Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-19 / 273. szám

Itt VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 273. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. NOVEMBER 19., CSÜTÖRTÖK 1 c' * Ua \ <P v <3 l Á KISZ KB Intéző Bizottságénak állásfoglalása (2. oldal) Csarnokszimfónia (3. oldal) Egy hét rádió- és tévéműsora ______________________(5. oldal) * V* V Nemcsak a meó ügye Országos minőségügyi konferencia Szerdán a Budapest Kong­resszusi Központban rendez­ték meg a VIII. országos mi­nőségügyi konferenciát. ' A délelőtti plenáris ülésen Berecz Frigyes, a Miniszter- tanács elnökhelyettese a mi­nőség fejlesztésére hozott kormányintézkedésekről tá­jékoztatta a résztvevőket. Hangsúlyozta: a konferencia időszerű és fontos kérdéskört állított munkája középpont­jába, hiszen a termékek minőségének javítása nélkü­lözhetetlen része és fel­tétele a gazdasági-tár­sadalmi kibontakozásnak. A legfontosabb feladat a piaci versenyképesség növe­lése, aminek ma elsősorban nem az árualap hiánya, ha­nem az alacsony műszaki színvonal, a gyenge minőség és az ehhez képest magas önköltség állít korlátot. A minőségfejlesztés azonban ma még nem magától érte­tődő gazdaságunkban, sza­bályozásra, intézkedésre, szankciókra van szükség. Az államnak arra kell ösz­tönöznie, késztetnie a gazdál­kodókat, hogy a minőséget eleve „betervezzék” a ter­mékekbe, a gyártási folya­A naptár lassan már a tél kezdetét jelzi, így a fagynak és a hónak eddig legfeljebb csak híre van. Ez persze nem jelent köny- nyebbséget a téli felkészü­lésben a Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Válla­latnál. Az üzemeltetési osztály helyettes vezetőjétől, Ba­logh Ottótól megtudtuk, hogy a téli felkészülés nem kampányfeladat náluk. A terveknek megfelelően egész évben folyamatos a vállalat­nál az eszközök állagának megóvását szolgáló javítás. A strandok üzemeltetési te­rületén, a fürdők zárását matokba, s ne utólag kísérel­jék meg javítgatni a hibá­san előállított árut. A kormány a Magyar Szabványügyi Hivatalt bízta meg a minőségfejlesztési fel­adatok ellátásával, illetve irányításával, az egységes minőségtanúsítási rendszer kidolgozásával. A termékek minőségét, megbízhatóságát, élettartamát a fejlesztés, a tervezés és a gyártás hatá­rozza meg — folytatta a miniszterelnök-helyettes —, ám befolyásolja a minőséget az anyagmozgatás, a tárolás, a csomagolás színvonala is. A minőség kérdése tehát döntően a vállalatoknál dől el, külső intézmény a minő­séget csak tanúsíthatja; kor­látozhatja, vagy megakadó#- lyozhatja a hibás áruk for­galmazását, de a termelés során elkövetett hibákat nem javíthatja ki. A minőség a jól szervezett vállalatoknál ma már nemcsak egy-egy kis létszámú szervezet, a meó ügye, hanem valamennyi közreműködőé, aki érdekelt a minőséggel kapcsolatos előírások megtartásában. Szekér Gyula, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnö­követően hozzáfogtak a szükséges munkákhoz. A szennyvízelvezetések­nél megteremtették a biz­tonságos munkavégzés fel­tételeit. Kijavították a ta­valyi betonfelfagyásokat, szétválásokat. A fagyok beköszöntével, a csúszás- mentesítés lesz a teendő. Ehhez kapcsolódóan a kü­lönböző speciális járművek fűtött garázsokban való el­helyezését kell megoldani ezekben a napokban. A legtöbb munka most a lakossági vízellátásnál adó­dik. A szerelvények, vízve­zetékek szükséges szigetelé­sét végzik. A víztermelő-, átemelő- és klórozótelepek ke a KGST minőségértékelési és -tanúsítási rendszerből adódó feladatokat körvona­lazta. Mint mondotta, a köl­csönösen szállítandó termé­kek minőségértékelési és -tanúsítási rendszeréről szó­ló egyezmény jövő év ja­nuár 1-jétől lép érvénybe. Szabó Imre ipari minisz­tériumi államtitkár elmon­dotta: megnövekedtek a ter­mékek minőségével szembeni követelmények, s ha ezeket a gyártók nem tudják meg­tartani, engedniük kell az árakból, sőt el is veszíthe­tik piacaikat. A vállalatok sok