Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-27 / 304. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁO MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. EVF., 304. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. DECEMBER 27., VASÁRNAP i(Q. * Cél a stabilizáció, a kibontakozás megalapozása (3. oldal) Tűzriadó a Centrumban (4. oldal)' Szabadidő-sport (7. oldal) A magyar népgazdaság 1988- évi terve A Minisztertanács áttekintette a népgazdaság 1987. évi várható fejlődését és jóváhagyta az 1988. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy a gazdaságirányítás és a gazdálkodó szervezetek erőfeszítéseinek eredményeként, az 1987. évi gazdasági folyamatokban, az 1985—86. évi tendenciákhoz képest szerény, egyes pontokon számottevő javulás tapasztalható. A termelési szerkezet átalakításának meggyorsítása és a gazdasági egyensúly javítása terén azonban az elért előrehaladás nem kielégítő. A termelés és a nemzeti jövedelem az 1985. évi visz- szaesés és az 1986. évi lassú növekedés után élénkült, lényegében a tervezettnek megfelelően emelkedett. Az ipari termelés az előirányzottat meghaladóan bővült. Az ipari termékek konvertibilis elszámolású kivitele a termelésnél dinamikusabban nőtt, belföldi célú értékesítésük is emelkedett. A belföldi felhasználás, az előirányzott kismértékű csökkenés helyett bővült. A számítottnál gyorsabb volt a jövedelmek, ezen belül a keresetek növekedése. Ezért is szükségessé vált — hatósági intézkedések révén — a fogyasztói árszínvonalnak a tervezettet meghaladó emelése. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban a kivitel erőteljesen nőtt, a behozatal — a tervezettől eltérően — nem mérséklődött. A passzívum lényegesen csökkent, de a tervezett kismértékű aktívum nem jött létre. Az idegenforgalomban a bevételek erőteljesen növeked- ték. A fizetési mérleg hiánya az előző évinél lényegesen kisebb /lett, de a tervezettet meghaladta. A rubelelszámolású áruforgalomban mind a kivitel, mind a behozatal a tervezetthez közelállóan alakult. A cserearányok javultak. A tervezettnél valamelyest nagyobb kiviteli többlet keletkezett. A gazdasági egyensúly más területein — így az anyag- és árupiacokon — a helyzet érezhetően romlott. Az állami költségvetés bevételei a számítottnál jobban, kiadásai ahhoz közelál- lóan emelkedtek. A deficit Az 1988. évi gazdasági munka fő célja, hogy megkezdődjék a Magyar Szocialista Munkáspárt gazdasági- társadalmi kibontakozási programjának, illetve a kormány ezt szolgáló stabilizációs munkaprogramjának a végrehajtása. A gazdaságpolitikában és a gazdaságirányításban a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását, a gazdasági szerkezet korszerűsítésének gyorsítását, a gazdasági hatékonyság növelését kell előtérbe helyezni. Szelektív, az egyensúlyi és a szerkezetkorszerűsítési célokat összehangoló és érvényre juttató, más célúkat ezeknek határozottan alárendelő termelési így — döntően az évközi intézkedések eredményeképpen — a tervezettnél és az előző évinél lényegesen kisebb lett. A vállalatok jelentős részének pénzügyi helyzete az év során érezhetően kedvezőbb volt a teljesítmények alapján indokoltnál. A fizetésképtelen vállalatok elleni eljárások megindításában nem történt érdemi előrelépés. A gazdasági szabályozás következetlenségei, a támogatások és kedvezmények széles köre miatt toválbbra sem volt kielégítő az összhang a ténylegesen megtermelt és a felhasználható jövedelmek között. A Minisztertanács ennek figyelembevételével hagyta jóvá az 1988. évi népgazdasági terv fő céljait és előirányzatait. és elosztási politikát kell követni. a) A gadasági egyensúly javításában a fő cél a konvertibilis valutákban fennálló adósságállomány növekedésének erőteljes lefékezése. A terv előírja, hogy a folyó fizetési mérleg passzívuma konvertibilis valutákban 500 millió dollár körül alakuljon. Ehhez a külkereskedelmi forgalomban mintegy 250 millió dollár aktívumot kell elérni. Fontos követelmény, hogy az aktívum a gazdaságos kivitel bővüléséből és a behozatal ésszerű megtakarításából származzon. A rubelelszámolású áruforgalom a kölcsönös előnyök alapján bővül. Szorgalmazná kel a fizetőképes hazai keresletnek megfelelő behozatal növelését, a kivitel ezzel összehangodtan emelkedhet, az aktívum legfeljebb 150 millió rubel lehet. b) A termelés csak az egyensúlyi követelményeknek megfelelő szerkezetben és a hatékonyság növekedésére alapozva emelkedhet. A bruttó hazai termék 1—1,5 százalékkal, a nemzeti jövedelem 1 százalékkal nő. A termelés szerkezetének átalakítását a műszaki fejlődés élénkülésére, eredményeinek hasznosítására is támaszkodva úgy kell meggyorsítani, hogy erőteljesen bővüljön a gazdaságos konvertibilis kivitel és számottevő importmegtakarításra kerüljön sor. c) A terv előirányozza, hogy a belföldi felhasználás különösen a lakosság fogyasztása mérséklődjék. A bruttó hazai termék belföldi felhasználása körülbelül 1 százalékkal, a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 1,5—2 százalékkal csökken. A lakosság fogyasztása 2—2,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 2,5—3 százalékkal mérséklődik. d) Meg kell gyorsítani a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztését, fokozottabban hozzáigazítva a gazdaságpolitika követelményeihez. Olyan gazdálkodási környezetet kell kialakítani, amelyben tartós gazdasági kényszer érvényesül a vállalkozói készség fokozására, a bel-, és a külpiaci igényeknek megfelelő kínállatnak, (Folytatás a 2. oldalon) AZ 1988. ÉVI TERV FÖ GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLJAI ÉS A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS FELADATAI Ruhakészítők tanműhelyében Megkülönböztetett figyelmet szentelnek a szakmunkásképzésre a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyáregységében. A tanműhelyben minden adott, hogy megfelelő módon sajátítsák el a fiatalok a nőiruha-készítő szakmát. Oravecz Gyuláné és Kis Lászióné szakoktatók jóvoltából az ott töltött évek alatt teljes értékű, felkészült szakemberré válhatnak a leányok, akik bizonyítványuk átvétele után azonnal bekapcsolódhatnak a termelésbe. A fortélyokhoz tartozik a méretvétel is. A tűbe fűzéshez is gyakorlatot kell szerezni. A varrógép a tanműkely természete* t artfzéka. Az OMF és a tanácsok együttműködése II műemlékvédelem nógrádi eredményei Az érdeklődés középpontjába került Nógrád megye műemlékvédelme az elmúlt napokban, s erre az adott okot, hogy Hollókő felkerült az emberiség kulturális örökségeinek világlistájára. A kiemelkedő eseményt kommentáló lapok ez alkalomból példamutatónak nevezték azt a munkát, amelyet Nógrád tanácsai, vezetői végeznek a műemlékvédelem érdekében. Az UNESCO-döntés nyilvánosságra hozatala előtt néhány nappal a Nógrád Megyei Tanács összegezte a műemlékeink helyzetét és megőrzésük feladatait, először tárgyalva ezt a napirendet. Az értékelés lényege: az Országos Műemléki Felügyelőség, a megyei és a helyi tanácsok együttműködése számos eredményt tud felmutatni, amelyekkel gazdagodott Nógrád lakossága, egyúttal nőtt az idegenforgalmi vonzerő. / A műemlékek „az emberiség szellemi örökségének hordozói” — így fogalmaztak a vitaindítóban. S hogy milyen gazdag ez az örökség szűkebb hazánkban, az számokkal is illusztrálható. Napjainkra 353 olyan építmény maradt fenn, amely műemléki védettség alatt áll. Legértékesebb emlékeink száma 55, mellettük 251 műemlékjellegű építményt tartunk nyilván, örvendetes, hogy évről évre szaporodik azoknak az építményeknek a száma — jelenleg 47 ilyen van —, amelyek városképi jelentőségük miatt kapnak védelmet. Hét épületegyüttes — mint műemléki környezet — összességében is védett. Külön kategóriaként kezelik a műemléki jelentőségű területként számon tartott Hollóikő-Ófalut, ennek értékét bizonyítja az említett UNESCO-elisme- rés is. Milyen állapotban vannak a múlt örökségei — a mostani összegzés erre a kérdésre is választ adott. Az állami, szövetkezeti, egyházi tulajdonú, illetve magánszemélyek kezelésében lévő műemlékek 23 százalékát jó állapotban lévőnek, 36 százalékát megfelelőnek, 22 százalékát elhanyagoltnak minősítették. S ami a „maradékot” illeti: 14 százalék rossz, tönkrement, egy százalék életveszélyes állapotban van, négy százalék pedig felújítás alatt áll. A meglévő gondok mellett elért eredmények jórészt annak a szemléletnek is köszönhetők, hogy a megyei tanács vezetése funkciót szán a műemlékeknek, s ezt tekintik az épületek további sorsa alapfeltételének. A több évtizedes tevékenység részletes áttekintése után megállapították: a mostani tervciklusban is folytatódik a munka. Példásan helyreállították a balassagyarmati volt megyeházát. A felújítás és helyreállítás alatt álló 16 épület közül külön ki keN emelni a szügyi volt Sí- mony i-kastélyt és az erdő- tarosai volt Szentmiklóssy— Kubjnyi-kastélyt. A közös munkát jól szemlélteti aa utóbbi példája. A kastélyban . a Magyar Tudományos Akadémia alkotóháza kap helyet, a kezelői jog ellentételéként az Akadémia iskola céljára átalakította a községben lévő volt Kubinyi- kúriát. Ily módon egyszerre két értékes műemlék kap új funkciót és nyeri vissza eredeti szépségét. Az örvendetes változásokhoz hozzájárult az az együttműködés, amely a hatvanas évek elején kezdődött az Országos Műemléki Felügyelőség és megyénk tanácsai között. A mostani értékeléskor elismeréssel szóltak azokról a helyi tanácsi törekvésekről is, amelyek azt szolgálják: a település szempontjából értéket képviselő' épület vagy épületegyüttes helyi tanácsi határozattal kapjon védelmet. Szerkezetváltás a szécsényi BRG-ben (Tudósítónktól) A BRG Mechatronikai Vállalat szécsényi gyáregységében — a gazdasági kibontakozási programot megelőzve — sikeresen hajtották végre a téljes körű termékszerkezetváltás főbb feladatait. A munka a korábbi elzettes vállalati célok feladását jelentette. A BRG vezérigazgatósága korrekt volt, a szé- csónyi kollektíva pedig jó együttműködő készségével segítette elő, hogy a struktúraváltás a tervezettől rö- videbb időt vegyen igénybe. A szécsényi gyáregységben új munkakultúra, a dolgozók számára a korábbitól jövedelmezőbb tevékenység honosodott meg. Lényegesen átrendeződött a munkaerő belső szerkezete; javult a produktív és improduktív arány, növekedett a teljesítménykövetelmény alapján foglalkoztatott dolgozói létszám és közel 100 új munkahely létesült. A gyáregység dolgozói vállalták a szakmai átképzés nehézségeit; 335 fő vette igénybe az átképzési támogatást a tervezettől rövidebb időszakra. Az alaptevékenységből származó árbevételi tervét 10,6 százalékkal túlteljesítette a gyáregység. Az össztevékenység árbevétele várhatóan eléri a 400 millió forintot. így adott a lehetőség ahhoz, hogy a 30 millió forintos nyereségterv is teljesüljön. Termelési gondként jelentkezett, hogy néhány hazai gyártású mikroelektroni* kai alkatrész hiányzott és időnként az importból származó anyagok ellátása is akadozott. Az első BRG-s évben több mint félmillió darab nyomtatott áramkört, 2,6 millió magnótörlő fejet és 10 ezer darab különböző típusú antennát gyártottak.
