Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-11 / 266. szám
NÓGRÁDI TÁJAKgti fj^g-^=ggEEXEN ÉRKEZETT... A balassagyarmati áfész 6. számú vasboltjában 6 millió forint értékű az árukészlet. Legkeresettebb cikkek a fürdőszobai berendezési tárgyak, fűtésfelszerelési kellékek. fotó—TN— Mintás szőrmebundák új eljárással A szőrmebundák színes mintázására új eljárást fejlesztettek ki a Budapesti Műszaki Egyetem szerveskémiai technológiai tanszékének kutatói, együttműködve a Pannónia Szőrmekészítő, Konfekció és Kereskedelmi Vállalat szakembereivel. Vegyszeres kezeléssel megváltoztatták a szőrmékben lévő fehérjék szerkezetét, s ennek eredményeként a bőr maradandóan megköti a színező festéket. Az eljárást hazánkban és több külföldi országban szabadalmaztatták. A szakemberek a kutatómunkát tovább folytatják. ei a számlái" ' ' ' : " ■ ' ' Méterenként az ezres megmaradt Kedves ajándékot kapott Salgótarjánban a Lovász József úti óvoda. Még a hideg napok érkezte előtt korszerű gázkazánokkal szerelte fel az épületeket társadalmi munkában a TI- GÁZ megyei kirendeltségének Konyev Szocialista Brigádja. Az intézményt csupán az anyagköltség terhelte. Hat foglalkoztatóterem, az irodák és a szociális helyiségek részesülnek így a vezetékes gáz melegéből, százhatvan óvodás élvezi a korszerű fűtés biztonságát. No, persze, nemcsak a gázszerelők, hanem a tűzoltók jóvoltából is, akik a segédmunkát végezték. Árkot ástak, festettek, megcsinálták az elektromos bekötést, majd betemették a gödröt. Mindezt ötszázötven óra alatt, nyolcvanezer forint értékben. — Nyolcvanan vettünk részt a munkában — tájékoztatott Herczeg Dezső tűzoltó százados — a megyei és várooí parancsnokság részéről. Jó három hétig húzódott a munka, amit egy váratlan csőtörés is megnehezített, de szívesen csináltuk. Az óvoda patro- nálását szerződésben vállaltuk négy éve, máskor is „dolgoztunk” már nekik, például játszótér rendbetevé- sekor, játékok festésében. A szerződés értelmében az óvoda helyet biztosít a tűzoltók gyermekeinek. Akkor is, ha esetleg lakóhely szerint másik intézménybe kellene íratni a pici embereket. — Hasonlóképpen szerződést kötöttünk a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolával is — folytatta Herczeg Dezső — és nemegyszer tevékenyen részt veszünk a népfront akcióiban is. Ennek a munkának pedig azért is örültünk, mert más az, ha kézzel fogható, forintban mérhető értéke van annak, amit csináltunk. A 15-ös számú óvoda két kazánját hatvanméternyi belső és száznegyven méternyi külső vezeték egészíti ki. A környéken már szinte minden épületbe bevezették a gázt. A Konyev Szocialista Brigád ezzel a munkával százhúszezer forintot takarított meg az intézménynek. — Ennek kapcsán szeretnénk az óvodával szerződést kötni — ismertette terveiket Szirácsik Béla, a brigád vezetője. — Lényege: a gázkészülékek díjmentes karbantartása és javítása lesz. A tizennyolc tagot számláló kollektíva csaknem a kirendeltség felét teszi ki. Valamennyien részt vettek az óvodai vezeték beszerelésében, délutánonként és hétvégeken dolgoztak a Lovász József utcai árkokban. Sokuknak lassan már megszokott dolog az effajta munka, hiszen tizenhét év alatt bőven volt rá alkalmuk. Mégis részt vesznek ezekben az akciókban... — Annak idején mi csináltuk a Csizmadia úti és a Somoskőújfalui óvodák belső fűtését is. Természetesen ide sem küldtük el a számlát. Míg a Lovász József utcában a tűzoltók a gödröt temették, mi már a somosi óvoda kazánját „bütyköltük”. Igaz, ez még a hagyományos központi fűtés — mondotta végezetül Szirácsik Béla. (rt) Nők az iskolában V ilágjelenség, hogy a pedagógusi pályákon túlsúlyban vannak a nők a férfiakkal szemben, a nevelői munkakör mindinkább elnőiesedik. Az okokat keresve, Ph. H. Coombs nevezetes könyvében, Az oktatás világválságában már húsz évvel ezelőtt arra a következtetésre jutott, hogy az oktatás jelentős hátrányban van a gazdaság egyéb ágazataival szemben, amikor szeretné visszanyerni „saját legjobb minőségű termékeit”, mert nem tud olyan béreket fizetni, amelyek vonzó hatást gyakorolnának a fiatalokra. Vagyis a nevelői pálya fokozatos elnőiesedése félreérthetetlenül a nem kielégítő anyagi és erkölcsi megbecsülés következménye. Üjabb szociológiai és statisztikai vizsgálatok adatai szerint persze nemcsak a pedagógusi állásokban vannak nagy többségben a nők, hanem más értelmiségi foglalkozási ágakban is erőteljes a térhódításuk. Igen lendületesen növekszik az arányuk a kereskedelmi, az orvosi, a jogi, a közgazdasági és a művészeti diplomások körében. Ez derül ki a következő adatpárból is: 1938-ban a magyar felsőoktatási intézmények hallgatóinak csupán 14 százaléka volt nő, mára ez az arány 53 százalék fölé szökött fel. Ügy látszik, hogy a mostanában elmélyülő értékválság, az eltorzult bér- és státusviszonyok következtében társadalmunkban leginkább az értelmiségi munka tekintélye csappant meg, olyannyira, hogy a férfiak számára kevésbé vonzó értelmiségi foglalkozást választani, mint húsz-harminc évvel ezelőtt. Pedagógusok mondják, hogy már 14—15 éves korban, vagyis az első pályaválasztási döntéshozatalnál megtörténik az elfordulás: a fiúk választása zömmel a szakközépiskolákra esik, és az elsősorban egyetemi-főiskolai tanulmányokra fölkészítő gimnáziumokba jóval több lány jelentkezik, mint fiú. Ebből aztán logikusan következik, hogy a felső fokú tanulmányokra — egy-két egyetem kivételével — megint csak leánytanulók jelentkeznek többen; a végzett diplomásokat tekintve ezért változnak meg javukra a statisztikai mutatók. Lássuk csak, mit jelent az elnőiesedés a számok tükrében! Iskolatípusok szerint a következő adatok érdekesek: A női oktatók aránya a tudományegyetemeken 32 százalék, a tanárképző főiskolákon 43, a tanítóképzőkben 50 százalék. A gimnáziumi tanárok 64 százaléka nő, a szakközépiskolaiaknak 68, az általános iskolában pedig már 83 százalék fölött áll a mutató. l/özhely már, hogy neve- lési szempontból sokféle hátránnyal jár a nők aránytalan térnyerése az iskolákban, időnként mégis fölbukkan az az érvelés, hogy aggodalomra nincsen ok, mert az elnőiesedés — és nemcsak az iskolákban, hanem más foglalkozási ágakban is — a diplomások számának növekedésével, illetve a női egyenjogúság fokozatos érvényesülésével függ össze- A szociológusok azonban óva intenek attól, hogy ennek a látszatra tetszetős magyarázatnak helyt adjunk. Íme, ellenérvként itt a következő adatsor az általános iskolákból: A pedagógusnők aránya ugyan túljutott a 83 százalékon, de az igazgatóhelyetteseknek már csak 69, az igazgatóknak pedig 36 százaléka kerül ki a nők közül. Vagyis, ha egy iskolai munkakör minél nagyobb képzettséget, felelősséget igényel, és minél jobb keresetet kínál, akkor annál inkább találunk ott férfiakat. Vajon miért ez a megkülönböztetés? Miért kap oly kevés pedagógusnő vezetői megbízatást? Csupán szemléleti okai volnának az egyenjogúság sérelmének? Koránt sincs így, mert az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a pedagógusnők zöme a legkevésbé sem töri magát, hogy vezető lehessen a munkahelyén. Ugyanis oly mértékben köti le őket a család, az otthoni elfoglaltság, hogy a vezetői ambíció talán még álmukban sem jelentkezik. Egy kiterjedt társadalmi vizsgálat tanúsága szerint a pedagógusnők 54 százaléka mindig egymaga mos, segítség nélkül, 47 százaléka egyedül főz, 40 százaléka maga vásárol be, 37 százaléka egyedül takarít, ráadásul minden második megkérdezettnek ellátatlan gyermeke volt az adatgyűjtés idején. Nem csoda, ha kevésbé érdeklődnek a szűkebb és tá- gabb közéleti érvényesülés iránt. Bármennyire furcsán hangzik is, a nők teljes iskolai — általában munkahelyi — egyenjogúságának megteremtése a családban kezdődik, például a mostaninál igazságosabb háztartásimunkamegosztással. Persze az egyenjogúság még ebben az esetben sem lehet teljes, a hátrány bizonyos mértékig továbbra is megmarad, mert a szülést, a csecsemő táplálását a nők nem tudják megosztani a férfiakkal. Természetesen a felsorol1 takon kívül sok más tényezője is van a pedagóguspálya elnőiesedésének, például a települések nagysága szerint, vagy a házasságkötési lehetőségek szempontjából. Aztán arról is érdemes volna szólni, hogy az elnőiesedés folyamata az idevágó magas szintű határozatok és fontos szociálpolitikai intézkedések ellenére napjainkban is szélesedik. Hogy mikor tudjuk megállítani, megfordítani ezt a tendenciát? Majd csak akkor, ha sikerül, fölszámolnunk a kiváltó és erősítő okokat mind a gazdaságban, mind az emberek szemléletében. P. Kovács Imre Életük ma sem merengés Még kint az előtérben, a fellépés előtti percekben nem látszik semmi izgatottság az úttörők arcán. Az az élénk, sokhangú csivitelés tölti be most is a folyosót, ami az iskolai órák szüneteiben megszokott. Csak most halkabban, zümmögőbben. Aztán, amikor az ötven-hat- van fehér inges, piros nyak- kendős úttörő felsorakozik a teremben, ahol sorba állított, fehér abrosszal terített asztalnál az 1945 előtti párttagok meg az elhunytak özvegyei ülnek, kisebb izgalom már kiül az arcokra. A múlt, a tíz-tizenöt éves tanulóknak már igencsak történelem. Könyvekből, filmekből szerzett kisebb-na- gyobb, tizenévesen még határozatlan, váltakozó élmény. Most mégis... Ahogy ajkukról elhangzanak a szavak: háború, barikádok, ostrom, ágyúlövések, hősök, béke. . • S ahogy szemben állnak a sorsfordító történelmi idők tanúival, részeseivel és harcosaival, úgy nő az izgatottság, a meghatódás arcukon. S ha emiatt hiba csúszik az előadásba, nem baj, így lesz emberközelibb. A műsorban is erről van szó: a T7-es forradalom vezéréről úgy fogalmaz a költemény — a legemberibb ember. Tetszést arat a Rákóczi úti iskolások előadása a salgótarjáni II. számú pártkörizet termében, ahol több év óta, így a november hetediki ünnep táján találkoznak a még illegális párttagként kezdő régi kommunisták. Az elhunytak helyett özvegyeik jönnek el a találkozóra. Töb- büket a betegség tart otthon- Alig vannak negyvenen. Számolgatja is egyikük, húsz évvel ezelőtt még hetvenhár- man voltak. Közelebb hajol szomszédjához: — Itt szokott ülni mellettem Pista, s most hallom, hogy őt is a halottak között említették. Tekintetével lassan végigpásztázza, kik vannak még, aztán az úttörőket nézi, ahogy dolguk végeztével — immár felszabadult könnyedséggel — vonulnak ki a teremből. A két generáció találkozásánál önmagától adódik a gondolat: — Sok szép fiatal! Amikor még én is ilyen voltam, Jézus „járt” a földön. . • Ezt már Oroszi Károly mondja, aki nyolcvankét évesen is irigylésre méltó lendülettel beszél. Az asztal végén ülve mindegyiküket befogja a pillantása. Beszélgetünk. Mintha archívumok anyagai elevenednének meg: történetek, anekdoták a munkásmozgalomból. Kitörölhetetlen emberi parancs itatja át. hitüket, amikor most így együtt vannak. Negyven-öt- ven évről ezelőtt él bennük: — Ügy vigyázz, a munkáskáderekre, mint a szemed fényére! — az illegális idők fegyelmét a mozdulatok még ma is őrzik. Életük ma sem merengés. Beszédtéma lesz a Kremlben tartott ünnepi ülés, Gorbacsov beszéde. Közben a vendéglátó fiatal párttagok járják körbe a terített asztalt- Kínálják az elődöket, s közibük ülnek néhány baráti szóra. Itt van Sándor László is, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára. Nemcsak a tisztes kötelesség ülteti le a fiatalokat a veteránok közé, de az is, amit Kassainé Karácsony Éva rövid, közvetlen hangú méltatásában róluk úgy fogalmazott: Nemcsak nagy tapasztalatokra tettek szert, hanem széles emberi kapcsolatokra is. Vilma néni, Kosztelnik Ká- rolyné élete kész regény. Csak hallgatom a Madridnál harcoló férj s a fiatalság történetét, és a szabatosan fogalmazott mondatok után nem hiszem el, amikor azt mondja: — December huszonnegyedikén felírom a kilencvenediket- .. Kérdezem, hová. — Ide a homlokomra — mutatja. — Ennyi éves leszek. A beszélgetés közben gyorsan szalad az idő, s Kosztelnik néni máris szabadkozik, hogy ő jött legelsőnek, s mégis ő megy el a találkozóról legutolsónak. De hát olyan jó együtt, közösségben lenni. Régi fényképek kerülnek elő s járnak kézről kézre. Ám egyikük arról beszél, milyen vitát hallott két ember között a napokban a buszon. Az egyik a kétkedő, másik a meggyőző szerepet testesítette meg. Az érvek egy darabig bírták, aztán kifogyni látszottak— Rosszul esett nekem, hogy a meggyőző szerepet vállaló kommunista nem tudott tovább érvelni — mondja, majd a városi első titkárhoz fordul, s kérdezi, mivel lehetett volna még érvelni. Ezzel a veterántalálkozón újabb beszélgetés kezdődik. . Érvekre tettet, ellenérvekre választ keresve. Reálisat, szocialistát. Zsély András Befejezéséhez közeledik Bátonyterenyén a Népköztársaság útján 31 lakás külső és belső felújítási munkálata. A kivitelező a Bátonyterenyei Városgazdálkodási Vállalat. — bp —
