Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-28 / 254. szám
2 NOGRÄD 1987. Oktober 28., SZERDA Többes jelölés, titkos választás a KKP kongresszusán Dél-Korea elnökválasztás előtt Kimek küzdelme Kedden délelőtt ülést tartott a Kínai Kommunista Párt XIII. kongresszusának 187 tagú elnöksége. Olyan döntést hozott, hogy több, a Politikai Bizottság által javasolt dokumentumot terjeszt a küldöttcsoportok elé megvitatásra. Az Új Kína által közzétett jelentésből kitűnik, hogy az új Központi Bizottság, illetve a központi fegyelmi- ellenőrző bizottság megválasztásakor a többesjelölés módszerével kívánnak élni. Ez újdonságot jelent a Kínai Kommunista Párt gyakorlatában. A kongresszus által megválasztandó harmadik szerv, a Központi Tanácsadó Bizottság esetében a jelöltek száma megegyezik a bizottság helyeinek számával. A dokumentumok azoknak a neveit tartalmazzák, akiket az előválasztásokra, a Központi Bizottság és a központi fegyelmi-ellenőrző bizottság jelöltlistájára felvesznek. Az elnökségi ülés döntéseinek értelmében a XIII. kongresszuson titkos szavazás lesz. A jelöltek —, mint említettük — az előválasztások eredményei alapján válnak majd ismertté. Az előválasztásokon legalább öt százalékkal több küldöttnek kell indulnia annál, mint, amennyi a teljes jogú tagok száma a Központi Bizottságban, illetve legalább öt százalékkal többnek annál, mint amennyi hely van a központi fegyelmi-ellenőrző bizottságban. A Központi Bizottság póttagjainak esetében az előválasztásokra jelöltek száma legalább 12 százalékkal lehet több a tényleges létszámnál. Az ülésen jóváhagyták a szavazatszámlálók listáját, őket a különböző küldöttcsoportok delegálták az előválasztásokra. A kongresszus elnökségének ülésén — ez a kínai hírügynökség jelentése szerint a második volt — Csao Ce-jang, a KKP KB megbízott főtitkára és Po Ji-po, a Központi Tanácsadó Bizottság elnökének helyettese mondott beszédet. ☆ A kínai sajtó kedden bő részleteket közölt azokról a csoportülésekről, amelyeken a Kínai Kommunista Párt XIII. kongresszusának küldöttei a Központi Bizottság beszámolóját vitatják meg. Po Ji-po, a Központi Tanácsadó Bizottság alelnöke rámutatott a vitában, hogy a XIII. kongresszus újabb mérföldkőként kerül be a párt történetébe. A kongresszus folytatása a KB 1978. decemberi plénumán elfogadott politikának, azaz a reform és a nyitás politikájának. Csien Csi-csen külügyminiszter-helyettes azt hangoztatta, hogy a párt és a kormány funkcióinak szétválasztása lehetővé teszi majd, hogy a kormány teljes mértékben gyakorolja jogkörét. Szung Tö-fu, a Kínai Kommunista Ifjsági Szövetség KB első titkára kijelentette, hogy a szövetség 56 millió tagja örömmel vállalja azt a szerepet, amelyet a Központi Bizottság jelöl meg a fiatalok számára és üdvözli a pártvezetés megfiatalítását célzó lépést. Ni Cse-fu, a Kínai Szakszervezetek Országos Szövetségének VB- elnöke a 130 milliós kínai munkásosztály nevében biztosította egyetértéséről és támogatásáról a Központi Bizottság beszámolóját. Több pekingi kongresszusi küldött a marxista elmélet továbbfejlesztésének minősítette a beszámolónak azt a tételét, amely szerint Kína jelenleg a szocializmus kezdeti szakaszában van. Rámutattak, hogy ez jó elméleti alap a párt vonalának és politikájának meghatározásában, a reform és a nyitási politika meggyorsításához és elmélyítéséhez. A kínai népi felszabadító hadsereg küldöttei a hadsereg támogatásáról biztosították a kongresszus célkitűzéseit. Több katonai vezető kifejtette, hogy a reform célkitűzései megfelelnek Kína tényleges adottságainak és a nép alapvető érdekeinek. A tibeti küldöttek üdvözölték a Központi Bizottság beszámolójában felvázolt vonalat és politikát. Hangoztatták, hogy egyetértenek az 1978 óta követett nemzetiségi oolitika folytatásával, mert ennek a helyes politikának az eredményeként jelentős fejlődés következett bé Tibetben, megerősödött Kínában a nemzeti egység, a politikai stabilitás. A Kínában élő, de Tajvanról származó küldöttek, akik 1800 párttagot képviselnek a kongresszuson, azt a meggyőződésüket fejezték ki, hogy a Központi Bizottság beszámolójában megfogalmazott politika előmozdítja majd Kína és Tajvan békés újraegyesítését. (MTI) Grósz Károly Varsóban (Folytatás az 1. oldalról) aligha bővíthető, vagyis sürgető kényszer az együttműködés korszerűbb formáinak előtérbe állítása: a termelési kooperáció, a szakosodás mélyítése, a közös vállalatok létesítésének meggyorsítása. Ez utóbbi kérdésben számítani lehet a gyakorlati nehézségeket áthidaló megállapodásra is. Mindkét ország jelentős gazdásági reformlépések előtt áll, ami ugyancsak termékenyítőleg hathat, továbbá az is közismert, hogy Magyarország és Lengyelország egyaránt a KGST keretében megvalósuló együttműködés korszerűsítése mellett foglal állást és nagy reményeket fűz a nemzetközi szervezet megújulásához. Mindkét ország a diszkriminációtól mentes, kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés, korlátozások nélküli fejlődését szorgalmazza az eltérő társadalmi berendezkedésű államok között. Kétségtelenül kitérnek majd a konkrét feladatokra, így például a köz* útijármű-gyártásban megvalósuló kooperációra, az elektronikai együttműködésre is. A miniszterelnökök nagy teret szentelnek majd a nemzetközi élet vezető problémáinak is, így mindenekelőtt az európai biztonság és együttműködés kérdéseinek, a Szovjetunió és a szocialista közösség más államai előterjesztette leszerelési javaslatoknak, köztük a közép-európai fegyverzetek csökkentését és a térség biztonságának erősítését szolgáló lengyel tervezetnek is, amely a magyar kormány teljes támogatását élvezi. A lengyel fővárosban nagy várakozással tekintenek a kormányfői tárgyalások elé. A sajtó az évszázados hagyományokra visszatekintő magyar—lengyel barátságra és az országaink kapcsolatában az elmúlt évtizedekben bekövetkezett hatalmas fejlődésre emlékeztet. A lapok nem fukarkodnak a magyar kormány határozott gazdaságpolitikai döntéseinek és az új miniszterelnök dinamikus személyiségének méltatásával sem, bár egy pillanatra sem kisebbítik azokat a nehézségeket, amelyekkel Magyarországnak az elkövetkező években kell szembenéznie. Elhagyta a tárgyalótermet Végh Antal fellebbezése A magánvád alapján, rágalmazásért, Végh Antal ellen indított eljárásban a Budai Központi Kerületi Bíróságon kedden hangzott el a pénzbüntetésről szóló elsőfokú ítélet, s a bírói indokolás szóbeli közlése idején a „pervesztes” író elhagyta a tárgyalótermet. Távozását a büntetőtanács elnöke — a bírói gyakorlat szerint — fellebbezésként értékelte. Az ügyben magánvádlóként mejelent öst* reicher Emil — védőjével együtt — tudomásul vette a bíróság döntését. Végh Antal ügyvédje az író bűnösségének megállapítása ellen, illetve téves jogi minősítés miatt jelentett be fellebbezést. Az ítélet: nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétsége miatt ősz* szesen 42 ezer forint pénz- büntetés — amelyet meg nem fizetése esetén 140 napi szabadságvesztésre kell átváltoztatni —; továbbá a magánvádló részére (az ítélet jogerőre emelkedésétől' számított 15 napon belül) Végh Antalnak meg kell fi- zenie 1500 forint bűnügyi költséget. (MTI) Háborús veteránok A nyugatnémet háborús áldozatok, hadviseltek, rokkantak és szociális nyugdíjasok (VDK) nevű tömeg- szervezet meghívására Bonn* ba érkezett a szovjet háborús veteránok bizottságának küldöttsége. Ez az első eset, hogy a szovjet bi"’ zottság delegációja tájékozódó jellegű látogatást tesz az NSZK-ban. A szovjet veteránokat fogadják a bonni kormány képviselői is. A VDK — mint közleményében hangsúlyozza — nemzetközi tevékenységével hozzá kíván járulni a szovjet emberek és a németség megbékéléséhez, a béke szavatolásához. CMTI) „Ha nem sikerül egyetértésre jutnunk az elnökjelölt személyét illetően, történelmünk árulóivá válunk. Egész életünkben sajnálkozhatunk, ha elszalaszt- juk ezt az alkalmat” — szónokolta Kim Jung Szám, a dél-koreai ellenzék prominens vezetője. Kim még a nyáron beszélt így, amikor a Csőn Tu Hvan*rend* szer ellenzői előtt menyílt a lehetőség, hogy a kormány által megígért választásokon megpróbáliák békés úton megdönteni a 26 éve tartó katonai uralmat. A történelmi árulás azóta megtörtént. Maga Kim Jung Szám követte el, miután szövetségesével, a népszerű Kim De Dzsung* gal hiába próbálta eldönteni, hogy kettőjük közül ki legyen az ellenzék egységes jelöltje. Mivel a koreai politikai gondolkodásban a gyengeség jelének tartják az engedékenységet, a két Kim szinte a választások küszöbéig alkudozott. Kim Jung Szám türelme hamarabb fogyott el, s egyoldalúan bejelentette saját indulását. Nem késlekedett a válasszal Kim De Dzsung sem, s hasonló szándékát ő is deklarálta. Ezáltal szinte pontosan lemásolták a nyolc évvel ezelőtti választási előkészületeket: a két Kim makacssága akkor ugyanígy megosztotta az ellenzék erőit. 1980-ban a választási reményeket Csőn Tu Hvan puccsa húzta keresztül, de a mostani pártoskodás ugyancsak a diktá* tátor kormányzata személy szerint pedig Ro Te Vu, a kijelölt utód malmára hajtja a vizet. Ro helyzete már a két Kim szembefordulása előtt sem volt kilátástalan, ö ugyanis olyan politikus, aki igen rövid idő alatt alapvetően meg tudta változtatni a róla kialakult negatív képet. Mindenki tudta róla, hogy annak idején aktívan támogatta Csőn hatalomátvételét, s azóta is a diktátor környezetében tevékenykedett. Ráadásul a kormányzat júliusban reá testálta a hivatalos elnökjelöltséget is. Ez tömeges felháborodást, példátlanul heves utcai összecsapásokat váltott ki Dél-Koreában. Ro ekkor — a korábbiak ismeretében — elképesztő lépésre szánta el magát. Teljesen váratlanul elébe ment a polgári ellenzéknek, s a rezsim vezetésével elfogadtatta annak legfontosabb követeléseit. Ezek között szerepelt az is, hogy a rendszer túlélését biztosító kétlépcsős választási rendszert közvetlennel váltsák fel. Az addig diktátor feltétlen hívének tartott politikus tehát egy többé-kevés- bé hiteles „reformerré” alakult át a külvilág számára. Munkások és a munkáltatók képviselőinek tárgyalása a nagy nyári iminkástmgmozdulás s<r rán. Egy minapi fordulat azonban árnyékot vetett Ro esélyeire is. Felbukkant ugyanis egy „harmadik Kim”, Feliratkozott az elnökjelöltek listájára. Kim Dzsong Pil, a néhai Pák Csöng Hi diktátor miniszterelnöke is. Ez a Kim a Csőn Tu Hvan által legyűrt konzervatív körök embere, aki 1980-ban szintén jelöltette magát. Megfigyelők viszonylag sok szavazatot, ámde kevés sikert jósolnak neki. Hozzáteszik azonban, hogy elhatározása szavazatokat vonhat el mind Ro Te . Vutól, mind a Kim De D zsungnál konzervatívabb Kim Jung Számtól; lehet, hogy ezáltal a küzdelmes politikai múltja miatt már- már nemzeti hőssé avatott, és az 1971-ben csaknem diadalmaskodó Kim De Dzsung pozíciói erősödtek meg? Korai lenne még találgatni, hogy a decemberi választásokon kit hoznak ki Csőn " Tu Hvan utódjául. Erősek azok az aggodalmak is, hogy ellenzéki győzelem esetén a hadsereg esetleg újabb államcsínyt követ el. Annyi azonban bizonyos, hogy négy jelenlegi jelölt egyike sem ígér jelentős változásokat, s eddig egyikük sem bizonyult különösebben liberálisnak. Közös bennük az is, hogy mindannyian fontosnak tartják Washington kegyének elnyerését. Ro és a három Kim árnyalatnyi eltérésekkel ugyan, de csak a konzervatív színeket képviseli a politikai palettán. Választani ezért nehéz lesz közülük. Polgár Demeter A két Kim kézfogása — külön*,ülőn indulnak a választásúkor*. Népszavazás Dél-Koreában Dél-Koreában megkezdődött kedden az országos népszavazás az új alkotmány tervezetéről. Az első eredmények szerdára várhatók. Megfigyelők majdnem biztosra veszik a tervezet elfogadását. E hónap elején a szöuli parlament már igent mondott rá (csupán egy-két képviselő szavazott ellene). A Koreai Köztársaság 39 éves történetében most döntenek hatodszor népszavazáson az alkotmány módosításáról. Ez az első eset azonban, hogy a kormány és az ellenzék között kialkudott és jóváhagyott tervezetről szavaznak. Az alaptörvény új változata tartalmazza az ellenzék legfontosabb követelését: az államfőt közvetlenül kell megválasztani. A most érvényes alkotmány, melyet Csőn Tu Hvan diktátor, jelenlegi elnök vezetett be 1980-ban, elektori testületre bízta az államelnök megválasztását, garantálva a hivatalban lévő államfők jelöltjének biztos győzelmét. A tervek szerint decemberben tartanak elnökválasztást az új alaptörvény rendelkezései szerint. Az új alkotmány cikkelyei egyébiránt számos polgári szabadságjogot is szavatolnak, szűkítik a végrehajtó hatalom jogkörét, bővítik a parlamentét. Csőn Tu Hvan diktátort az ellenzéki erők által vezetett nagy erejű tömegmozgalmak, tüntetések kényszerítették e nyáron az új elnökválasztási rend és a demokratikus reformok elfogadására. A mostani népszavazáson egyszerű szótöbbség kell a tervezet elfogadásához, s a referendum akkor számít érvényesnek, ha a szavazásra jogosult 26 millió délkoreai állampolgár több mint ötven százaléka részt vesz rajta. (MTI) Kortes körúton Ro Te Yu. a kijelölt utód.
