Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-27 / 304. szám
éL NOGRAD 1987. december 27., VASARNAP A magyar népgazdaság 1988. évi terve (Folytatás az í. oldalról) főleu a konvertibilis exportnak a növelésére, a nagyobb jövedelemtermelésre. e) Meg kelil gyorsítani a műszaki fejlesztés eredményeinek a termelésben történő hasznosítását. Ennek A terv szerint az ipari termelés a szerkezeti változások mellett, az egyensúlyi követelményekkel összhangban, 1 százalékkal növekszik. A hozzáadott érték, illetve a konvertibilis elszámolású kivitel a bruttó termelést meghaladó mértékben bővül. Az értékesítési lehetőségeknek megfelelően az átlagot meghaladóan nő a könnyű- vegyipari és a gépipari termékek termelése és konvertibilis elszámolású kivitele. Csökken a hengereltacél-, a ikarbamid- és a polipropilén- kivitel; ezt más, gazdaságosabb exporttal szükséges pótolni. Az ipari — elsősorban a gépipari — termékek rubel- elszámolású kivitele csak a behozatallal arányosan bővülhet. Az export szerkezetét úgy kell változtatni — egyeztetve az érintett KGST- onszágckkal —, hogy csökkenjen a támogatásigényes kivitel, növekedjen a fajlagos alacsony konvertibilis elszámolású importot tartalmazó, gazdaságos termékek aránya. Az ipari termékek konvertibilis elszámolású behozatalának csökkenését segítse a gazdaságos importhelyettesítő tevékenységek bővülése, különösen részegységekből és alkatrészekből, más közbenső termékekből, egyszerűbb fogyasztási cikkekből. A meglévő berendezések kiegészítő fejlesztésével, pótlólagos elektronizálásával is korszerűsödik az ipari technológia, javul a termékek műszaki színvonala. A főbb ipari ágazatokban az alábbi fejlődéssel lehet számolni: A széntermelés várhatóan az 1987. évi szinten marad. Néhány gazdaságtalanul működő mélyművelésű bányában. valamint a nógrádi peremi külfejtésnél megszűnik a termelés. A kőolaj- és földgáztermelés az ez évihez hasonló lesz. A villamos- energia-termelésben az aiíom- erőművi termelés részaránya emelkedik, a szénhidrogén- bázisú villamosenergia-ter- melés ennek megfelelően mérséklődik. A kohászat termelése csökken, ezen belül a vaskohászatban a nyersvas-, a nyersacél-, és a hengereltáru-ter- melés mérséklődik, a fel- dolgozottabb termékek termelése kismértékben nő. A gépipar termelése a nem rubelelszámolású kivitel, valamint az importot helyettesítő termelés dinamikus bővülésével az átlagot meghaladóan növekedhet. Számottevően emelkedik az elektronikai termékeket előállító szakágazatok (híradás- és vákuumtechnika, műszeripar) termelése. Mikroelektronikai alkatrészeket gyártó magyar-szovjet vegyes vállalat alakul. Bővül a szerszámgépek, a vákuumtechnikai gépek, az ipari robotok, az atomenergetikai berendezések, a vegyipari és élelmi- szeripari gépek, a közúti járművek termelése és kivitele. Több. nem hatékonyan működő gépipari nagyvállalatnál felgyorsul a szervezet és a termelési szerkezet korszerűsítése. Növekszik a középvállalatok száma, bővül a háttéripari termékeket előállító kisvállalkozások tevékenysége. A vegyipar termelése az ipari átlagot meghaladóan fejlődik. Nem nő a feldolgozott kőolaj mennyisége, de emelkedik a magasabb fel- dolgozottságú, értékesebb termékek részaránya. A lakosság által felhasznált építőanyagok közül egyes termékeknél az előrehozott vásárlások . visszahatásaként elősegítése érdekében az általános közgazdasági környezet és a finanszírozás korszerűsítésével el kell érni, hogy a műszaki fejlesztés egyre inkább vállalkozói jellegű tevékenységgé és érdekké is váljon. a kereslet csökkenése, más építőanyagoknál kismértékű bővülése várható. A könnyűipar termelése a keresleti viszonyoknak megfelelően valószínűleg az ez évi szinten marad. Bútorból, pamutszövetből, len-, kender- szövetből, cipőből jelentősen növekszik a konvertibilisex- port-célú termelés. A csökkenő és szerkezetében változó építési kereslek gazdaságos kielégítése érdekében az építőipar legfontosabb feladata a rugalmas piaci alkalmazkodás. Az építési-szerelési tevékenység 3—4 százalékkal csökken. Javítani szükséges a lakásépítés minőségét és gazdaságosságát. Korszerűsödnek a magánerős építés pénzügyi, telek- és építőanyag-ellátási teltételei. A mezőgazdaságban, a termelés hatékonyságának javítását a ráfordítások mérséklésével, a változó piaci igényekhez jobban igazodó termékszerkezettel kell megalapozni. A mezőgazdasági termékek termelése mintegy 6 százalékkal, a mezőgazda- sági ágazat termelése 5—5,5 százalékkal haladja meg az ez évit. A növénytermesztésben lényegében változatlan vetés- területen, magasabb hozamok mellett 15,5—15,7 millió tonna gabonatermést kell elérni úgy, hogy egyidejűleg emelkedjen a gabonafélék béltartalma értéke. A zöldség- és a gyümölcs- félékből a kereslet kielégítését a termésátlagok növelésével, a nagyüzemek és a kisgazdaságok közötti hatékony munkamegosztással és az értékesítés ésszerű szervezésével kell megvalósítani. Az állattenyésztésben javul a termékek minősége, fokozódik a gazdaságosabb termékek előállítása. A leg- gazdaságtalanabb termékek kiviteléhez tartozó támogatás felső határa csökken. Ezzel összefüggésben a vágósertés-termelés mérsékelten nőhet. A vágómarha-termelés a húsmarhaállomány várható mérséklődése miatt csökken. A tejtermelés a hozamok növelésével emelkedik. A vágóbaromfi-termelés a kivitel gazdaságosságától és a piaci kereslettől függően bővülhet. A háztáji és kistermelés a nagyüzemi termelést kiegészítve intenzíven fejlődik. A mezőgazdasági szövetkezeti formák korszerűsítése, az adottságokhoz rugalmasan igazodó szervezetek, egyszerűbb szövetkezetek (szakszövetkezetek, kisszövetkezetek, szakcsoportok, kistermelői szövetkezetek stb.) elterjesztése is elősegíti a jövedelmezőség javítását, a kisgazdasági termelés integrációját. Az élelmiszeripar termelése — az ez évi alacsony színvonalú növénytermesztéssel és az állattenyésztés jövő évi kismértékű fejlődésével összhangban — mérsékelten bővül. A mezőgazda- sági termelőkkel való jobb együttműködés, a költségérzékenység fokozása érdekében folytatódik a szervezeti korszerűsítés. Az erdőgazdálkodásban a fakitermelés számottevően nem növelhető, a favagyon hasznosítása során a feldolgozottsági fok további emelése, a konvertibilis viszony- latú kivitel bővítése a cél. Megkezdődik a hosszú távú erdőtelepítési program megvalósítása. A termelő infrastruktúrán belül a távközlés teljesítményei dinamikusan, a közlekedésé kismértékben bővülnek. A közlekedés szállítóképességének megőrzésével, a kapacitások egyenletesebb évközi leterhelésével, hatékonyabb kihasználásával elégíti ki a népgazdaság mérsékelten növekvő szállítási igényeit. Lakossági és más források fokozott bevonásával folytatódik a távbeszélő-hálózat gyors ütemű, rekonstrukcióval egybekötött fejlesztése. Az egészséges ivóvízellátás A beruházások volumene az 1987. évi körül alakulhat. A gazdaság tartós stabilitásához szükséges szerkezeti átalakítást szelektív korszerűsítési és fejlesztési tevékenység alapozza meg. A tartósan versenyképes és eredményes tevékenységek bővítését — elsősorban a féldolgozóiparban és az élelmiszer-gazdaságban — a gazdálkodó szervezetek öntevékeny vállalkozókészsége mellett a jövedelemszabályo- zás elhatározott módosítása, a társadalmi tőkeáramlás élénkülése, aktív banki részvétel a jövedelmező vállalkozási lehetőségek feltárásában és megvalósításában is alátámasztja. Fokozódik a gazdaságos export növelését célzó beruházások támogatása; a szerkezetátalakításra A foglalkoztatáspolitika az aktív keresők erőteljesebb átrendeződésének elősegítésével támasztja alá a gazdasági szerkezet átalakítását, és segíti az azzal együttjáró munkaerőmozgásból adódó problémák folyamatos oldását. A korábbi évek tendenciáját meghaladóan csökken a létszám az iparban, az építőiparban, valamint a mezőgazdaságban. A nem termelő ágakban foglalkoztatottak számának növekedése lassul. A területi (megyei, fővárosi) munkaügyi szakigazgatási szervek aktívan segíteni fogják a pályaváltásra kényszerülő dolgozók szakmai mobilitását, pályakorrekciós tanácsadást fognak folytatni és szervezik az átképzést. Az átképzési támogatás kiterjed a munkaviszonyban nem állókra, valamint a pályakezdőkre is. A cél az, hogy a munkából átmenetileg kikerülők szociális biztonsága ne romoljon. A területi és strukturális feszültségek enyhítésére fel kell használni a foglalkoztatáspolitika már kialakított és előkészítés alatt álló eszközrendszerét, ezen belül a foglalkoztatási alapot és más ehhez kapcsolódó anyagi eszközöket is. A belső és külső egyensúly javítása érdekében a lakosság reáljövedelme és fogyasztása csökken. A jövedelemcsökkentés káros hatásaitól a legrászorultabb rétegeket meg kell védeni. A lakosság nominális pénzjövedelme — elsősorban a jelentős árkompenzációk miatt — a korábbi éveknél lényegesen gyorsabban, 10,5—11 százalékkal növekszik. A keresetek összességükben mérsékelten, ezen belül a kiemelkedő teljesítményt nyújtó vállalatoknál az átlagosnál gyorsabban növekedhetnek. Az átlagkeresetek mintegy 5 százalékkal nőnek. A tényleges nominális növekedés a bér- bruttósítás miatt körülbelül 21 százalék lesz és az adólevonás eiőtt az átlagkeresetek meghaladják a 8 ezer forintot. A népgazdaság egészében a jelenlegi 2000-ről 3000 forintra emelkedik a bővítése és a vízminőség fokozott védelme továbbra is kiemelt feladat. Az egészséges ivóvízellátásban részesülő népesség száma (100 ezer fővel) tovább nő. A víztermelő művek napi kapacitása 100 ezer köbméterrel, a szennyvíztisztító kapacitás pedig közel 70 ezer köbméterrel emelkedik. Folytatódik a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer építése, valamint a hatásterületén levő városok szennyvíz- tisztító létesítményeinek megvalósítása. irányuló egyéb, központilag kiemelt célok megvalósítását is segítik az akciók tényleges hatékonyságához igazodó kedvezmények, támogatások és hitelek. Folytatódik a távközlés kiemelt fejlesztése. Kismértékben nő a vállalati döntésű beruházások mennyisége. Ezen belül és a szocialista szektor egészében csökken a beruházások állami finanszírozásának aránya. Üj központi nagyberuházás nem kezdhető. A folyamatban levő központi nagyberuházások közül növekvő ráfordítást csak a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer építésére vesz figyelembe a terv, míg a többi fejlesztésnél jelentős a mérséklés. minimális bér. A lehetőségek keretein belül arra kell törekedni, hogy az egyéni keresetek jobban fejezzék ki a munka eredményességében fennálló különbségeket. A pénzbeli társadalmi jövedelmek körülbelül 22 százalékkal nőnek, amiben jelentős szerepe van az adó- és árreformhoz kapcsolódó ellentételezéseknek. A fogyasztói árszínvonal növekedését teljeskörűen kompenzálják (15 százalék, minimum 330 forint) a 70 éven felüli nyugdíjasok, az I. és II. rokkantsági csoportba tartozók, a vakok és a hadi- gondozottak ellátmányaiban. A 70 éven aluli nyugdíjasok a rendszeres kiegészítésen (2 százalék, minimum 120 forint) kívül 210 forint kiegészítést kapnak. A családi pótlék gyermekenként 400 forinttal, a három éven aluliaknál és néhány más kategóriában 500 forinttal, a gyermek- gondozási segély 330 forinttal, az ösztöndíjak 210 forinttal emelkednek. 4000- ről 6000 forintra nő az anyasági segély. A gyermekgondozási díjat a gyermek kétéves koráig terjesztik ki. Differenciált mértékben emelkednek más, fix összegű társadalombiztosítási ellátások és szociális segélyek is. A személyi jövedelemadó bevezetése miatt változnak egyes ellátások (például a táppénz) megállapításának szabályai. A fogyasztói árszínvonal mintegy 15 százalékkal növekedhet. Az általános forgalmi adó bevezetésekor jelentősen csökkenteni kell a fogyasztói ártámogatásokat. Az átSagosat meghaladóan, jelentősen drágulnak többek között a gyermekcikkek, a lakásberuházás és -karbantartás költségei, a tej- és tejtermékek. A felnőttruházati cikkek, sportszerek és néhány más termék ára az év elején csökken. Az egyes társadalmi rétegek árindexe nem szóródik jelentősen: az átlagosnál kismértékben magasabb az árnövekedés hatása a városi, valamint a munkás- és szellemi háztartásokban, alacsonyabb a községi, valamint a paraszti és nyugdíjas háztartásokban. A bevezetett kamatprémiumon kívül egyéb eszközök, ezek keretében új értékpapírok kibocsátása is elősegíti, hogy a lakosság megtakarítási hajlandósága ne csökkenjen. A kínálat javítását elsősorban a hazai termelésre, és a rubelelszámolású behozatal növelésére kell alapozni. A termelés és a kereskedelem szorosabb együttműködésével szükséges felkészülni a kereslet szerkezetében várható jelentősebb változásokra. A tanácsoknak a legalapvetőbb szükségletek kielégítésén túl fejlesztési eszközeiket az alapfokú ellátás legfontosabb területeire (lakás és ivóvíz), valamint a nagy létszámú korosztályok középfokú oktatási feltételeinek megteremtésére kell koncentrálni. Folytatódik a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztésének társadalmi-gazdasági programja. A terv állami és lakossági pénzeszközök felhasználásával 55 ezer lakás felépítésével számol. A lakásgazdálkodási eszközök bővítésével törekedni kell a lakással nem rendelkező, legrászorultabb rétegek helyA rubelelszámolású áruforgalom az egyensúlyi követelmények figyelembevételével járul hozzá a gazdaság fejlődéséhez. Aktív piaci munkával, gazdaságszervezési intézkedésekkel törekedni kell a belföldi fizetőképes keresletet kielégítő termékek importjának jelentős bővítésére. A kivitel a behozatallal összehangoltan, de annál kisebb ütemben növekedhet. A KGST- tagországokkal folytatott gazdasági , együttműködés korszerűbb formáinak segítségével, a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok fejleszAz 1988. évi fő gazdaságpolitikai célok megvalósítása, különösen a termelési szerkezeit átalakításának gyorsítása és az egyensúlyi követelmények alátámasztása érdekében a gazdaságirányításban jelentős változásokra kerül sor. Átalakulnak a gazdaságirányítási rendszer, ezen belül a gazdasági szabályozás meghatározó jelentőségű elemei. Korszerűsödik a termelői árrendszer. A termelői árszínvonal emelkedése — az év eleji ármérséklődések és évközi árváltozások együttes hatásaként — az anyagi ágakban nem haladja meg a 3 százalékot, ezen belül az iparban a 2,5 százalékot. Az illetékes állami szervek rendszeresen ellenőrizni fogják, hogy a gazdálkodó szervezetek az új adórendszer bevezetésekor a termelőiárváltozásokat az előírásoknak megfelelően hajtják-e végre, betartják-e a szabályozóváltozások miatti átmeneti korlátozásokat. Ezek feloldása után is megfelelő eszközökkel gondoskodni fognak az áralakulás tervezett keretek között tartásáról, többek között az újonnan bevezetendő árkonzultációs rendszer segítségével. A bankrendszer tevékenységének kibontakozása révén és a társadalmi tőkeáramlást elősegítő eszközök széles körű alkalmazásával növekszik a monetáris irányítás szerepe. A jegybanki politika, a refinanszírozási gyakorlat, az állami bankfelügyelet hozzájárul a terv céljainak megvalósulását elősegítő hitelezési gyakorlathoz, a pénzügyi egyensúly javításához. Követelmény, hogy a kereskedelmi bankok olyan, jövedelmezőségi megfontolá- sokon alapuló, a megtakarítások fokozására támaszkodó rugalmas üzletpolitikát folytassanak, amely elősegíti a zete romlásának mérséklésére. Folytatódik az állami tulajdonban lévő lakóházak felújítása. A lakásárak emelkedésének ellensúlyozását több intézkedés is segíti. Differenciáltan nő a szociálpolitikai kedvezmény összege, emelkedik a 3 százalékos kedvezményes kamatozású hitel felső határa a családi házat építőknél, valamint a nagycsaládosoknál. Ezen kívül a rászorult családok a tanácsoktól helyi támogatásban részesülhetnek. Az általános forgalmi adót a házilagos lakásépítők a kisebb lakásoknál teljes egészében, a nagyobb lakásoknál jórészt visszaigényelhetik. A lakásfelújításnál a hitelezési feltételek szigorodnak. Az egészségügyi, szociális ellátás területén rendelkezésre álló eszközöket a kórházi rekonstrukciókra, a szociális otthoni helyek növelésére és a működő intézmények gép-, műszerellátására kell koncentrálni. Jelentős országos intézetek (Onkológiai Intézet, Szegedi Orvos- tudományi Egyetem) építésének befejezése is elősegíti a kórházi ágyak számának növelését. tésével ki kell használni az együttműködésből eredő kölcsönös előnyöket. A konvertibilis elszámolású kivitelt elsősorban a feldolgozóipari és agrártermékek körében szükséges dinamikusan növelni. A fejlett tőkésországokkal folytatott kereskedelemben aktív külpiaci munkával, a változó igényekhez történő rugalmas alkalmazkodással el kell érni piaci pozícióink megtartását, illetve további erősítését. Nő a kivitel a fejlődő országokban is. Ugyanakkor a íeggazdaságtalanabb devizakitermelésű termékek kivitele visszaszorul. termelés exportorientált fejlesztését, a termelési szerkezet gyorsabb korszerűsítését, a gazdaságtalan tevékenységek visszaszorítását. A vállalati és a lakossági adórendszer reformja, a vállalati jövedelemszabályozás tartós, a forrásokat összességében szabályozó, a vállalati vagyon növelésében való érdekeltséget fokozó elemei és normativi- tásának erősödése is elősegíti a gazdálkodó szervezetek teljesítmények szerinti differenciálódásának fokozódását. Bevezetésre kerül az általános forgalmi, a vállalkozói és a személyi jövedelemadó, bizonyos adók megszűnnek vagy nagymértékben csökkennek. A hozzáadottérték-adózás fokozza a gazdálkodó szervezetek hatékonyság szerinti differenciálódását, javítja a gazdasági tisztánlátást. A személyi jövedelem- adózás előmozdítja, hogy igazságosabb legyen a közteherviselés és a lakossági fogyasztás szerkezete egyúttal racionálisabbá váljon. A gazdaságirányítás a gazdasági szabályozás kiegészítő, célra orientált — jelentős részben tartós — eszközeivel is él. A termelési szerkezet kedvező irányú átalakítását, különösen a konvertibilis elszámolású kivitel növekedését, az ezt megalapozó műszaki fejlődést az általános szabályozáson túl a pályázati rendszer és az ehhez tartozó széles körű ' és jelentős kedvezmények, a Világbank által nyújtott és más hitelek, a műszaki fejlesztés megújított eszközrendszere is előmozdítják. A hatékonyan dolgozó gazdálkodók mozgásterét nyereségadó-kedvezmény és a bérklub intézménye is bővíti. (MTI) A TERMELŐÁGAZATOK FEJLŐDÉSE BERUHÁZÁSOK FOGLALKOZTATÁS. A LAKOSSÁG JÖVEDELME ÉS FOGYASZTÁSA, ÉLETKÖRÜLMÉNYEK NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK A TERV MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ ESZKÖZRENDSZER, A GAZDÁSÁGI MECHANIZMUS KORSZERŰSÍTÉSE
