Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-11 / 266. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.20: Eco-mix 8.50: Kis magyar néprajz 8.55: Népdalcsokor 9.38: Beszélni nehéz. .. 9.50: Az ősz öröme 10.05: „Vár egy új világ...” 10.35: Horgonyt föl! 10.47: Angola hagyományos népzenéjéből 10.57: Operettparádé 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: Törvénykönyv 13.00: Klasszikusok délidőben 14.05: Műsorismertetés 14.10: A citrusfa levelei. Jeles napok 14.25: Operaslágerek 15.00: Zengjen a muzsika! 15.30: Zenei fogalom — zenei élmény 16.05: MRT 10—14 17.00: Olvastam valahol. . . 17.20: Wilbye: Pázsitos völgyben — madrigál 17.30: Népdalok, néptáncok 18.02: Szabó Magda: Ajtó. Könyvszemle 18.12: Reklám 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15: Rádiószínház: A bunda. Gerhardt Hauptmann rádiójátéka 20.40: Emlékek szárnyán 21.30: A külpolitikai rovat műsora 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Miskolci énekkarok felvételeiből 22.45: Düniken, a szupersztár. 23.00: Magyar előadóművészek felvételeiből 23.37: Régi híres énekesek műsorából 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után. . . PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: idősebbek hullámhosszán 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: Tasnády László nótáiból 12.24: Útikalauz üdülőknek 12.29: Postabontás. Hollós Lajos népzenei összeállítása 12.58: Műsorismertetés 13.05: A tegnap slágereiből 14.00: Mi történt? Müller Tibor műsora 15.05: Diákfoci 15.15: Pihenőidő 17.30: ötödik sebesség 18.30: Rockfesztivál Miskolcon 19.05: Operaénekesek nótafelvételeiből 19.50: Mit olvashatunk a Pártélet novemberi számában? 19.55: Albumajánlat. 20.50: Párbeszéd. II. rész. A politikai intézmény- rendszer megújulásáról. 21.05: Közkívánatra! 23.20: A mai dzsessz 24.00: Esti fúvósmuzsika ®-25: Éjfél után MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod. Heves és Nóg- rád megyéből. 17.30: Műsor- ismertetés. Hírek. időjárás. 17.35: Gazdaságról zene közben. (A tartalomból: Anyag- takarékosság a Borsodnádasdi Lemezgyárban — Csúcstechnológia az encsi konfekcióüzemben — Állatgondozónak lenni.) Felelős szerkesztő: Pau- lovits Ágoston. 18.00—18.15: Észak-magyarországi krónika. 18.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.00: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.05: Egy kontinens sorsa. Ism. MIT? HOL SALGÓTARJÁN — József Attila Művelődési Központ: Politikai motí- vumbélyeg-kiállítás látható az üvegcsarnokban, Molnár István fotóinak válogatott anyagát a fotóklubban lehet megtekinteni. — Kohász Művelődési Központ: Szolgáltatások a Szovjetunióban címmel fotókiállítás várja az érdeklődőket. — Gerelyes Endre Ifjúsági Művelődési Ház: A Kassák Lajos születésének 100. évfordulója tiszteletére hirdetett képzőművészeti pályázat díjazott alkotásai láthatók az intézményben. — Bányász Művelődési Ház: A NOSZF tiszteletére meghirdetett gyermekrajzpályázat legsikeresebb alkotásaiból 10.00: Stúdió ’87. 11.00: Képújság 15.55: Hármas csatorna 17.00: Hírek 17.05: A Közönségszolgálat tájékoztatója 17.10: Iskolaépítészet 17.50: Képújság 17.55: Reklám 18.05: Üj Reflektor magazin 18.50: Cim-cim 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Családi kör 20.55: Unokáink sem fogják látni 21.35: Mojszejev-együttes 22.35: Híradó, 3. 2. MŰSOR: 17.45: Digit-alk 18.15: iTV-stúdium Szovjet filmtörténet 18.45: Képújság 18.50: Autó-motor sport 19.10: Unser bildschirm 19.30: A rock gyermekei 20.00: Tévétoma 20.05: Budapesti körzeti stúdió 21.05: Híradó, 2. 21.20: Betűreklám 21.25: Pentcho család. Riport-dokumentum- film. Il/l. 22.15: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR*. 8.50: Hírek 9.00: Iskolatévé, ism. 9.20: Daloló számítógép 9.45: Orosz len 9.55: Lenin élete, 3. rész 10.55: Távlatok, tudományosműszaki magazin 11.35: A haladó tapasztalatok iskolája 12.05: A rendőrség naplójából 12.10: Hírek 16.15: Hírek 16.20: Tudomány és technika, magazin 17.00: Középiskolások műsora 17.35: A szocializmus világa 18.00: A rövidfilmstúdiók műhelyéből 18.20: Esti mese 18.30: Azimut 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Szívügyek 21.25: Csehszlovák—szovjet kulturális kapcsolatok 21.55: Találmányok története 22.25: Filmdalok 22.50: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Igaz történetek az életből — tévéjelenetek, ism. 20.40: Tévéfórum 21.20: Pár perc könnyűzene 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Mi is voltunk fiatalok — szovjet tévédráma MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: fél 4 és háromnegyed 6-tól: A megállíthatatlan vonat. Színes, szinkronizált szovjet ifjúsági kalandfilm. Este 8-tól: Életben maradni. Színes, zenés amerikai film. — Kamara: Egy fiatal zeneszerző utazása. (14) Színes szovjet film. — Video: Halálos játszma. I. Színes hongkongi kungfu kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: Schimansky felügyelő. (14) Színes, szinkronizált NSZK-beli krimi. — Pásztói Mátra: Zsaroló zsaruk. (14) Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. — Video: Shantungi banditák. Színes hongkongi történelmi kalandfilm. — Bátonyterenyeí Bányász: Víz és szappan. (14) Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. — Petőfi: Visz- sza a jövőbe. Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus kaJandfilm. — Kisterenyei Petőfi. Iskolamozi: Jégkirálynő. MIKOR? nyílt kiállítás, valamint a Szovjetunió történelmét és fejlődését illusztráló fotókiállítás látható a művelődési házban. BERCEL — Művelődési ház: Az MSZBT-tagcsoport fényképanyagát és szovjet filmplakátokat állítottak ki az intézményben. BALASSAGYARMAT — Horváth Endre Galéria: Bráda Tibor festményei várják a látogatókat. SZÉCSÉNY — II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ: Fazekas Ferenc nádudvari népi iparművész alkotásai láthatók az új intézményben. TELEXEN ÉRKEZETT. Hangszóró mellett Egyirányú rádió híd? Gyermekműsor Balassagyarmaton Levente Péter, Gryllus Vilmos és Mérő Imre mutatta be gyermekeknek szóló műsorát kedden Balassagyarmaton, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. Az előadás nagy sikert aratott a város óvodásai és alsó tagozatos általános iskolásai körében- A művészek négy alkalommal összesen mintegy hétszáz gyermeket szórakoztattak produkciójukkal. Bélyegek a téli olimpiára A posta az 1988-ban Cal- garyban megrendezésre kerülő XV. téli olimpiai játékok alkalmából bélyegsorozatot és 20 forintos bélyegblokkot hoz forgalomba november 24-én hat címletben, összesen 22 forint névértékben. A sorozat és a blokk Oláh György grafikusművész terve alapján többszínű ofszetnyomással az Állami Nyomdában készült, a sorozat 385 300 fogazott és 7700 fogazatlan, a blokk 250 300 fogazott és 9700 fogazatlan példányban. Divat a híd. Amióta a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között két alkalommal is felverték azt a televízióshidat (hidakat), amelyeken aztán vezető politikusok, zsurnaliszták, diplomaták és pártmunkások mindkét oldalról a legteljesebb nyilvánosság előtt oda-vissza kérdezve járkálhattak — igazán nagy sikerrel. S persze léteznek, létezhettek más hidak is a rádiózás-televíziózás mai divatjában Európában és máshol is... ☆ A Budapest—Moszkva rá- dióhíd november hetedikén épült, elsősorban a magyar rádió anyagbeszerzése és szerkesztése, kivitelezése mellett a Kossuthon és működött is — véleményem szerint egyirányú közlekedést nyújtva reggeltől, egészen az esti órákig. Ezen a rádióhídon azonban elsősorban, ha nem is teljességgel, a mi kérdéseink „közlekedtek”, ami minden szempontból nézvést érthető és helyes. Mármint, hogy érdeklődéssel fogadjuk a szovjet átalakítás és a mostanában kissé kevesebbet emlegetett gyorsítás mai gondjait, eredményeit — egyáltalán; kíváncsiak vagyunk arra a szellemiségre, ami a mai élő forradalmat továbblendíti, s amelyből nyilvánvalóan lehetnek és vannak másoknak is hasznos alapok és. elemek. De hát, egy híd (akármilyen) csak akkor tölti be szerepének megfelelve rendeltetését, ha kétoldalú rajta a közlekedés, ha törekszünk arra, hogy mások és többet is kérdezzenek. Mert eltekintve néhány ponttól (a reggeli, s főként nyíregyházi—ungvári vitafélétől, a gazdasági létezés közös és eltérő gondjait érintő fórumtól) az egész nap „működő” rádióshíd nagy általánosságban egyirányú közlekedést bonyolított. Mi kérdeztünk minden módon (néha kicsit erőszakosan, már-már kötekedve) és a szovjet hídfőnél lévők válaszoltak minden esetben 1. tömören, 2. nyíltan, 3. öntudatosan. Hogy aztán ilyen közlekedés mellett rólunk mit sikerült partnereinknek megtudni, az már egy másik kérdés lehetne. Ilyen nézőpontból azonban rendkívül időszerű (többoldalúan), rendkívül tanulságos, hasznos és emlékezetes műsor volt ez a november hetedikéi adás, és nem is lenne mit szóvá tenni az aposztrofálás szándékával, ha ilyen címen ment volna (mondjuk) Egy nap a peresztrojkán. Érezhetett valamit az adás főszerkesztője is az arányokról, mert bevezetőjében így fogalmazott a műsorújságban; „Az új formát nem a rádiós-tévés divat diktálja, hanem a megváltozott gondolkodásmód új tartalma. ... A hagyományt folytatjuk is, nem is...” A rádiós-tévés hídépítés új hagyományát azonban mindenképpen érdemes folytatni, s nyilván szükséges is egymás életének jobb megismerése érdekében. Szélesíteni kell a hidat. Tanulni a hídépítés csínját- bínját, hogy ne csak mi kapjunk pontosabb képet másokról, hanem mások is rólunk. Mert mind e közben mi magunkról is többet tudhatunk meg. Aminek éppúgy eljött az ideje, mint a gyorsításnak, vagy az átalakításnak. . (T. Pataki) Siskin: Rizsföld Moszkva egyik legérdekesebb és leglátogatottabb képtára az orosz művészetet a kezdetektől bemutató Tretyakov Galéria, a város szívében, a Moszk- va-folyó közelében. Már az épület is figyelemre méltó: piros-fehér oromzatával olyan, mint egy mesebeli palota. Az orosz klasszicista építészet jegyeit viseli főhomlokzatát mai formájában a század elejének neves építésze V. Vésnétsov alakította ki 1901. és 1902. között. De akkor már húsz éve a Tretyakov Galéria anyagát, mint városi képtárt tartottak nyilván. Pavel Mi- halkovics Tretyakov, aki a múlt század közepén alapozta meg világhírű gyűjteményét, lelkes művészetbarát, bőkezű mecénás volt. A képzőművészet iránti sze- retetet Fedotovnak, az orosz kritikai realizmus mesterének olajfestményei ébresztették fel benne. Tretyakov 1856-ban ezzel tette meg az első lépést a képtáralapításra, hogy megvásárolt egy képet, mégpedig a híres I. Sildernek, a művészeti akadémia tagjának Kísértés című festményét. Hamarosan egy másik festményt is vett. V. Kud- jakov Finn csempészek című alkotását. Ez a két mű jelentette a Tretyakov művészeti képtár gyűjteményének alapját. A Tretyakov-gyűjtemény gyors növekedéséhez nagyban hozzájárult a moszkvai művészet pártoló társaság aktív tevékenysége. A társaság célkitűzéseit így fogalmazták meg: „ .. .fokozni a művészetek propagálását. .. és felkarolni az orosz szépművészet fejlesztését”, ez a gondolat teljesen megegyezett Tretyakov nézetével. Tretyakov e társaság által sponzorált kiállításokon ismerkedett meg számos vezető kortárs művésszel. Kapcsolatai révén nemcsak a kiállításokon szereplő képekből vásárolt, har^m alkalma nyílt közvetlenül a műhelyekből is választania. Tretyakov hitt az orosz művészet jövőjében. Egyik levelében írja: „Sokan nem hisznek az orosz művészet jövőjében, azt tartják, hogy egy-két festő tud ugyan néha jó képet festeni, de a többség hitvány műveket produkál... Nekem ellenkező a nézetem, különben nem gyűjtenék orosz festményeket...” Az orosz mecénás szenvedélyének híre egyre nagyobb lett. És «ő egyre erőPlasztov: Tavasz Az orosz nemzeti művészet legnagyobb gyűjteménye A Tretyakov képtár sebben kötődött a kortárs festőkhöz, akikkel baráti kapcsolatokat épített ki. Feleségül vette a híres műpártoló mecénás, S. 1. Mamontov unokahugát, és gyakori vendég lett a későbbi Abramtsevo háznál, ahol sok híres festő élt és dolgozott, mint az Abramtsevo művészkör tagja. Itt ismerkedett meg például Ilja Repinnel. Tretyakov lelkesen üdvözölt minden művészeti kiállítást, amely alkalmat adott, hogy az egyszerű embereket megismertesse az orosz művészettel. Személyesen is rendkívüli jelentős szerepet játszott értékes művek kiállításának szervezésében. Az évek során mind több képet vásárolt, és Lav- rusinszkij utcai háza szűknek bizonyult ezek elhelyezésére. Ezért elhatározta, hogy hozzáépíttet egy új szárnyat, amely a mostani múzeum fő épületét képezi. 1874-ben befejezték a munkát, és Tretyakov bejelentette, hogy képtára nyitva áll a közönség előtt. 1882-ben minden képét, és bátyjától Szergej Mi- halkovics Tretyakovtól örökölt gyűjteményét Moszkvának adományozta. (Az utóbbi képezte a Puskin Múzeum alapját.) A Moszkvai Városi Művészeti Képtár, a Tretyakov által adományozott háromezer műtárggyal, az orosz nemzeti művészet legjelentősebb múzeuma lett. A gyűjteményt azóta folyamatosan gyarapították, ma 60 ezer művészeti alkotást őriznek a nemzeti képtárban. K. E. Népszámlálás 1990-ben A Központi Statisztikai Hivataltól kapott tájékoztatás szerint hazánkban a legközelebbi népszámlálás 1990-ben lesz. Ezúttal tizenharmadik alkalommal térképezik fel a társadalmi változásokat, a népesség életkori, foglalkozási, képzettségi adatait. A népszámlálás segítséget nyújt az államvezetésnek, a köz- igazgatásnak, s fontos szerepe van a tervezésben. A nép- számlálással egyidejűleg felmérik az ország lakásállományát, s számba veszik a családokat, illetve a háztartásokat is. A soron következő nép- számlálást a korábbi magyarországi hasonló felmérésekhez viszonyítva korszerűbben, egyszerűbben bonyolítják le- Ezt részben az állami népesség-nyilvántartási rendszer teszi lehetővé. A lakosság adminisztratív teendője is kevesebb lesz, mivel a kérdőíveket névre szólóan, a nyilván tartott adatokkal már kitöltve kapják kézhez a népszámlálás során, s csak a többi adatot kell beírni. Az 1990-es népszámlálás új vonása, hogy a kérdőíveket ezúttal nem a kérdezőbiztosok, hanem — elsősorban a városokban és a nagyobb településeken — a megkérdezettek tölthetik ki. A foglalkozást, illetve a képzettséget tudakoló kérdésekre adandó válasz megköny- nyítésére külön „Foglalkozási, iskolázottsági kérdőív”-et rendszeresítenek, s ezen az aktív keresők adatait nem a megkérdezettek, hanem a munkáltatók szolgáltatják. Üj lesz a magyar népszámlálási gyakorlatban az is, hogy a teljes körű felmérés a korábbiaknál kevesebb kérdést tartalmaz, és csupán a lakosság húsz százalékától kérnek több adatot. A teljes körű és a reprezentatív — mintavételes — adatfelvétel párhuzamos alkalmazása több országban már jól bevált. A korszerűbb, új megoldások nemcsak egyszerűsítik a népszámlálást, hanem költségeit is lényegesen csökkentik.
