Nógrád, 1987. december (43. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-15 / 295. szám

2 NOGRAD 1987. december 15., KEDD Gorbacsov-tévébeszéd a szovjet—amerikai csúcstalálkozóról BARÁTAINK m __ Óriások és törpék Az épülő óriás erőművek jelentősen javítják majd az ener­giaellátást A szovjet küldöttség a néptől és a Szovjetunió szö­vetségeseitől kapott mandá­tummal, a világ jóakarattá emberei millióinak törekvé­seit figyelembe véve utazott a washingtoni csúcstalálko­zóra — jelentette ki Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB fő­titkára hétfőn a Vremja cí­mű televíziós híradóműsor- iban beszélt a múlt heti szov­jet—amerikai csúcstalálko­zóról. Az Egyesült Államokba való indulás előtt nagyon alaposan felkészültünk. Meg­vizsgáltuk és többször meg­vitattuk a Politikai Bizott­ságban a Washingtonban képviselt elvi álláspontot. Még egyszer ellenőriztünk minden számítást' katonai­műszaki szempontból. E felkészülés filozófiai, politi­kai alapja az SZKP XXVII. kongresszusának határozata és a világ nukleáris fegyve­rektől való megszabadításá­nak 1986. január 15-én meghirdetett programja volt — hangsúlyozta Gorbacsov, felidézve, hogy a korántsem könnyű út volt Genfen és Reykjavíkon át. feszült dip­lomáciai tárgyalások révén vezetett Washingtonba. A tárgyalások legfonto­sabb eredménye a nukleáris rakétáik két osztályának megsemmisítéséről kötött megállapodás aláírása volt. A megállapodás a világpo­litika kiemelkedő eseménye, az új politikai gondolkodás- mód diadala. Középpontban a hadászati fegyverek csökkentése A rendelkezésre álló idő nagyobb részét a hadászati támadó fegyverek csökken­tésének kérdéseiről folyta­tott beható tárgyalásokra fordítottuk — folytatta az SZKP KB főtitkára. — Meg­erősítettük hogy készek va­gyunk 50 százalékkal csök­kenteni e fegyverrendszere­ket, azzal a feltétellel, hogy megőrizzük a rakétaelhárí­tó rendszerek korlátozásá­ról kötött szerződést abban a formában, amelyben 1972- ben elfogadták. Ez tükrö­ződik a találkozó eredmé­nyeit rögzítő közös nyilat­kozatban is. Élesen felmerült a nuk­leáris fegyverkísérletek be­szüntetésének szükségessé­ge, a vegyi fegyverek fel­számolása, az európai had­erők és hagyományos fegy­verzetek csökkentésének té­maköre. Arra törekedtünk, hogy előtérbe kerüljenek a nemzetközi kapcsolatok­ban a leszerelés kérdései, a nukleáris veszély, a fe­szültség csökkentése, az új nézetek. A rakétaszerződés, amely az első lépés a nukleáris fegyvertár megsemmisítése felé, tegnap még sokak szá­mára utópiának tűnt. Mond­ják, hogy csak nagyon sze­rény lépést tettünk: az em­beriség a nukleáris fegyver­zetnek mindössze 4 százalé­kától szabadul meg, ám nem szabad elfelejteni — tette hozzá Gorbacsov —, hogy a tudósok * számításai szerint a földi élet elpusz­títására elegendő a meglévő nukleáris fegyverzet 5 szá­zaléka. Törvényerőre kell emelni a szerződést A szerződés mindenkinek megmutatta, hogy lehetőség van a fegyverkezési hajszá­tól a leszerelés irányában tett fordulatra. A további konstruktív cse­lekedeteket lehetővé tevő légkör megőrzése érdekében törvényerőre kell emelni a szerződést. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa — bízom benne — támogatni fogja a megállapodást — mondotta a főtitkár. Emlékeztetett: Az1 Egyesült Államokban harc folyik a ratifikálás körül, de a látogatás megerősítette, hogy az amerikai nép támo­gatja ezt a szerződést. A Varsói Szerződés tagállamai­nak vezetői berlini találko­zójukon, egyhangúlag jóvá­hagyták a látogatás eredmé­nyeit és határozottan kije­lentették, hogy az új sza­kaszban is egyeztetett mó­don fognak cselekedni. A világ országainak többségé­ben nagyon pozitívan reagál­tak a washingtoni találkozó eredményeire. A szovjet vezető rámuta­tott: Az Egyesült Államok­ban és más nyugati orszá­gokban egyes körök „kom­penzációs” intézkedéseket követelnek, amelyek célja, hogy Európába és határai­hoz újabb nukleáris erőket vezényelj enek, korszerűsítsék a kontinensen megmaradt nukleáris és más fegyverze­teket. Mások azt bizonygat­ják, hogy a tárgyalások meg­szüntették a nézetkülönbsé­geket a hadászati védelmi kezdeményezés kérdésében, s a program erőltetett gyorsí­tására szólítanak fel. Remélhető: a világ egész­séges erői megkettőzik erő­feszítéseiket azért, hogy megvédjék a nukleáris le­szerelés első hajtását, amely az előítéletek és az ellensé­geskedés sztereotípiáinak vastag betonburkolatán tör­te magát keresztül. Az elért megállapodások történelmi esélyt biztosítanak az egész emberiség számára, hogy megszabaduljon a militariz- mus és a háború súlyos ter­heitől. Az elnökkel és más amerikai politikusokkal folytatott beszélgetések so­rán nemegyszer hangsú­lyoztuk: meg kell érteni az új realitásokat, és ezeknek megfelelően kell a két or­szág kapcsolatait alakítani, tiszteletben kell tartani min­den nép választását. Az SZKP KB főtitkára a továbbiakban arról beszélt, hogy a látogatás idején ta­pasztalt tények alapján ko­rai volna még gyökeres for­dulatról beszélni annak kap­csán, hogy milyen volt az Egyesült Államok kormá­nyának álláspontja, milyen nézeteket képviselték a két­oldalú kapcsolatokat ille­tően. — Ennek ellenére ki szeretném emelni, hogy az Egyesült Államok elnökével és más amerikai politikai ve­zetőkkel folytatott párbeszéd más volt, sokkal konstruk­tívabb, mint korábban — tette hozzá. Érezhetően erő­södött a jó szándék az egy­szerű amerikaiak részéről. A szovjet vezetés kész ar­ra, hogy a kétoldalú kapcso­latokat a kölcsönös megértés és konstruktív együttműkö­dés medrébe tereljék — mondotta a szovjet vezető. Tisztázódtak az álláspontok A tárgyalások során szov­jet részről felvetették annak lehetőségét, hogy a két or­szág járuljon hozzá a regio­nális konfliktusok politikai rendezéséhez. Bár itt nem történt nagy előrelépés, a vita során nagymértékben tisztázódtak az álláspontok, ami lehetőséget ad a párbe­széd folytatására. A kétol­dalú kapcsolatok fejlesztésé­ben konkrét megállapodás született a tudományos együttműködés, a kulturális csere, az emberek közötti kapcsolatok terén s érdek­lődés mutatkozott a gazda­sági együttműködés bővítése iránt. A washingtoni látogatás megmutatta, miilyen nagy nemzetközi figyelem övezi a szovjet politikát — mon­dotta Gorbacsov —, számta­lan kérdés merült fel az átalakításról. Ez az érdeklő­dés bizonyítja a Szovjetunió •világpolitikai szerepének elis­merését, ami figyelmeztet: mi­nél sikeresebben mennek a dolgok a szovjet társadalom átalakításában, annál sike­resebben alakulnak a nem­zetközi élet ügyei is — hang­súlyozta a főtitkár. Tanácskozik az RKP országos konferenciája Bukarestben az elnöki pa­lota kongresszusi termében hétfőn megkezdődött a Ro­mán Kommunista Párt or­szágos konferenciája. A nagy jelentőségű belpolitikai eseményen több mint 2500 küldött és több száz meghí­vott van jelen. A tanácskozást Nicolae Ceausescu, az RKP főtitká­ra nyitotta meg. Ezt köve­tően Emil Bobu, az RKP KB PVB tagja, a KB titkára tett javaslatot a KB ajánlá­sa alapján a konferencia na­pirendjére és munkaszervei­nek megválasztására. Az előterjesztést a küldöttek egyhangúlag elfogadták. A plenáris tanácskozáson Nicolae Ceausescu mondott beszédet. Beszédében Nicolae Ceausescu, az RKP főtitká­ra, az RSZK elnöke részle­tesen ismertette Románia társadalmi-gazdasági fejlő­dését, s rámutatott arra, hogy a tanácskozáson kell kijelölni a következő idő­szak teendőit, s választ kell adni a felmerülő problé­mákra. Gazdasági kérdésekről szólva leszögezte: „Románia most tér rá a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének döntő szakaszá­ra .. . 1990-ig túl kell jutnia a fejlődő országokra jellem­ző szakaszon, s új, maga­sabb fokra kell lépnie —kö­zepesen fejlett szocialista or­szággá kell válnia . . . S kö­rülbelül az ezredfordulóra mondhatjuk majd el, hogy felépítettük a sokoldalúan fejlett szocialista társadal­mat.” „Meg kell azonban mon­dani, hogy az eredmények elmaradnak a tervben kije­lölt céloktól, a román gaz­daság lehetőségeitől.” Ceausescu kitért a de­mokratizálás követelmé­nyeire. Hangoztatta: n,Tö­kéletesítjük és széleskörű­en fejlesztjük a forradalmi munkásdemokráciát, azt a gyakorlatot, hogy a dolgo­zók nyíltan kifejthessék né­zeteiket és közvetlenül részt vehessenek a bel- és külpo­litika alakításában, a szo­cialista fejlesztés program­jainak megvalósításában”. A nemzetiségi kérdésről szólva úgy nyilatkozott, hogy „Románia egységes nemzetállam”. Megfogalma­zása szerint az idők során Romániában „különféle nemzetiségek telepedtek le”, s együtt éltek a román nép­pel. Minden, amit elértek — fejtegette a szónok — közös munkájuk gyümölcse. A konferencia délután plenáris üléssel folytatódott, majd szekciókban tanácsko­zott. Ma a munkabizottsá­gokban folytatódik a munka. Vietnamban az élelmiszer­ellátás mellett az energia- termelés növelése a legfon­tosabb gazdasági feladat — állapította meg a VKP 1986 decemberében megtartott VI. kongresszusa. 1939-ben, a francia gyarmati hatalom idején évente csak 122,5 millió kWh áramot termel­tek az országban. 1975-ben, Észak- és Dél-Vietnam egyesülésének évében 2.428 milliard kWh volt az évi termelés. 1985-ben ez 5 miiliárdra növekedett. Az idei terv 6,13 milliárd kWh. A gondok megoldására két óriás vízi erőmű épül, amelyek a kilencvenes évek elejére kétszer annyi ára­mot termelnek majd, mint a jelenlegi erőművek ösz- szesen. Hoa Binh, az első erőmű a Fekete-folyón épül, Ha­noitól 70 kilométerre dél­keletre. Kapacitása évi 8,2 milliárd kWh lesz, a legna­gyobb vízi erőmű Délkelet- Ázsiában. Elkészültéhez 117 méter magas gát építésével mesterséges tavat létesítet­tek a Fekete-folyón. Az erő­mű első turbinái 1988-ban lépnek üzembe. A létesít­mény hozzájárul a Vörös­folyó deltájának árvízvédel­méhez, és a rizsföldek mes­terséges öntözéséhez. A Bulgária területének több mint 30 százalékát erdőik borítják. Egy főre, 0,42 hek­tár, többségében hegyvidé­ki jellegű erdő jut. Az utóbbi évtizedekben fokozott gondot fordítanak az ország „zöld kincse”, az erdők védelmére. Évente újabb és újabb kopár terü­leteket erdősítenek. Ebben a munkában önkéntesen vesz részt az egész társada­lom. Egyre több, bolgár földön korábban nem ho­nos, gyorsan növő fafajtá­kat telepítenek, ezek eddig már 15 ezer hektár terüle­tet foglalnak el. Üdülőt, zöldövezetei, rezervátumo­kat, víztárolókat vesznek körül az újonnan telepí­tett erdők. A facsemeték másik óriás, Tri An, 50 kilométerre északra Ho Si Minh várostól, még az idén megkezdi az áramszolgál­tatást, és évi teljesítménye 3,4 milliárd kWh lesz. A két erőműóriás lényegesen javítja majd a két nagy­város és környéke energia- ellátását. A viszonylag hosszú épí­tési idő, a magas beruházá­si költségek és a távoli vi­dékek hiányzó távvezeték- hálózata a fentieken kívül arra kényszeríti a vietnami vezetést, hogy fokozottab­ban támaszkodjanak a he­lyi energiaforrásokra, min­denekelőtt a kisebb vízi erőművek korszerűsítésére, illetve újak építésére. Ezek­ből jelenleg 200 működik. Bár ezek együttes kapacitá­sa a Tri An-i óriás teljesít­ményének még a tíz száza­lékát sem éri el, mégis nagy jelentőségűek, főleg a hegyvidékek áramellátásá­ban. A mesterséges tavak ugyancsak nagy segítséget jelentenek az árvízvédelem és a mezőgazdasági terme­lés számára. Energiahálózatuk kiépí­téséhez a vietnamiak jelen­tős segítséget kapnak a Szovjetuniótól és a többi szocialista országtól. G. I. termesztésénél a fajta­válogatás és a genetika, a korszerű biotechnológia módszereit alkalmazzák. A 2000-ig szóló erdőgaz­dasági fejlesztési komplex program az erdők helyzeté­nek további fejlesztését, új­ratermelésük gyorsítását irá­nyozza elő, nem kis részben a környezetvédelem érde­kében. Évszázadunk végéig százezer hektár kopár terü­letet kell erdősíteni, 2 mil­lió 200 ezer rossz minőségű erdőültetvényt kell re­konstruálni. Előirányozták a gyógyfüvek, a gombafaj­ták, az erdei gyümölcsök hatékonyabb felhasználá­sát is. Az ezredfordulóig az erdőgazdaságokat megfele­lő, korszerű technikával lát­ják el. — Mai kommentárunk ■ Manila és a felkelő nap Az élet bonyolult. Miközben a Fülöp-szigeteki fővá­rosban összeült csúcsértekezlet deklarált célja, hogy a tagországok tágabb térségében mindenféle katonai tá­maszpont megszűnjön, a résztvevők köszönettel nyug­tázták azt a washingtoni engedélyt, hogy „baj esetén” a Manila közelében lévő “Clark amerikai szuperbázis­ra menekülhetnek. „Baj” pedig Manilában elméletben lehetséges: Co* razon Aquino elnök asszony, a vendéglátó országlésá- nak huszonhárom hónapja alatt eddig öt puccskísér­letet vészelt át és a csúcsértekezlet előtt több bomba robbant a hétezer szigetből álló ország fővárosában. Miilyen csúcs ez, milyen időben ül össze és mi vár­ható tőle? Az ASEAN (Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége) 1967-ben alakult. Tagjai: a Fülöp-szigetek, Indonézia, Malaysia, Szingapúr, Thaiföld és Brunei, ennek a kis olajállamnak a szultánját tartják ma a világ leggaz­dagabb emberének. 1976. és 1977. után ez . az ASEAN mindössze harmadik legmagasabb szintű konferenciá­ja. A tanácskozáson azt a célt tűzték ki a résztvevők, hogy összefoglalják a térségben (valamint a világon) bekövetkezett jelentős változásokat és azokból levon­ják a megfelelő gyakorlati következtetéseket. A meg­figyelők egyetértenek abban, hogy a konferencia mind gazdasági, mind politikai vonatkozásban szerencsés időpontban ül össze: politikailag azért, mert a most véget ért szovjet—amerikai csúcs jótékony kisugárzása megkönnyítheti a politikai feladatok (atomfegyver- mentes övezet megteremtése, külföldi katonai bázisok felszámolása stb.) megoldását. Gazdaságilag pedig azért szerencsés az időpont, mert 1987 végén jól kö­vethetők mind a térség, mind a világ jelentősebb fo­lyamatai (a dollár helyzetétől a japán pénzügyi-ke­reskedelmi pozíciók további erősödéséig). A konferencia várhatóan regisztrálja Japán növek­vő szerepét — a tagországoknak Tokió által nyújtott évi kétmilliárd dollárnyi gazdasági támogatás már olyan tétel, ami önmagában is igazolja azt a szokat­lan jelenséget, hogy ma, a konferencia második és a tervek szerint befejező napján személyesen meg­jelenik Manilában Takesita japán kormányfő is. Jelképes jelentőségű, hogy a vendég jelenlétében írják alá ünnepélyesen a manilai nyilatkozatot. Kiszi­várgott hírek szerint az okmány politikai része a Gor­bacsov—Reagan találkozó szellemében munkálkodik' a világbéke erősítésén, bizonyos regionális kérdések (Kambodzsa stb.) megoldásán. A nyilatkozat négypon­tos gazdasági része tovább fejleszti a tagállamok ed­dig is sikeres együttműködését — mindinkább a fel­kelő nap — és az egyre értékesebb jen — országának égisze alatt. Harmat Endre Erdőtelepítési program Erdőrészlet

Next

/
Oldalképek
Tartalom