Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-28 / 305. szám
1987. december 28., HÉTFŐ NOGRAD 3 A Senior Váci Kötöttárugyár pásztói gyáregységében az idei esztendő utolsó exporttermékeit csomagolják. — bp — Amit a vásárlónak az általános forgalmi adóról tudni kell 1988. január l'jén hatályba lép az általános forgalmi adóról szóló törvény. Ezzel kapcsolatban a Kereskedelmi Minisztérium a következőkre hívja fel a vásárlók figyelmét: A fogyasztói árak a jövő év elejétől magukban foglalják a forgalmi adót. Az árun, a csomagoláson, a kirakatban, az árlapon és a blokkon szereplő árakhoz forgalmi adót már nem lehet hozzászámítani. A göngyölegek betéti díjrendszere változatlanul fennmarad. A vásárláskor kifizetett betéti díjat a göngyölegek visszaváltásakor a vevő megkapja. Vásárláskor, vendéglátó- ipari fogyasztáskor a vevő, illetőleg a vendég aiz eddigi gyakorlatnak megfelelően kap blokkot vagy kérésre számolócédutót. Ezek a blokkok, jegyzékek az adó visz- szaigényléséhez nem használhatók fel. Akik az általános forgalmi adó visszaigénylésére jogosultak, azok az üzletben a blokkon kívül kérjenek külön adószámlát. A gazdálkodó szervezeteken, közületeken és a vállalkozókon kívül adó-visszaigénylésre jogosultak (és így adószámlát kell kérniük) az évi 500 ezertől 2 millió forintig terjedő bevétellel rendelkező kistermelők, továbbá mindazok a vásárlók, akik lakásépítéshez, -bővítéshez, -korszerűsítéshez, -felújításhoz vagy közművesítéshez vásárolnak különböző termékeket. Adószámlát a kiskereskedelmi üzletek kizárólag a vásárláskor adnak, ilyen számla utólag nem igényelhető. A kisebb javításokhoz felesleges adószámlat kérni, mert a lakásfelújításhoz, a közművesítéshez beszerzett termékek adója csak akkor igényelhető vissza, ha a megvásárolt anyagok összértéke lakásonként eléri a 10 ezer forintot. Szolgáltatásnál ez az értékhatár 5 ezer forint. Készpénzfizetéskor a boltok olyan adószámlát adnak, amely az áru értékét adóval együttes fogyasztói áron tartalmazza. A számla alján szerepel egy százalékos mutató, amely azt jelzi, hogy a fizetett ösz- szegből mennyi az általános forgalmi adó. így a konkrét összegét a vevőnek kell kiszámítania. (Ha például a készpénzfizetési számién fizetett összegként 1500 forint fogyasztói ár szerepel, az adókulcs mértéke pedig 20 százalék, akkor a visszaigényelhető adó összege 300 forint.) A karácsonyi ajándékok cseréjének 8 napos időtartama annyi nappal hosszabbodik meg, ahány napig az érintett bolt leltározás miatt zárva volt. A januárban sorra kerülő cseréknél mind a visszahozott, mind a csereként kiadott árut az adóval megnövelt fogyasztói áron fogják számításba venni. A visszavitt áruért pénzt nem kaphat a vásárló, az ajándék csupán másik árura cserélhető. Eredményes évet zár a Budapest Bank Eredményes esztendőt zár az egy éve alakult Budapest Bank Rt. A kereskedelmi bank kiterjedt hitelezési tevékenységet folytat, bekapcsolódott a bankközi pénzpiaci műveletekbe, és számottevően bővítette vállalkozásait. Hat olyan vegyes vállalat alakult az idén, amelynek létrehozásában, működésében a pénzintézet saját tőkével részt vesz. A bank munkájáról Vass Pál igazgató tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondotta, hogy a Budapest Bank 'égy év alatt csaknem megduplázta kihelyezéseit. Mérlegfőösszege, az év eleji 51 milliárdról decemberre 88 milliárd forintra növekedett. Bár jelentős a bank ügyfélkörébe tartozó vállalatok hiteligénye, sikerült a gazdálkodók zökkenőmentes finanszírozását biztosítani, valamennyi jövedelmezőnek ígérkező, árstruktúra átalakítását szolgáló beruházásra adtak kölcsönt. A bankközi pénzpiac révén a Budapest Bank bekapcsolódott több kereskedelmi bank által finanszírozott fejlesztések megvalósításába is. A pénzintézet aktivitásának növelésére, mozgásterének bővítésére év közben növelte alaptőkéjét. Másfél milliárd forint értékben bocsátott ki új részvényeket. A Budapest Bank nyeresége az első fél évben elérte az 1,7 milliárd forintot. Az éves várható eredmény 2,6— 3 milliárd forint körül alakul. A bank ügyvezetősége 10—12 százalékos osztalék kifizetését javasolja a jövő évben összeülő közgyűlésnek. Az adók és az osztalék kifizetése mellett megmaradó nyereségből az elképzelések szerint növelik a bank tőkéjét, bővítik a vállalkozáshoz szükséges saját forrásokat. Jelenleg több mint 2000 ügyfele van a pénzintézetnek, 70 százalékuk ipari szövetkezet, illetve kisvállalkozás. Ez a kör az év folyamán számottevően bővült, az újonnan alakult kisszervezetek közül sokan helyezték el a Budapest Banknál betétjeiket. A bank egyre több szolgáltatást kínál a lakosságnak is. Értékpapírpiacán a lakossági kötvények napi forgalma már meghaladja a 25 millió forintot. Az év második felében ugyan megtorpant a piac, a jövő évi várható áremelkedések miatt nagyon sokan tették pénzzé kötvényeiket. Ezt a folyamatot — a kamatprémium bevezetésével, határidős árfolyamgaranciás kötvényvásárlási akció meghirdetésével — időben sikerült megállítani. A bank a közelmúltban forintemlékérmék árusítását kezdte meg. Hosszabb távon érmepiacot kíván kialakítani, amelynek révén nemcsak az éremgyűjtők, hanem a lakosság széles rétegei is hozzájuthatnak értékálló és ismét könnyen pénzzé tehető érmékhez. A Szügyi Madách Imre Termelőszövetkezetben két és fél, háromezer TtJTO-lakatot szereinek össze naponta. Az ezekhez szükséges alkatrészek Is helyben készülnek. Szakmunkásképzésünk színe és visszája Legfontosabb a szerkezetváltás elősegítése Interjú a megyei tanács elnökhelyettesével Társadalmi-gazdasági nehézségeinkkel összefüggésben mind sűrűbben vetődtek fel különféle fórumokon, tapasztalatcseréken a szakmunkásképzés helyzetének, a frissen végzett szakmunkások képzettségének, foglalkoztatottságának problémái. Érthető hát, miért vizsgálta meg a kérdésköröket a közelmúltban mind az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága, mind a Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A napirend előterjesztője mindkét esetben Berki Mihály, megyei tanácselnök-helyettes volt. Vele beszélgettünk a szakmunkásképzés és utánpótlás-nevelés tapasztalatairól, tennivalóiról. — Némelyek úgy látják, hogy a szakmunkás-utánpót- lásnevelés nem kielégítő eredményességének egyik fő oka a szakoktatás lemaradása, megmerevedése. Lehet-e egyetlen okot is kiemelni a sok közül? — Kétségtelen, hogy a szakoktatás ma már nem tud megfelelni a követelményeknek, de ennek kizárólagossá tételét nem tartom helyesnek — feleli Berki Mihály. — Igaz azonban, hogy a szakoktatás struktúrája a gazdaság extenzív fejlődésének időszakában alakúit ki, és feszültség keletkezett a munkahelyi, valamint a szakmai szervezet között. Tagadhatatlan továbbá az is, hogy a szakképzés jelenlegi szerkezete —, mint említette — merev, egyúttal túlspecializált, és gátolja azokat a gazdasági törekvéseket, amelyek a rugalmasabb szervezeti magatartást, a termelési szerkezet átalakítását, az új technológiák hatékonyabb alkalmazásét igénylik. Ugyanakkor • másik oldalról idetartozik, hogy a szakmunkás-tanulói igényekben csak lassan érzékelhető a szerkezetváltás. Az utánpótlás tervezése hosszú idő óta változatlan. így ma is előfordul, hogy a divatos szakmákban többszörös a túljelentkezés, míg változatlanul hiányszakma a gépszerelő, a vasszerkezeti lakatos, a hegesztő, a forgácsoló.. . Megszüntetésükben olyan tennivalóink vannak, mint a vállalatok ösztönzése a körültekintőbb, előrelátóbb szakmunkás- igény bejelentésére, a pálya- választási munka javítása, a szülői-tanulói szándék és a népgazdasági érdek közelítése, vagy sajátos szakmai képzés esetén helyi tanterv, tankönyv szerkesztése... — A vállalatok, ;úgy hírlett, nem voltak érdekeltek a szakmunkásképzésben, az utánpótlás nevelésében. Jobban jártak, ha másoktól szipkáztak el /embereket. Ez az állítás helytálló? — Nem mondható egyértelműen. A vállalatok egy részének szemlélete megváltozott. Többségük ma már érdekelt a szakmunkásképzésben. Felismerték, hogy a szakmunkás-utánpótlást elsősorban saját nevelésből lehet eredményesen biztosítani. így jobban tudják érvényesíteni az ágazati, az üzemi sajátosságokat. De a szemlélet kedvező változását mutatja az is, hogy a nagyobb gazdálkodó egységek szerepet vállalnak a kisebb üzemek részére történő szakmunkásképzésben. Például a NÁÉV szakmunkástanulót képez több üzem, vállalat részére építőipari szakmában. Ugyanígy a vasipari szakma képzési bázisa jött létre a Salgótarjáni Kohászati Üzemeknél. S, több helyen — példaként hozhatom fel a Vegyépszert — született kezdeményezés arra is, hogy üzemi keretekben szakmai tanfolyamot szerveznek. . . Ezek elismerése mellett azonban vitathatatlanul érzékelhető ma is bizonyos fokú tartózkodás az együttműködéstől. Ennek okait egyrészt a költség ki- alakulhatatlan átterh élhetőségében — többek között a szakmunkásképzésben —, másrészt abban látjuk, hogy a képzési díjak növekedésével együtt nem növekedtek ugyanolyan mértékben az oktatásra fordítható összegek. — Beszélgetésünk elején említette az utánpótlás tervezésének gondját, a hiányszakmákat. Kérem, beszéljen erről részletesebben. — A szakmunkásképzés tervezésében a VII. ötéves tervidőszak elején minőségileg új szakasz kezdődött. Kedvező előrelépés történt a vállalatok részéről a feltételek biztosításában. A saját forrás kiegészítésére több vállalat élt a szakmunkásképzési alap nyújtotta lehetőséggel. Említhetem a Volánt, a síküveg-, és a ruhagyárat, a NÁÉV-et, az öblöst, a vendéglátót. Javult a vállalátok közötti együttműködés. Néhány helyen — síküveggyár, SKÜ, Volán — már törekvés tapasztalható a hosszú távú elképzelésekhez történő igazodásra is. A kedvező folyamat mellett azonban több probléma nehezíti a kibontakozást, a jövő igényeinek érvényesítését. Példaként hozom fel, hogy a tervezés változatlanul a 6/1980. (III. 8.) Mű. M—OM sz. együttes rendelet alapján történik. így a pályaválasztás korábban meglévő feszültségei — az irányítás bonyolultsága, az előrelátás, a vállalati és intézményi együttműködés a hiányszakmák tekintetében — ma is létezőek. — Gond továbbá, hogy a tanulók közel 20 százalékának felkészültsége nem felel meg a választott szakma követelményének. Ezért nagy részük — 18—22 százalékuk — a tanári segítség ellenére az első évben lemorzsolódik. — A hatékonyabb iskolai szakképzésnek milyen főbb akadályait látja? — A témát a megyei NEB is vizsgálta. E vizsgálat és saját tapasztalataink alapján az intézmények száma, képzési szerkezete megfelel a megye igényeinek hosszabb távon is. 1980-hoz viszonyítva a feltételek kedvezőbbé váltak. Ám továbbra is nagy gondokkal küzd a balassagyarmati ISZI, a Salgótarjáni Kereskedelmi és Vendéglátó Szakiskola. A feltételek mellett a szakmunkástanulók képzésének, nevelésének eredményességét döntően meghatározza a képzésbe kerülők ismeretes műveltségszintje, motiváltsága, családi környezete. A tanulók döntő többsége halmozott hátrányokkal kerül az intézetekbe. A tárgyi ismeretek súlyos hiányosságai (funkcionális analfabéta 15—20 százalék), mellett növekvő tendenciájú a kommunikációs és szocializációs zavarokkal, neveltségbeli hátrányokkal érkezők száma. — Nyilván ebbe nem törődnek bele az intézmények pedagógusai... — A lemaradók felzárkóztatását osztályok bontásával, differenciált pedagógiai tevékenységgel, a korrepetálási és tanulószobai foglalkozások növelésével segítik elő az intézmények. Ily módon sikerült közepes elméleti és egy jeggyel jobb gyakorlati átlagot elérni. — A lemorzsolódás — szavai szerint — ennek ellenére jelentős. Milyen más tennivalók segíthetnék a hatékonyságot? — Abban látok lehetőséget a változtatásra, hogy a 8. osztályból kikerülő tanulók közül csak a szakmatanulásra alkalmasakat vegy: fel az intézetekbe. A bármely oknál fogva alkalmatlanok — körülbelül 15 százalék — részére speciális képzési lehetőségek keresését tartom megoldásnak. Azért is szükséges mindez, mert a tanárok, a szakoktatók munkájának jelentős részét kötötte és köti le a gyenge tanulói teljesítmények elfogadható szintre emelése, és így viszonylag kevesebb energia fordítható a közepes teljesítmények javítására, a tehetség kibontakoztatásának segítésére. S, külön hívnám fel a figyelmet arra, hogy a legfontosabb feladatnak ma a szerkezetváltozáshoz szükséges szakképzési profil folyamatos kialakítását tartjuk, különös tekintettel a lányok és a gimnáziumot végzett fiatalok pályaválasztási lehetőségeinek bővítésére. Idetartozik a többi között az új képzési formák bevezetése, a meglévők korszerűsítése, több lehetőség biztosítása a gimnáziumot végzettek szakmatanulására. Segítheti ezt a képzésben részt vevő vállalatok, intézmények közötti hatékony együttműködés, elsősorban a következő területeken : szakmák tömbösíté- se, az alapszakmák iskolai, a speciális ismeretek vállalati képzése, a beiskolázás során a középtávú tervek következetes érvényesítése, az eszközök koncentrálásával a minőségi fejlesztés lehetőségének megteremtése. — Végezetül kérem, foglalja össze, mi a teendőjük a tanácsoknak, a vállalatoknak, illetve a pártszerveknek és -szervezeteknek a fejlődés érdekében? — A megyei tanács végrehajtó bizottsága meghatározta a tanácsi szakigazgatási szervek feladatait. Többek között: új munkahelyek, képzési lehetőségek feltárása a növekvő ifjúsági létszám fogadására; a pálya- választás, a tanácsadás hatékonyságának növelése, például szakmák reálisabb bemutatásával, a pályaválasztók igényeinek és a szakma követelményeinek jobb ösz- szehangolásával; a' koordináció javítása az érdekelt szervek között, hogy csak a fontosabbakat említsem. — A párt végrehajtó bizottsága ajánlásokat tett a vállalatoknak, és feladatot szabott a pártszerveknek. A vállalatoknak ajánlotta a szerkezetváltással összehangolt munkaerő-gazdálkodási terv készítését. Javasolta együttműködésük szélesítését a képzés- és átképzésben. FeLvetette új munkahelyek alakítását, a tanulmányi szerződések korszerűsítését. A pártszervek és -szervezetek figyelmét pedig felhívta, hogy a kibontakozás politikai feladat- tervével összhangban segítsék, ellenőrizzék a tennivalók végrehajtását, a szakmunkásszükségletek igényekhez megfelelő igazítását. — Köszönöm a beszélgetést. Sulyok László
