Nógrád, 1987. október (43. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-19 / 246. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... Akiről beszélnek Tisztelet az éveknek ■jp-p várható 3rlC I eseményei Héttőn a pásztói tanács végrehajtó bizottsága — a többi között — a lakásépítések minősítéséről és a szavatossági kötelezettségek teljesítéséről hallgat meg tájékoztatót. Kedden az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága összegzi a szakmunkásképzés és utánpótlás-nevelés feladatait; Szász Endre festőművész tárlatát nyitják meg a sziráki Kastély Szállóban. Szerdán „Energiagazdálkodás — minőség” címmel Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes tart előadást a salgótarjáni Technika Házában; a HNF salgótarjáni elnökségének ülésén a városkörzeti bizottságok munkájáról lesz szó. Csütörtökön a KISZ megyei bizottsága a testület irányító munkájáról tárgyal; Mihályfi Mária festőművész alkotásait állítják ki a Képcsarnok salgótarjáni bemutatótermében. Pénteken a fogyasztók megyei tanácsának elnöksége a gazdasági és társadalmi szervekkel való együttműködését értékeli. Szombaton kommunista műszak lesz a salgótarjáni síküveggyárban és a Nógrádi Szénbányáknál. Félmilliónál több lakbértartozás Téves felfogások hátralékban Pásztó, Baross Gábor utca 40. Apró, régi típusú palóc ház. Itt él, most már csak egyik parányi szobájába szorulva Huszár Ángyéi, megyénk — tudtunkkal — legidősebb embere. Vasárnap ünnepelte 101-ik születésnapját. Angyé.1 néni megromlott egészségi állapota miatt ágyban tölti a napjait. Két esztendeje, hogy nem ura teljesen lábának, kezének, akaratának, gondolatainak. Idősebb leánya hat esztendeje halt meg, így a kisebbik — a tizenegy éve özvegy — Rusznyák Lajosné ápolja. Budapestről tette át ide a székhelyét, átérezvén felelősségét, hogy gondoskodnia kell az édesanyjáról, ö az, aki az idős asszonyt mozgatja, eteti, fürdeti, ő az, aki mesékkel, történetekkel szórakoztatja. Mint, amikor megfordul a kocka — a lányból anya lett, s gyermek az anyából. A 101 esztendős néni életének főbb epizódjait leánya meséli el. Huszár Ángyéi Sírokon született, mezőgazdasági cselédek gyermekeként. Négyen voltak testvérek: három leány és egy fiú. A század elején a család a Pásztó melletti, de Mátraszőlőshöz tartozó pusztára, a Tepkére költözött. Itt szövődött szerelem Huszár Ángyéi és egy módosabb családból való Egy-egy adatbankban esetenként több százmillió vagy -milliárd adatpt(tárol- nak. Hogyan lehet ezt az óriási adattömeget kézben tartani, közülük szükség esetén a megfelelőt gyorsan előkeresni? Magnótekercseinken a zeneszámok általában olyan sorrendben sorakoznak, amilyenben felvételükre módunk nyílt. Ilyenkor egy-egy zeneszám megkeresését a szalag elején kezdjük, s bármelyikhez csak az előttük levők után férhetünk hozzá. Egyszerűsége és viszonylagos olcsósága miatt ezt az ún. soros szervezési és elérési módot a számítógépes adat- feldolgozásban is gyakran alkalmazzák. Ott az adatokat a magnószalaghoz hasonló mágnesszalagon tárolják, s felírásuk és beolvasásuk is hasonlít a magnófelvételekéhez, illetőleg a felvételek visszajátszásához. A mágnesszalagokon centiméterenként 200—600 betűt, számot vagy egyéb írásjelet tárolhatunk, természetesen a számítógép számára értelmezhető formában, egy szokványos tekercsre pedig mintegy 15— 20 millió jelet rögzíthetünk. Az adatbankban az adatok összegyűjtéséről, kezeléséről és védelméről az adatbázis-kezelő rendszer — megfelelő számítógép és program — gondoskodik. Az adatokat általában egy helyen tárolják (például a pénzügyi adatbankéit a pénzintézet központjában), de rájuk több helyen is szükség lehet. Ezért az adatbankot és a kérdezőhelyeket (például a kerületi fiókokat) postai telefon- kábelekkel kötik össze. így az adatbank szolgáltatásai nincsenek helyhez kötve, s azokat viszonylag nem drága adatvégállomások üzembe állításával több felhasználó — sokszor egyidejűleg is — igénybe veheti. A felhasználók párbeszédet is folytathatnak a számítógéppel különleges televíziós képernyővel ösz- szekapcsolt írógépek révén: ilyenkor a kérdést (a feladatot) írógépen teszik fel, s a kérdésekre a válasz a képernyőn jelenik meg. pásztói legény között. Hat évig tartó kapcsolatukból — a már említett — két leány született, mégsem lehettek örökre egymáséi. Századunk első évtizedének fordulóján vagyunk, erősek a társadalmi korlátok és kötelékek. A leányanyának — irodalmi művek, filmek sokasága szól erről — nem .ehetett könnyű a sorsa. MegszMták, megbélyegezték, de nem adta meg magát. Gondját viselte csonka családjának, sütött“ főzött, mosott a gyerekekre, a ház körül zöldséget, gyümölcsöt termesztett. — Azelőtt nem adatott meg édesanyámnak, nekünk a jólét — emlékezik Rusznyák Lajosné. — De mindig tett annyit, hogy ne szoruljunk másokra. Nem is szeret ma sem elfogadni semmit. A helyi tanács és szak- szervezeti bizottság, az öregek napközi otthonának képviselői tavaly és az idén is ajándékkosárral, pár száz forinttal kedveskedtek neki. Üttörők műsort adtak. A kosár tele van finomsággal, likőrrel, édességgel. — Édesanyám nagyon szereti az édeset. Hosszú életének talán egyik titka ez. Szokása, hogy gyakran eszik és keveset. Meg nyugodt természetű, soha nem volt ideges. Nemrégiben jártak nálunk az orvosok, akik felkeresik országszerte az ilyen Negyedik éve, hogy tavasszal és ősszel hasznos- hulladék-gyűjtési akciót szervez Taron a helyi népfront, az iskola úttörőcsapata és a községi tanács. Az idei őszi akció szombaton volt, amikor a házak udvarairól öt teherautó vas- és fémhulladékot gyűjtöttek össze társadalmi munkában, és szállították a pásztói MÉH-telepre. Az e hét végi gyűjtéssel együtt az idén már 150 mázsa vas- és fémhulladék került ki Tarról. időskorúakat, és azt mondták, hogy rendkívül jó a szíve. Ángyéi néni néz kifelé az ablakon. Rezzenéstelen arccal, érzelmek nélkül. Vajon mire gondolhat? S, gondol-e egyáltalán? — Két éve egy hónapig kórházban volt. Valami történhetett az agyában, mert utána sokáig állandóan zso- lozmázott, összevissza beszélt, elfelejtett dolgokat. Azóta tehetetlen. Egyébként nagyon szeret aludni, és jól aiszik. Azt is nagyon szereti, na beszélnek hozzá, de ő nem mond semmit. Meg is szoktam jegye mi: édesanyám, magát ha négyfelé vágnák, akkor se szólna. . . Rendkívül jó természete van. Rusznyák Lajosné fia Katowicében kohómérnök, lengyel honban az unoka is. Terheit könnyíti egy ideje a Pásztói Városi Tanács: amikor havonta 4—5 napot otthonában, Budapesten tölt, akkor az őt helyettesítő asszonynak fizetnek a szolgálatért. A községet ugyanis eredményei is kötelezik, hiszen tavaly az egy lakosra jutó hasznoshulladék-gyűjtés- ben a megye települései között az első helyet szerezték meg. A legutóbbi gyűjtésért