sem jegyzett be panaszt. — Nekünk a karácsony elmúltával még nem lett könnyebb az életünk — mondja Nagy István. — Üjira fel kell tölteni a boltot. a raktárt. Közeleg a szilveszter, s ilyenkor rengeteg üdítő, pezsgő és egyéb ital fogy, aztán a virsli is mostanában érkezik. December 31-én este nyolc óráig tart nyitva a csemege, másnap reggel hét órakor pedig elkezdik a leltározást. Az áruk többségének ára felfelé mozdul, de lesznek amelyeké lefelé megy. Két nap alatt végeznek az árazással, aztán igyekeznek az új díjtételeket megtanulni. A kereskedők lazább napjai csak január közepére várhatóak. (su) Reprintkiadvcmyok Az Állami Könyvterjesztő Vállalat a napokban újabb kötetekkel gyarapította rep- rintkiadványai sorát. Az újdonságokról és az előkészületben lévő kötetekről tájékozódott az MTI munkatársa az ÁKV-nál. Az üzletekben már kapható Bartók Béla és Kodály Zoltán „Erdélyi magyarság. Népdalok” cimű könyve, amely a magyar népzenekutatás klasszikus alapmunkája, az erdélyi magyar népdalkincs legjelesebb gyűjteménye. A tiszta forrású székely dalok kottákkal, teljes szöveggel, az irodalmi társaság gondozásában 1921ben jelentek meg először. Ehhez írt előszót Bartók Béla és Kodály Zoltán. A kötet ma már könyvészeti ritkaságnak számít. Ugyancsak megvásárolható Gáti István A kótából való klavírozás mestersége című, 1802-ben írt munkája. A korabeli kiadvány a magyar zenei szaknyelv megteremtésének első kísérlete volt, s egyúttal az első magyar nyelvű zongoraiskola is. A kötet részletesen szól a hangjegyírásról, zeneelméleti alapfogalmakról. Függelékében — pedagógiai célzattal — nyolc kis darabot is közöl, amelyek' zongorán, hegedűn és fuvolán is játszhatók. A darabok között három verbunkos kompozíció is szerepel, közülük, az egyik Kodály híres Háry intermezzójának dallamforrása lett. Uj ipari festőberendezés A kábelgyár a megye legnagyobb exportőre A piaci munka javítására tett erőfeszítések, új vevők felkutatása eredményesnek bizonyult 1987-ben a balassagyarmati vállalatok munkájában. Az exportszerkezet átrendeződése a népgazdasági szándékokkal megegyezően alakult. A konvertibilis kiszállítások értéke 20 százalékkal haladja meg a tavalyit, ugyanakkor a rubelkivitel megközelítőleg kétharmadára csökkent. Az export összértéke meghaladja a másfél milliárd forintot. A Budapesti Finomkötöttárugyár helyi gyára 39, a Magyar Kábel Művek kábelgyára 22 százalékkal növelte a határokon túli értékesítést. Idei teljesítményével az utóbbi a megye legnagyobb tőkésexportőrévé lépett elő, mivel termékeinek fele dollárelszámolású üzletekben kel el. A fémipari vállalat terveiben a tőkésexport megduplázása szerepelt, ettől viszont 16 százalékkal elmaradtak. Az exportőrök köre ebben az évben bővült a Balassa Ruhaipari Kisszövetkezettel. Szakmunkások szakközépiskolája A bátonyterenyei Zsinkó Vilmos Ipari «Szakmunkásképző Intézetben tizenkét esztendeje működik levelező formában a szakmunkások szakközépiskolája. Az utóbbi öt évben 143-an tettek sikeres érettségi vizsgát. ami a beiratkozottaknak nem egészen a felét jelenti. A legtöbben — 51-en — 1984-ben érettségiztek, míg tavaly és az idén mindösz- sze 18—18 hallgató. tlj ipari fest őikészü léket fejlesztettek ki a DETE— Skála magyar—NSZK vegyes vállalatnál, és a gyártását jövőre megkezdik. A bútor-, fa- és járműiparban, valamint a mezőgazdasági gépjavító üzemekben használható berendezésből az első sorozatban 450—500 készül. A Trumf— 35 típusú gép gyártását az NSZK-beíi cég teljes egészében a magyar üzemre alapozza. A készülékhez kezdetben külföldi alkatrészeket is használnak, ezeket azonban egy-másfél év alatt teljesen hazai gyártású gépelemekkel váltják fel. A Kaszpi-alföld félsivatagos vidékén már a 30"as években olajat sejtett I. Gubkin akadémikus. A kutatófúrásokat a 70-es években kezdték a volgográdi kútfúrók, miután az űrfelvételek megerősítették a korábbi feltevéseket. 1973-ban a Karaton falu közelében végzett nyolc mélyfúrás ugyan nem hozott eredményt. Három évvel később költöztek át 30 kilométerrel délebbre, Tengizbe. Itt már az első fúrás nyomán, több mint 4000 méter mélyről, olaj tört fel. A volgográdiak lakótelepére Tóth László párttitkárral és Bielicki Endrével, a magyar építési igazgatóság titkárával együtt érkeztünk. — Kapcsolatot kell teremteni a szomszédokkal, akik már tapasztalatot szereztek itt a sivatagos vidéken — mondta Tóth László. — Az éghajlat itt nehéz, a legközelebbi város, Kulszári 100 kilométerre van. Az idén alakult DETE— Skála eddig 50 millió forint értékben gyártott különféle festőberendezéseket, főként olyan finomszórókat, amelyek évek óta hiányoztak a hazai kínálatból. A vegyes vállalat termékének egyharmada külföldre került. Hazánkban az ipari üzemeken kívül kisiparosok, elsősorban az autójavítók keresték, igényeiket azonban eddig nem tudták maradéktalanul kielégíteni, hiszen a gyártás csak az év második felében indult meg. Jövőre az alapgépből is több készül. A volgográdi vállalat igazgatóhelyettese Magomet Garajzujev szerint tizennyolc kútból már el lehet kezdeni a kitermelést, de a lelőhely határait véglegesen még nem tudják meghúzni. Ma 14 brigád dolgozik itt, egy brigád iát el egy fúrótornyot. — Az itteni olajnak magas a kénhidrogén-tartalma. Nem jelent ez veszélyt? — Tengizben nehezek a munkakörülmények — mondja Garajzujev. — Az olajhoz vezető utat több kilométeres sóréteg zárja el. A kénhidrogén elmarja a fémet, a nagy rétegnyomás pedig néhányszor már elszakította a csöveket. A veszélyek megelőzésére különleges külfö■<*' berendezéseket használunk, mert a szovjet ipar még nem gyárt ilyeneket. Lakótelepünk, éppúgy, mint magyar kollégáinké a biztonságos övezetben helyezkedik el, körülbelül 25 kilométerre a lelőhelytől. A jövő hónap első napjaiban kerül az üzletekbe Siklóssy Lászlónak a Svábhegyről írt munkája. A Svábhegyi Egyesület kiadásában eredetileg 1929-ben megjelent könyv illusztrációiból jól nyomon követhető, hogy az azóta eltelt időben mennyit változott a környezet. Ugyancsak a jövő évi tervek között szerepel Pesty Frigyes Az eltűnt régi magyar vármegyék című könyve. A kétkötetes mű 1880-ban látott napvilágot. Megjelenik Lázár Kálmán Hasznos és kártékony háziállatainkról 1874-ben közreadott munkája, amelynek több fejezete ma is hasznos ismereteket közöl egyebek között a madárvédelemről. A moldvai magyar telepekről című kötet, Gegő Elek írása 1838-ban jelent meg. Magomet, Garajzujev kísérte végig vendégeit a volgográdiak lakótelepén. A kékre festett, földszintes házak szabályosan sorakoznak egymás mellett. Cipőben senki nem léphet be a házba, papucsot vesz fel az előtérben. A folyosók egyben társalgók, ahol esténként asztaliteniszeznek, újságot olvasnak, televíziót néznek. — A legnépszerűbb a sakk és a biliárd — mondta. — Rendkívül nagy figyelmet fordítunk a pihenésre és a kosztra, az étkezésnél mindig van zöldség, gyümölcs, gyümölcslé. A telep térképén egyre nagyobb körben helyezkednek el kör alakban a fúrótornyok és a fúrószálak mind mélyebbre hatolnak Tengiz ősi rétegeibe. Tavaly körülbelül 30 ezer méter fúrást végeztek, idei terv: 55 ezer méter. Év végén már 22 brigád, vagyis 22 fúrótorony vallatja a föld mélyét. A. K. 22 fúrótorony vallatja a föld mélyét Tengizi szomszédok HÉT várható eseményei Hétfőn összeül a Szécsényi Városi Tanács — értékeli a tanácsi testület ék működését, a város közbiztonságának helyzetét; megemlékeznek Szécsény fel- szabadulásának évfordulójáról. Kedden az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága tárgyal a megye KISZ-szerveinek, -szervezeteinek társadalmi-gazdasági kibontakozásban vállalt feladatairól; a megyei KlSZÖV-elnökség a STÉSZ intézkedési tervének időarányos végrehajtását értékeli. . Szerdán élelmiszerboltot adnak át Balassagyarmaton. Csütörtökön szilveszteri túrát tartanak Salgótarján környékén. Vasárnap munkásgyűléssel kezdik az új esztendőt a Nógrádi Szénbányáknál. Ifjúságvédelem Rétságon Már a születés előtt megkezdődik A gyermek- és ifjúságvédelmi munka kiszélesítésére kiemelt figyelmet fordított az elmúlt években a Rétság Városi Jogú Nagyközségi Tanács. Az újjászervezett gyermek- és ifjúságvédelmi munkabizottság koordinálásával, a hatósági és más osztályok közreműködésével javult, de még mindig nem teljes az infomrációcsere az érintett szervek között. Hatékonyabb lett a felderítő-, védő- és a megelőzőtevékenység. A munkát sajátos eszközeikkel a gyermekintézmények, a gyermekvédelmi felelősök, a rendőrség, a népfront és a Vöröskereszt aktivistáin kívül az egészségügyi dolgozók és az ifjúsági szervezetek is segítik. Bővült a felvilágo- sító-ismeret terjesztő tevékenység, folyamatosan növekedett a nevelési segélyezésre fordított összeg. Jelenleg 24 azoknak a kiskorúaknak a száma, akik környezeti, magatartási vagy anyagi okok miatt veszélyeztetettek. Több esetben a szülők felelőtlen életvitele, alkoholizálása, a gyermekkel való törődés, nevelés hiánya miatt nem megfelelő a testi, szellemi, erkölcsi fejlődésük. A hátrányos helyzetű gyermekek száma is jelentős, többségük olyan családban él, ahol alacsony a jövedelem, a szülők műveltsége, s hiányzik a harmónia. A védőnők tapasztalatai szerint a gyermeket védő, gondozómunka már a gyermek születése előtt megkezdődik. A terhes-, és család- gondozáshoz szervesen kapcsolódnak az iskolaorvosi szűrővizsgálatok is. Az egészségügyi dolgozók egészségne- velő, felvilágosító munkáját hatékonyan segítik a vöröskeresztesek. Az óvodákban és az általános iskolákban a pedagógusok átgondolt nevelőmunkával a gyermekek személyiségfejlődésére nagy figyelmet fordítanak. A gyermekvédelmi felelősök és az osztályfőnökök élnek a családlátogatások, a szülői értekezletek adta lehetőségekkel. A tanulókkal differenciáltan foglalkoznak, napközi otthoni, tanulószobai elhelyezésüket segítik. A szociális gondök megoldásában jó együttműködés alakult ki a gyermekvédelmi felelősök és a gyámügyi előadó között. Hiányosságként említhető, hogy az utóbbi években elmaradtak a gyermekvédelmi őrjáratok. A nevelési problémák megoldásában a Szülők akadé- miája-előadássorozat ad gyakorlati tanácsokat. A gazdálkodó egységek, üzemek képviselői is figyelemmel kísérik a hátrányos helyzetű családok életét. A többgyermekes családoknak beiskolázási segélyt adnak, az üdültetésnél előnyben részesítik őket. A gyámügyi hatóság az önhibájukon kívül nehéz anyagi helyzetbe került családoknak rendszeres és rendkívüli segélyt utal ki. A • rászorultság elvét következetesen érvényesítik, a fel- használás ellenőrzése azonban még nem rendszeres. Az általános iskolát befejezők helyes életvitelének kialakítása érdekében erősödött az együttműködés a közművelődési intézmények, a sportszervezetek és az ifjúsági szervezetek között. Bővült a szabad idő hasznos eltöltését szolgáló rendezvények köre. A találkozók, klubfoglalkozások és a sportösszejövetelek azonban még mindig kevésbé népszerűek a diszkónál. Az effajta szórakozásokon sajnos nem ritkák az olyan bűnesetek — testi sértés, lopás — amelyet kiskorúak és fiatalkorúak követnek eL Ebben az évben a csoportos elkövetés volt jellemző. Ezek megszüntetésére rendszeresen ellenőrzik majd a diszkórendezvényeket. Egy hete kezdték el 'Salgótarjánban a Rákóczi és a Kossuth út sarkánál az ottlévő régi házak bontását. Várhatóan még ez évben elszállítják a törmeléket, helyet adva egy új létesítmény építésének. — bp —
