Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-19 / 246. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelt! Zenés műsor. 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.20: Hogy tetszik lenni? 9.00: A hét zeneműve. Beethoven: Esz-dúr zongoraverseny 9.30: A hét költője: Szabó Lőrinc. 9.40: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék 10.35: Verbunkosok, nóták 11.00: A munka történetéből. — A pásztorkodás. 11.20: A Könnyűipari Minisz­térium Bartók kórusa énekel. 11.34: A szovjet kultúra hónapja 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: Utak, ösvények 13.00: Klasszikusok délidőben 14.05: Műsorismertetés 14.10: A XIX. század költői. 14.30: Barlay Zsuzsa operett- íelvételeiből 14.55: Édes anyanyelvűnk 15.00: Irodalmi évforduló- naptár 15.30: Kóruspódium 16.05: Utazás — zöldségor­szágba 17.00: Eco-mix 17.30: Találkozás Ferencsik Jánossal 18.16: Hol volt, hol nem volt. .. 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15: Hívja a 388-378-as tele­fonszámot. — Vendég: Várkonyi Péter kül­ügyminiszter 20.15: Bemer Adám verbunkosaiból 20.30: A szovjet kultúra hónapja 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: A Kodály vonósnégyes Brahms-hangversenye 23.30: Balettzene operákból 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után. . . PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Népdalcsokor 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben 10.00: Válaszolunk hall­gatóinknak 10.45: Láttuk, hallottuk 11.25: Világújság 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: Indulók, táncok fúvós- zenekarra 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Mészáros Tivadar népi zenekara játszik 12.58: Műsorismertetés 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig. . . Közben: 15.05: Reklám 16.05: Hangos képrejtvény 16.58: Műsorismertetés 17.05: Külföldi slágerek 17.30: ötödik sebesség 18.30: Tipp-topp parádé 19.05: Szvorák Katalin és a Téka-együttes felvé­teleiből 19.30: Sportvilág 20.00: Reklám 20.05: Rockújság 21.05: Érzelmek iskolája. 21.35: Sanzonpódium. 22.00: Színházi kívánság- műsor 23.20: Varázsos hangok — varázsos dallamok 0.15: Éjfél után. . . MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30: és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítások. információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrád me­gyéből. — 17.30: Műsorismer­tetés. Hírek, időjárás. — 17.35: Hétről hétre, hétfőn este. Ze­nés magazin. Telefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Horváth Kálmán. El szeretném monda­ni. Gyarmati Béla jegyzete. Közben: 18.00—18.15: Észak­magyarországi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelő­zetes. BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 16.55: Hírek 17.00: iránytű — katonák műsora (FF) 17.55: A számítógépes tomog­ráfiáról — kisfilm 18.15: A rendőrség nyomoz 18.20: Esti mese 18.30: Tévéfórum 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Az utód. — tévéfilm. l. rész 21.05: időszerű téma 21.30: Az utolsó nagy kaland 23.05: Hírek 2. MŰSOR: 16.20: Hírek 16.25: Iskolatévé (FF) 16.55: Ragadozók a Pireneusi­félszigeten 17.20: A 21. emelet adása. 17.40: Verebek a bokorban 18.25: Telesport 18.30: A hét eseményei magyar nyelven 19.00: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tévéhíradó 20.00: Mézeskalács-készítők 20.30: Sporttükör 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Az átalakítás törvénye MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Tex és a mélység ura 04). Színes, szinkronizált olasz western. — Kamara: Lövö’cö- zés (14). Színes japán bűnügyi film. — Video: Shantungi b. n- diták. Színes hongkongi törté­nelmi kalandfilm. — Kohász: A szenvedély hatalma (18). Szí­nes holland film. — Zagyva- pálfalva: Rázós futam. Színes, szinkronizált új-zélandi ka­landfilm. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6-tól: Napló szerelmeimnek I—II. (14). Színes magyar film. — iskolamozi: Szépleányok. — Mikszáth-sorozat: Különös há­zasság. Magyar film. — Pász­tói Mátra: Vissza a jövőbe. Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus kalandfilm. Kite 8-tól: Első feleségem (14). Szí­nes ausztrál filmdráma. — Bá- tonyterenyei Petőfi: Hóbonos népség II. — Színes botswanai lilmvigjáték. — — Kisterenyei Petőfi: Élni és meghalni Los Angelesben (16). Színes, szink­ronizált amerikai bűnügyi film. — Szécsényi Rákóczi: Biztos halál (14). Színes ja­pán kalandfilm. — Karancs- lapujtő: Az én kis falum. Szí­nes. szinkronizált csehszlovák filmvigjáték. — Érsekvadkert: Rázós futam (14). Színes, szinkronizált új-zélandi kaland­film. — Jobbágyi Cinkosok. Színes szovjet film. — Nagy- lóc, iskolamozi: Rigócsör ki­rályfi. MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN — József Attila Művelődési Központ: Két kiállítást 4s lát­hatnak az intézmény látoga­tói. Az üvegcsarnokban a me­gyénkben élő alkotó kedvű nyugdíjasok munkáit, a klub­ban pedig Kassák-mű veket. — Beszterce-ltkutelepi klub: A társalgó mai ajánlata 15 órára szól: filmvetítés, játék, olvasás és zenehallgatás sze­repel kínálatában. BATONYTERENYE — Népkerti művelődési ház: Radics István festőművész tűz­zománc alkotásait nézhetik meg október 24-ig. SZÉCSÉNY — II. Rákóczi Ferenc Műve­lődési Központ: A császár csa­logánya címmel a Magyar Cirkusz és Varieté műsorát láthatják 16 órától az intéz­ményben. BALASSAGYARMAT Rózsavölgyi Márk Zene­iskola: Növendékek hangverse­nyét hallhatják az. érdeklődó v 17 órakor. Szabó Vladimír festőművész kiállítását a hét végén is sokan tekintették meg a sziráki Kastély Galériában. —RT— TELEXEN ÉRKEZETT. Békéscsabaiak játsszák Új Zrínyiász Mikszáth Kálmán zseniális ötletét és remekbe szabott regényét, az Üj Zrínyiászt dramatizálta a Békés megyei Jókai Színház felkérésére Szentmihályi Szabó Péter, és irt (mondhatni) modern son­gokat hozzá Victor Máté. A muzsikus a békéscsabai szín­házban (is) háziszerzőnek számít, hiszen ugyanő írta a pár éve Budapesten is nagy sikerrel játszott Cyrano-mu- sical zenéjét. A színház fő­rendezője Rencz Antal je­gyezte ezt a Cyranót rende­zőként, miként az Üj Zrínyi­ászt is, mely október 22-én Salgótarjánban a József At­tila Művelődési Központban színpadra kerül. Kétségtelen, nagy vállalko­zás az Üj Zrínyiászból zenés komédiát írni, mi több: ál­történelmi játékot, ahogyan a színlap arról tájékoztat. Persze, ez az „áltörténelmi- ség”, nem is igaz egészen, hiszen mai nap is felette ta­nulságos az, hogy az „iste­ni tévedésből” feltámadt Zrí­nyi Miklós és katonái miként válnak groteszk tükrévé egy csak a pénzre, vagyonra, üz­letre, rangkórságra és kor­rupcióra épülő világnak? Miként vetítik élőnkbe a há­romszáz év előtti (legalábbis a tudatunkban) erkölcsösebb világ eszményeinek ütközé­seit az újjal, hogyan csetle- nek-botlanak ezek a „hősök” a másféle vitézkedéseket el­váró közegben, az elmúlt századvég éveiben? Mikszáth félreérthetetlen szándékkal írta meg regé­nyét, és szabadjára engedve mesélő kedvét vitte az olva­sót fantasztikus tájakra, helyzetekbe, ahol és ame­lyekben a íeltámadottak gon­dolataival is megismerked­hetünk. De hogyan lehet mindezt színpadra transzpo­nálni? Van-e lehetőség, hogy a Nagy Szatíra színjáték for­májában is „feltámadjon”? A kérdést majd az előadás dönti el, mindenesetre a nyári, gyulai várszínházi elő­bemutató és a békéscsabai évadkezdő premier biztató sikert hozott. (A nyáron a bánki vízi színpadon is ját­szották. — a szerk.) A hangulat, amely ezt a furcsa történetet körüllengi, már a kitűnően szervezett „feltámadásnál” jelen van, hogy később csak fokozód­jon, és a zárójelenetekkel el­jusson odáig: az Üj Zrínyi­ász a mostani századvég kö­zönségének is nyújt okulni- valót, felhívást az ellen, ami egy évszázad alatt sem vál­tozott, hiszen az, hogy pénz, vagyon, üzlet, rangkórság, korrupció — még nem ke­rültek ad acta. Az Üj Zrínyiász főszere­pet, Zrínyi Miklóst Kincses Károly alakítja, vitézlő ka­tonái között kapott szerepe­ket Ardeleán László (Alapi Gáspár), Dávid Sándor (Ju- ranics Lőrinc), Mester Lász­ló (Radován deák). Morvay Pálma alakítja a szép és csalfa Bobomét; ott talál­hatjuk még a névsorban Da- riday Róbertét, Gálfy Lász­lót, Beratin Gábort, Gyur- csek Sándort és Lengyel Ist­vánt. Sass Ervin Radics István tűzzománc képei Radics István festőművész tűzzománc-kiállítását ren­dezte meg a bátonyterenyei körzeti művelődési ház igaz­gatósága Kisterenyén, a Nép­kert 9. szám alatt. A tárlat a rendelkezésre álló belső teret ezekben a hetekben, ok­tóber 24-ig vonzóvá és szí­nessé teszi, a művek elhelye­zése koncepciózus, azaz íze­lítőt ad a művész aktuális törekvéseiből, ha nem is tö­rekedhet teljességre. Mindez a rendezőket di­cséri, miként az a művész­közönség találkozó is, ame­lyet korábban a megnyitást követően szerveztek. A ki­állításon tizenkét tűzzománc kép, valamint egy terv lát­ható. Radics István, aki tanár­ként is közismert alakja Nóg­rád megye kulturális életé­nek — 1980-ig negyedszáza­don át megyei rajzszakfel­ügyelőként tevékenykedett —, szervezte a nemzetközi gyer- mekrajzpályázatokon való megyei jelenlétet, tanítványai Japánban, Indiában, Kubá­ban és másutt elismerő ok­leveleket és érmeket szerez­tek, csaknem két évtizede ké­szít tűzzománc képeket. Első nemzetközi sikereit is a tűzzománcnak köszön­heti, 1975-ben, Frankfurt am Mainban, 1978-ban Prágában állított ki tűzzománc képeket, szerepelt a Pesti Vigadó ga­lériájában rendezett orszá­gos zománcművészeti kiál­lításon és másutt. Zománcfalai Nógrádban és a megye határain kívül több helységben megtalálhatók. Közülük kiemelkedik az a 18 négyzetméteres zománcfal, amelyet szülőfaluja, Nógrád- megyer körzeti általános is­kolája számára készített tár­sadalmi munkában 1978-ban. Ennek tervét a mostani ki­állításon is megtekinthetik az érdeklődők. De ott vannak tűzzomán­cai a nógrádgárdonyi tüdő­szanatóriumban, a mátra- szelei könyvtáriján, Salgó­tarjánban a Nógrádi Szén­bányáknál, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár­ban, az MSZMP Nógrád Me­gyei Bizottsága Oktatási Igaz­gatóságán, a kisterenyei Vá­ci Mihály Gimnáziumban és az áfésznél, a hatvan—nagy­gombosi tangazdaságban is. A salgótarjáni tűzhelygyár igazgatósága és dolgozói te­vékenyen segítik munkáját. Jelenleg franciaországi nemzetközi kiállításra ké­szül. Limogesban, amely vá­ros a középkorban például ékszerzománcairól volt híres, 1988 júliusában rendezik meg a kilencedik nemzet­közi zománcbiennálét, ezen Radics István művei is sze­repelnek. Elkészült s a jelen tárlaton is látható a művész két tűzzománc képe, amely a salgótarjáni oktatási igazga­tóság belső tereit díszíti majd. A Gyümölcsszedő és a Ha­lász mintegy összefoglalását adja művészi elképzeléseinek, harmóniateremtő szándéká­nak e műfajon belül is. E két műben is megragad a nyugalom, az életöröm iránt vonzódó művész érett stí­lusa, a szemléletben és az eszközök használatában egya­ránt megvalósuló harmónia. A két figura a humanitás, az emberi lét köznapi és át­tételes kifejeződése, a világ­hoz való konszolidált viszony manifesztuma, az értelem és érzelem ritka egyensúlyának kifejeződése. A kiállítás további művei, köztük a magyar közép­korba visszanyúló Várőrség, az Élei, a Pásztorünnep, a Béke, a Matyóritmus, az Okos szüzek, a Vidróczki stb. ugyancsak meggyőzően vallanak a művész forma­világának nyitottságáról, ér­zékenységéről és a gondolati sokrétűségről. Tartalmilag el­sősorban a nógrádi tájhoz, szűkebb hazájához és az itt éiő emberekhez kötődik, munkásságában szeretne mind többet megőrizni a tör­ténelmi múltból a tanúság­tétel jegyében. Nagy színsíkokra osztott képeinek felületein selymes ragyogással, azonnal áttekint­hető formakinccsel találko­zik a látogató, aki a helyi hagyományvilágból vett mo­tívumokat is magáénak érez­heti. Ezek a tűzzománc képek is őrzik a jelenben élő múl­tat, a folytonosan átrétegző­dő emlékeket éppen úgy, mi­ként a közösségvállalás, a szeretet szemérmes, ám min­dig nyilvánvaló jelenlétének tanúságait. Időálló nemes anyaggal dolgozik. Tűzzománc képeiben tartalmilag elsősorban a ter­mészettel, a történelemmel és az emberekkel való benső­séges kapcsolat s ennek él­ményszerű közvetítése ér­demli meg a komoly figyel­met. T. E. Restaurálás — módon Rómában a savas esőtől megtámadott építményeket •olyan bevonattal igyekeznek „meggyógyítani”, amelyeket az ókorban használtak. En­nek receptje már id. Plini- us (i. sz. 61—114) Naturális história című művében is előfordul. Eszerint közönsé­ges meszet összekevernek so­vány tehéntejjel, s a kelet­kező pépet egyenletesen a márványfelületre juttatják. Ez a bevonat, amely megvé­di a márványt a korróziótól és az időjárás viszontagsá­gaitól, csaknem átlátszó és egyenletes színű, nem tá­madja meg az alapanyagot, s bármikor eltávolítható vagy megújítható. A rómaiak szívesen alkal­mazták ezt az eljárást. Több olyan oszlopon, amelyeket az utóbbi évek restaurálási munkálatai során — sok év­század óta először — ala­posan megvizsgáltak, tucat­nyi ilyen bevonatot talál­tak, alatta a márvány ugyanolyan ép volt, mint kétezer évvel ezelőtt. Évfordulók az emlékezés jegyében Vetélkedő a Szovjet­unióról A pásztói Mátraaljai Álla­mi Gazdaság tanácskozóter­mében rendezték meg szom­baton a mezőgazdaságban dolgozó szocialista brigádok és más kollektívák szellemi vetélkedőjének megyei dön­tőjét a nagy októberi szo­cialista forradalom, vala­mint Nógrád és Kemerovo megye barátságának té­makörében. A rendező szer­vek — MEDOSZ megyebi­zottsága, TESZÖV és a Mát­raaljai Állami Gazdaság — a vetélkedő ötletét a pásztói állami gazdaság korábbi munka verseny-felhívásá­ból merítették, amely egy­részt a NOSZF 70. évfordu­lójára, másrészt a két test­vérmegye kapcsolatainak 20 éves fennállására szüle­tett. A szellemi erőpróba áp­rilisban közzétett felhívásá­ra hatvan kollektíva jelent­kezett. Ezzel elégedettek a meghirdetők, hiszen ez a szám csaknem a felét jelen­ti a munkaversenyben részt­vevőknek. Ez utóbbiban — megyénk mintegy 500 mező- gazdasági brigádja közül — 110-en vesznek részt. A helyi vállalati és terü­leti megmérettetések után a megyei döntőn kilenc csapat versenyzett (a tizedik részt­vevő, a szécsényi tsz csapa­ta távol maradt). Két-két közösség képviselte a meg­hirdető és vendéglátó MÁG-ot, valamint a Szécsé­nyi Mezőgazdasági Szakmun­kásképző és Szakközépisko­lát, egy-egy csapat az Ipoly vidéki Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaságot, a Rét­sági Ipolymenti Vízgazdál­kodási és Talajvédelmi Tár­sulatot, a palotási és a ce- redi termelőszövetkezetet. A vetélkedő kérdéseit — amelyek a Szovjetunió tör­ténetével, gazdasági és kul­turális életével, megyénk ke- merovói kapcsolataival fog­lakoztak — Kiss Jánosnak, a MEDOSZ megyebizottsága politikai főmunkatársának: a vezetésével állították ösz- sze. A bírálóbizottság érté­kelése szerint — elnöke Szerdahelyi Mihály, a MEDOSZ-központ politikai főmunkatársa volt — a ver­senyzők megfelelő felkészült­ségről tettek tanúbizonysá­got, a jövőben azonban mindenképpen nagyobb fi­gyelmet és több időt kell fordítani az emberek műve­lődésére. Ebben fontos sze­rep jut a gazdasági vezetők­nek, akik számára nem le­het közömbös, milyen mű­veltségű, felkészültségű em­berekkel teljesítik a termelés, a gazdálkodás feladatait. A megyei vetélkedőt a ba­lassagyarmati erdészek nyer­ték; díjuk 5 napos berlini utazás, repülőgéppel. A rét­sági „vizesek” másodikok let­tek, s 5 napot tölthetnek Kijevben. A pásztói állami gazdaság egyik csapata há­romnapos krakkói utat szer­zett, míg a negyedikként végzett Magyarnándori Álla­mi Gazdaság kollektívája négy darab házaspárnak szóló beutalót kapott Buda­pestre, egyhetes időtartam­ra. A többi vetélkedőt könyv- utalvánnyal jutalmazták. A csapatok Morvay Pálma és Kincses Károly az Cj Zrínyiászban Fotó: Gál Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom