Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-28 / 254. szám
1987. október 28., SZERDA NOGRAD 3 A Siroki Fémművek megrendelésére kétmillió forint értékű festékbeégető kemencét és hozzátartozó hűtőegységeket gyártanak a bátonyterenyei Petamer Lakatos és Szerelő Kisszövetkezet dolgozói. Felvételünkön az 1. számú lakatosüzem szakemberei a befejező munkálatokat végzik a kemencéhez tartozó részegységeken. fotó — Tácsik Nóra — Ötletek születnek Amíg a rajzból termék lesz avagy: Hogyan lesz feltaláló egy munkás A Villtesz Ipari Szövetkezet diósjenői telepének gondozott épületei, az udvar rendezettsége, az itt dolgozók nyíltsága bizalmat kelt. A közel két évtizede alakult üzemben folyamatos a változás. Persze nem olyan látványos fejlesztésekről van szó, amelyek hallatán hatalmas beruházásokra gondolunk. Ám legalább ennyire fontosak azok, a termékszerkezetre irányuló kisebb frissítések, amelyek meghatározzák a gazdasági egység létét, jövőjét. Szükség van rájuk *— Az ipari szövetkezet szinte már alakuláskor az autóvillamossági berendezések gyártására rendezkedett be — emlékezik visz- sza a múltra Maróthy Győző főmérnök. — Legnagyobb megrendelőnk az Ikarus gyár, melynek termékeink csaknem 50 százalékát szállítjuk. Emellett jelentős tételeket gyártunk a MOGÜRT-nek, a Magyar Vagon- és Gépgyárnak. Évente átlagosan 70—80- féle alkatrész készül Diós- jenőn. Ezek többsége hagyományos terméknek számít, szükség van rájuk a járműiparban. Természetesen .igyekszünk új termékekkel is megjelenni a piacon. Az idén elsősorban ilyen céllal készítettük a Trabant-olajszintmérőt és a riasztóberendezést. A termékszerkezet-váltás csak a már meglevő termékcsaládokon belül történik. Az új ötletek úgy születnek, hogy figyelemmel kísérik a partnercég fejlesztőinek munkáját és a már tervezőasztalon levő konstrukciókhoz alakítják át az alkatrészgyártást. Legutóbb az Ikarus 300 és 400 típusú autóbuszhoz szükséges világítótestek, búrák gyártására kötöttek megállapodást a céggel. Az új termékcsaládból már eddig több mint 600 darabot készítettek. Arról, hogy milyen beruházásra volt szükség, amíg a rajzból termék lett, Bohus Dezső telepvezető így beszél: — A termék szériagyártásának megkezdéséhez 16 millió forintot költött különböző beruházásokra a szövetkezet. Természetesen a kialakított berendezések többsége más termékek előállítására is alkalmazható majd kisebb átalakítással. Legnagyobb beruházásunk a fröccsöntő műhely kialakítása volt. A korábbi bakelitüzemet úgy rendeztük át, hogy ott elhelyezhessünk négy fröccsöntő gépet és a műanyag- hulladékok újbóli hasznosítása érdekében egy darálót. A gépkezelők az ipari szövetkezet központjában, Budapesten sajátították el az új ismereteket. A 3,5 millió forintért kialakított műhelyben húsz másodpercenként kerül le egy műanyag búra a gépről. Saját Józsefné már több hónapja kezeli a masinát. Jól begyakorolt mozdulatokkal veszi ki a terméket, sorjázza, végül dobozba rakja. — Egy műszak alatt *öbb mint 1100 darab lámpabúra készül — mondja, miközben figyeli az automata fröccsöntő működését. — Korábban a bakelitüzemr ben dolgoztam, azt a munkát jobban szerettem. Ez fárasztóbb, többet kell járkálni, de szívesen vállaltam, mert jobb a kereset és tisztább a munka. Bohus Dezső szerint jelentős költséggel járt az új termék sajtoló szerszámainak kialakítása. Egy-egy készülék ára 5-től 100 ezer forintig terjed. Új lámpacsalád — Van olyan gép is, amelyikre drágább szerszámot rakunk fel, mint a masina értéke maga — mondja Nagy István szerszámkészítő. — Az új lámpacsalád legalább tizenöt termékből áll, amelyekhez külön-kü- lön szerszámot kellett készíteni. Igyekeztünk azonban a megegyező funkciójú, korábbi alkatrészeket is beépíteni a termékcsaládba, ezzel is spóroltunk. A termékszerkezetet úgy igye- szünk a piaci igényekhez igazítani, hogy minél nagyobb tételszámban kerüljenek le a termékek a gépekről. Korszerűbbek lesznek a felszereléseink, s reméljük, megtérül a beruházás. Surányi János Fejlődő magyar—NSZK gazdasági kapcsolatok Bemutatkozott Duisburg hikötttegyesiilete A Magyan Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között mindkét fél megelégedésére egyre intezívebben fejlődnek a gazdasági kapcsolatok. Ez ai körülmény adott alkalmat arra, hogy a duisburgi Rajna—Ruhr kikötőt képviselő hivatalos delegáció a szocialista országok küzül elsőként Magyarországon mutassa be a világ e legnagyobb, a tengeri óriáskikötőkkel is vetekedő forgalmú belkikötőrendszerét. A magyar szállítmányozási vállalatok képviselői, mint potenciális üzletfelek vettek részt a budapesti Fórum Szálló különtermében tartót látványos bemutatón, amelyet egyébként a szállítmányozási világszervezet felkérésére annak magyar- országi tagja, a Raabersped szervezett. Reinhard Bulitz, Duisburg polgármestere, Bernhard Bűnek, a Rajna— Ruhr kikötőüzemi egyesület elnöke, dr. Hans Peter Martin, az alsó-rajnai ipari és kereskedelmi kamara főügyvezető-helyette- se, Heinrich Stromberg főkonzul, hajóügynök-egyesü- leti elnök, továbbá kikötőigazgatók és más tekintélyes személyiségek a Ruhr- vidék e belföldi, ám tengerhajókat is fogadni képes kikötőjének előnyeiről igyekeztek meggyőzni a résztvevőket. Kétségtelen, hogy Duisburg hozzánk közelebb van, mint az Északi-tenger, amiért is például az Angliába, vagy a skandináv országokba irányuló szállítmányok szárazföldi útvonala lerövidíthető, s a vízi út meghosszabbításával a szállítás olcsóbbá tehető. A duisburgi kikötőrendszer kereskedelmi jelentősége, néhány éven belül, a Duna—Majna-csatorna elkészülte után még nagyobb lesz. Erre is gondolva tartották meg bemutatójukat a kikötőegyesület képviselői, akik —, mint megtudtuk — hasonló célból a Duna menti országok közül legközelebb Bulgáriába látogatnak. (A. G.) „Értesítem önt, hogy az »Argon hegesztőpisztoly« címmel benyújtott találmányát a vállalat szolgálati találmányként kívánja hasznosítani. A fentiekre tekintettel a szolgálati találmánynak az Országos Találmányi Hivatalhoz történő bejelentése érdekében megbízást és a képviselet ellátására meghatalmazást adtam a Danubia Szabadalmi Irodának." Aláírás: dr. Tamásko- vics Nándor igazgató. A fenti levelet Erdőssy József, a Salgótarjáni Ötvözetgyár lakatos csoportvezetője kapta a napokban. A 42 éves, nyúlánk, vékony arcú, vörösesszőke fiatalember természetesen örül az értesítésnek, hiszen ez azt jelenti, hogy szabad utat kapott az ötlete. De miről is van szó? — Egy olyan argon védő- gázas hegesztőpisztolyt készítettem, amely kilencszáz amper áramerősséget képes leadni. A kereskedelemben kapható, NDK-beli, importból származó berendezés ennek csak a kétharmadát tudja. Ebből következően az én konstrukciómnak jóval nagyobb a villamos teljesítménye, s kedvezőbb hatásfokkal lehet vele hegeszteni. Emellett az élettartama is ma még fel nem mérhetően hosszabb. Tehát pénz takarítható meg általa, méghozzá nem is kevés. Konkrét adatokkal még nem szolgálhat a feltaláló. Tudniillik egyéves időtartam alatt mérik az új hegesztőpisztoly használatának gazdasági eredményeit. Ami bizonyos: eddig százhúsz hegesztést végzett találmányával Erdőssy József, s az még mindig tökéletesen épp, üzemképes. Korábban két- három hegesztés után tönkrement a berendezés, újra volt szükség. Egy hegesztőpisztoly ára pedig ma már meghaladja a hatezer forintot. .. — Könnyű kiszámítani: csak az eddig elvégzett hegesztések során közel háromszázezer forint pluszkiadástól mentesült a gyár — említi. — Még tetemesebb A tudományos kutatók magas fehérjetartalmú takarmánynövényt állítottak elő; új lucernafajtát nemesítettek ki, amely a nagyüzemi állattartóknak további lehetőségeket kínál a hatékonyság javítására. A hazai termesztők összesen 12 lucernafajta közül válogathatnak ugyan, mégis jelentős az újabb növényfajta, amelynek alkalmazásával a lehetne a megtakarítás az olyan vállalatnál, ahol gyakrabban és nagyobb mennyiségben hegesztik a színesfémet. Ne vegye hazabeszélés- nek, de komoly népgazdasági érdek fűződik találmányom országos elterjesztéséhez. Hogyan születik egy ilyen jelentős ötlet? Mielőtt meghallgatnánk a választ, szabad legyen elmondanunk a feltalálóról: nemhogy mérnöki diplomával, de még érettségi oklevéllel sem rendelkezik. Igaz, az alapszakmáján túlmenően hegesztésből és esztergályozásból is megszerezte a szakmunkásbizonyítványt. Továbbképzésen is részt vett a gépipari technikumban. A maga szintjén tehát kellő szaktudással, megfelelő gyakorlattal bír. Nyitott szemmel jár, mindig is érdekelték a megoldatlan műszaki problémák. — Szeretek töprengeni egy- egy szakmai kérdésen. Izgat, mi, miért és hogyan van, miként lehetne valamit még jobban megcsinálni. Munkámból adódóan rá is vagyok szorítva az új keresésére. Karbantartó csoport a miénk, nekünk kell biztosítanunk a különböző gépek és berendezések zavartalan üzemelését, a villamos kemencék termelését. Előfordulnak olyan üzemzavarok, amelyek elhárításához muszáj leleményesnek lenni. így születnek az újítások. A mindennapok gondja kényszerítette ki besertés- és baromfi tartásban javíthatják a teljesítményeket. A lucerna általában viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz olyan anyagokat, amelyeket nehezen emésztenek egyes állatfajták. Ebben a magas szapo- nintartalom a ludas emiatt például a baromfitakarmá- nyokban csak kevés lucernalisztet használhatnak fel, s lőlem, hogy kiokoskodjam az új hegesztőpisztolyt, igaz, magam is nagyon akartam a megoldás megtalálását. Helyettesével, Gévicz Zoltánnal először a hegesztéskor keletkező szemet vakító fény és a több ezer Celsius- fok hő elleni védelemre dolgoztak ki újítást. Erdőssy Józsefet viszont csak tovább gyötörte a gondolat, hogyan lehetne gyorsabbá és minőségileg jobbá tenni a villamos kemencék 80 ezer amper erősségű áramát továbbító úgynevezett flexi rézlemezeinek a hegesztését. Aztán egyszer csak kipattant az isteni szikra... Újításként adta be az új hegesztőpisztolyt, ám hamarosan kiderült: ebből még találmány is lehet. És lett is! Ennyire egyszerűen, mondhatnánk hétköznapi módon történnek a nagy dolgok, esetünkben: látnak napvilágot és valósulnak meg a korszakalkotó ötletek? Gondoljuk meg: egy egyszerű szakmunkás talált ki olyat, ami eddig még egy mérnöknek sem sikerült! Nos, úgy véljük: nem szabad elmisztifikálni az ilyen és hasonló kérdéseket. Igenis az Erdőssy Józsefeknek is lehetnek kiváló javaslataik, csak oda kell rájuk figyelni, s támogatni kell őket a megvalósításban! Erdőssy Józsefről még el kell mondanunk: tucatnyi újítás fűződik a nevéhez. A jó értelemben vett nyughatatlan emberek közé tartozik, akinek hobbija is a munkája. Odahaza saját kis műhelyt birtokol, folyton fúr, farag, bütyköl. Közben mindig töri valamin a fejét. Most például a borkariad törésére készít új konstrukciót. Alkalmazásával kevesebb por keletkezik majd a művelet közben, kevesebb lesz az anyagveszteség. A pénzért, vagy a dicsőségért csinálja-e mindezt? Nem kérdezem tőle, hiszen sejtem: belső indíttatása van az alkotásra. Olyan, mint a hegymászó, aki azért kapaszkodik fel a csúcsra, mert az ott magasodik előtte. ugyanúgy csakis meghatározott arányban keverhetnek ebbőil a magas fehérjetartalmú anyagból a hízók takarmányaihoz. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem kutatóintézetében, Kompol- ton nemesítették ki azt az alacsony szaponintartalmú hazai lucernát amellyel megelőzhetik a nem kívánt hatást a takarmányozásban. A Nor ráfi Morj^í Szolgáltató Vállalat kcpkerftpző mtifcolyébon naponta átlago- *»a. százötven négyaetwétRr üvoRtáblat szabnak méretre^ A« «zlet Sávonkénti Kolaj László Fotó: Bábel László Magas fehérjetartalmú takarmány
