Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-26 / 252. szám
--------------------------------------1 NÓGRÁDI TÁJAKON... —TELEXEN ÉRKEZETT.,. M AI AJÁNLATUNK 4 tehetségre figyelni kell! KOSSUTH RADIO: 4.30; Jó reggelt! Zenés műsor 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.20: Mit üzen a Rádió? (Ism.) 8.00: A hét zeneműve — Verdi A trubadúr 8.30: A hét költője: Illyés Gyula — Nyilatkozások. (Ism.) 8.40: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék 10.35: Weiner: Magyar szvit 11.02: A jurták földjén. (Mongóliái útiképek) 11.22: Tizenkét szék — Ili és Petrov regénye rádióra alkalmazva. XII/3. rész. BJ1..54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: Házunk tája. A Falurádió műsora. 13.00: Klasszikusok délidőben 14.05: Műsorismertetés 14.10: A XIX. század költői. Petőfi arcai 14.30: Népdalok 14.55: Édes anyanyelvűnk 15.00: Kincs-e a magyar műkincs? l5.30i: Kóruspódium 16.05: Észkerék — Tudományos ismeretterjesztő magazin fiataloknak. — A repülés. (Ism.) 17.00: Eco-mix — Gazdasági magazin 17.30.: Zenekari muzsika 18.17: Hol volt, hol nem volt. . . 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15 : Rádiónapló — a sport pénzügyeiről. 20.30: Népdalest 21.25: Februártól októberig. Dokumentumműsor a nagy októberi szocialista forradalomról. IX. (befejező) rész. „A felejthetetlen tíz nap”. 2£.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Halló, itt vagyok! — A telefonnál: Szilágyi János 23.30: Zenetörténeti értéktár 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után. zenés műsor hajnalig. PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Népdalcsokor 8.50: Délelőtti torna. 9.05: Napközben. — Zenés délelőtt. la.30: Világújság 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul. 12.10: Magyar táncok fúvósokra. 12.26: Kis magyar néprajz 12.31: Kozák Gábor József népi zenekara játszik 12.58: Műsorismertetés 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig... A Rádió kívánság- műsora az OTP- dolgozóinak. 16.58: Műsorismertetés 17.05: Újdonságainkból 17.30: ötödik sebesség. 18.30: Rivaldafényben: Cliff Richard 19.05: Ferencz Éva és a Viola együttes felvételeiből. 19.30: A Zsebrádiószínház bemutatója — Pokoli utazás. 19.53: Sanzonpódium több tételben 20.30: Sportvilág 21.05: Vigyázat, nem én játszom! Vendégszerkesztő a stúdióban: Sándor Judit és Hidas Frigyes SALGÓTARJÁN: — József Attila Művelődési Ház: Az érték-művé- szet-közösség rendezvény- sorozat keretében dr. Bihari Mihály egyetemi docens tart előadást Politikai értékek címmel 15 órakor az intézmény belső klubjában. — Antikkönyv-vásárt rendeznek 9 órától. 22.02: Nemcsak zene. A pódiumon: Lloyd Webber. (Ism.) 23.20: A könnyűzene legszebb melódiái 0.15: Ejfél után... Zenés műsor hajnalig MISKOLCI STÜDIO: 6.20—8.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósítások, információk, 1 szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrád megyéből. — 17.30: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: Fórum... Egészségünk védelmében — egészségünk érdekében. Telefonszám: 35-510. Szerkesztő: Paulovits Ágoston. Műsorvezető: Horváth Kálmán. Közben: í 18.00—18.15: Észak-magyarországi krónika. — 18.25—18.30: ) Lap- és műsorelőzetes. BESZTERCEBÁNYA: 1. MOSOK: 16.20: Hírek 16.25: Iránytű 17.15: Üj-Zéland. Űtiíilm 17.45: A jelenkor történelmi tapasztalatai és forradalmi feladatai 18.15: A rendőrség nyomoz 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.30: Tv-hiradó 20.00: Az utód. Tv-film 21.10: Csehszlovák—szovjet kulturális kapcsolatok 21.40: Jótállás. Román film 23.15: Hírek 2. MOSOK: 16.25: Hírek 16.30: Iskola-tv. (FF.) (Ism.) 16.55: Ártatlan gyilkosok 17.25: A 21. emelet adása 17.50: Hazudsz, Melita. 18.20: Telesport 18.30: A hét eseményei magyar nyelven 19.00: Tv-torna 19.10: Esti mese 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Hanka Bulejova 20.30: Sporttükör 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Irodalmi revű MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Vissza a jövőbe! Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus kalandfilm. — Kamara: A kém (14). Színes, szinkronizált jugoszláv film. — Video: Megölni három férfit. Színes francia bűnügyi film. — Kohász: Téli este. Színes, zenés szovjet film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: Kicsorbult tőr (18). Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Pásztói Mátra: Most és mindörökké (14). Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm. Gyilkos robotok (14). Színes USA fantasztikus bűnügyi film. — Bátonytere- nyei Petőfi: Piedone Egyiptomban. Színes, szinkronizált olasz kalandfilm. — Kistere- nyei Petőfi: A kicsi kocsi legújabb kalandjai. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. — Szécsény: Alomszerelem. Színes angol film. — Karancs- lapujtő: Sárga haj. Színes, szinkronizált amerikai—spanyol western. — Pat Garrett és Billy, a kölyök (14). Színes amerikai western. Jobbágyi: Doktor Minorka Vidor nagy napja? Színes magyar film. — Nagylóc: Iskolamozi: Kutyasétáltatás. — Bányász Művelődési Ház: 17 órakor gólyabál kezdődik. — Nógrádi Sándor Múzeum : A losonci akvarell- biennálé anyagát bemutató kiállítás várja a látogatókat. MÁGYARNÁNDOR: — Radnóti Miklós Művelődési Ház: Kulcsár József fotókiállítása látható november 2-ig. , Egykori iskolám végzős nyolcadikosai között Laci zseniális matematikai képességeivel vívta ki bámulatunkat. Rózsi akkor már saját szerzeményű dallamait dúdolgatta, Zsuzsa szívszorítóan tolmácsolta az írók gondolatait. Bütyök és két társa olykor még órák alatt is „találmányaik” kivitelezésén ügyködtek, Béla pedig tizennégy esztendős fővel szinte mindent tudott a méhek életéről. Klári meg — a lányoknak irigykedésre adva okot — varázslatos ruhakölteményekben pompázott időről időre, s azt talán már mondanom sem kell, hogy ő tervezte, szabta és varrta a holmikat. Harminckilencen jártunk abba az osztályba. Laci ma villanyszerelő, Rózsi üvegcsiszoló — muzikalitása vajon hogyan viseli a gépek monoton zenéjét? Zsuzsa napközis tanárként már legfeljebb a gyerekeknek olvas verseket. Bütyök és társai középszintű vezetők, illetve szakmunkások lettek — megmaradt-e ugyan újítókedvük, alkotó fantáziájuk? Béla vasutas, Klári pedig kifutóként helyezkedett el a nyolcadik után. Nem volt szerencséjük. Vagy patrónusuk nem akadt? Nem figyeltek környezetükben a felnőttek arra, hogy ők mások, mint az átlag? Nem tudni ma már, mint ahogy azt sem, jól érzik-e magukat munkájukban, megfordul-e néha gondolataik sűrűjében: többre lettem volna képes. Ha így van is, a veszteség nemcsak az övéké. Mindany- nyiónk kára, hogy a kiváló képességekkel megáldottak a középszerbe vegyültek. A húsz év előtti példa nem egyedi. Tudok most is gyerekekről, akik megszállottan terveznek; ismerek Mihályfi Mária festőművész kiállítása várja az érdeklődő közönséget október 22-től a Képcsarnok salgótarjáni bemutatótermében. Fiatal művész tárlatáról van szó, aki tanulmányait 1980-ban fejezte be a képzőművészeti főiskolán, de azóta már több önálló kiállítást tudhat maga mögött. Műveivel országos kiállításokon is rendszeresen találkozni lehet. Legutóbbi önálló tárlatát pedig tavaly rendezte Kecskeméten. Salgótarjánban ezúttal tájképeivel mutatkozik be. A kiállított 25 kép hazai tájak ihletéséből született, elsősorban a Dunakanyar, az Északi-Középhegység és a Balaton jelenik meg a festményeken, tehát a Nógrádban élők számára közeli tájak is. Ügy tetszik, napjainkban mintha erősen megnövekedett volna az érdeklődés a képcsarnoki tárlatok iránt Salgótarjánban. Csak pár hete volt, hogy az alföldi festészet egyik képviselője, Erdős Péter 26 festményét állították ki. Közülük 21 napok alatt vásárlóra talált, ilyen méretű vásárlásra mindeddig úgyszólván nem volt példa a városban. Mihályfi Mária munkásságában — e tárlat tanúsága szerint — figyelmen kívül hagyja a képzőművészeti divatok és stílusjátékok gyors váltakozását. Nem azért, mintha nem ismerné azokat, vagy éppen kétségbe vonná a kísérletezés lét- jogosultságát. Inkább arról van szó, hogy nagyobb szerepet szán a képalkotásában olyant is, akinek minden szabad percét a dísznövény- termesztés köti le; mások eltökélten tenyésztik a galambot, és hallottam énekelni egy apró lánykát, akit nagy kár lenne nem képezni. Vétek volna, ha ők is elkallódnának akkor, amikor már több évtizedes múltja van a tehetséggondozásnak. Szakosított tantervű osz- tályok, a fakultáció bevezetése, s a speciális képzést adó oktatási intézmények mind azt szorgalmazzák: a tehetség ne menjen veszendőbe. A tanórák ideje azonban nem elegendő a differenciált képességfejlesztésre. A szakkörök jó alkalmak erre. Nélkülük nem lenne annyi tehetséges rajzos a salgótarjáni J. Gagarin, bábos a Rákóczi általános iskolában. A bátonyte- renyei Kun Béla Általános Iskolában sem lenne nyilván szakkör nélkül olyan tizenhárom esztendős diák, aki már most el tudna helyezkedni operátori munkakörben, s ugyancsak a számító- gépes szakkörnek köszönhető, hogy Dejtáron és Patakon jó pár nebuló ért a programkészítés tudományához, hogy a kisterenyei nevelőotthon kis lakói a videózásban jutottak előre. S, ha nem lett volna agyagozó szakköre a kállói iskolának, talán sosem derült volna ki jó pár cigányszármazású gyerekről, hogy bár rajzórákon csak közepes, vagy annál is gyengébb eredményeket produkálnak, kimagaslóan ügyes kezűek. Be kell vallanom, nekem azok a szakkörvezető pedagógusok szimpatiku- sabbak, akik képesek túllépni azon a szemléleten, hogy a szellemi teljesítményt, vagy a művészi ambíciókat vea közvetlen élmény sugallatának, és ha tájképet fest, együttérzéssel közelít a tájhoz, a hagyományos ábrázolás természetes folyamatát követi. Képeit szemlélve az első benyomásunk az, hogy a művész tisztán és olvashatóan betartja a műfaj szabályait. Tájai humanizáltak, így a képek tág teret adnak a szemlélő érzelmei áradásának is. Ha nem is ismerünk rá közvetlenül a választott tájra, föltétlenül ráismerünk a megélt hangulatra, amit az évszakok váltakozásában létező táj sugall. Pontos, hogy úgy mondjam, racionális élményeket közvetítenek Mihályfi Mária festményei ember és természet viszonyáról, a természet ajándékai iránti mély tiszteletről, a harmónia áhításáról. A környezet pusztulásának nyugtalanító tényei közepette figyelmeztet a művész az ember felelősségére is, közvetett módon, a humánus líra alapállásából. A látvány és a kép természetesen nem azonos fogalom. Két világ, amelynek törvényei különböznek egymástól. Ebből a minden művészetre vonatkozó elemi ellentmondásból jön létre az a vibráló feszültség, amelyet minden kor és minden művész a maga módján igyekszik feloldani. Barcsay Jenő szerint, ezt a feloldást nevezhetjük stílusnak. Mihályfi Mária esetében ez a realizmus egyik változata. Nyilvánvaló, hogy a művész érzelmileg kötődik a tájhoz, amit fest. Ugyanakgyék csupán alapul, ezért amikor egy-egy gyerek képességeit értékelik, teret adnak a kézügyességnek, a mozgáskészségnek, amint az például a nagybárkányiaknál gyakorlat. Az iskolák lehetősége azonban véges; a felelősségük megnőtt, ezért felelősek, hogy megfelelő helyre irányítsák azokat a gyerekeket, akiben a tehetség legparányibb szikráját látják felvillanni. Hiszen nemcsak az iskolák kötelessége a tehetséggondozás. Ezt teszik a közművelődési intézmények is. Nyitott ajtókkal várják az érdeklődőket; a palotáshalmi művelődési ház a táncoslábú gyerekek, a berceli az előadóművészi, a balassagyarmati a kézművesség, a rétsági a nyelvművészkedés —, s még lehetne sorolni —, iránt fogékonyak patrónusa. Bár az iskolai és közművelődési intézmények tehetséggondozói munkája sok helyen már összehangolt, valamit még mindig hiányolok ahhoz, hogy értékeinket ne pazaroljuk hiábavalóan. Olyasmire gondolok, mint, amiről a Népszabadság adott hírt a minap; „Tehetségkutató és -gondozó közművelődési egyesület alakult Győr- Sopron megyében. A közösség —, amelynek tagjai a régióban alkotó írók, képzőművészek, muzsikusok, népművelők, pedagógusok, orvosok... felkarolják azokat..., akik... kimagasló képességűek. Az egyesület anyagi alapjait a tervek szerint saját erőből megszervezett műsorokkal, kulturális rendezvényekkel gyarapítják”. Ügy hiszem, noha Győr- Sopron az ország túlfelén van, nincs is olyan távol szűkebb hazánktól. kor a képein minősíti is azt. Ezt a minősítést pedig mindenekelőtt a szeretet hatja át. Szín- és formakezelése nyugodt, hagyományosan célszerű. A képi ritmus és a kolorit változatos. A hazai táj természeti szélsőségektől mentes szelíd szépsége jelenti számára a meghatározó élményt.. Ez több táj együttese. A nagy vizek, a Duna, a Balaton, és ezek környéke, a Dunakönyök, a tágabb Dunántúl, Észak-Magyar- ország, a Börzsöny, az Ipoly színei tűnnek föl a festményeken. És az évszakok, leg- megkapóbban az ősz. Hogy néhány képcímet is említsek, az Őszi Balaton, az Őszi táj, az Őszi este, A Börzsöny ősszel, a Ködös Dunapart. Az Ipoly kanyarulatát kitöltő Börzsöny természetesen minden évszakban különös szépséget kínál, masabb csúcsaival, völgy rendszerével, bükköseivel és tölgyeseivel. De talán sohasem olyan színpompás, mint ősszel, amikor ökörnyál úszik a tarka, mind sárgábbá váló tájon. A Börzsöny ősszel című kép ezt a hangulatot fejezi ki. Az Ipoly-part pedig a harsogó zöld tavaszi, nyári szimfóniája. Mihályfi Mária tájképei mentesek minden spekulációtól és görcsösségtől. A látvány élteti ezeket a képeket, amelyek szenzázió- mentesek ugyan, mégis valamiféle csöndes felfedezés örömét árasztják. A hazai tájra való rácsodólkozás örömét. T. K. Ékszeres ötvösművészet A Pesti Vigadóban „ATJRI- FEX ’87” címmel nemzetközi ötvösékszer-kiállítás nyílt a KIOSZ rendezésében. Képünk az egyik remekművet ábrázolja. Ünnepi megemlékezés Illyés Gyuláról Most lenne 85 éves Illyés Gyula közelgő 85. születésnapja alkalmából ünnepi megemlékezést rendezett szombaton Dombóváron a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Művelődéspolitikai Bizottsága és a Dombóvári Városi Művelődési Központ. A Tolna megyei város főterén emléktáblát lepleztek le annak az iskola- épületnek a falán, ahol Ily- lyés Gyula az 1913—14-es tanévben megkezdte gimnáziumi tanulmányait. Az avatóünnepségen Varjas János, a Tolna megyei népfrontbizottság titkára méltatta a költő ragaszkodását a szülőföldhöz kiemelve, hogy Illyés Gyula számára meghatározó élmény volt, amikor alig több mint 10 évesen kikerült a pusztai környezetből és Dombóváron beíratták középiskolába. Az emléktábla is őt idézi: „Az én életemben Dombóvár volt az első város”. Illyés Gyula és kortársai címmel Molnár Edit fotóművész képeiből rendeztek kiállítást a dombóvári galériában; a megnyitó beszédet Veres Miklós, a Magyar Írók Szövetségének főtitkára mondta. Ezt követően bemutatták a Dombóvári kalendárium legújabb kötetét, amely ezúttal nagy teret szentel Illyés emlékének és dombóvári kapcsolatainak. A városi művelődési központban irodalmi tanácskozás kezdődött Illyés Gyula és a mai magyar irodalom címmel; vitaindító előadást Czine Mihály egyetemi tanár tartotta. A tanácskozás vasárnap folytatódik, majd a résztvevők megkoszorúzzák a Dombóvár főterén álló Illyés-em- lékoszlopot. MIT? HOL? MIKOR? Tuza Katalin A Börzsöny Mihályfi Mária tájképei Salgótarjánban
