Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-28 / 254. szám
\ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. EVF., 254. SZÁM ARA: 1,80 FT 1987. OKTÓBER 28., SZERDA Á hegymászó esete (3. oldal) Útonjáró (4. oldal) Változásokra készülve (5. oldal) Gros» Károly Varsóban Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke Zbigniew Messnernek,. a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására kedden hivatalos, baráti látogatásra Lengyelországba utazott. Kíséretében van Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke, Horn Gyula külügyminisz- tériumi államtitkár, Ambrus János külkereskedelmi miniszterhelyettes, Patkó András pénzügyminiszter-helyettes, valamint Sós Gyula ipari miniszterhelyettes és Biczó György hazánk varsói nagykövete, akik Varsóban csatlakoznak a küldöttséghez. Grósz Károly búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Maróthy László, a Minisztertanács el- nökhelyettesé, Várkonyi Péter külügyminiszter, valamint Jerzy Piatkowski követtanácsos, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. ☆ Hivatalos baráti látogatásra kedden délelőtt Varsóba érkezett Grósz Károly és kísérete. Az ünnepi díszbe öltözött varsói repülőtéren a magyar vendégeket Zbigniew Messner lengyel kormányfő, Józef Koziol miniszterelnök- helyettes fogadta és jelen volt Biczó György Magyar- ország varsói nagykövete. A magyar kormányfő mostani varsói tárgyalásai jól illeszkednek abba a 80-as években kialakult gyakorlatba, amit a magas szintű politikai érintkezések rendszeressége jellemez. Grósz Károly Zbigniew Messner tavalyi magyarországi látogatását viszonozza. Ez — Moszkva és Bonn után — a magyar miniszterelnök harmadik külföldi útja. A magyar kíséret összetételéből arra lehet következtetni, hogy a tárgyalások középpontjában a két ország gazdasági együttműködése áll majd. Budapest és Varsó egyetért abban, hogy a jelenlegi 1,2 milliárd rubelnyi éves kereskedelmi forgalom a jövőben hagyományos módszerekkel (Folytatás a 2. oldalon) ■*ötoljca lemaradását a síküveggyár n tökésexportot 20, a nyereséget 30 százalékkal növelik tavalyhoz képest Az utóbbi hat évben ötször nyerte el a kiváló címet a salgótarjáni síküveggyár. A dicséretes hagyomány folytatása veszélybe került az idén, ugyanis a kollektíva az első fél évben 68 millió forinttal maradt él a nyereségtervétől. Leginkább az importanyagok hiánya miatt akadozott a termelés, ugyanakkor azon- ban a minőség romlása és a költségekkel való gazdálkodás gyengeségei is hozzájárultak az eredmények nem várt alakulásához. Üjabb negyedév eltelte után már kedvezőbb a kép. Fejérvári Géza, gazdasági igazgatóhelyettes tájékoztatása szerint 30 milliós nyereséget mutat a ki- lenchavi mérleg, amely viszont ugyancsak 30 millióval kevesebb a tervezettnél. A rossz indulást követően erőteljesen felpörgött a termelés, ezzel együtt a tőkéskivitel, s már csaknem akkora dollárbevételt sikerült elérni, mint a múlt esztendő egészében. Ezzel együtt is a legfontosabb kérdés: mi várható év végéig a síküveggyárban? A szakember bizakodóan fogalmazott, szerinte sikerül pótolni az adósságot, bár jelenleg az alapanyagok egyike, a nem megfelelő homok hátráltatja az üveggyártást. A síküveg előállítása a tavalyi szinten marad, menyisége megközelíti a 9 millió négyzet- métert. Hasonlóképpen stagnál az edzett és ragasztott üveg termelése. Hőszigetelt üvegből azonban mintegy 300 ezer négyzetmétert akarnak gyártani, a múlt évi 160 ezerrel szemben. A tőkésexportot hozzávetőlegesen 20 százalékkal növeli majd a síküveggyár egy évre visszamenően. A várható dollárbevétel tehát eléri a 4 milliót, amely 700 ezerrel több a tavalyinál. A munkásgárda a 4,3 millió dollárt célozta meg, de az alapanyag-ellátásban mutatkozó gond keresztülhúzta a számításokat. Úgy néz ki, hogy a 138 millió forintos nyereség-előirányzatot sikerül kevéssel túlteljesíteni. Vagyis a gazdasági eredmény közel 30 százalékkal növekszik majd a bázishoz képest. Az említett eredmények eléréséért keményen meg kell dolgozni a síküveggyári kollektívának az év hátralevő heteiben. A havi árbevételnek meg kell közelítenie a 150 millió forintot, a költségeket pedig minimálisra muszáj csökkenteni. A készlet év végére nem haladhatja meg az engedélyezett 220 millió forintos értéket. Az importanyagok beszerzésének gondjain úgy is segítettek a síküveggyáriak, hogy hazai készítésű páralekötő tömítőanyagot használnak. Egyes importalkatrészeket úgyszintén itthon beszerezhető- vel pótolnak. A gyár jelentősen előrelépett a létszámgazdálkodásban. Az elmúlt három negyedévben 110-zel csökkent a dolgozók száma, a tervezett 68 helyett. Az éves bérköltség ennek következtében kevesebb lesz a tavalyinál. Ha sikerül a remélt nyereséget elérni, akkor az egy főre jutó kereset 5 százalékkal emelkedhet a múlt évhez képest. H megyei tanács vb ülése: Igényesebb tevékenység a személyzeti munkában A Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága keddi ülésén több más napirend mellett a tanácsi apparátus káder- és személyzeti helyzetével összefüggő tapasztalatokat összegezte. Hasonló témát legutóbb 1983-ban tárgyalt a testület, s akkor kiemelt feladatkénthatározta meg a korszerűbb tanácsi irányítás feltételeinek megteremtését, a vezetői utánpótlás körültekintő biztosítását, a hatékonyabb felkészítést, a változó és növekvő követelményeknek megfelelő apparátus kiépítését. Dev- csics Miklós megyei tanácselnök vezetésével a végrehajtó bizottság most úgy foglalt állást, hogy a kitűzött célok elérését szolgáló munka folyamatos és eredményes volt. Az értékelés rámutatott, hogy az időközben nehezebbé és bonyolultabbá vált gazdasági és politikai helyzet igényesebb tevékenységet követelt, a tennivalók új feladatokkal bővültek. A megyei és a városi apparátusokban végrehajtott létszámcsökkentésekkel a hatékonyság növelésére törekedtek. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a községi, nagyközségi munka szakmai színvonalának javítására, s az ehhez szükséges feltételek megteremtésére. Az elemzés rámutatott, hogy a jobb személyi feltételek hozzájárultak a gazdálkodás minőségének javulásához, a tanácsi intézi ményi ellátottság növekedéséhez. Eredményesebb a hatósági feladatok ellátása, az állampolgárok ügyeinek intézése. Szorosabb együttműködés alakult ki a politikai és társadalmi szervekkel, a gazdasági egységekkel, javult a tanácsok tömegkapcsolata. Az eredmények, a szakmai színvonal javulása mellett szóltak a felmerült gondokról is. Így például arról, hogy néhány esetben felelősségre vonást is kellett alkalmazni a munkafegyelem hiányosságai, illetve morális okok miatt. Emellett előfordult, hogy terv- szerűtlenség, pénzügyi lazaság miatt kellett intézkedni. Szóvá tették, hogy a vezetők és az apparátus tagjainak egy része nem volt képes a megváltozott körülményekhez gyorsan és ésszerűen alkalmazkodni. Né- hányan munkamódszerükben nem érvényesítik a szélesedő demokratizmust, a nagyobb gazdasági önállóságot, a személyes felelősségvállalási kötelezettséget. A munkát nehezítő tényezők között említették a tanácsi apparátusban tapasztalható fluktuációt. 1986-ban például 51 felsőfokú végzettségű dolgozó változtatott munkahelyet. Egy részük előbbre lépett, mások távozását minőségi cserék indokolták, de az is előfordult, hogy kisebb felelősséggel, kevesebb elfoglaltsággal járó, vagy nagyobb jövedelmet biztosító munkahelyet választottak. A többórás vita kitért a káder- és személyzeti munka minden területére. Havas Aladár a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának osztály- vezetője többek között elmondta: a megváltozott feladatokhoz való igazodás jegyében Nógrád megyében, országosan is példamutató intézkedéseket hoztak. Az itt említett gondok döntő többsége ugyancsak országos méretekben jellemzőek, s a legtöbb esetben nagyobb súllyal, mint Nógrádban. A részletes elemzés után a testület elfogadta Szúnyog Tibor személyzeti és oktatási osztályvezető előterjesztését, valamint a vita alapján kiegészített határozati javaslatot. Trautmann Rezső venezuelai képviselőket fogadott Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, kedden az Országházban fogadta azt a parlamenti küldöttséget, amely dr. Jósé Rodriguez Iturbénak, a Venezuelai Köztársaság képviselőháza elnökének vezetésével, a magyar Ország- gyűlés meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. Véleményt cseréltek a két ország, a két törvényhozó testület kapcsolatainak helyzetéről, az együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről. Havasi Ferenc Nagy-Britanniába utazott Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, a brit kormány meghívására kedden Nagy-Britanniába utazott. Látogatása során megbeszéléseket folytat a kormány, valamint a politikai, az üzleti és a pénzügyi élet vezető személyiségeivel. Megismerkedik a helyi irányítás és az ipari szerkezet- átalakítás szigetországi tapasztalataival. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Leonard Vincent Appleyard, Nagy-Britannia és Eszak- Jrország Egyesült Királysága budapesti nagykövete. (MTI) Böirtée* iskolai bátorokat gyártanak risztén a Faipari Kisszövetkezetben, ét be- iyet'kap az éves 31 Millió forintos árbevételben az egyedi komplett bútorberendezés is. — bp — Kedvező változás erdőfelújításban Növekszik a fakitermelés Az erdő- és fagazdaság helyzetéről, a fejlesztés feladatairól tájékoztatta az újságírókat Királyi Ernő, a MÉM erdészeti hivatalának vezetője kedden a minisztériumban. Elmondotta, hogy 1986— 1990 között 40 ezer hektárra kerül új erdő az országban. Az elmúlt évben nyolcezer hektárral nőtt a fásított terület, az idén valamivel szerényebbek a tervek: 7700 hektáros telepítés várható. Az úgynevezett erdőfelújításban kedvező változás mutatkozik, s a fakitermelés is növekszik. Tavaly 8,5 millió köbméter fát vágtak ki az országban, 7 százalékkal többet az eredeti tervelőirányzatnál. A hetedik ötéves terv időszakában évente 7—7,2 millió köbméter fához jutunk az erdőkből, ezzel a fagazdaság eleget tesz a hazai tü- zelőfa-elíátás igényeinek, a korábbinál több alapanyaghoz juttatja a fafeldolgozó ipart, és a tőkésexportra is több jut. Az erdészeti szakemberek 2030-ig szóló, távlati fejlesztési program megvalósításán dolgoznak. Ennek keretében 1990—2000 között 150 ezer hektárra telepítenek erdőt. A tervezési munkálatok már megkezdődtek; az elképzelés szerint az ezredforduló után elegendő fa áll majd a felhasználók, kereskedők rendelkezésére. A 2000-dik év után, a hazai erdők fedezik majd a faszükséglet 75 százalékát, ez jobb a jelenlegi aránynál. A nagyszabású program, amelyről a szakemberek azt tartják, hogy a magyar táj arculatát is megváltoztatja, 7—8 milliárd forintos befektetést igényel, ám nem kevesebb, mint 80 milliárd forintos többletértékkel kecsegtet, a favagyon növekedése révén. A tervek szerint egyébként 5000 hektáron „visszaállítják” a korábbi erdőségeket a más célra használt területeken, 300 kilométer hosszúságú útkísérő fasorokat telepítenek, és 580 kilométerre tervezik a csatornákat kísérő fásítások hosszát. A savas eső — amely Európa-szerte súlyos környezetvédelmi gond — hazánkban az erdők 18 százalékát betegítette meg. Különösen a kocsányos tölgyek szenvednek ettől a könyezetvédelmi ártalomtól, amelynek mértéke az NSZK-ban például lényegesen nagyobb, itt, az erdők több mint fele betegedett meg. Az erdőgazdaságok, fagazdasági kombinátok kezelésében levő fafeldolgozó üzemek teljesítménye örvendetesen növekszik, ez lehetővé teszi az exportteljesítmények további javítását is. A szakma több világbanki hitelprogramban vesz részt és sikerrel pályázta meg az exportbővítő hiteltámogatósokat is.