Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-24 / 251. szám

2 NOGRAD 1987. október 24., SZOMBAT A Barschel-dosszié Politikai öngyilkosság vagy az évtized krímiié? EGY HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN 1. Miről tanácskozott Moszkvában a szovjet és az amerikai külügyminiszter? ... 1987. október 10., szom­bat, délután 15.10 óra. A gen­fi repülőtérre méltóságtelje­sen leereszkedik egy Gran Canariáról turistákat szállító luxusrepülőgép, fedélzetén XJwe Barschellel, az egyik legfontosabb nyugatnémet tartomány, Schleswig-Hols­tein miniszterelnökével. A magas, jóképű, mindösz- sze negyvenhárom éves poli­tikus azért töltött néhány napot a Kanári-szigeteken, hogy — mint mondta — megpróbáljon legalább vala­melyest magához térni egy olyan megrázkódtatás után, ami minden jel szerint vé­get vetett magasan ívelő po­litikai pályafutásának. Pon­tosan ezzel függ össze az a rendkívül fontos tény, hogy a kormányfő a napsugaras szigetekről nem egyenesen, hanem genfi megszakítással kívánt hazatérni. Kétség sem férhet ahhoz, hogy a svájci konferenciavárosban Bar- schel „valakivel találkozni kívánt". B 317-es szoba ... a kancellár pártjának (CDU) kiemelkedő politikusa a Beau Rive hotelhez hajtat és a harmadik emeleten el­foglalja a 317-es egyágyas szobát. 1987. október 11., vasár­nap, déli tizenkét óra har­minc perc. A Stern című nagy hamburgi magazin mun­katársai német pontossággal megérkeznek a Beau Rive halijába, onnét illendő mó­don feltelefonálnak a szobába. Mivel senki nem veszi fel a kagylót, a ripor­terek megindulnak felfelé. Kopogtatásukra nem érke­zik válasz. Óvatosan lenyom­ják a kilincset és az — nagy meglepetésükre — enged: az ajtó (és ez a mai közismer­ten nem rózsás biztonsági körülmények között akkor is furcsa, ha a szobát nem ne­ves személyiség lakja) nyitva van! A hangos köszöntésre sem érkezik semmiféle rea­gálás. A vendégek óvatosan araszolnak befelé. Egyikük benyit a fürdőszobába, aztán rémülten hátrahőköl és ha­muszürke arccal mutat be­felé. A kádban (a Stern-ripor- terek szerint felöltözve!) hol­tan fekszik az a férfi, aki néhány nappal korábban még a CDU egyik legfiatalabb sztárjának számított, de aki egy kínos botrány nyomán már „politikai túléléséért” küzdött. „Fontos látogatót várt” Ez tehát vasárnap, október 11-én történt és a hír futó­tűzként járta be a nyugat­Az indiai kereskedők „új pénzügyi évet” írnak pén­tektől — az úgynevezett szamvat 2044. esztendejét. Régi hagyomány immár, hogy október második felé­ben, november elején, az újhold éjszakáján szemétko­sárba kerülnek a kereske­dők képzeletbeli naptárjai és a tőzsdék köszöntik az „új évet”. A szamvat időszámítás egybeesik a legszebb indiai ünneppel, a Divalival, a fé­nyek fesztiváljával. Sokfé­le elnevezés, legenda és mí­tosz kötődik az ünnephez országrésztől, tájtól és val­lástól függően. Az egyik legelterjedtebb változat az, hogy a gonosz Ravanát le­győző Rama isten Divali napján tért haza Ajodjába. Más hitek szerint Visnu is­ten az újhold éjszakáján szabadította ki Laksmit, a gazdagság istennőjét a dé­A Barschel-rejtély szín­helye, a genfi Beau Ri­ve hotel A taxisofőr, aki utolsó útjára szállította a nyu­gatnémet politikust (a kép a Quick magazin számára készült) német, sőt, a világsajtót. Ha egy negyvenhárom éves ne­ves személyiség hirtelen meghal, az eleve hír. Ha ez a személyiség ráadásul fan­tasztikusan gyanús körül­mények között, rendkívül pi­káns előzmények után távo­zik az élők sorából, akkor ez világszenzáció. ... Szeptember 13-án tar­tományi választásokat tar­tottak Schleswig-Holstein- ben. A CDU ezen már nem utolsósorban azért szenve­dett jelentős szavazatveszte­séget, mert Barschel egyko­ri sajtóreferense, bizonyos Reiner Pfeiffer a Spiegelben azzal vádolta meg a kor­mányfőt: megbízta őt, hogy magán-nyomozóiroda segítsé­gével próbáljon meg szociál­demokrata ellenfelével, Björn Engholmmal kapcsolatos „le­leplező adatokhoz” jutni. A gyakorlat célja állítólag az lett volna, hogy Engholm sze­relmi félrelépéseinek és adó­csalásainak megszellőztetésé­moni Báli király fogságából. Akárhogy is, egyfajta „ka­rácsonyi” hangulatban és légkörben készül évről évre az országóriás Divali meg­ünneplésére. Idősek és gye­rekek, milliomosok és kol­dusok vásárolnak lázasan — kinek mennyire futja. Tradíció, hogy a tehetőseb­bek a fesztivál alkalmát ra­gadják meg házaik kicsino­sítására és ruhatáraik fel- frissítésére. Aki megenged­heti magának, pazar aján­dékkosarakat küld szeretet­téinek, barátainak és isme­rőseinek. Divali fénypontja az es­te: amikor valóban fénybe borulnak a városok és fal­vak. A gazdagok házait cső­vel tegye tönkre Barschel ri­válisának választási esélye­it. A miniszterelnök ugyan a részleteket tagadta, de „a pu­hatolózás tényét” elismerte. Ez is felért egy mini-Water- gate-üggyel, és annyit jelen­tett, hogy kénytelen volt le­mondani. Ezután utazott el Barschel a Kanári-szigetek­re „egy kicsit összeszedni . magát”, mielőtt, 12-én hétfőn (!) megjelenik a tartományi parlament vizsgálóbizottsága előtt. Es ez még nem minden. A hotelportán úgy tudták, hogy „Herr Barschel vasárnap délutánra fontos látogatót várt”. Biztosra vehető, hogy az egész genfi kitérő ponto­san ennek a látogatónak szólt, akitől Barschel vala­mi olyasmit várt, ami meg­könnyíti számára a hétfői parlamenti kihallgatást. n titokzatos távirat Ezt igazolja az a távirat, amit a kormányfő politikai barátja, Klaus Kribben, a CDU kiéli frakciófőnöke kapott a Kanári-szigetekről: „Kilátás van arra, hogy a hét végén személyesen szerezzek olyan fontos informá­ciót, ami komolyan csökkent- heti a hétfői nap nehézsége­it. Többet táviratban nem mondhatok.” Nem nehéz megjósolni, hogy erről a táviratról a nyomozás során még sok szó eshet. Mert vajon öngyilkos lesz-e az, aki ilyen intenzi­tással készül egy másnapi eseményre — ráadásul ilyen fantasztikus körülmények kö­zött, búcsúlevél nélkül? Ez a Barschel-rejtély alapkér­dése. A svájci boncolás ugyanis „gyógyszeres öngyilkosságot” állapított meg, ugyanakkor a szövetségi (NSZK) és a tartományi nyomozók erős fenntartásokat hangoztatnak, a jelek szerint joggal, a csa­lád pedig kifejezetten gyil­kosságra gyanakszik. Az ele­mi logika nyomán feltoluló kérdések a következők: 1. Miért nem volt búcsú­levél? 2. Miért volt nyitva az ajtó? 3. Miért ült felöl­tözve a kádban a politikus? 4. Jelentkezett-e a titokzatos látogató? 5. Elég volt-e az Engholm-trauma egy fiatal, mindeddig sikeres, egészsé­ges férfi számára ahhoz, hogy önkezével vessen véget életének ? Derrick kollégái gyana­kodnak — és nyomoznak. Harmat Endre dálatos, színes égőfűzérek világítják meg minden ol­dalról, máshol olajmécsesek és gyertyák pislákolnak a kerítéseken, az ereszek alatt és a viskók előtt. A hiede­lem szerint a szerencsét és gazdagságot hozó Laksmi istennőnek mutatják az utat a fényforrások — vagy a régen elhunyt rokonok visz- szatérő leikeinek. Az ünnepi kavalkád ve­lejárója (meglehetősen fül­sértő módon) a százezernyi petárda robbanása-ropogá- sa. A legkülönbözőbb for­májú, és összetételű tűzijá­ték-rakéták színesre festik az eget az éjszakában. Az utcák hajnalig visszhangoz­nak a dörrenésektől. Bár Ismét bebizonyosodott a lassan járj, tovább érsz, igazsága, de a korszerű technika sebezhetősége is. Miután a köd borította moszkvai repülőtereken az amerikai külügyminiszter különgépe sem volt képes leszállni, maradt a lassúbb, körülményesebb, de bizton­ságosabb vonatát. George Shultz végül is csaknem menetrendszerűen megér­kezett a szovjet fővárosba, s kezdetét vehette az újabb tárgyalási forduló. A szakértők nem sokat pihentek az előkészületek során: volt hét, hogy a gen­fi tárgyalások keretében harminckét különböző meg­beszélés zajlott. Túlóráztak Moszkvában is, a külügy­miniszteri találkozókkal párhuzamosan, illetve az éjszakai órákban nyolc munkabizottság tanácsko­zott. A cél a vitatott rész­letek pontos kimunkálása volt, miután a régi közmon­dás szerint „az ördög min­dig a részletekben búvik meg”. Ez vonatkozik most a közép-hatótávolságú ra­kéták megsemmisítésére is, amiről már szeptember közepén elvi megállapodás született Washingtonban. Biztató, hogy a nukleáris fegyverzetek 3—4 százalé­kát kitevő, közép-hatótávol­ságú rakéták kiiktatása mellett a továbblépés is szóba került, a hadászati fegyverrendszerek (száraz­földi indítású, interkonti­nentális nehézrakéták, atom-tengeralattjárók, stra- tégiai légierő) akár 50—60 százalékos csökkentése, Helikopterkatasztrófa kö­vetkeztében a szovjet had­sereg öt tábornoka, a jár­mű pilótája és fedélzeti technikusa vesztette életét október 19-én — jelentette pénteki számában a szovjet honvédelmi minisztérium lapja, a Krasznaja Zvezda. Szolgálati feladatainak tel­jesítése közben elhunyt Vlagyimir Sutov vezérezre­des, a Szovjetunió fegyve­res erői vezérkarának fő­csoportfőnök-helyettese, Er­len Porfirjev vezérőrnagy, a szovjet déli hadseregcso­port vezérkari főnöke, Jurij Rjabinyin altábornagy, a szovjet fegyveres erők vezér­karának felelős beosztású munkatársa, Kirill Trofimov évről évre figyelmeztetik a hatóságok az embereket a petárdák veszélyeire, a fel­hívásnak nemigen van fo­ganatja. Péntek reggeli je­lentések szerint, csupán a fővárosban több mint száz­tíz helyre riasztották a tűz­oltókat. Felmérés szerint Di­vali napján százötvenmillió rúpiát — durván tízmillió dollárt — durrantanak el az indiaiak. Delhiben átlago­san tízezer embert kezelnek kisebb-nagyobb égési sérü­lésekkel a fények fesztivál­ja után. Talán egy kicsit tompább volt a hangulat az idén Divali éjszakáján, mint más­kor. A Delhi déli részén kedd este elkövetett terro­nagyjából a hatezer-hatezer atomtöltetig. Ám, érthető, itt is bonyolultak a „rész­letek”, a szovjet atom­erő elsősorban a nehézra­kétákra alapozódik s Moszk­va arányos csökkentést kí­ván a különböző hordozó- eszközök vonatkozásában. Az Egyesült Államok azon­ban a maga modelljéhez kíván igazítani: csökkentse a Szovjetunió erőteljesen a nehézrakétákat, viszont ál­lítson be akár pótlólagosan stratégiai bombázókat. Ez viszont felesleges kiadások­kal járna, nem szólva ar­ról, hogy az ilyen légierő előretolt bázisokat feltéte­lez (lásd amerikai támasz­újra eszkalációról esik szó — a konfliktus kiterjesztésé­ről — (utoljára a vietnami háború időszakában szere­pelt ez a szó lépten-nyomon a sajtó hasábjain), iráni és kuvaiti olajlétesítmények lob­bantak lángra. A korábbi incidensekét (helikopterek és repülőgépek megtámadása, egy aknarakás­sal vádolt iráni naszád el­süllyesztése) felgyorsult ütemben követték az újab­bak. Iráni rakétatalálat ért egy átlobogózott tartályha- jót s a személyzet több tag­jával együtt az amerikai ka­pitány is megsebesült. A Fe­hér Házban válságülések követték egymást és sokan azt várták, hogy amerikai tá­madást hajtanak végre a Hormuzi-szoros bejáratánál elhelyezett Selyemhernyó (Silkworm) típusú rakéták ellen. Végül „csak” két plat­altábornagy, a szovjet fegy­veres erők híradófőnökének helyettese, Vlagyimir Bar- dasevszkij vezérőrnagy, a szovjet fegyveres erők vezér­karának felelős beosztású munkatársa, valamint Alek- szej Gurenkov százados he­likoptervezető és Alekszandr Goncsarov főhadnagy, fedél­zeti technikus. A tábornokok életrajzát is­mertető, szolgálati tevékeny­ségüket és emberi tulajdon­ságaikat méltató nekrológo­kat Dmitrij