Nógrád, 1987. november (43. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-19 / 273. szám

2 1987. november 19., CSÜTÖRTÖK NÖGRÁD Közlemény Németh Károly A KISZ KB Intéző Bizottságának állásfoglalása Megvitatták a Szerdán, a KISZ KB In­téző Bizottsága megvitatta az 1988. évi népgazdasági tervjavaslatot. A testület ál­lásfoglalása szerint a tervet, a Minisztertanács munka- programjában kialakított gazdaságpolitikai koncepció alapján kell kidolgozni. Egyetértve a kormány ter­vezetével, olyan konkrét in­tézkedéseket szorgalmaz, amelyek kifejezésre juttat­ják a népgazdaság hosszú távú érdekeit, figyelembe veszik a jövő, a kibontako­zás szempontjait. Megítélé­se szerint a népgazdasági tervezésnek az elmúlt évek­ben követett gyakorlata nem felel meg a gazdasági­társadalmi változásokból adódó követelményeknek. A kormányzati tevékenység korszerűsítése keretében szükségesnek tartja a terve­ző munka eredményességé­nek vizsgálatát és átfogó továbbfejlesztését. Az intéző.bizottság, a terv végrehajtásához szükséges társadalmi konszenzus meg­teremtése alapvető feltéte­lének tartja a tervjavaslat­ban körvonalazódó határo­zott kormányzati egység ki­alakítását, következetes és kiszámítható gazdaságirányí­tási gyakorlat megvalósítá­sát. Fontosnak tartja, hogy a terv jóváhagyása után ne legyen lehetőség pótlólagos támogatások folyósítására, kivételes — vállalati pozí­ciókat kifejező — egyedi szabályozásra, a nyilvános­ság kizárásával. A terven felüli támogatásokról a tö­megkommunikációs eszkö­zök adjanak tájékoztatást. jövő évi népgazdasági Az életszínvonal kénysze­rítő csökkentését az intéző- bizottság tudomásul veszi. A testület egyetért azzal, hogy elodázhatatlan a gaz­daság strukturális átalakí­tásának meggyorsítása. Eh­hez a szabályozók olyan irányú kimunkálása szük­séges, amely az eredménye­sen dolgozó vállalatoknak biztosítja a fejlődés lehető­ségét, illetve ösztönzi azt. Szükségesnek tartja to­vábbá, hogy radikálisan csökkenjen a nemzeti jöve­delmet fogyasztó tevékeny­ségek költségvetési támoga­tása. Az intézőbizottság nem tartja megengedhetőnek, hogy a strukturális átalaku­lást foglalkoztatáspolitikai meggondolások fékezzék. Szükségesnek tartja azonban a foglalkoztatáspolitikai esz­közrendszer további bővíté­sét, összehangoltabb oktatás- politikai és foglalkoztatás­politikai gyakorlat megvaló­sítását. A testület támogatja a megtakarítások növelését cél­zó intézkedéseket a költség­vetési szférában, s azt hogy gyorsuljon a nem termelő szféra gazdálkodásának kor­szerűsítése. Fejlődésünk hosszú távú feltételeinek a megteremtése érdekében a gazdaság szorult helyzetében sem tartja indokoltnak az oktatásra, különösen a felső- oktatásra fordított kiadások csökkentését. Az intézőbizottság szüksé­gesnek tartja, hogy a terv a gazdasági fejlődésben kitö­rési pontokat keressen olyan területeken, melyek nem importigényesek. tervjavaslatot Társadalmunkban évek óta hatnak a fiatalok életkörül­ményeit, közérzetét rontó fo­lyamatok. Az 1988. évi terv kidolgozása során különös fi­gyelmet kell fordítani a la­kosság növekvő terheinek arányos megosztására. A testület fontosnak tartja, hogy készüljön kormányzati stratégia a pályakezdők nö­vekvő foglalkoztatási prob­lémáinak megelőzésére, ke­zelésére. Terjesszék ki az elhelyezkedési tá­mogatás rendszerét a pá­lyakezdőkre. Az átképzési tá­mogatás pályakezdőkre al­kalmazása során az IB kez­deményezi olyan akciók in­dítását, melyek elősegítik, hogy a pályakezdő szakkép­zetlen fiatalok megismerjék az új technológiákat (például számítástechnika, ügyvitel­technika). A KISZ, fenntartva az adó­reformról szóló állásfogla­lásában a családipótlék- emelés mértékéről kialakult álláspontját, az állami költ­ségvetés helyzetére is tekin­tettel, kompromisszumként le­galább havonta és gyerme­kenként 500 forint emelést tart elfogadhatónak­A testület szorgalmazza, hogy 1988-ban készítsék elő a családi pótlék reálérték-meg­őrző rendszerét, hogy az 1989. január 1-jétől bevezet­hető legyen. Javasolja, hogy 1988 szeptemberben terjesz- szék ki a családi pótlékot a harmadéves és a diákotthon­ban lakó szakmunkástanu­lókra. A testület javasolja azt is, hogy a tanulók jövedelem­kiegészítése 210 forinttal nő­jön. Új szabványok a növénytermesztésben Előny a javító és az extra gabonának A belföldi és az export­igények kielégítésére a kö­vetkező években a korábbi­nál jobban ösztönzik a nö­vénytermesztésben a minő­ség javítását. Erről adtak .tájékoztatást szerdán a MÉM-ben. A nemesítők azt a felada­tot kapták, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a mi­nőségi fajták, hibridek elő­állítására. Ennek megfelelő­en arra számítanak, hogy a termelők jobb „alapanya­gokhoz” jutnak, ezt import­tál is elősegítik. Az egyes növényfajoknál a minőség szerinti átvétel bevezetését tervezik, ezzel nagyobb ér­dekeltséget teremtenek ah­hoz, hogy a piac által job­ban elismert termények ke­rüljenek le a földekről. Jó tapasztalat, hogy a cukorré­pánál a kilenc éve beveze~ tett átvételi rendszer, amely jobban díjazza a magas cu­kortartalmat, ugrásszerű ja­vulást hozott. Ennél a fon­tos növénynél kisebb szab- iványmódosítást terveznek, ennek célja, hogy a jobb eredményeket elérők élvez­zenek előnyöket. 1987. vé­géig kidolgozzák, s jövőre az első fél évben meghirde­tik az őszi búza módosí­tott szabványait, 1989. nya­rán pedig már ezek sze­rint veszik át a termést. Az eddiginél, több minőségi kategóriát állapítanak meg, ■ezekben elkülönítik a búzát, úgy, hogy nagyobb előnyt élvezzenek — árban és jö­vedelmezőségben — az úgy­nevezett javító és az extra minőségű gabonát termelők. brazíliai látogatásáról Németh Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke dr. Jósé Sarney elnök meghívására november 16—19. között hi­vatalos látogatást tett a Bra­zil Szövetségi Köztársaság­ban. A szívélyes légkörben és a kölcsönös megértés szel­lemében folytatott tárgyalá­sokon a felek megállapítot­ták, hogy a gazdasági-keres­kedelmi kapcsolatok fejlőd­nek, de elmaradnak a le­hetőségektől. A gazdasági együttműködés dinamiku­sabb fejlesztését segítenék az új együttműködési for­mák, mint a közös gyártás, a vegyes vállalatok- alapítá­sa, a harmadik piaci együtt­működés kiszélesítése. Hangsúlyozták, hogy a po­litikai és gazdasági kapcso­latok fejlesztése mellett nagy jelentősége van a kulturá­lis, az idegenforgalmi és a sport területén kibontakozó együttműködésnek. Magyar részről kérték, hogy a két kormány képviselői vizsgál­ják meg a vízumkényszer megszüntetésének leh 3tősé- gét, és Sao Paulóban fő­konzulátus létesítését. Az elnökök kiemelték, hogy a Brazíliában nagy számban élő magyarok nagymérték­ben hozzájárulnak a két or­szág közeledéséhez. A világhelyzettel össze­függésben megállapították, hogy az emberiséget érintő sorsdöntő kérdésekben or­szágaik álláspontja hasonló vagy egymáshoz közelálló. Síkraszálltak a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok minden megkülönböztetés­től mentes fejlesztéséért. Hangoztatták, hogy a világ különböző térségeiben meg­lévő konfliktusokat az álla­mok szuverenitásának, a népek önrendelkezési jogá­nak tiszteletben tartása, a be nem avatkozás elve alap­ján, békés tárgyalások útján kell rendezni. . Rámutattak, hogy a köze- p?s és kis országoknak is fontos szerepük van a nem­zetközi légkör javításában, a kelet—nyugati párbeszéd erősítésében, a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok közötti békés egymás mellett élés politikájának ér­vényesülésében. Németh. Károly méltatta Brazília aktivitását a Con- tadorát támogató limai cso­port tagjaként a közép­amerikai konfliktus békés, igazságos megoldásában, a Dél-atlanti-óceán térségé­nek a béke övezetévé tör­ténő átalakításában. Dr. Jósé Sarney elnök elismeréssel szólt Magyarország reform- törekvéseiről, a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok közötti bizalom és együttműködés erősítéséért kifejtett tevékenységéről. Az Elnöki Tanács elnöke találkozott Humberto Lu- cenával, a szenátus elnöké­vel, és Homero Santossal, a képviselőház elnökhelyet­tesével, Luis Rafael Mayer- rel, a legfelsőbb bíróság el­nökével és Aureliano Chaves bánya- és energiaügyi, miniszterrel. Kíséretének tagjai megbeszéléseket foly­tattak brazil partnereikkel a kétoldalú kapcsolatok konkrét kérdéseiről. Sarney elnök igen ered­ményesnek minősítette az Elnöki Tanács elnökének brazíliai látogatását, amely hozzájárult a kát állam és nép közötti megértés és kapcsolatok elmélyítéséhez. Németh Károly köszönetét fejezte ki vendéglátójának, és hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg Jósé Sarney-t. A Miskolci Akadémiai Bizottság ülése (Folytatás az 1. oldalról) A MAB-ülés második ré­szében az úgynevezett erdé­szeti szakbizottságot alakítot­ták meg. Ezt elsősorban az indokolja, hogy Észak-Ma- gyarország kétharmada erdő, s az ország élőfakészletének 30 százaléka a három északi megyében található. A szak- bizottság elnökének dr. Ko­vács Jenő kandidátust, a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgatóját választották, aki elmondotta, hogy három munkabizottság­gal dolgoznak/ majd. E bi­zottságok: a fatermesztési és erdővédelmi, a műszaki fejlesztési és a nemzeti park­tájvédelmi. Az egyéb napirendi pontok között szerepelt a társada­lomtudományi szakbizottság titkári posztjának újbóli be­töltése. Erre a MAB Tolnai Gábornak, az MSZMP Nóg- rád Megyei Bizottsága Okta­tási Igazgatósága tanárának kinevezését fogadta el. Borisz Jelcint, a Szovjet­unió Minisztertanácsa az Ál­lami Építési Bizottság első elnökhelyettesévé nevezte ki — jelentették be hivatalo­Szerdán elutazott hazánk­ból Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsai Íja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka. Magyaror­san szerdán Moszkvában. Borisz Jelcint, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nöksége miniszteri ranggal ruházta fel. szági programja során idő­szerű katonapolitikai kérdé­sekről folytatott tárgyaláso­kat Kárpáti Ferenc vezérez­redes, honvédelmi minisz­terrel. (MTI) Szovjet—amerikai tárgyalások Végső szakaszában a szerződéstervezet kidolgozása Elutazott hazánkból Viktor Kulikov — vUa/ kommentárunk ----------------------------------------------------­K özös érdekünk örül az ember lelke — szoktuk mondani, ha valami­lyen jó dolgot tapasztalunk. Nos, most örülhet a magyar lelke, hiszen Kádár János belgiumi látogatása kétségte­lenül jól sikerült. Ennek számos jelét észlelhettük az elmúlt napokban a rádió, a televízió és a napilapok tudósításai révén. Ami az eredményeket illeti, e látogatás mérlegének megvonásakor legelőször is érdemes egy pillantást vetni a kétoldalú kapcsolatok alakulására. Ahogy tapasztal­hattuk, bárkivel is tanácskozott Kádár János,' belga részről mindenki mély érdekeltségét fejezte ki e kap­csolatok bővítésében, s egyúttal rokonszenvvel érdeklő­dött a hazánkban zajló reformfolyamat részletei, ered­ményei iránt. Az egyik vendéglátó, Wilfried Martens miniszterelnök nagyon sokrétűnek és élénknek minősí­tette kétoldalú kapcsolatainkat, amelyek fejlődésében éppen az ő 1984-es látogatása után következett be mi­nőségi ugrás. A tárgyaló felek abban is megegyeztek, hogy erőfeszítéseket tesznek az együttműködés bővíté­sére, s mindenekelőtt, az ennek útját álló tetemes ma­gyar passzívum csökkentésére. A látogatás eredményei között kétségkívül egyfajta szenzációnak számított, hogy Kádár János személyében először tárgyalt szocialista országból érkezett párfcvezető az Európai Gazdasági Közösség Bizottságának két irá­nyító személyiségével, Jacques Delors elnökkel és Willy de Clercq külügyi felelőssel. Mondhatjuk azt is, hogy a megbeszélés témája csaknem ennyire szenzációs volt: a találkozón Magyarország és a Közös Piac kapcsola­tainak építése, egyezményes rendezése volt a téma. Brüsszeli megfigyelők szerint a készülő gazdasági és kereskedelmi megállapodás a legambíciózusaibb egyez­ménytervezet, amit az EGK szocialista országgal meg­kötni készül. S, hogy ez így alakulhat, abban nagy szerepe van a KGST és a Közös Piac közötti kapcso- látok látványos javulásának is, továbbá, hogy a nem­zetközi légkör enyhülése kedvez a kelet—nyugati kap­csolatok fejlődésének. A belgiumi látogatás értékelésekor az sem mellékes körülmény, hogy Kádár János elutazása előtt nagy si­kerű nemzetközi sajtóértekezletet tartott Brüsszelben. Ezen elégedetten szólt tárgyalásairól, amelyek megítélése szerint érdemiek és igen jó légkörűek voltak. Beszélt az előttünk álló feladatokról, eredményeinkről és nehéz­ségeinkről. Megerősítette, hogy Magyarország a nemzet­közi kapcsolatok normáit megtartva széles körű együtt­működésre törekszik minden országgal, amely erre kész. Megállapította, hogy Belgium és Magyarország egyaránt egy enyhültebb, békésebb világ megteremtésében érde­kelt, „közös szándékunk — mondta —, hogy lehetősé­geinkhez mérten hozzájáruljunk az európai kapcsolatok javításához”. Kérdésekre válaszolva állástfoglalt a nuk­leáris fegyverek megsemmisítése, minden fegyvernem csökkentése mellett. Emlékeztetett arra, hogy a Varsói Szerződés a közelmúltban kinyilvánította: az összes külföldön állomásozó csapatok visszavonásában is kész megegyezni a NATO-val. Ugyanakkor azt is leszögezte: „alapelvünk az egyenlő biztonság garantálása a fegyver­zet alacsonyabb szintjén, hatékony ellenőrzéssel.” Kocsi Margit Julij Voroncov és Max Kampelman háromnapos genfi tárgyalásain az elért haladás ellenére sem sike­rült végleges formába önte­ni a közepes hatótávolságú és a hadművel éti—harcásza­ti rakéták világméretű fel­számolásáról kötendő szov­jet—amerikai szerződés ter­vezetét. A nukleáris és űrfegy­verzetről folyó genfi szov­jet—amerikai tárgyalások küldöttségvezetői a múlt hét végén érkeztek a svájci kon­ferenciavárosba, hogy újabb lendületet adjanak az el­lenőrzés vitatott kérdései miatt lelassult tárgyalások­nak. Ezek tárgya a nukleá­ris fegyverek két teljes osz­tályának felszámolását elő­író szerződés, amelyet a ter­vek szerint Mihail Gorba­csov és Ronald Reagan ír alá a december 7-én kezdő­dő washingtoni csúcstalál­kozón. Jelentős haladás történt. A tárgyalások széles témakört öleltek fel és nagyon pozi­tívak voltak” — jelentette ki Gínfben' az AFP francia hírügynökségnek Kampel­man szóvivője a szovjet és az amerikai küldöttségveze­tő kedden tartott utolsó, ké­ső estig tartó ülése után. A szóvivő közölte, hogy maga Kampelman nem nyilatko­zik a sajtónak. Kampelman és Voroncov keddi, három és fél órás ta­lálkozója előtt a szovjet kül­döttségvezető a szovjet te­levíziónak adott nyilatko­zatában úgy fogalmazott, hogy a 120 oldal terjedelmű szerződés kidolgozása végső szakaszába érkezett, és a munkát november 23-ig be ksllene fejezni. Voroncov szovjet és Mi­chael Armacost amerikai külügyminiszter-helyettes re­gionális problémák — a Parzsa (Arab)-öböl, a Közel- Kelet és Afganisztán — meg­vitatására tartott keddi ta­lálkozójáról egyelőre nincs érdemi információ. A két küldöttségvezető szerdán jelentéstételre haza­utazott Géniből. Borisz Jelcin kinevezése

Next

/
Oldalképek
Tartalom