kapott pénzből az úttörők video- és számítás- technikai eszközöket vásároltak, míg a tervek szerint a mostani akció nyereségéből az úttörők jövő nyári táborozását támogatják majd. Laboratóriumi villámok A villámkutatás „atyja”, Franklin Benjámin számára még csak távoli ködös lehetőség volt a mesterséges villámok előállítása a 18. század közepén. Napjaink kutatói viszont már tetszésük szerint hozhatnak létre mesterséges villámcsapásokat laboratóriumaikban, hogy kifürkésszék és hasznosítsák a természet törvényszerűségeit, erőit. A mesterséges villámok előállítására kétféle berendezést használnak: lökőfeszültség-generátorokat és lökőáram-generátorokat. Az elsőnél a gömbszikraközök- kel lökésszerűen feltöltött kondenzátorokat sorba kapcsolva, százmilliomod másodperces időtartamra több millió voltos feszültséget állítanak elő. Ilyen feszültséggel több méter hosszú szikrakisüléseket lehet létrehozni a levegőben. A lökőáram-generátorokkal viszont rövid időtartamú áramlökések produkálhatok. Ehhez nagyszámú, párhuzamosan kapcsolt, feltöltött kondenzátort használnak, amelyeket gyújtó szikraközön át kisütnek a vizsgált tárgyra. Eközben néhány tízmilliomod másodperces időtartamra több százezer amperes áramlökés keletkezik. A lökőfeszültség- és lökőáram-generátorokkal laboratóriumi modellkísérleteket végezhetnek, e berendezésekkel a villámokat utánzó hatalmas villamos kisüléseket tudnak létrehozni. így például következtetéseket lehet levonni arra vonatkozóan, hogy miként fog viselkedni egy majdani nagyfeszültségű elektromos távvezeték a természeti erők tom- bolása közepette. Újításból milliók , Változatlanul élénk az újítási kedv a Salgótarjáni Ötvözetgyárban. Az elmúlt kilenc hónapban 52 ötletet vetettek papírra az új iránt érdeklődő dolgozók, s az egyszemélyi elbírálók 23-at' ajánlottak elfogadásra. Közülük 15 javaslatot már a gyakorlatban is alkalmaznak. Három találmányt is kimunkáltak az idén a szakemberek, szemben a múlt év ugyanezen időszakával, amikor nem volt szabadalom az ötvözetgyárban. Az újítások gazdasági eredménye hasonló a tavalyihoz, s 6 millió forintra tehető. Az ötletgazdák is jól jártak, hiszen részükre a múlt évinél jelentősebb összegű újítási díjat fizettek ki, amely meghaladta az 500 ezer forintot. Közhelynek tűnik a megállapítás, de igaz. Nyomon követhető szinte minden esetben, hogy a tartozások meg nem fizetése, a hátralékok keletkezése az állam- polgári fegyelem lazulásával hozható összefüggésbe. A köztartozások kiegyenlítésének elodázásakor többször elhangzik a mulasztók részéről az a könnyedén odavetett kijelentés: Inkább tartozzam az államnak, mint másnak. Ezt erősíti meg Fiikor Ferenc, a Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat házkeze- lőségi osztályának vezetője. — A lakók szempontjából az utolsó fizetési kötelezettségek közé tartozik a lakbér. Ezt magasan megelőzi az áruvásárlási kölcsön részleteinek havi törlesztése. Mert ha valaki ezt nem fizeti, az OTP let'ltatja a fizetéséből. Megelőzi a lakbért a gáz- és áramdíj is, mert ha ezzel elmaradnának, kikapcsolják a gázt, az áramot.. . Mindezek ellenére nem tú] borús a kép. Salgótarjánban összesen 6500 bérlemény van, s az úgynevezett bérleményszolgáltatások — idetartozik a lakbéren kívül a beépített bútorok használatáért és a központi tévéantennáért fizetett díj — éves árbevétele 47 millió forint. Idén az első fél évben hozzávetőlegesen 600 ezer forint hátralék gyűlt össze. Természetesen ez az összeg is hiányzik a gazdálkodásból, de összevetve más megyében levő városok hátralékaival, nem mondható soknak. A város, a lakbérek fizetése szempontjából is övezetekre osztható. A nehéz területek közé tartozik: Zagy- vapálfalván a Zöldfa út, a Hősök útja, s ugyanide sorolható még Idegér, a Kővár és Karancs utca, s a Béke-telep. Nehézkes a lakbér beszedése a garzonházban és a szobabérlők házában, igaz itt csak két-há- rom ember a notórius hátralékos, s tőlük gyűlik ösz- sze a 15—20 ezer forintos hiány. — A hátralékosok nagyobb része azokból tevődik ki, akik azért nem fizetnek, mert nem dolgoznak s nincs miből — mondja az osztályvezető. — A kis keresetű munkásoknál és a kisnyugdíjasoknál csak a legritkább esetben történik meg, hogy elmaradnak a lakbérrel. Az is előfordul, hogy valaki azért nem tud fizetni, mert abban a hónapban annyira kiköltekezett, hogy a lakbérre már nem maradt pénze. Megfigyelhető, hogy júliusban több az időlegesen hátralékos. Ezt pedig a nyaralási költségek magyarázzák. A kettes számú házkezelő- ségi körzet a garzonháztól az Idegéren, Karancs utcán, Bajcsy-Zsilinszky úton és a Vásártéren át a Rákóczi út páratlan oldalán a vasúti nagyállomásig terjed. Több mint 1500 lakás tartozik ide, a komfort nélküliektől az összkomfortosig. A legalacsonyabbak a Karancs utcában fizetendő havi 70—80 forintos lakbérek, míg a legmagasabb 1060 forint. A körzetben az utóbbi hónapokban csökkent a hátralék összege: augusztus végén 88 419 forint volt a lakbértartozás. Ez azonban a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva harminc-negyven százalékkal több. A Karancs utcában lakók közül sokan a 70—80 forintos lakbéreket sem fizetik, az itteni bérlők összesen 15 ezer forintos hátralékban vannak, míg az Idegérben és a Be- reczki Máté úton lakók össztartozása 36 ezer forint, összevetve a garzonház kettőszáz lakásával, bizony feltűnő a különbség: a garzonban csupán négy hátralékos van, akiknek együttes tartozása nem éri el a hatezer forintot. A képhez persze az is hozzátartozik, hogy könnyebb egy-egy lépcsőházban a lakbért beszedni, mint a külön álló házakban lakó bérlőktől. Ez azonban nem zárja ki azt a megállapítást, hogy az állampolgári fegyelmezetlenségből, nemtörődömségből adódik zömében a hátralék. Kevés-e vagy sok? — viszonyítás kérdése is lehet. Az IKV-nak azonban az a célja, hogy azt a tartozások behajtásának szigorításával csökkenteni kell. Amihez hozzátartozik az ügyek peresítése, sőt végső esetben a bérleti viszony megszüntetése is. A hátralékok növekedésének ugyanis egyik legnagyobb veszélye az, hogy gyorsan terjedhet az a téves felfogás: No, ha a szomszédom nem fizet lakbért, s nem is költöztetik ki, akkor megtehetem én is! Ezt kell megelőzni. Zsély András Számítógépekkel kívánja segíteni az adó- és más ügyviteli feladatuk végrehajtását a Nógrád Volán. Ennek érdekében megközelítőleg ötmillió forint értékű eszközparkot alakítottak ki központi telepükön Salgótarjánban. —Tácsik Nóra— Sulyok László Adatok bankja A Nógrád Megyei Közlekedési Felügyelet salgótarjáni vizsgálóállomásán szombaton forgalombiztonsági vizsgálatot végeztek a személygépkocsikon. A nap folyamán az ügyeletben lévő kilenc szakember díjmentesen ellenőrizte az odaérkező mintegy száz autót.-RigóHasznos akciók Taron