esetben hivatkoznak az elhasználódott termelőbe­rendezésekre, a munkaerő- hiányra, a kooperációs ne­hézségekre, a tapasztalatok szerint azonban a minőségi hibák többségének inkább a figyelmetlen és fegyelme­zetlen munka az oka. Az iparvállalatoknál tavaly a minőségi hiányosságok mi­att kimutatott kár 7,4 mil­liárd forint volt, az ipari értékesítés 1,4 százaléka. A minőség javítására eddig bevezetett intézkedések nem hoztak érzékelhető ered­ményt. szivattyúinak, berendezései­nek kenésén, zsírozásán is dolgoznak a szakemberek E helyiségekbe fűtőalkal­matosságokat szereltek be. A közkutak állagvédelme el­sősorban azokon a települé­seken ad nagyobb munkát, ahol még nem készültek el teljesen a házi bekötések, így Szátokra,, Ipolytarnócra, Pa­lotásra. A fagykárok megelőzésé­ben sokat segíthet a lakos­ság, annál is inkább, mert a vízórákért saját maguk felelősek. Ha azok időben megfelelő szigetelést, taka­rást kapnak, később elke­rülhetik a szétfagyást- és az így keletkező vízhiányt. A községi tanácsok nagyobb önállóságáért A kétszintű, helyi-területi igazgatás bevezetésével kap­csolatos törvényerejű ren­delet tervezetét vitatta meg az Országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­sága szerdán a Parlament­ben. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának a képviselőkhöz korábban eljuttatott előter­jesztése megállapítja: a já­rások 1984. január 1-jei megszüntetése óta a közsé­gek megyei irányításában át­menetileg az arra kijelölt városi, városi jogú nagyköz­ségi tanácsok működnek közre. A községi tanácsok önállóságának, felelősségé­nek erősítésével fokozatosan meg kell teremteni a felté­teleket ahhoz, hogy a közsé­geket is közvetlenül a me­gyei tanácsok irányítsák. A közigazgatás területi rend­szere továbbfejlesztésének során ki kell alakítani a kétszintű helyi-területi igaz­gatásra való áttérés feltéte­leit. Ennek célja a községi tanácsi önállóság további erősítése, gazdasági megala­pozása, a tanácsok önkor­mányzati szerepének, mun­kájuk demokratizmusának kiteljesítése. A községek közvetlen me­gyei irányításának előnye, hogy a városi közreműködés kiiktatásával egyszerűbb és egységesebb lesz a megyei irányítás, továbbá nő a köz­ségek hatásköre, önállósága, s ez várhatóan hozzájárul a szocialista demokrácia ki- szélesítéséhez, a közvetlen lakossági ellenőrzés fokozó­dásához. A kétszintű igazga­tás feltételei — országosan — teljes körűen csak hosz- szabb idő alatt folyamato­san teremthetők meg — hangoztatja az előterjesztés. Fejér, Komárom, Szolnok és Vas megye már olyan szoros megye-község kapcsolatok­kal rendelkezik, hogy ezek­ben az országrészekben kí­sérletképpen 1988. január 1-jével bevezethető a közsé­gek közvetlen megyei irá­nyítása. A megyei víz- és csatornamű vállalatnál Felkészülten várják a telet Ipolytarnócon ülésezett a Miskolci Akadémiai Bizottság A pinus tarnócziensisnél érdeklődéssel időztek a MAB- ülés résztvevői (Bábel László felv.) A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának ipolytarnóci természetvédelmi területének központi épületében tartotta szerdán soron következő ülé­sét a Miskolci Akadémiai Bizottság. A résztvevőket dr. Bartucz Ferenc, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője köszöntötte. Elmon­dotta, hogy nemzeti parkjuk 83 ezer hektáros, s ennek a területnek legértékesebb tu­dományos kincseként tartják számon az ipolytarnóci ős- leletet- Közösségi összefogás­sal a közelmúltban tették hozzáférhetővé a ritka érté­keket a nagyközönség és a tudomány művelői számára. Az akadémiai bizottsági ülés első előadása stílusosan a szabadtéren zajlott. A résztvevők először a sekély­tengeri homokkő táblánál álltak meg, ahol dr Hámor Géza egyetemi tanár, a föld­tudomány doktora, a Magyar Állami Földtani Intézet igaz­gatója Észak-Magyarország fiatal harmadkori fejlődés- történetéről és ősföldtanáról adott tájékoztatást. A mai Földközi-tenger helyén 23 millió évvel ezelőtt még óce­án volt, s Ipolytarnóc kör­nyékén is 2—300 méter mély­ségű tenger hullámzott. Az újabb magyarázat ott hang­zott el, ahol a tenger, a szá­razföld és a vulkán találko­zott. Az itteni homokkőben levő lábnyomokat 1984-ben fedezték fel, s nagy a való­színűsége annak, hogy a ri- olittufa takaró alatt kiterjedt lábnyomos területeket rejt még a hegy mélye. A MAB vendégei naev ér­deklődéssel szemlélték a megkövesedett fenyőfatör­zset, melyet — az öreg pász­torok elbeszélése alapján — Kubinyi Ferenc 1836-ban ke­resett fel, majd írt le. A pi­nus tarnócziensisnek neve­zett kövület eredeti állapo­tában 56 méter hosszú lehe­tett, s azt hosszú időn ke­resztül a patak fölötti átkelés céljaira használták az erre járók. Tudományos leírását elsőként Tuzson János adta 1901-ben, mielőtt Kondor Vilmos balassagyarmati er­dőmester neki és Böckh Hu­gó geológusnak megmutatta. A leírás pontosítása Greguss Pál nevéhez fűződik. Az ipolytarnóci őslelet vé­dőcsarnokában 1298 állati lábnyom található. (Folytatás a 2. oldalon) A Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál 12 ezer darab alu­mínium bányatámot készítenek évente többféle méretben és teherbírásban. — Kép: Bencze — Évtizedes múltja van Salgótarjánban Patronálás kölcsönösségi alapon Első ízb.en tárgyalta Sal­gótarjánban a 'tanács vég­rehajtó bizottsága az óvo­dák és az általános iskolák üzemi patronálásának hely­zetét, pedig a városban már évtizedes múltra tekint visz- sza a kölcsönösségi alapon létrehozott patronálási rend­szer, aminek haszna az üze­mek anyagi támogatásán túl, ma a nevelési folyama­tokban is megmutatkozik. Az óvodák, általános is­kolák és az üzemek közötti kapcsolatok legtöbbje spon­tán módon alakult ki, dön­tő többségében az intézmé­nyek kezdeményezésével. Tovább szélesedett és meg­újult a tartalmi munka, amikor az Egy üzem — egy iskola mozgalom tovább­fejlesztéséről irányelv je­lent meg. Ekkoriban legtöbb helyen írásban is rögzítet­ték az együttműködésből adódó feladatokat. Rendszeressé vált az él­teit évek alatt a szülők, a szocialista brigádok, üze­mek segítő tevékenysége, s egyre többen vállalnak fo­lyamatos kötelezettséget ki­tűzött céljaik megvalósítá­sában. Az együttműködés legnagyobb részben az ér­téket teremtő, megóvó mun­kában nyilvánul meg, ami­koris az üzemek részt vesz­nek az intézmények felújí­tásában, tatarozásában, el­végzik a kisebb javításokat, avagy szemléltetőeszközö­ket, felszerelési tárgyakat készítenek, adnak át az is­koláknak, óvodáknak. Kiemelt jelentőségű a kör­nyezetalakításban és a kör­nyezetvédelemben végzett közös tevékenység, hiszen ebbe a Védnökséget válla­lunk mozgalom keretében aktívan részt vesznek a ta­nulók is. Bekapcsolódnak a patronáló szervek az üzemi és tanulmányi kirándulások szervezésébe, sőt a náluk tartott kihelyezett szakkö­rök segítik a pályaválasz­tást és arra is lehetőséget ad a tanulóknak, hogy meg­ismerjék az üzem életét, az ott folyó munkát. Szép példái vannak Sal­gótarjánban az Egy raj — egy KISZ elnevezésű kap­csolatoknak, s dicséretes a munkásőrségnek a honvé­delmi nevelőmunkában va­ló aktív részvétele. A ne­velési-oktatási intézmények az üzemi, brigádünnepsé­geken való szerepléssel, mű­sorok készítésével „viszo­nozzák” a patronálást, s munkaidejükkel rugalma­san alkalmazkodnak az üze­mi munkarendhez. Szíriái pártküldöttség érkezett hazánkba A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellen­őrző Bizottságának meghí­vására szerdán Budapestre érkezett a Szíriái Arab Új­jászületés Szocialista Pártjá­nak (Baath Párt) küldöttsé­ge, amelyet Ghasszon Abu Tok, a párt ellenőrző bi­zottságának elnöke vezet. A delegációt a Ferihegyi re­pülőtéren Somogyi Imre, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának titkára fogad­ta. Az MSZMP és a szíriai! Baath Párt küldöttsége szer­dán megkezdte tárgyalásait az MSZMP Központi Bi­zottságának székházában. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom