Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-24 / 251. szám

1987. október 24., SZOMBAT NOGRAD 3 i ^jk'0^//í/fS^ 'í/ííy /»03j''';/ H Wjk '%00§Mf?00$v ŰJDOIUSnGOK SZÉCSÉMVBEM . A tervnek megfelelően halad Szécsényben a BRG Mechatronikai Vállalat II. sz. gj^regységében az új profil kialakítása. A napokban helyezték üzembe a galvanizálóberendezést {felül). A bonyolult sztereó- magnófejet mikroszkóp alatt szerelik (középen). Az új fröccsöntő berendezéssel lehetőség nyílik a magnó­fejek házának és betéteinek gyártására (alul). — Képek: Bencze Péter — Akire érdemes „vadászni” : Nevetve meséli egyik haj­nali kalandját. Történt, hogy szokásához híven kerékpár­ral indult el munkahelyé­re, Vizslásról, a kisterenyei vállalkozási üzembe. (így kerekezve mindössze tíz perc az út, és nem is kell oly korán felkelnie, mint amikor a busz indul.) A Teke-völgy kihaltnak tűnt, mint min­den más hajnalon, (hol van már a szervezetten és gya­logosan munkába igyekvő bányászok hada?). Egykoron jó néhány bá­nya üzemelt itt, s mikor egyikük (talán épp a Teke) beomlott, keletkezett a he­lyén egy kis tó. Már ezt is elhagyta, amikor alig né­hány méterre tőle egy őz futott át a szűk ösvényen, s a következő pillanatban éles lövés hasított el a füle mellett. Az árokba vetette magát, s csak azután emel­te fel ismét kerékpárját, amikor már bizonyos volt benne, hogy a vadász más területen próbálkozik. — Ezt az izgalmas epizó­dot leszámítva szívesen já­rok az üzembe — meséli a fiatal gépbeállító, Sándor Tibor. — Immár tíz eszten­deje. Az asszony is itt dol­gozott, csak most a kicsivel foglalatoskodik otthon. Ta­valy nősültem, s hála a brigádtársaimnak, fél év alatt elkészült a házunk. . . Ügy tudtam róla, hogy brigádvezető, ám hamar ki­javít. Idén megválasztották KISZ-titkárnak, mivel elődje az üzemi ifjúsági mozgalom vezetője lett. Azt viszont nem tagadja, hogy újítóként is ismeri a nevét a vállalat, bár szerényen hozzáteszi, hogy nem nagy ügy, hiszen otthon is szívesen barká­csol. — Először az asszony ked­véért csináltam — mondja komoly arccal a 27 éves fia­talember. — Nehéz fizikai munkát, végzett, már ami a motorok tekercselését illeti. Egy-egy nagyobb szerkezet­nél igencsak megkínlódott, ezért kitaláltam egy egy­szerűbb megoldást. S, ha nem is gyorsította a tem­pót, de lényegesen könnyeb­bé tette számára és hát va­lamennyiük számára. Ismeri a villamosgépgyár­tás szinte megannyi művele­tét, hiszen a „rezesben” kezdet, s mint gépállító kö­ze lett mindenféle technoló­giai sorhoz. Kevesen isme­rik ezt a munkakört, pedig sok múlik rajta... — Ha jól állítom be a gépet, csökken a selejtszá­zalék. Ha felelőtlenül csinál­ja valaki, (s fogalmazásából ítélve ő nem ezek közé tartozik), szidják a préselők. Nem beszélve arról, hogy a hibás felszerelés következ­tében könnyen összetörik a szerszám, s bizony egynek- egynek 60—70 ezer forintra rúg az ára. Persze szükség van a gyorsaságra is, hogy keressen, aki normában csi­nálja. Beszélgetésünk során gyor­san kikerekedik teljes élet- története. Édesanyja korán özvegy lett (még Sándor Ti­bor gyerekkorában), s így nem tudta vállalni további iskoláztatását. Hat testvére ekkorra már kirepült ugyan, de 1600 forintból akkor is nehezen tudtak kijönni ket­ten. — A szakmunkásképző után már csak egy év kel­lett volna az érettségihez, de, hát nem lehetett. Pe­dig elterveztem, hogy to­vábbtanulok Miskolcon, s ezt az üzem is patronálta volna. Most már család van, nincs időm az efféle „passziókra”. Hiába, hogy kész a ház; van mit tenni körülötte. Még szerencse, hogy három szakba járok, így nappal is segíthetek az asszonynak. Már találkozásunk percé­ben feltűnt, hogy reggeli idő alatt ő csak ül a pádon és nincs elemózsia előtte, úgy, mint a többiek előtt. (Talán csak nem az asszony orrolt meg rá?) — Csak egyszer eszem napjában — neveti el ma­gát. — Könnyen hízok, mi­vel régebben sportoltam: „badiztam”, aztán meg ka- ratéztam, ott Vizsláson, a KISZ-klubban. Ennek már jó pár éve. . . Akaratlanul is e harcias sportokról faggatom: — Gyerekkoromtól érde­kelnek a fegyverek. Van néhány otthon belőlük, s különösen a szamurájkard­ra vagyok büszke, amit én készítettem. Akad néhány gépem is, amelyeket magam fabrikáltam.. . Hamar elröpül a reggeli ideje, s nem akar kilógni a sorból. Bár, péntek van, s az üzem jó néhány dolgozója készül a hét végére (szóval tollászkodik), ő és társai nem ismerik a lazsálást. S, ez meglátszik az anyagiakon is. Igaz, az erkölcsiből ke­vesebb jutott. Mellőzöttségü­ket említi fel búcsúzóul: talán most sikerül kárpótol­nom. Kedves Tibor! Hívj fel, ha így van... T. Németh László Uj utakon Nógrád megye idegenforgalma Interjú Havas Ferenccel, a Nógrád Hegyet Tanács általános elnökhelyettesével Az idegenforgalom napjainkban egy-egy országrész gazdasági-társadalmi fejlődésének meghatározó tényezője lehet. Megyénk idegenforgalmi törekvéseinek alakulásáról kérdeztük Havas Ferencet, a Nógrád Megyei Tanács álta­lános elnökhelyettesét. — Miként helyezhető el Nóg­rád megye az ország idegen- forgalmi térképén? — Megyénkben az idegen- forgalmi vonzerő alakítását, gazdagítását jelentős késés­sel kezdtük meg. Intenzíven, lényegében a 70-es évek ele­jétől. A VI. ötéves tervben ez a törekvés felgyorsult: a megyei tanács mintegy 70, az intézőbizottságok 15 mil­lió forintos pénzügyi támo­gatásával a feltételek lénye­gesen változtak. Űj szállás­helyek létesültek, jelentős te­rületek — Hollókő, Diósje* nő, Bánk — kerültek be az idegenforgalom vérkeringé­sébe. Ma már az ország túlzsú­folt területeiről a látogatók, turisták egyre szívesebben jönnek Nógrádba. Ezt mu­tatja, hogy 1986-ban mintegy 74 ezer turista vette igénybe szálláshelyeinket — 20 szá­zalékkal többen mint.öt év­vel korábban. A szocialista országokból érkezők száma megháromszorozódott ebben az időszakban, s egyre gyak­rabban találkozunk üdülőink­ben nyugati vendégekkel is. — Mi vonzza az idegeneket Nógrádba? — A rendkívül változatos táj, a hegyek, erdők szépsé­ge, várak, munkásmozgalmi emlékek, hagyományok, az élő folklór gazdagsága. Ki­rándulásra, aktív pihenésre, a szabad idő tartalmas eltöl­tésére igen kedvezőek az adottságok. Bár Nógrád fel­színi vizekben szegény, az Ipoly és Zagyva folyókon kí­vül pihenésre, sportolásra al­kalmas tavak festői környe­zettel várják a turistákat. —- Megyénk értékekben, látnivalókban ugyanakkor rendkívül gazdag. Történelmi emlékeink sorában 10 mű­emlék várrom kínál érdekes látnivalókat. Több mint 200 műemléket, műemlék jellegű és városképi szempontból vé­dett épületcsoportot tartunk számon. A természetvédelmi területek száma meghaladja a 70-et. Ezek feltárása, szak­mai gondozása nehéz, körül­tekintő munkát igényel. Legjobb példa erre Holló­kő, a néprajzi-műemléki szempontból európai hírű községünk. Itt a jellegzetes népi építészeti alkotások, a régi palóc falu, gyönyörű tá­ji környezetben látható. A várat is magábafoglaló tel­jes körű bemutatás azonban még további ráfordításokat kíván. A látogatók nem is tudják, hogyha Ipolytarnó- con a földtörténeti és ős­lénytani leletek között — szakszerű idegenvezetést hallgatva — sétálnak, ezt mintegy 10 éves előkészítés eredményeként tehetik, s ugyanez vonatkozik a bán- ki üdülőkörzetre, a pásztói műemlékegyüttesre is. — Köztudott, hogy a taná­csok pénzügyi lehetőségei a következő években jelentősen csökkennek. Hogyan érinti ez az idegenforgalmat? — A közkiadások mérsék­lése számunkra várhatóan azt jelenti, hogy fejleszté­sekre, az elkövetkezendő két- három évben, állami támo­gatásból és szabályozott be­vételekből a tervezettnek megközelítőleg a felét for­díthatjuk. Feladatainkat te­hát újra kell rangsorolni. Ügy gondolom, a VII. öt­éves terv prioritásait így is meg kell tartani. Feladatunk a lakossági infrastruktúra feszültségeinek feloldása, Ez összefügg idegenforgalmi cél­jainkkal is. Nem tartanám jónak, ha ez irányú tervezett célkitűzéseinket nagymérték­ben megváltoztatnánk. Me­gyénk gazdasági fejlődése, a foglalkoztatottság biztosítása, a lakosság életkörülményei fejlesztése szempontjából fontos feltétel megteremté­séről mondanánk le. Hiszen az idegenforgalomra fordí­tott eszközök gyorsan hasz­nosulnak és újabb lehetősé­get teremtünk a továbblé­péshez. Ezért mindent meg kell tenni, hogy új források feltárásával, az együttműkö­dés szélesítésével, a tanácsi támogatások legcélszerűbb felhasználásával ne távolod­junk el jelentősen korábbi elhatározásainktól. Hosszabb távú érdekeink­kel összhangban vállalnunk kell vitákat, ellentmondáso­kat is. Miért építünk tenisz­pályát, miért bővítünk, fej­lesztünk strandfürdőt, sport­pályákat, amikor egy-egy te­lepülésen nincs megfelelő színvonalú úthálózat, vagy egyes térségekben egészsé­ges, iható víz, vagy a ter­vezettől kevesebb bérlakás épül? Ezeknek az idegen- forgalmi hasznosítású léte­sítményeknek nagy többsége gazdálkodó szervek vállalko­zása révén, vagy magánerő bevonásával valósul meg, s a területi idegenforgalmi bi­zottságok is támogatják. Ha nem építenénk meg a léte­sítményeket, e forrásokat más megyékben használnák fel. A .legfontosabb azonban, hogy korszerűsítés nélkül az idegenforgalmi szállásférőhe­lyek és vendéglátóhelyek megfelelő kihasználtsága el­marad. Azaz a beruházott eszközök nem térülnének meg. — Kérem, szóljon néhány szót a szálláslehetőségek alaku­lásáról! — Az idegenforgalom fel­tételei — köztük a szállás- lehetőségek — is jelentősen gazdagodtak a közelmúlt­ban. Napjainkban állandó és ideiglenes üzemelés mel­lett 6 szálloda, 4 turista- ház, 6 nyaralóház-együttes, 7 panzió, 5 kemping, 221 fizetővendéglátó-hely, 2 magánpanzió vehető igény­be. Egyszerre több mint 3300 embernek tudunk szál­láshelyet biztosítani, a sá­torral érkezőket nem is számolva. Sok ez vagy ke­vés? Nézőpont kérdése. De az bizonyos, hogy az ide­genforgalmi főszezonban szállodai férőhelyekből lé­nyegesen többre lenne szük­ség. A hiányt a kollégiu­mok, kisegítő szálláshelyek, például az oktatási-tovább­képzési központok haszno­sításával igyekeznek pótol­ni az idegenforgalmi szer­vezetek. A megyénkbe láto­gatók átlagos lehetőségei­nek, igényeinek megfelelő olcsó, egyszerű, kulturált létesítmények kialakítását ösztönözzük. — A téma érzékenyebb olda­la : milyen programok várják a turistákat Nógrádban? — A kínálat jóval gazda­gabb, mint amelyekkel ma élünk. A kirándulási, túrá- zási lehetőségek közismer­tek. A sportolás feltételei is egyre gazdagodnak, de egyelőre szerény a propa­gandájuk. A természetes vi­zek, víztározók horgászásra nyújtanak alkalmat. A szál­láshelyek, üdülőhelyek mel­lett is egyre-másra épülnek a sportpályák. Ma már a szálláshely egymagában, ki­egészítő szolgáltatások nél­kül nem jelent igazán ide­genforgalmi vonzerőt. Lát­ványosan fejlődnek a téli sportolási lehetőségek, ame­lyekhez a megyében kedve­zőek az adottságok. Salgó­tarján környékén hét sífel­vonó várja a téli sport ked­velőit, de hasonlóak a ter­vek a Mátra és Börzsöny területén is. A hozzánk érkezők olyan új vonzású helységnevekkel, ismerkedtek meg a kö­zelmúltban, mint Szi- rák, Szorospatak, Sal- góbánya, Eresztvény, Pa­lotáshalom. Tartalmas prog­ramot kínál a megye kilenc múzeuma, kiállítóhelyei. Kö­zöttük nincs két egyforma. A programok közül nem hagyható ki a hollókői Pa­lóc szőttes folklórtalálkozó, a bánki víziszínpad nyári kulturális rendezvénysoro­zata, a salgótarjáni tavaszi tárlat, a nemzetközi dixi- land találkozó. — Megfelelően fejlődik-e me­gyénk idegenforgalmi propa­gandája? — Sajnos, nem mondhat­juk, hogy megyénk látni­valói, idegenforgalmi érté­kei országszerte ismertek lennének, nem is beszélve a külföldi turisták informá­lásáról. Ennek okát elsősor­ban abban kell keresni, hogy az idegenforgalmi szer­vek a sajátos érdekeikből és eszközeikből adódóan külön- külön próbálják a feladatot megoldani. Közös ismeret- terjesztő kiadványra, propa­gandára feltétlenül szükség van, és természetesen egy átgondolt, célirányos ter­jesztésre. El kell érnünk, hogy az idegenforgalmi szer­vezetek mellett viseljék a költségeket azok a szervek is, amelyek közvetve érde­keltek a turizmus növeke­désében, mint például a kereskedelmi, vendéglátó­szervek, kulturális intéz­mények. A megyei tanács továbbra is finanszírozza, támogatja az ismertető­propagandát: kezdeményezi megyénket bemutató filmek, kiadványok készítését. — Hogyan alakulnak me­gyénkben az idegenforgalmi szolgáltatások? — Ezen a téren dina­mikus fejlődésről számol­hatok be. Az idegenforgal­mi szolgáltatások javulását az ide érkező, s az itt élő állampolgárok egyaránt ér­zékelhetik. Alapvető, hogy az utazási irodák ma már kulturált kiszolgálást bizto­sítanak. Megszervezték a szezonban a hét végi nyitva tartást, javultak a valuta- váltás feltételei. — Milyen irányban halad to­vább Nógrád idegenforgalma? — Megyénk idegenforgal­mi fejlesztésére a megyei tanács megbízása alapján, a Belkereskedelmi Kutató In­tézet hosszú távú koncep­ciót dolgozott ki. Novem­berben a megyei tanács tes­tületé a javaslatot megvitat­ja. A dokumentumokat ter­mészetesen véleményezésre elküldtük a helyi tanácsok, szakigazgatási szervek, tár­sadalmi szervezetek, intéz­mények országos szervek részére, hogy megismerjük véleményüket. A mai gazdasági, társa­dalmi változásokkal össz­hangban az idegenforgalom feltételeinek javítása érde­kében egyrészt az állami irányításnak kell elemeznie a jelenlegi helyzet ellent­mondásait, megszervezni a szerkezetalakítás szükséges változásait, másrészt az ide­genforgalom szervezeteinek együttműködésében, hatéko­nyabb működtetésében kell új lehetőségeket, tartaléko­kat nyernünk. Mutatós jel­szavak hangoztatása he­lyett közös érdekek alapján kell kezdeményezni, szer­vezni, fejleszteni! Nógrád az ország egyik legkisebb megyéje. Idegen- forgalmunktól mégis na­gyobb teljesítményt várunk, remélünk. Bizonyos, hogy sajátos idegenforgalmi vonz­erőnk kihasználásában szer­vezett, jó munkával nehe­zebb, bonyolultabb feltéte­lek között is biztosítható a fejlődés — fejezte be a be­szélgetést Havas Ferenc. M. Sz. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom