Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-15 / 295. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF, 295. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. DECEMBER 15., KEDD Taktikai kiskapuk (3. oldal) Vajúdó szervezet a HÁV-nál (5. oldal) Elnökségi ülés az SBTC-nél (7. oldal) Rjk Alkalmazkodás — belső reformok kidolgozásával is Tanácskozott a KISZÖV küldöttközgyűlése Nyolc hagyományos és tizenöt kisszövetkezet képvi­seletében, mintegy negyven küldött vett részt hétfőn, Salgótarjánban, a Nógrád megyei ipari szövetkezetek küldöttközgyűlésén. Fenti adatok azonban mindjárt az első napirendi pont után módosultak, a küldöttköz­gyűlés ugyanis három új kisszövetkezet szövetségbe való felvételét szavazta meg. Eszerint a következők­ben a szövetség érdekképviselete a Klímatechnika Ipari Szolgáltató, a Teodolit Építő és Mélyépítő, va­lamint a Cserhát Teherfuvarozó és Szolgáltató Kis­szövetkezetre — mindhárom salgótarjáni — is kiter­jed. Kemerovói vendégek Nógrádban A küldöttközgyűlés ezt kö­vetően, az ipari szövetkeze­tek idei gazdasági fejlődését, valamint a gazdasági-társa­dalmi kibontakozás prog­ramjához készített feladat­tervet tekintette át. Mint Fekete Nándor, a KISZÖV elnöke szóbeli kiegészítőjé­ben elmondta, a megye ipa­ri szövetkezetei joggal lehet­nek büszkék az ez évi fej­lődésükre. A szövetkezeti ipar brut­tó termelésének várható ér­téke eléri a másfél milliárd forintot, (melynek 67 száza­lékát a dinamikusan fejlő­dő ipari ágazat adja, noha jelentős mennyiségi növeke­dést produkált az építőipar és a szolgáltatás is. Javult ez évben az ipari szövetkezetek jövedelmező­sége is. A nyereség elsősor­ban a termelékenység növe­kedéséből származik, hason­lóan hasznot hoz a költség- gazdálkodás további ésszerű­sítése. Az árbevétel-arányos nyereség csaknem húszszá­zalékos átlagértéke valóban elismerésre érdemes, már csak azért is, mert ezt a magas értéket a drégel.vpa- lánki Szondi szövetkezeten kívül tíz szövetkezet is meg­haladja. Exportterv­teljesités Az építőanyag-ipar, miként több éve, az idén is mara­déktalanul eleget tett tőkés- •export-kötelezettségének — állapították meg hétfőn Le­ányfalun az ágazathoz tar­tozó főbb exportáló vállala­tok képviselőinek tanácsko­zásán, ahol Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter vezetésével értékel­ték az idei tőkéspiaci kivitel eredményeit és megvitatták a jövő évi feladatokat. A miniszter elmondta, hogy az ágazat 68 millió dollár értékű, a tavalyinál 13 százalékkal több termé­ket exportált konvertibilis elszámolású piacokra. Az exportnak több mint a felét az üvegipar, harmadát pe­dig a finomkerámia-ipar tel­jesítette. Hagyományosan jól dolgozó és nemzetközileg is elismert exportőre az ága­zatnak a Herendi Porcelán- gyár, amely termékeinek 70 százalékát értékesíti külföl­dön. Sikerült a kivitelt nö­velni a Romhányi Építési Kerámiagyár burkolólapjai­ból és az Alföldi Porcelán- gyár korszerű szaniterkerá- miáiból is. Szólt a KISZÖV elnöke arról is, hogy ebben az esz­tendőben 47 millió forint ér­tékű beruházást, fejlesztést hajtottak végre az ipari szö­vetkezetek. Az összeg az ál­lóeszköz-állományhoz mér­ten igen jelentős, ám szép­séghibája, hogy a beruházá­sok tekintélyes része — a gépi fejlesztések növekedése ellenére — még mindig épí­tés. A központi fejlesztések­hez kapcsolódó beruházások közül célegyenesbe került a hulladékhasznosító és tő­késimportot helyettesítő mesterségeszeolit-üzem. Jövőre, az új közgazdasá­gi szabályozók érvénybe lé­pésével általános átrendező­dés várható a szövetkezetek jövedelmi pozícióiban. A központi bérszabályozás a vállalatinál jóval magasabb fejlődési dinamikát mutató szövetkezetek mozgásterét leszűkíti, hiszen a tempó- sabb haladás általában na­gyobb ösztönzési lehetőséget is megkíván. A bérbruttósí­tás ugyancsak több, elsősor­ban alacsony jövedelmező­séggel dolgozó kollektíva számára okozhat komoly gondot, s érzékelhető hatást gyakorol a gazdálkodásra az év végi átárazások végre­hajtása is. Több fontos napirendet tárgyalt hétfőn Balassa­gyarmaton a tanács végre­hajtó bizottsága. Először a lejárt határidejű határoza­tok végrehajtásáról hallga­tott meg beszámolót a tes­tület, majd a város szak­munkásképzésének helyze­téről és feladatairól tájé­kozódott. A balassagyarmati szak­munkásképzés feladatait a 217. Számú Szondi György Szakmunkásképző látja el, amely Nógrád megye máso­dik legnagyobb létszámú intézménye. Az intézményben a térség iparszerkezetéből adódóan 31 szakmában képeznek szakmunkásokat. Ám a képzés tárgyi feltételei el­maradnak a megyei és or­szágos átlagtól. Mindezekkel szemben — hangzott el a tájékoztató­ban — az elméleti és gya­korlati képzés személyi fel­tételei az országos átlagot meghaladó szintűnek minő­síthető. A folyamatosan ma­gas színvonalú pedagógiai tevékenységhez szükséges pedagógiai, eszmei-politikai egység jelenleg formálódik. A további haladás legna­gyobb tartaléka a jövőben is a műszaki fejlődés. Az innovációs folyamat elindí­tásához és menedzseléséhez a nógrádi ipari szövetkeze­tek szellemi kapacitása ez idő szerint is szerény, ezért a szövetség a megye szelle­mi erőit koordináló tudomá­nyos egyesületek segítségét veszi igénybe. Széles szak­emberbázisára támaszkod­va, a TIT vállalkozik is a feladatra. Az új helyzethez való al­kalmazkodás módozatait ecsetelték hozzászólásaik­ban a küldöttek is. Az iga­zán csúcstechnikát képviselő húzó iparág szövetkezeti iparban való megjelenésére egyelőre kevéssé lehet szá­mítani, a gazdálkodás javí­tásának elérhetőbb megol­dása a belső tartalékok ki­használása. Ezt igazolja egyébként az a legutóbbi felmérés is, amely az ipari szövetkezetek energiafel­használását térképezte fel — nem egy helyütt pazarló magatartásra világítva rá. Bármi megoldás is bizo­nyul a leggyorsabban cél- ravezetőnék, a jó ötletek egész sora sem ment fel a szüntelen gondolkodás kö­vetelménye alól. Legfőbb ideje minden egyes szövet­kezetben megkezdeni azok­nak a „belső reformoknak” a kidolgozását, melyek se­gítségével a kemény feltéte­leket támasztó piacon is megsüljók helyüket a kollek­tívák. Hathatós segítséget kínál számukra ehhez az egymás közti együttműkö­dés, hiszen a szövetkezés szép eszméje egyáltalán nem csupán házon belül képes megsokszorozni az erőket! Szeptember elsejétől jelen­tős változások következtek be az iskolavezetés szerke­zetében. A balassagyarmati szak­munkásképzés jövőbeni fel­adata — többek között —, hogy a képzésben részt vevő vállalatokkal együttműköd­ve fokozni kell az ipari ta­nulók érdekeltségét a ma­gasabb színvonalú elméleti és gyakorlati szaktudás megszerzésében. Megtárgyalta a tanácsi testület tegnapi ülésén a városban két éve létreho­zott alkoholellenes bizott­ság tevékenységét is. Az előterjesztés összefoglaló­jában kitért arra, hogy a vállalatok többsége felis­merte az alkoholizmus ter­jedésének veszélyességét, és megtették a megfelelő kez­deti lépéseket az alkoholiz­mus üzemen belüli vissza­szorítására. Tegnapi ülésén még — egyebek mellett — a vég­rehajtó bizottság megtár­gyalta a munkaidőalap vé­delmében hozott döntések végrehajtását és a cigány- családok családgondozásáról szóló előterjesztést is. Januártól: Magyar Gazdasági Kamara A Magyar Kereskedelmi Kamara januártól Magyar Gazdasági Kamara néven folytatja munkáját. Beck Tamás, a kamara elnöke hétfőn, a Duna Intercon- tinentálban tartott sajtó- tájékoztatón elmondta: az új név jobban kifejezi az intézmény jelenlegi tevé­kenységét. A kamarának je­lenleg több mint 1500 ipar- vállalat, mezőgazdasági szö­vetkezet a tagja. Fő felada­ta elsősorban ezeknek a szervezeteknek az érdek- képviselete. Jelentős ten­nivalói vannak az érdekek közvetítésében, s a gazdál­kodók különböző érdekei­nek egyeztetésében is, bár az érdekegyeztetésben egyelőre nem sikerült je­lentős eredményt elérni. 'Eddig még nem sok sikert 'értek el például a kohásza­ti vállalatok és a gépgyár­tók, az erdészeti gazdasá­gok és a bútorgyártók kü­lönböző érdekeinek össze- 'hangolásában, A kamara fontos felada­ta a kormányzati munká­hoz szükséges elemzések készítése, a gazdaságban jelentkező ellentmondások pontos feltárása és közvetí­tése. Az idei tapasztalatok alapján a kamara szorgal­mazza az egységes érdekelt­ségi rendszer kialakítását a külkereskedelemben, az ezt elősegítő importszabályozás és árfolyam-politika kimun­kálását. Tovább kell javí­tani a működőtöké bevoná­sának feltételeit is. Az új vegyes vállalatok alakításá­nak támogatására a kama­ra tanácsadó szervezetet hozott létre. A jövő évben bevezeten­dő árkonzultációs rendszer­ben is jelentős feladat há­rul a kamarára. Az intéz­mény szakemberei elsősor­ban azt kívánják figye­lemmel kísérni, hogy az áralakulás elősegíti-e a ter­melési szerkezetben kívánt változásokat, s működése nem válik-e ellentétessé a korábban kialakított alapel­vekkel. (MTI) A megyei pártbizottság és a tanács együttes meghívá­sára háromtagú szovjet párt- delegáció érkezett hétfőn Salgótarjánba. Nógrád test­vérmegyéjéből, Kemerovó- ból Anatolij Maximovics Zajcevnek, a bjelovói városi pártbizottság első titkárának vezetésével. A küldöttség tagja még Vlagyimir Ale- xandrovics Olenyov, a bje­lovói városi tanács elnökhe­lyettese és Anatolij Nyikola- jevics Veleszejevics, a bjelo­vói szállítási vállalat gépko­csivezetőinek szocialista bri­gádvezetője. A kemerovói vendégeket a Ferihegyi re­pülőtéren fogadta Plachy Pé­ter, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Itt-tartózkodásuk ideje Az Országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­sága hétfőn a Parlamentben ülést tartott. A tanácskozá­son részt vett Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, va­lamint a parlament több más tisztségviselője is. Először Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke is­mertette a Magyar Népköz- társaság minisztériumainak felsorolásáról szóló új tör­vény javaslatát, amely a kor­mányzati munka korszerűsí­tésével kapcsolatos elkép­zeléseknek az Országgyűlés döntési hatáskörébe tartozó részeit tartalmazza. A bizott­ság elfogadta a javaslatot, s egyetértett azzal, hogy a Mi­nisztertanács elnöke terjesz- sze azt az Országgyűlés so­ron következő ülésszaka elé. Ezt követően a bizottság ismételten foglalkozott a jogalkotásról szóló törvény- javaslattal. Elfogadta azt a jelentést, amely összegezi az új jogszabály tervezetéhez a bizottság részéről tett mó­dosító és kiegészítő indítvá­nyokat. A bizottság úgy dön­alatt — többek között — meglátogatják a delegáció tagjai Balassagyarmaton a Budapesti Finomkötöttáru­gyár helyi gyáregységét, ta­lálkoznak a város, valamint a megyeszékhely párt- és ál­lami vezetőivel, s kirándulást tesznek Hollókőre is. Decem­ber 18-án, amelyet testvér- megyei barátságnapnak nyil­vánítanak, részt vesznek a Salgótarján felszabadulásá­nak 43. évfordulója alkalmá­ból tartandó ünnepségen. Ma a bjelovói Saktyorsz- kij Ogonyok ének-zene tán- együttes érkezik megyénkbe. Az ötvenegy tagú csoport december 19~ig tartózkodik Nógrádban, s fellépnek Szé- csényben, Balassagyarmaton, Pásztón és Salgótarjánban. tött: a kiegészítő, módosító javaslatokkal ajánlja elfo­gadásra az Országgyűlésnek a jogalkotásról szóló új tör­vényt. Az ülésen — amelyen az Igazságügyi Minisztériumot dr. Borics Gyula államtitkár és dr. Petrik Ferenc minisz­terhelyettes képviselte — felszólaltak: Török Sándor (Szolnok megye), Kovács Lászlóné (Budapest), dr. Bak István (Bács-Kiskun megye), dr. Körös Gáspár (Bács-Kis­kun megye), dr. Nagy Jó­zsef (Baranya megye), dr. Mondok Pál (Pest megye), Szigethy Dezső (Győr-Sopron megye), dr. Németh Kálmán (Győr-Sopron megye), Sol­tészáé Pádár Ilona (Szabolcs- Szatmár megye), dr. Tallós- sy Frigyes (Budapest), dr. Korom Mihály (Bács-Kiskun megye), az Országgyűlés Al­kotmányjogi Tanácsának el­nöke, dr. Horváth Jenő (Bu­dapest), Király Zoltán (Csongrád megye). Az elnöklő dr. Antalffy György (Csongrád megye) zárta be az ülést. Bőséges a kínálat fenyőfából a salgótarjáni ÉVI Aruház melletti elárnsítóhelyen, ahol a napi forgalom a 25 ezer forintot is eléri. —kép: kulcsár— Formálódó szakmunkásképzés Korszerűsödik a kormányzati munka

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom