Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-09 / 238. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON. .. £ telexen Érkezett. Életmódklub nyílik Salgótarjánban Egészségvédelemmel, élet­móddal számtalan fórumon foglalkoztak az utóbbi idő­ben. A testületek kidolgoz­ták megyénk egészségmeg­őrző programját, s most a gyakorlatba építés évei kö­vetkeznek. Ennek egyik alapvető feltétele annak tu­datosítása, hogy az egész­ség közügy, s megőrzése csak akkor lehetséges, ha rendelkezünk azzal Ezért figyelemre méltóak azok a kezdeményezések, amelyek a helyes életmód és -szemlélet elfogadtatását, népszerűsíté­sét tűzték célul. Salgótarjánban is-ennek a sajátos feladatkörnek kíván eleget tenni a hamarosan megnyíló életmódklub. me­lyet a megyei kórház, a TIT és a KÖJÁL egészségneve­lési osztálya szervez. A klub minden érdeklődő előtt nyit­va áll. de főként azoknak ajánlatos részt venni a fog­lalkozásokon, akiknek szer­vezetet fokozott kái'ositó ha­tás éri. Ilyen például a do­hányzás, az elhízás, a magas vérnyomás. Az első összejövetel októ­ber 12-én lesz a TIT első emeleti klubhelyiségében. Témája a szívinfarktus, az arra hajlamosító tényezők feltárása, s a védekezés, a megelőzés módjának ismerte­tése. Az előadó dr. Végh György megyei kardiológus szakfőorvos. A résztvevők or­vosi és diétás tanácsokat kapnak, s megtekinthetik majd a pásztói tejüzem zsír­szegény. fehérjedús táplál­kozási termékeiből, valamint a megyei kórház élelmezési osztályának diétás sütemé­nyeiből összeállított — kós­tolóval egybekötött — be­mutatóját. Áz arthroscópia jelene és jövője Uj távlatok a térdízület sebészetében Nagy sikerű tudományos ülésen ismertette a napok­ban Salgótarjánban, a me­gyei kórház tudományos és oktatási bizottsága a meg­hívott megyei, városi és vállalati vezetők, valamint egészségügyi szakemberek előtt azt az új ortopédiai és traumatológiai vizsgáló- és kezelöeljárást, amit ha­marosan bevezetnek az in­tézményben. Az arthroscópia az ízüle­tek — elsősorban a térd­ízület — hazánkban, de vi­lágszerte is újnak és kor­szerűnek . ismert vizsgáló- és kezelőeljárása. Segítségével .az operáló orvos a betegnek a hagyományos műtéti fel­tárásoknál lényegesen ki­sebb megterhelést okozva, egy — az ízületbe beveze­tett csőszerű optikai eszköz segítségével — tudja fel­mérni az ott található kó­ros elváltozásokat. A telje­sen kiépített arthroscópos eszköztár pedig számos fontos műtéti beavatkozás elvégzését is lehetővé teszi a kellő gyakorlattal rendel­kező sebésznek. Dr. Berkes István, a bu­dapesti Sportkórház ortopéd- sebész adjunktusa — az ülés meghívott előadója — ismertette az osztályukon 1984 óta működő arthros­cópos sebészcsoport munká­ját. eddig elért eredménye­it. Elmondotta, hogy a nem­zetközi és hazai tapasztala­tok azt mutatják: a beszer­zéskor olcsónak egyáltalán nem mondható arthroscóp használata számos, anya­gilag gyorsan megtérülő gazdasági előnyt is nyújt azoknak az intézmények­nek. amelyeknek beteg dol­gozóit ily módon kezelik. Tapasztalataik szerint a műtéten átesett betegek át­lagos kórházi ápolási ide­je, táppénzesnapjaik száma, a hagyományos eljárások­kal kezeitekéhez viszonyít­va felére, harmadára is csökkenhet. A módszer gazdasági hasznosságát is kiemelő elő­adást követően videofel­vételeken mutatták be az említett eljárást. Azok a képsorok. melyek a váll- ízület egyes betegségeinek arthroscóp segítségével tör­ténő felfedéséről és gyó­gyításáról szóltak, egyben azt is bizonyították, hogy az új módszer a kellő tapasz­talattal rendelkező orvos kezében nemcsak a a térd­ízület betegségeinek keze­lése terén lehet eredményes fegyver. Az arthroscópos műszer­park, a korszerű diagnosz­tikát lehetővé tevő eszközök egy részét már megrendel­ték. így a jövő év els’ő fe­lében megyénk ortopédiai gyakorlatában az ellátás hatékonyságának növelése érdekében az új módszert bevezetik. Dr. Palkonyay Gábor A SAS 194(1. augusztus Lén alakult meg Dánia, Norvé­gia és Svédország nemzeti légitársaságainak egyesítésével. Jelenleg 40 ország 90 városába közlekednek a SAS járatai. Évente mintegy 12 millió utast és 150 ezer tonna árut szál­lítanak. Több mint 100 különböző típusú géppel rendelkez­nek, és az elmúlt öt évben a SAS volt a legpontosabb eu­rópai légitársaság. A Skandináv Légiforgalmi Társaság 1986-ban elnyerte az AIR Transport World legjobb utas­szolgálat díját. Mindezek azért érdekesek, mert 30 évvel ez­előtt, 1957. október 9-én érkezett Magyarországra, a Fe­rihegyi repülőtérre a SAS légitársaság első repülőgépe, amely Stockholmból Kairóig repült. Jelenleg hetente három­szor érkezik a Ferihegy 1 légikikötőbe a SAS járata. Képün­kön a SAS egyik járata a Ferihegy 1 repülőtéren. Núgrádon a szlovák hagyományokat ápolják Berkenyén a német nemzetiségi emlékeket őrzik ! Művelődés kétféleképpen A felszabadulás után majd’ minden település megkapta a maga kultúrházát. A het­venes évek elején aztán kiderült, nem mindegyikre van igazán szükség. Több­féle okból sem, amelyek kö­zül talán a megváltozott művelődési szokások vitték a prímet, de közrejátszott, hogy sok forintot emésztet­tek fel a fenntartási költ­ségek. Aztán a tanácsok össze­vonása után körzetesítették, integrálták a művelődési in­tézményeket. Ä törekvés legfőbb célja az anyagi és szellemi erők centralizálása volt. . . A hosszúra nyúlt nyári me­legben nyüzsgő helybeliek és kirándulók sokaságát fi­gyelve, azt hihetnők, zsúfo­lásig telve a művelődési ház, amelyen kétnyelvű felirat hirdeti, itt a kulturális oá­zist keresők otthona. Ezzlel szemben az intézmény ajtaja zárva, az T'ÍDK-ből érkezeit turisták hiába nyomogatják a kilincset. Hiányos nyelv­tudásommal küszködve csak- csak megértem a két fiatal siralmát. Német nyelvű út­mutatót keresnének a hely­béli könyvtárban a környék­beli látnivalókról, hiába. Kissé csalódottan ülnek a szemközti park padjainak egyikére szerény ebédjüket elfogyasztani, mert igencsak fárasztó volt felkapaszkod- niok a Várhegyen álló ro­mokhoz. A község központi helyén álló kultúrházban nagy- és kisterem, könyvtár és olva­sóterem kapott helyet. Tar­talmi munkához elegendő az ezernél alig valamivel több lélekszámú településen. Hat­ezer kötetből, folyóiratok, napilapok tucatjából válo­gathatnának az érdeklődők. A kétszázhúsz beiratkozott olvasó jobbára tanuló. A kö­zép- és a nyugdíjas-korosz­tály innen is elmaradt, amint a művelődési házból is. — Magyarázható ez több mindennel — fejtegeti Hor- váthné Várkonyi Enikő, a művelődési ház függetlenített vezetője. — Sokan ingáznak a közeli városok munkahe­lyeire, de akik a termelő- szöúetkezétbeh dolgoznak, azoknak sem marad túl sok szá'Ba'd ‘időjük, hiszen‘sokuk­nak van háztáji földje és állattartással is foglalkoznak. Az ingázásnak nyilvánvaló hátránya mellett annyi elő­nye mindenesetre van, hogy az eljáró dolgozók, a kö­zépiskolások nagyobb kite­kintést kapnak a „világra", ami által növekszik az em­berek igényszintje. Nívós előadásokat, színvonalas műsorokat és elismert elő­adóművészeket szeretnének Nógrádon is viszontlátni. Csakhogy a mai szűkös vi­lágban az intézményben erre nem futja. Diszkó, vagy a terem időnkénti bérbe­adása keveset hoz a kony­hára. Az intézményvezető egyre azon töri a fejét, mit tudna nyújtani, ami a közösséget gyarapíthatná; ismerkedik a lakókkal, tudakozódik a szunnyadó igények iránt. — Anyósom mesélte, áz idősebbek is emlegetik, volt itt valaha nemzetiségi kórus, amely ha műsort adott, telt házat vonzott. Én is úgy gon­dolom, ha sikerülne újra életre hívni, megmozgathat­ná az egész faluközösséget. Az iskolás gyerekek hasz­nálják elsősorban a házat. Ök találnak az érdeklődé­süknek megfelelő kínálatot: számítástechnikai, német, szlovák, színjátszó- és fotó­szakkörben fejleszthetik ké­pességeiket. Csak az a bi­zonytalan, hogy az iskola­padokból kikerülve, később igénylik-e majd a kulturált időtöltést, mint példának okáért a társközség lakói. — Berkenyén társadalma- sítási szándék ébredt — tu­datja Horváthné. — A né­met nemzetiségi kórus szép színfoltja nemcsak a köz­ségnek, hanem a körzet kul­turális életének is, és az egyéb kiscsoportok munkája is eredményesen szolgálja a nemzetiségi kultúra ápolá­sát. S, hogy mi készteti a ber- kenyeieket a társadalmasítás ösvényére? Egyrészt nyil­vánvalóan a meglévő kultu­rális igényesség, a közös együttlétek óhaja, és' bizo­nyára az is belejátszott a folyamatba, hogy az itt élők úgy érezték, a körzetesítéssel ők hátrányba kerültek. Mert mit kaphatnak az itteniek? Jó esetben egy-egy „vezé­nyelt" programot, ami, vagy érdekli őket, vagy sem. S, miért is ne érezték volna azt, megkurtították őket. Hiszen nem könnyű hely- és emberismeret nélkül szer­vezni a szórakozási, művelő­dési alkalmakat, élesztgetni az igényeket. Az önszervezés berkenyéi folyamata, a már működő egyesületek szükségképpen felvetik a kérdést: beváltot­ta-e a hozzá fűzött reménye­ket az intézmények körze­tesítése? Érdemes rajta el­gondolkodni. Nagyobb tele­püléseken is. A társadalma­sítás kivezető út lehet a jelenlegi helyzetből, s talán hosszú időre életképes meg­oldás. Tuza Katalin Átgondoltabban, takarékosabban Bölcsőjük a fa Olyan szobákban, ahol öreg bútorok vannak, gyak­ran hallani — főleg éjsza­ka — rövid időközökben is­métlődő erélyes kopogást: ilyenkor a babonás embe­rek a szellemeket emlege­tik. Néha az ágy felől érke­zik a zaj, s olyan, mintha a párnák alatt ébresztőóra ketyegne. / De mi a valóság? A zaj a régi ágy deszkáiban, vagy a kiszáradt bútorokban élő kis bogártól származik, ame­lyet közönségesen bútorszú- nak neveznek. Valójában nem szúíéle ez, hiszen a szú csak élő fában él, ha­nem szúfélékhez hasonló turkáló bogár, a kis kopogó bogár. Az 5 mm hosszú nős­tény a fa belsejébe rakja le petéit, amelyekből ott bújnak ki a piciny lárvák. Nagyon falánkak, s a fa bel­sejében hosszú, kacskaringós folyosókat vájnak. Ha ki­fejlődnek, a fa rágásából eredő lisztszerű porból gu- bót készítenek egy-egy na­gyobb üregben, a bábkam­rában. Á gubóból tavasszal kikel az ivarérett bogár. Ez már nem sok kárt okoz, legfeljebb kopogásával ré­miszti az ijedős és hiszékeny embereket. A kopogás oka az, hogy fejét magasra eme­li és rágószervét nagy erő­vel a fához, a kivájt folyo­só falához ütögeti. A hím kezdi a kopogást, mire a nőstény válaszol — a kopo­gás tehát tulajdonképpen nászzene. Legutoljára a hetvenes évek közepéről van adatunk arról, milyen értékű háztar­tási készülék van a lakos­ság birtokában. Akkor nagy­jában 50 milliárdot ért az elektromos háztartási és hír­adástechnikai berendezések összege. Ez a szám azóta fo­lyamatosan növekszik, mert az akkori három helyett ma legalább öt elektromos cikk­ről beszélhetünk családon­ként — átlagos felmérésre támaszkodva. A villany — az egészen kieső tanyai településeket nem számítva — ma már általános hazánk területén. Ahol áram folyik a vezeték­ben, ott van rádió, tv. Laká­sok százezreiben működik villanytűzhely, radiátor, me­legvíz-bojler és a hétvégi házak tízezreiben az átfolyós vízmelegítő. A házimunkát is ma már, szinte magától értetődően, vasaló, porszívó, mosógépek, frizsiderek segí­tik. De sorakoznak tízezer­szám a kávéfőzők, a darálók, a mixerek, a konyhai robot­gépek. A testápoláshoz a kvarclámpák, a hajszárítók, a sütővasak, a villanyborot­vák. Mind többen varrnak villanyvarrógéppel; terjed az elektromos fűtésű párnák-ta­karók használata, sőt már kapható mosogatóberendezés is. Ezek a készülékek köny- nyebbé teszik az életünket, de tény, hogy sok pénzbe ke­rülnek. S nem csak akkor, amikor a boltban megvesz- szük őket, hanem használat közben, miután árammal működnek, amiért fizetünk — nem is keveset. Érdemes tehát azzal is törődni: mi­képpen lehet gazdaságosabb az üzemelésük? Bármilyen elektromos be­rendezést vásárolunk, nem­csak szavatossági papírt mel­lékelnek a számla mellé, de használati utasítást is. Eze­ket az előírásokat igazán ér­demes gondosan áttanulmá­nyozni. Ez az első lépés a gép megbízható működéséhez és takarékos használatához. Az automata mosógépet például akkor gazdaságos üzemeltetni, ha egy-egy ru­hafajtából megvárjuk, amíg összejön a négykilós adag. A kevesebb ruhamennyiség- hez ugyanannyi mosóanyag kell, és a program is ugyan­úgy végig lefut, mint az op­timális terhelésnél. Tekintélyes mennyiségű áramot fogyaszt az üresen járó porszívó, s jóval keve­sebbe kerül egy adag étel elkészítése a villanytűzhe­lyen, ha a főzés befejezte előtt néhány perccel már kikapcsolják a főzőlapot. Ugyanis a samottba ágyazott vas fűtőlap még hosszú ide­ig forrásban tartja az edény tartalmát. Az étel levétele után a kikapcsolt főzőlapon még vizet is érdemes mele­gíteni. Háztartási gépeink közül a frizsider ugyancsak sokat fogyaszt. Különösen akkor, ha hetekig nincs leolvasztva, és a megvástagodott jégré­teg a mélyhűtőn inkább szi­getel, mintsem .hűt, tehát a kisebb hatásfokhoz jóval több áram kell. Rossz szokás, ha minduntalan nyitogatják a készülék ajtaját, mert á be­tóduló meleg levegőt a sza­bályozó automatikusan utá- nahűti, tehát jelentősen több energiát használ. Az már szinte elcsépelt tanács, hogy szükségtelen fényözönbe borítani a laká­sunkat, mindenütt világíta­ni, ott is, ahol nem tartóz­kodunk. Ne sajnáljuk meg­tenni azt az egy mozdulatot a kapcsolón, amikor elhagy­juk a helyiséget. K. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom