Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-26 / 252. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON. telexen Érkezett. Akiről beszélnek r f" d3 (Jt A Pajta Kapa alapítója és mindenese Megtermett, mutatós farkaskutya feltűnése bé­nítja meg hirtelen lábai­mat a takaros mátranováki porta kapuja előtt. Nem tart sokáig íeltartóztatottsá- gom, mert a gazda — har­minchat esztendős Petróczki Pál — a segítségemre siet... — Rexi jó kutya — mond­ja, már a lépcsőn felfelé, a konyhába menet. — Hat­éves kan. Kedvelem az ál­latokat. Pontosabban a farkaskutyákat és a fehér nyulakat. Jelenleg tizenkét anyám van, meg a fiai, va­lamivel több mint száz da­rab. Leadom őket. Az udvaron és a lakás­ban rend, tisztaság. Minde­nen érződik a figyelem, az óvó szeretet. A ház ura a lépcsőkorlát festését hagyta abba a kedvemért. — Van időm mostanában, s nem szeretek tétlenül ülni. Petróczki Pál június óta nyugdíjas. Két esztendeje infarktust kapott, és a szí­ve azóta is „rendetlenke­dik". Miután 1968-ban meg­szerezte szakmunkás-bizo­nyítványát a nagvbátonyi ipari szakmunkásképző in­tézetben, az ottani gépüzem­ben helyezkedett el, majd 1969 márciusában, amikor lakóhelyén megnyitotta ka­puit a Ganz-MÁVAG gyár­egysége, gondolkodás nélkül hazajött. — Szeretem a lakatos­szakmát. Most éppen egy vaskaput csinálok. Tavasz­ra akarom elkészíteni, és ki­cserélni vele a mostanit. Petróczki Pált mégsem azokért emlegetik mostaná­ban egyre többen és gyak­rabban, mint amikről ed­dig szóltunk. Van ugyanis egy mindenki mástól job­ban megkülönböztető jegye: mint a síelés szerelmese ö szervezte meg felnőttek és gyerekek részvételével 1984 telén a Pajta Kupát. Azóta minden évben lebo­nyolították az utcájuk vé­gében fekvő Pajta-hegv ol­dalában a versenyt. Három számban: lesiklásban, mű­lesiklásban és síugrásban. Az idei februárban már húszán rajtoltak, néző is akadt, mintegy háromszáz fő. S hogy azok se szomor- kodjanak, akik nem tudnak síelni, nekik a szánkózásban kínáltak versenyzési lehető­séget. —- Gyerekkoromtól szen­vedélyem a sízés. Magam csináltam a leceket, magam tanultam sízni. S ahogy egyre jobban sikeredett a lecsúszkálás, úgy kezdtem elmerészkedni egyre mesz- szebb a Pajtától. A hon­védségnél válogatóverse­nyeken is részt vettem. A második évben lesiklásban a második lettem. Ez a leg­jobb eredményem. Leszere­lés után megrekedt a kar­rierem. Belefogtunk a ház­építésbe, megnősültem, a síelésre egyre kevesebb időm és pénzem jutott. .. De a szenvedélyem azért nem ha­gyott nyugodni. Barátaim­mal még a Tátrába is el­mentünk. Aztán kitaláltam ezt a versenyt, a Pajta Ku­pát. Megcsináltam hozzá minden szükséges kelléket: rajt-, cél- és műlesiklókapu- kat. Magam teszem rendbe a terepet, kimérem a pá­lyát. Az idén már segített az iskola is. meg a szülői munkaközösség. A KISZ- esek büfét üzemeltettek, né­hány szülő maskarába öl­tözve mókázott. Afféle nép­ünnepély is lett a Pajta Kupa. Kezdetben különcnek, megszállottnak nézték a fia­tal lakatost, ma mind több a társa. Még ebben a hó­napban összeülnek, és meg­beszélik a tennivalókat, ki­osztják a feladatokat. S azt kívánják, hogy jó hó le­gyen, tiszta, ködmentes idő a verseny idejére. (ok) Jobb tanulni mások kárán...- Vigyázat: tűzveszély! Aki egyszer megégette magát, az már óvatos! — szólhatna így is a közmon­dás, amely nemcsak átvitt értelemben igaz. A hivata­los fűtési idény még alig hogy elkezdődött, de me gyénkben máris kilencen ta­pasztalhatták saját kárukon e közmondás létjogosultsá­gát. Az elmúlt fűtési időszak­ban közel 50 tűz csaknem egymillió forint kárt oko­zott. Figyelemfelhívásként meg kell említeni, hogy az egyik salgótarjáni lakos a tulaj­donában levő méhkaptárak villamos fűtését szabálytala­nul oldotta meg, ennek kö­vetkeztében a méhkaptárak és a benne levő méhek meg­égtek. A keletkezett kár mintegy 45 ezer forint volt. Érsekvadkerten az olaj- kályha meghibásodása oko­zott tüzet. Kiégett a lakóház szobájának egy része, s 25 ezer forint kár származott. Év elején Balasagyarma- ton egy idős ember gondat­lanul tüzelt lakóházának cserépkályhájában, s tüzet fogott a ruházata. Az illető égési sérüléseibe belehalt. Az egyik salgótarjáni la­kos nem az előírásoknak megfelelően végezte el a pb- gázpalack cseréjét, ennek következtében a kiszivárgó gáz berobbant. Kiégett a konyha teljes berendezése, elégtek nyílászáró szerkeze­tei, s az épületet a robbanás következtében súlyos kár- érte. A keletkezett kár meg­haladta a negyedmillió fo­rintul. Az elmúlt napokban Szur­dokpüspöki községben tör­tént lakástűz, amely jelentős kárral járt. A hősugárzó kö­vetkeztében gyulladt meg az ágynemű, s csak a szeren­csének és a véletlennek kö­szönhető, hogy a lakásban egyedül tartózkodó kislány- nem sérült meg komolyab­ban. A keletkezett tűzkár eléri a 200 ezer forintot. A lakástüzek keletkezési okait tekintve, mindig a fű­tő- és főzőberendezések je­lentették a legnagyobb gon­dot, okozták a legtöbb bajt. E szomorú tényen a fűtés korszerűsödése is alig változ­tatott valamit. A központi fűtés elterjedése egyébként sem általános, s sok helyen még mindig a hagyományos (fa, szén) fűtés dominál. Ez­zel együtt élnek természe­tesen azok a veszélyek is,. amelyek a fűtésmódok vele­járói. A tűzhelyek, a kályhák, a kazánok, s ezek tartozékai megannyi tűzveszély forrá­sai lehetnek. A fűtőeszközök kisugárzott hője pedig al­kalmas arra, hogy lángra lob- bantson bármit a környeze­tében. A legfontosabb szabályok közé tartozik, hogy a tüze­lő-, illetve fűtőberendezései­ket mindig a hásználati elő­írásoknak megfelelően kell használni. Csak kifogástalan műszaki állapotú fűtőkészü­léket szabad alkalmazni. Ég­hető gázzal, vagy tűzveszé­lyes foly-adékkal üzemelő be­rendezést csak szakválla­lattal, vagy szakiparossal célszerű javíttatni. A hőátadás, a hősugárzás hétköznapi jelenség. Az az­zal járó tűzveszélyre sokan nem gondolnak. Aki a tüze­lőberendezés meg nem enge­dett közelségén belül éghe­tő anyagokat (bútort, ruha­neműt stb.) tart, vagy ned­ves ruhát szárít a tűzhely felett, illetve mellett, az rendszerint drága árat fizet a könnyelműségéért. A tüzelő- és fűtőberende­zések felügyeletét ne bízzuk gyermekekre! Legyünk óva­tosabbak, előrelátóbbak, tartsuk be a tüzelőberende­zések használatával kap­csolatos elemi szabályokat! Ha nem leszünk eléggé körültekintőek, előbb, vagy utóbb életünk munkája, ott­honunk válhat a tüzelés és a fűtés „tüzes” áldozatául. Rusvai Gábor tű. szds. tűzmegelőzési csoportvezető Tanácskozás a fakultációról Százhalombattán szomba­ton befejeződött az általá­nos iskolai fakultáció öt­éves tapasztalatait összegző országos pedagógiai konfe­rencia. Mint a felszólalók elmondták: a 