Jazov honvé­delmi miniszter, a honvé­delmi miniszter első helyet­tesei és helyettesei és a Szovjetunió más magas ran­gú katonai vezetői írták alá. (TASZSZ—MTI) rista tömégmerénylet mi­att gyászos és borús han­gulatot árasztott a környék. Haidarábád városában az elektromos művek előre közölte a lakossággal: az es­ti órákban is lesz áramszü­net, mert kevés az energia. Száz éve nem tapasztalt aszály sújtotta a nyáron az ország nagy részét — fent, északon meg árvizek pusz­títottak — nem csoda hát, hogy a különböző élelmisze­rek és csecsebecsék árai húsz-harminc százalékkal voltak magasabbak most, tavalyhoz képest. Valószí­nűleg azokon a vidékeken, ahol a természeti csapás a legnagyobb károkat okozta, a nyomorgó családok nem a gazdagságról ábrándoztak Divali napján, hanem ar­ról, hogy valahogy rpeglesz a betevő falatjuk. Rácz Péter pontok), s vajon hogyan vélekedne Washington, ha szovjet részről valóban ilyen igénnyel lépnének fel ? Nem szólva az űrfegyver­kezésről, amihez amerikai részről változatlanul ra­gaszkodnak, jóllehet a hé­ten robbant ki botrány az SDI-kutatóközpont levál­tott igazgatóhelyettese kö­rül. A tudós ugyanis ha­zugsággal és az elnök meg­tévesztésével vádolta Tel­ler professzort, a csillaghá­borús tervek hazánkból el­származott, erősen héja be­állítottságú kezdeményező­jét. A biztonságpolitikai prob­lémák jelentik tehát ma a központi témát a szovjet— amerikai (s egyúttal kelet— nyugati) viszonylatban, de sok más is asztalra kerül. form (a nyílt tengeren 500 millió dolláros költséggel lé­tesített, évi 9 millió tonna olaj kitermelésére képes fú­rótorony) lett a célpont. Az Egyesült Államok ezek után kijelentette, hogy részé­ről lezárult az incidens, de Washingtonban is pontosan tudják, ez nincs így. Több teheráni vezető rögtön kije­lentette, ellenakcióra kérül majd sor, noha nem részle­tezték, mikor, hol és milyen módon. Az eszkalációnak megvan a maga logikája, ami elől nehéz kitérni s az ideg­háború aligha csökken az öböl térsége körül. (Szeren­csére azért kibontakozott egy másik folyamat is, felélén­kült a diplomácia.) Az öböl válságát nem sza­bad és nem lehet katonai eszközökkel megoldani. Réti Ervin Genscher Albániába utazott Pénteken- — egynapos lá­togatásra — Albániába uta­zott Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter. Genscher tárgyal kollé­gájával, Reis Maliiéval, Adil Carcani kormányfővel, s fo­gadja őt Ramiz Alia, az Al­bán Munkapárt vezetője, ál­lamfő. Bonn viszonylag megkés­ve, csak idén szeptember 15-én vette fel hivatalosan Tiranával a diplomáciai kap­csolatokat. Az első óvatos puhatolózások még 1975-ben megkezdődtek ugyan, de ezek 1987 márciusáig ered­ménytelenül folytak. Tirana ekkor elállt a világháborús károk megtérítésére irányu­ló igényének érvényesítésé­től. Nyugatnémet források sze­rint Albánia széles alapokon óhajtja majd kiépíteni kap­csolatait az NSZK-val. Fő­ként a gazdasági, a tudo­mányos-műszaki, valamint az egyetemek és kutatóintéze­tek közötti együttműködés fejlesztését szorgalmazza. Ér­dekelt abban, hogy az NSZK közreműködjék nyers­anyagainak, krómjának, vasának és nikkelének kiter­melésében, feldolgozásában. Szintén igényli a nyugatné­met segítséget közlekedési hálózatának fejlesztésében, mezőgazdasági gépparkjának létrehozásában. Emellett sze­retne ipari tanulókat és diá­kokat küldeni továbbképzés céljából az NSZK-ba. A két ország kereskedel­mi forgalma az utóbbi évek­ben viszonylag alacsony szin­ten, 80—85 millió márka ér­tékhatár között ingodozott. Genscher tirangi megbeszé­léseinek homlokterében egy megkötendő gazdasági együttműködési megállapodás kérdése áll. (MTI) Divali, a fények fesztiválja 2. Mit jelent az öbölbeli eszkaláció? Szovjet tábornokok helikopterkatasztrófája

Next

/
Oldalképek
Tartalom