Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-25 / 278. szám
2 NOGRAD 1987. november 25., SZERDA Németh Károly keddi programja Argentínában A küldöttség tagjainak tárgyalásai A közép-szlovákiai kerületi pártbizottság új vezető titkára Jan Gajdosik, a közép- szlovákiai kerületi párt- bizottság új vezető titkára 1943. «június 24-én született. Munka- és mélységes emberszeretetét, kommunista elkötelezettségét a családból hozta magával, amelybe született, amelyben nevelkedett. Szakmunkásnak tanult és a Sandrik Hodrusa—Hámre vállalatnál kezdett dolgozni. Napi munkája mellett elvégezte a középiskolát, majd a szlovák műszaki főiskolán tanult tovább. A diploma megszerzése után visszatért a vállalathoz, önálló feladatot bíztak rá, fejlesztőként dolgozott. Később a műszaki fejlesztések vezetője lett, majd a vállalat igazgatójának asz- szisztense. Több mint tíz esztendeje, hogy a pártapparátusba került. Kezdetben a kerületi pártbizottság ipari szakelőadójaként tevékenykedett. S közben tanult, szélesítette, mélyítette politikai ismereteit. Eredményesen elvég ezte a Központi Bizottság politikai főiskoláját. Már 1976- ban a Ziar nad Hronom-i járási pártbizottság titkárának választották. Szervezte, irányította a gazdaságpolitikai, iparpolitikai munkát a járásban, segítette a pártszervek, alapszervezetek tevékenységét. Néhány év múlva, 1984-ben a martini járási pártbizottság v?zető titkára 'élt. Jan Gajdosik az elmúlt évtizedekben gazdag tapasztalatokra tett szert a politikai, a társadalompolitikai munkában. Néhány évig a Csehszlovák—Szovjet Baráti Társaság elnökeként dolgozott, s küldöttnek választották a Szlovák Nemzeti Bizottságba. Munkája, aktív társadalmi tevékenysége mellett jutott ideje arra is, hogy újabb ismereteket szerezzen, 1981-ben a tudományok kandidátusa lett. Szlovákia-szerte úgy ismerik Jan Gajdosikot, mint kitűnő szervezőt, a munkáját jól értő, felkészült pártmunkást, akitől nem áll távol az emberek mindennapi öröme, s gondja sem. Ennek köszönheti tekintélyét és azt a bizalmat. amelyet az emberek körében élvez. Li Peng Kína megbízott miniszterelnöke Argentínai látogatásának második napján Németh Károly és felesége a dél-amerikai ország életével és nevezetességeivel ismerkedett. Az Elnöki Tanács elnöke és kísérete délelőtt a Rio- platense húsfeldolgozó üzembe látogatott, majd az Itati elnöki jachton hajókiránduláson vett részt az Ezüstfolyó, a Rio de la Plata szigetvilágában, a Tigre torkolatában. Elnökünk délután a hazánk iránt lojális magatartást tanúsító magyar A kialakulóban levő vállalati belső vállalkozásokról, működésük feltételrendszeréről tanácskoztak kedden az Ipari Minisztériumban húsz vállalat szocialistabri- gád-vezetői, az Ipari Minisztérium és a társhatóságok, valamint a SZOT és az ágazati szakszervezetek vezetői. A megbeszélésen részt vett és felszólalt Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Kapolyi László miniszter bevezetőben arról szólt, hogy az iparpolitikai célok valóra váltásához elengedhetetlenül szükséges a teljesítmények növelése, a termelékenység fokozása, s ebben fontos szerep jut a dolgozó kollektíváknak. A jövő évben életbe lépő keresetszabályozás ösztönözni kívánja a vállalati belső vállalkozásokat, köztük az autonóm munkacsoportokat. Az ipari vezetés szándéka, elhatározása, hogy az ilyen módszereket széles körben elterjessze és megfelelően támogassa. A minisztérium a belső vállalkozások feltételrendszerének kidolgozására javaslatokat alakított ki az ágazati szakszervezetek bevonásával, s a tanácskozáson ehhez szólt hozzá több résztvevő. A Fegyver- és Gázkészülékgyár egyik brigádvezetője elmondta, hogy vállalatánál már tavaly működött egy autonóm munemigráció vezetőivel találkozott a magyar nagykövetségen. majd Klein Márton nagykövet bemutatta neki a követségen dolgozó magyarokat. A vendéglátók estére kulturális programot szerveztek. Az elnöki látogatás keretében hétfőn Veress Péter külkereskedelmi miniszter Juan Sourroille gazdasági csúcsminiszterrel és Juan Higinio Ciminari kereskedelmi és ipari államtitkárral tárgyalt. Dr. Bányász Rezső államtitkár, a korkacsoport, de azt időközben megszüntették, mert a vállalat nem tudta folyamatosan anyagilag ösztönözni munkájukat. Most új szervezettel próbálkoznak. A Mecseki Szénbányák több brigádvezetője kifejtette, hogy amikor híre terjedt a belső vállalkozásoknak, sok ellenvélemény is elhangzott. Az első eredmények azonban oly kedvezőek — tíz- százalékos termelékenységjavulást sikerült elérni —, hogy legtöbben az ügy mellé álltak. A gond most már inkább az, hogy a többi dolgozó is ilyen vállalkozásokhoz kíván csatlakozni, s ennek nincs meg az anyagi fedezete. A Taurus képviselője mielőbbi jogi szabályozást sürgetett és azt mondta, hogy a vállalatoknak szabad választási lehetőséget kell adni abban, hogy melyik belső vállalkozási formát alkalmazzák. A felszólalók közül többen az autonóm munkacsoportokban, mások a szerződésen alapuló belső vállalkozásokban látják a kibontakozás útját. Ugyanakkor azt is elmondták, hogy sokan bizonytalankodnak: feladják-e biztosnak remélt munkaközösségi jövedelem- forrásukat olyan belső vállalkozásért, amelynek feltételrendszere még nem kialakított. Élénk vita kerekedett a tervezett javaslatok egy rémány tájékoztatási hivatalának elnöke J. Ignacio Lo- pezzel, az argentin elnöki hivatal szóvivőjével tanácskozott. A küldöttség többi tagjai is megbeszéléseket folytattak partnereikkel a kétoldalú együttműködés gyakorlatának különböző kérdéseiről. Kedden Veress Péter külkereskedelmi miniszter és dr. Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes Dante Ca- puto külügyminiszterrel taszéről, mégpedig a belső vállalkozások finanszírozási elképzeléseiről. Az ipar vezetői és az ágazati szakszervezetek ugyanis nemcsak a belső vállalkozások jogi kereteinek és a vállalkozások szabályozási rendszerének mielőbbi kialakítására tesznek javaslatot, hanem azt is szorgalmazzák, hogy a gazdálkodó szervek csökkentsék a vgmk-k díjazására fordított összeget, s annak egy részével az adómentesen felhasználható bértömeget növeljék. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalnak a jelenlevő képviselője ezzel az elképzeléssel nem értett egyet, s hasonlóan nyilatkozott a Pénzügyminisztérium szakértője is. Ö — bár az autonóm munkacsoportok formáját támogatta — helytelenítette, hogy a vállalatoknál sok olyan belső vállalkozási formát kívánnak alakítani, amely nem felel meg a valóságos vállalkozás kritériumainak. Végül is a résztvevők megegyeztek: támogatják, hogy a vitatott elképzelést eseti szabályozással, kísérleti jelleggel vezessék be néhány üzemben. Ugyanakkor a belső vállalkozások tagjai számára lehetővé kívánják tenni, hogy a vállalkozásban létrehozott többleteredmény előre meghatározott részét a dolgozók megkapják. A jövedelem- részt a bérszabályozás rendszerén kívül tervezik elszámolni. (MTI) Sevardnadze—Shultz tárgyalásai Sikeres megegyezés Genfben Sevardnadze szovjet és Shultz amerikai külügyminiszter kedden Genfben bejelentette, hogy a közepes hatótávolságú és hadműveleti-harcászati nukleáris fegyverek felszámolását célzó szerződéssel kapcsolatban sikerült megállapodásra jutniuk valamennyi kérdésben. (MTI) Gorbacsov megbeszélése Soaressel A Szovjetunióban nem látnak akadályt a szovjet— portugál kapcsolatok komoly fejlődésének útjában, s arra számítanak, hogy a portugál vezetés is megteszi a magáét a kölcsönös megértés és a két ország közötti együttműködés érdekében — fejtette ki Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára kedden Moszkvában találkozott a hivatalos látogatáson hétfő óta a Szovjetunióban tartózkodó Mario Soares portugál államfővel. Kötetlen, a témák széles körét érintő megbeszélésük — mint az arról kiadott jelentés megállapította — két olyan államférfi beszélgetése volt, akik látják, hogy a világ mára fordulóponthoz érkezett, s tisztában vannak azzal, hogy országaiknak lehetőségeiket kihasználva, részt kell venniük a világproblémák megoldásában. Gorbacsov és Soares eszmecseréjén a konfrontációs vagy azzal fenyegető helyzeteknek az egyenjogúság és az érdekek egyensúlyán alapuló feloldásáról, s az európai biztonságról volt szó. Megállapították, hogy Európa megkülönböztetett szerepet kap a két ország politikájában. ■ Regionális kérdésekről szót ejtve, Soares országának Angolához fűződő régebbi és mai' kapcsolatai alapján beszélt az afrikai ország problémáiról. Pekingben bejelentették, hogy a kínai országos népi gyűlés állandó bizottságának keddi ülésén elfogadták Csao Ce-jang lemondását a miniszterelnöki tisztségről és Li Penget, a KKP KB Politikai Bizottsága állandó bizottságának tagját, miniszterelnök-helyettest nevezték ki megbízott miniszterelnöknek. Mint ismeretes, Csao Ce- jang azt követően kérte felmentését a miniszterelnöki tisztségből, miután megválasztották a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárává. Csao Ce-jang javasolta a kínai parlament legfelsőbb vezető szervének, hogy Li Penget bízzák meg a miniszterelnöki teendők ellátásával. Li Peng tölti be a kormányfői tisztséget és irányítja a kínai államtanács munkáját addig, amíg a jövő év márciusában össze nem ül a kínai országos népi gyűlés rendes ülésszaka. nácskozott. (MTI) Tanácskozás a belső vállalkozásokról az Ipari Minisztériumban Jelein egy brigádvezető szemével .......-....................-............................................................................................................................................................................. A vezetésnek, valameny- nyi dolgozónak adott nehéz leckének minősítette a moszkvai pártbizottság leg" utóbbi ülésének tanulságait V. Zatvornyickij, az SZKP KB tagja, az egyik moszkvai építőipari vállalat brigádvezeltője. A Szov- jetsZkaja Rosszija keddi számában közölt terjedelmes írásban a moszkvai munkás elemzi azokat a körülményeket, amelyek a két héttel ezelőtti ülésen Borisz Jelcin felmentéséhez vezettek, s megpróbálja eloszlatni — az októberi KB-ülésen részt vett szemtanú hitelességével — a közvéleményben elterjedt kételyeket. Mint ismeretes, Jelcint az elmúlt héten az állami építőipari bizottság elnök- helyettesévé nevezték ki. — Mindenki előtt ismertek a moszkvai pártbizottság ülésének következményei: a moszkvaiak nyugtalansággal, de ugyanakkor derűlátóan is fogadták a döntéseket — írja. — De hallani lehetett bizonyos szóbeszédet, oktalan fel- tételezéseket és kérdéseket is. Van aki értetlenül, keserű szájízzel teszi fel a kérdéseket, van aki cinikus felhanggal, kárörvendően. — A mindentudó szkeptikusok azt állítják, hogy Borisz Jelcin saját koncepcióval állt elő, az egész elvégzett munkát ízekre szedte és megkritizálta, az újságokban viszont csak semmitmondó részleteket közöltek beszédéből. Tanúsíthatom, a moszkvai pártbizottság ülésén elhangzott felszólalását teljes egészében, szó szerint közölte a sajtó — hangsúlyozza a brigádveze- tő, de ugyanakkor elismeri, hogy más felszólalásokat rövidítve ismertettek. — Jelcin szavaiban még a legnagyobb jóakarattal sem lehetett valamiféle rendszerezett nézeteket, vagy még inkább „koncepciót”, „programot” felfedezni. Mindenkinek ez volt a véleménye, aki csak hallgatta őt. A „forradalmi lendület”, az „ár” és „apály”, különálló frázisai, a kritikai észrevételek valóban helyet kaptak az SZKP KB ülésén elhangzott elég rövid beszédében — írja, s utal arra, hogy ezt a felszólalást Mihail Gorbacsov őszintén ismertette a moszkvai pártbizottság ülésén' — Így tehát, nagyon nehéz pontosan körvonalazni Borisz Jelcin álláspontját: inkább a pózolásban és frázisokban jutott kifejezésre, semmint konkrét dolgokban és gondolatokban. — Ami pedig a PB, a titkárság, egyes elvtársak bírálatát illeti, ezt nem szabad valamiféle rendkívüli dolognak tekinteni. A kritika már természetes dolog, s a párton belül nem szabad tabuterületeknek lenniük, vagy olyan embereknek, akiket nem érhet kritika — mutat rá s emlékeztetett arra, hogy Jelcin korábban sem fukarkodott az éles bírálattal, a XXVII. kongresszuson, a KB-ülése- kén, de ez egyáltalában nem keltett megütközést. — A probléma megítélésem szerint nem magukban a bíráló észrevételekben van, hanem azok tálalásában. Borisz Jelcin sza vaiit sokatmondó ajtó- csapkodással kísérte, bejelentette lemondását. De hát hogyan lehet mindent félbehagyni, egyszerűen félreállni, amikor annyi ígéret hangzott el, az emberek hittek azokban, nekifogtak a munkához? S ekkor jött e szeszélyes lépés, előre meg nem jósolható cselekedet, mint ahogy ő maga is elismerte. Felelős emberek nem így tesznek komoly dolgokban. A korábbi, hangzatos beszédek ezzel valósággal lógva maradnak a levegőben, s valóban demogógiára kezdtek hasonlítani. Az a hatás alakul ki, hogy a parancsnok cserben hagyta katonáit a harctéren — hangsúlyozta Zatvornyickij, s kitért arra, hogy az ő felszólalását a KB-ülésen is hasonló benyomások motiválták., — Valakitől azt hallottam : „Jelcinnel elbántak”. Rosszindulatú butaság. Szívélyesen, barátian, elvtársi módon bántak vele, azok, akiktől ő minden ok nélkül elfordult. Azt tanácsolták, fontolja meg újra, amit mondott és amit tett. Beszéltek érdemeiről, a személye iránti tiszteletről, — eredmény nélkül. A moszkvai pártbizottság ülését értékelve a brigádvezető emlékeztetett az ott elhangzott felszólalásokra, s rámutatott: elsősorban valóban a volt és jelenlegi kerületi pb-titká- rok kaptak szót. (Mint ismeretes, Borisz Jelcint számos bírálat érte az ülésen amiatt, hogy nem tartott megfelelő kapcsalatot e vezetőkkel, s állandóan személycseréket, kádermozgatást hajtott végre.) Sokkal többen jelentkeztek viszont felszólalásra, köztük munkások is. Annyian szólaltak fel, amennyien csak tudtak. A személyi és kollektív felelősség kérdésével ösz- szefüggésben Zatvornyickij rámutat: Nyíltan megmondom, a városi pb-tit- károk, az iroda tagjai nem a legjobb fényben tüntették fel magukat. Az ülésen élesen elítélték Jelcin lépését, de hát éppen ők fedezték, sőt, kultivál- ták a nem demokratikus rendszabályokat a szervezeten belül, és éppen belőlük hiányzott annyi bátorság, kommunista tisztesség, hogy idejében kifejezzék egyet nem értésüket a kialakuló stílussal. Vonatkozik ez a kerületi titkárokra is, akik csak az ülésen nyilvánítottak véleményt a vezetési módszerekről. Nem jó ez így. Ezeket a dolgokat komolyan számon kell kérni saját magunktól, s le kell vonnunk a tanulságokat. Borisz Jelcin moszkvai első titkárrá választását a szverdlovszki területen, a KB-ban végzett sikeres munka indokolta, s kire is lehetne bízni az ilyen ösz- szetett feladatokat, ha nem az ilyen emberekre. De nem volt elég — elsősorban lelki — ereje, politikai felelősségérzete ehhez a munkához. Valószínűleg túlértékelte magát, lehető* ségeit, s bizonyos mértékig talán túl is hajtotta magát. Azok az emberek, akik magasztalni akarják Jelcint, vagy nem gondolkodnak, vagy pedig egyszerűen kegyetlenek — ál* lapította meg az SZKP KB tagja, emlékeztetve arra, hogy Jelcin saját maga ia helytelennek minősítette lépését, elismerte munkája hiányosságait, személyi am* bícióit. — Borisz Nyikolajevica Jelcin egészében véve, azonban jelentős személyiség. Nagyra értékelem szakértelmét és képességeit, s meggyőződésem, hogy az építőipar stratégiai célkitűzéseinek egyik állhatatos megvalósítója lesz —• hangsúlyozta végezetül a szovjet építőmunkás a Szovjetszakaja Rosszija című lapban megjelent írásában.