7—8. osztály­ban a fakultáció — vagyis az a gyakorlat, hogy a gye­rekek tetszés szerint, érdek­lődésüknek megfelelően vá­laszthatnak egy-egy tárgyat, amiben évközben részlete­sebben is elmélyedhetnek — segíti a diákok képességei­nek kibontakoztatását és a pályaválasztást. Része az is­kolai önállóságnak, a helyi nevelési rendszernek; al­kalmazása összecseng azzal az oktatáspolitikai célkitű­zéssel, hogy az uniformizált tudás helyett a gyerek adott­ságai kerüljenek előtérbe. Fakultáció még nincs min­den iskolában, de mint a tanácskozás ajánlotta, tö­rekednek rá, hogy előbb- utóbb mindenütt megte­remtsék bevezetésének fel­tételeit. Ezt — hangsúlyoz­ták a tanácskozáson —r a korábbinál körültekintőb­ben és gondosabban kell előkészíteni, jobban kell mérlegelni az iskolai és a helyi körülményeket. nry várható a*'C I eseményei Hétfőn magyar—szovjet barátsági napot tartanak Salgótarjánban; a szovjet déli hadseregcsoport mű­vészegyüttese lép fel a bátonyterenvei Bányász Mű­velődési Központban. Kedden a megyei tanács végrehajtó bizottsága el­látó szervezetének munkájáról, az ipari szolgáltatások fejlesztésének feladatairól tanácskozik. Csütörtökön összeül a Pásztói Városi Tanács, a HNF megyei bizottsága, a megyei úttörőelnökség, va­lamint a TESZÖV megyei elnöksége, a szarvasmarha­tenyésztés és a tejtermelés minőségi fejlesztéséről ta­nácskoznak agrár szakembereink a Pásztói Béke Tsz- ben: tapétamintabolt nyílik Salgótarjánban: orszá­gos csomagológép-bemutatót rendez a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet; öntevékeny nyug­díjasok megyei művészeti gálaműsora lesz a salgó­tarjáni József Attilla Művelődési Központban. Pénteken magyar—csehszlovák barátsági napot rendeznek Nézsán; baráti találkozó lesz Farkas Ber­talan űrhajóssal a síküveggyár klubjában. Megérkeztek az indiai kisautók •• Ötszáz Mar úti Ómagyar Kultúra Baráti Társaság Julianus emlékezete A honfoglalás előtti idők­től Mátyás király uralkodá­sáig terjedő korszak magyar kultúrájának megismerését és megismertetését tekinti fő feladatának az Őrnagyai' Kultúra Baráti Társaság, amely szombaton, a Buda­pesti Történeti Múzeum Király-pincéjében tartotta meg beszámoló és tisztújító közgyűlését. Benda Kálmán, a társaság elnöke arról szólt, hogy tag­jaikat — a hivatásos és az amatőr kutatókat, érdeklődő­ket — a művelődésvágy és a hazaszeretet vezérli, cél­juk, hogy felszínre hozzák népünk feledésbe merült, már feltárt, illetve még fel nem tárt emlékeit és öröksé­gét. A tagok között egyaránt vannak értelmiségiek és munkások, kézművesek, akik lakóhelyük szerint ha­zánk harminc települését, valamint négy nyugat-euró­pai ország magyarságát képviselik. Terveik között szerepel a magyarság hagyatékának egyes területei — a törté­nettudomány, az iroda­lom, a nyelvészet, a népi gyógyászat, az építészet, a hiedelemvilág és a konyha- művészet — iránt érdeklődő tagok bevonása különböző rendezvények szervezésébe. A közgyűlés egyhangúlag megválasztotta tiszteletbeli tagjának a honfoglaló magyarság kultúráját fel­táró, és azt a régészeti és írott emlékekből egységes egészként felmutató László Gyula professzort. A tag­ság megerősítette funkció­jában eddigi vezetőségét, és felvették — az alapszabályt módosítva — a tevékenység kiszélesítését jobban érzékel­tető Országos Ömagvar Kul­túra Baráti Társaság nevet. A közgyűlést követően a második útjáról 750 éve, 1237-ben hazatért Julianus barátról tudományos elő­adással emlékeztek meg. •-------------------------------------------------------­S zombaton, a budapesti Kossuth Lajos téren, a ha­zánkban tárgyaló Vengala Rao indiai ipari miniszter, a Magyar—Indiai Gazdasá­gi Együttműködési Vegyes Bizottság indiai tagozatá­nak elnöke átadta a hazánk­ba szállított első Maruti gépkocsikat. Az egyik kis. autó kulcsát jelképesen Mar­jai József miniszterelnök­helyettes vette át Medgyes- sy Péter pénzügyminiszter, a vegyes bizottság társelnö­ke társaságában, akik ez­után kipróbálták a jármű­veket. Ezt követően bemu- .atták az indiai vendég­nek a legújabb típusú luxus távolsági Ikarus buszt, amely iránt az indiaiak ér­deklődnek, s a magyar kül­kereskedelem szeretne el­adni belőlük a távoli ország piacára, részben a gépko­csikért ellentételként. Az indiai minisztéf magyar vendéglátói kíséretében rö­vid próbautat tett az autó­busszal. A 800 köbcentis indiai autókat a japán Suzuki gyárral kötött együttműkö­dés alapján készítik, ponto­sabban 70 százalékban ja­pán alkatrészekből össze­szerelik. A magyar jármű­ipar a közelmúltban álla­podott meg az indiai gyár­ral kooperációban, ennek értelmében komplett mű­szerfalakat, gyújtógyertyá­kat és különféle más jár­műipari részegységeket szál­lítunk Indiába a gépkocsi­kért. Ez évre 500 Maruti autó behozatalára született üzletkötés, valamennyi már megérkezett, s előrelátha­tóan november közepétől kezdi meg a Merkur ér­tékesítésüket. 1988-ban várhatóan már ezer Maruti kocsi érkezik hazánkba, s a kooperáció későbbi bővülésével szá­muk tovább növekedhet. Környezetkímélő fűtőrendszer Gyűrött Környezetkímélő üzemmód­ban működő, fluidtüzelésű kazánt adtak át rendelteté­sének szombaton Győrött, az Észak-dunántúli Áram- szolgáltató Vállalatnál. A japán gyártmányú beren­dezéssel a gyengébb minősé­gű szenek úgy tüzelhetők el, hogy az égés során a le­hető legkevesebb légszeny- nyező égéstermék keletke­zik. A szén fogadásától a hamu, a pernye eltávolítá­sáig az egész technológiai folyamatot magában fogla­ló fűtőrendszer kazánjába mészkőágyra adagolják a szenet, majd levegőbefúvás- sal lebegésbe hozzák, s ezt a fluidizált anyagot hagyo­mányos eljárásokénál ala­csonyabb hőfokra hevítik fel. Az égés így hosszabb ideig tart, s kevesebb kör­nyezetszennyező anyag ke­letkezik, mint a magas hő­fokú égésnél. Csekély mennyiség^ kéndioxid még­is felszabadul, ezt azonban a mészkő bomlásából szár­mazó kálciumoxid leköti, s belőle gipsz keletkezik. A porkibocsátást leválasztó szűrővel szorítják a nem­zetközi normák alá. A. ka­zán óránként 15 tonna gőzt állít elő, amelyet az ÉDÁSZ erőművének gőzrendszerén keresztül a város ipari fo­gyasztói használnak fel. A beruházás a környezet- barát tüzelési technológia magyarországi meghonosí­tását tűzte ki célul. Meg­valósítását több forrásból, kölcsönökkel is támogatták. Eredményeként csúcstechno­lógiát, élenjáró irányítás- technikát képviselő fűtő- rendszer jött létre. A beru­házásban és az üzembe helyezésben több hazai vál­lalat is részt vett. A beru­házás referenciát nyújt további hasonló környezet- barát kazánok magyarorszá­gi létesítésére. A fűtőrendszer átadásá­nál jelen volt Ryozo Mogi, Japán budapesti nagykö­vete.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom