Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-19 / 221. szám
4 1987. szeptember 19., SZOMBAT Gró §x Károly nomxotköxi sajtók on foronciája A munkaprogram tartópillére: a szocialista demokrácia és a nemzeti egység A kormány munkaprogramja, amelyet az Ország- gyűlés elfogadott, két tartópillérre épül: a szocialista demokráciára, és a nemzeti egységre. Ez két olyan tartóoszlop, amely reformpolitikánk új szakaszának, kibontakozásuknak a jelszava is lehet — hangsúlyozta Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke péntek délután, a Parlamentben tartott nemzetközi sajtókonferenciáján. Az értekezletet Bányász Rezső államtitkár, a kormány szóvivője vezette. Nyilatkozatának elején utalt arra. hogy e munkakörében először találkozik a nemzetközi sajtó képviselőivel, akikkel gyümölcsöző együttműködést kíván fenntartani a jövőben is. — Az önök megtisztelő érdeklődése — mondotta — bizonyára nem csupán egy kis európai ország helyzetének és gazdaságpolitikájának szól. Bizonyára arra is figyelnek, miként keresi egy szocialista ország a kibontakozás útját, hogyan próbálja összefogni ehhez a rendelkezésre álló szellemi erőket, anyagi eszközöket. — Ismerjük népünk és parinereink iránti kötelezettségeinket. amelyeknek reformpolitikánk új szellemében is egyértelműen eleget fogunk tenni. Meggyőződésem, hogy útkeresésünk, töprengésünk nemcsak hazánk érdekeit szolgálja, hanem megfelel a szocialista közösség törekvéseinek is; és része annak a kelet—nyugati párbeszédnek. annak az enyhülési folyamatnak, amely ma remélhetőleg mind gyorsabban bontakozik ki a világban. A továbbiakban rámutatott, hogy hazánk nagymértékben érdekelt a nemzetközi gazdasági együttműködésben. — Barátaink legyenek meggyőződve arról, hogy őszinte barát vagyunk és az is maradunk, szomszédaink arról, hogy jószom- szédként élünk mellettük: gazdasági, kereskedelmi partnereink pedig arról, hogy korrektek vagyunk mind politikai, mind pedig a gazdasági kapcsolatokban. Az elmúlt évtizedekben bebizonyosodott, hogy jó szándékkal az eltérő ideológiai és politikai álláspontot képviselő országok is együtt tudnak működni. s ezzel egyaránt szolgálják saját nemzetük, s a többi nép érdekét. Helsinki szellemében dolgozzunk itthoni feladataink megoldásán és lépünk fel á nemzetközi politikában. A kormány • gazdasági munkaprogramjáról szólva Grósz Károly hangsúlyozta; — Szándékaink, céljaink világosak, egyértelműek. Elhatároztuk, hogy a gazdaságban felhalmozódott gondjaink megoldásához határozottabb magatartással, eredményesebb módszerekkel, eszközökkel látunk hozzá. Ehhez szilárd alapot, politikai bátorítást ad az MSZMP Központi Bizottságának ez év júliusi állásfoglalása. Az 1990-ig szóló stabilizációs munkaprogram nagy társadalmi vita -közepette született, amelyben sokan bírálták is elképzeléseinket, s maradtak kételyek is. Ezért a döntés után is azzal a tudattal dolgozunk, hogy programunkat a mindennapi tapasztalatok alapján tovább gazdagítjuk, megvalósításának eszközeit, módszereit formáljuk. Az egyik legfontosabb ilyen eszközről — az adóreformról — most tanácskozik az Országgyűlés. Meggyőződésem. hogy . amennyiben elfogadja az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatokat, ismét nagyot lépünk előre azon az úton, amelyet a szocialista tervgazdaság és a piac belső törvényszerűségeinek összehangolása fémjelez. Abban, hogy a társadalmat mozgósítani tudjuk törekvéseink vállalására, — márpedig nemzeti egység nélkül e program megvalósíthatatlan — számítunk a sajtó közreműködésére is. Segítsenek a megvalósítás során jelentkező gondok felismerésében és a válaszok megfogalmazásában is — mondotta , bevezetőben Grósz Károly. A Minisztertanács elnökéhez számos, a kormány- programhoz közvetlenül kapcsolódó kérdést, intéztek. A munkaprogramnak a társadalmi fogyasztást csökkentő előirányzatairól kérdezett a Magyar Hírlap. A kormányfő válaszában hangoztatta: a fogyaszt ásosök- kentés olyan kényszerű kötelezettség, amelyet a következő három esztendőben sajnos nem tudunk elkerülni. Szerény számítások szerint e három év alat't 6—8 százalékos csökkentést kell elérnünk. Ez 1988-ban körülbelül 1—1,5 százalék lesz. Hozzáfűztél — Ez a szándék, de jelenleg még nem látom azokat az eszközöket, amelyekkel el tudjuk érni. Nyilvánvaló ugyanis, hogy e törekvés áremelkedésben fog megnyilvánulni. A lakosság erre reagálhat úgy. hogy csökkenti a fogyasztását, de úgy is, hogy hozzányúl a tartalékaihoz (csupán a takarékbetét-állomány megközelíti a 300 milliárd forintot), akkor viszont nem következik be csökkenés. Tehát a szándékunkat csak akkor tudjuk megvalósítani, ha különböző intézkedésekkel ösztönözzük, hogy megmaradjon az állampolgárok takarékossági készsége. Ennek formáit ezért szabadabbá tesszük, gazdagítjuk és az érdekeltségi viszonyokat fejleszteni kívánjuk. Számos újságíró a magyar- országi reformfolyamat eddigi eredményeiről. további irányairól, az ezzel kapcsolatos tervekről érdeklődött. A politikai intézményrendszer felülvizsgálata nem a kormányzat dolga, hiszen a politikai szervezetek önállóan működnek — közölte Grósz Károly a Washington Post, érdeklődésére. — Minden olyan tömörülés, amely az alkotmányban és a törvényekben rögzített szabályokat betartja, a jövőben is tevékenykedhet, illetve megalakulhat. A miniszterelnöki beszámoló is szólt arról, hogy támogatjuk a különböző öntevékeny közösségek szerveződését. Olyan politikai szervezeteket azonban, amelyek működése nem felel meg a törvény paragrafusának. vagy szellemének, eddig sem engedtünk, s a jövőben sem engedünk — hangoztatta, majd így folytatta: — Magam is ismerem annak a levélnek a tartalmát, amelyet magyar értelmiségiek egy csoportja az ülésszak előtt parlamenti képviselőknek küldött. A szándékát értem, és meg kell fogadnunk azt a tanácsot, hogy felelősen gondoskodjunk az ország jövőjéről.. Ennél többet azonban nem tudtam kivenni a levelükből. A Financial Times tudósítója ehhez kapcsolódva arról.érdeklődött, hogy l.ehet- séges-e valamiféle párbeszéd a magyarországi ellenzék és a kormányzat között. A kormány elnöke rámutatott: a kérdés azt sugallja, mintha két fél közötti párbeszédről lenne szó. De ilyen nincs. Egy társadalom van, amelyen belül akadnak, akiknek egyes kérdésekben eltér az álláspontjuk a kormányétól. . Nem soroljuk közéjük a szocialista rendszer ellenségeit, mert akik a Népköztársaság törvényeit nem tartják tiszteletben, azokkal a kormány nem beszélget. Ami az úgynevezett másként gondolkodókat illeti, velük folytatni kell az eszmecserét, továbbra is minden időszerű kérdésben. De szeretném nyomatékkai megfogalmazni, hogy a szocialista demokrácia kibontakozásának nem az ellenzékiekkel való párbeszéd a fő útja, hanem az, hogy a társadalom tagjai mind aktívabban vesznek részt az országos és a helyi kérdések megvitatásában, a döntések előkészítésében, illetve a végrehajtás megszervezésében és ellenőrzésében. Magyarországon mindenkinek joga van a társadalmi, gazdasági. politikai kérdésekről, a miénktől eltérő nézeteket vallani. Mi nem hatalmi pozíciókból, hanem észérvekkel akarunk vitatkozni. Ezen az alapon, a kormány elnöke mindig nyitott az eszmecserére, akár a nyilvánosság előtt is. Ki a jó képviselő a kormány szemszögéből? — kérdezte a Magyar Rádió munkatársa, utalva az egyik, a kormány felelősségét is érintő országgyűlési felszólalásra. Grósz Károly hangoztatta: — Ez attól függ, mit képvisel. Ha igaz ügyben emel szót. akkor az a jó képviselő. aki kimondja, amit gondol. jelzi a kormánynak a problémákat és intézkedést igényel a valós gondok megoldására. Ha olyasmit tesz szóvá, ami nem reális, akkor viszont csak a kormányzat gondját szaporítja és nem viszi előbbre az ügyet. A palesztin hírügynökség tudósítójának kérdése kitért a magyar—izraeli érdek- képviseleti irodák felállításáról nemrégiben Bernben aláírt megállapodásra. Nyomatékosan aláhúzta, hogy a közel-keleti kérdésben elvi álláspontunk nem változott. A megállapodás nem tekinthető a diplomáciai kapcsolatok felvételének. Végezetül egy személyes jellegű kérdésre válaszolt Grósz Károly: a Zycie War- szawy tudósítója arról érdeklődött. miért vállalta e nehéz: helyzetben» /felelősség- teljes feladatát. j—. Az MSZMP- Központi Bizottsága ajánlott a Hazafias Népfrontnak, majd az Országgyűlésnek erre a tisztségre. Negyvenkét éve vagyok párttag. Nem emlékszem rá. hogy ez idő alatt valamikor ne teljesítettem volna azt a feladatot, amelyet a párt rám bízott. Ha most bíztak bennem, akkor — életutam. meggyőződésem alapján — csak egyet tehettem: vállaltam és legjobb tudásom szerint mindent megteszek, hogy eredményesen végezzem ezt a munkát. — Az én székemre — tette hozzá — most nem sokan törnek. Azzal is tisztában vagyok, hogy ez a kormány átmenetileg elég sok ellenszenvet fog kiváltani. De hiszem, ha a nehézségeinken felülkerekedünk, az érett politikai közvélemény, tehát társadalmunk döntő többsége méltányolni fogja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket nem magunk, hanem az ország érdekében, gyermekeink. unokáink érdekében teszünk. Ebben részt vállalni nekem nem áldozat, hanem megtiszteltetés. Portugál vendégeink Pásztón Salgótarján, Bátonytere- nye, Drégelypalánk után pénteken Pásztóval ismerkedett a portugál Leiria megye küldöttsége. A delegáció látogatását a városi pártbizottságon kezdte, majd a városközpontban tettek sétát, s Pásztó műemlékeit tekintették meg. Látogatást tettek a Dózsa György Általános Iskolában, majd a Mátraaljai Állami Gazdaság munkájáról, eredményeiről tájékozódtak, s ellátogattak Szi- rákra is a Kastély -Szállóba. A hét végi program szerint a szomszédos Heves megyébe utaznak, Eger nevezetességeivel ismerkednek, míg vasárnap Salgótarján múzeumait tekintik meg. Képünkön: Ismerkedés Pásztó történelmi városrészével. PARLAMENTI PILLANATOK Vélemény a karzatról Sándor Gábor pásztói Képviselő Ilyen még nem volt — az Országgyűlés mostani ülésszaka kapcsán kezdődött számos megállapítás. Az újdonságok listája tovább bővült, pénteken reggel ugyanis a parlamenti tudósítók táviratokról hallhattak. Olyan táviratokról. amelyekben küldői a mostani munkastílussal — és természetesen a mögötte levő tartalommal — fejezik ki egyetértésüket. Borda Bélának, az Üvegipari Művek Pásztói Szerszám- és Készülékgyára raktárvezetőjének nem kell távirati úton kinyilvánítani véleményét, a karzatról életközeiben kísérheti végig az eseményeket. — Harminckilenc éves létemre először vagyok a Parlamentben, az itt folyó munkát azonban mindig figyelemmel kísértem. így határozottan állíthatom, hogy tetszik a mostani nyíltság, az őszinteség. Több jelét láttam az igazi vitának. Annak, hogy a képviselők egymással is replikáznak. Az érzéseim nem csaltak. Tetszik, hogy a társadalom minden rétegét érintő problémákról esik szó. Ugyanezt mondhatom arról is. hogy a pénzügyminiszter vitaindítójában és a hozzászólásokban is éppúgy ott volt az elismerés, mint a kritika és az önkritika. Személyes véleményét így tolmácsolja az adótörvény- tervezetekről Borda Béla: — Őszintén megmondom, annak idején szomorúan fogadtam a hirt. hiszen fizetni nem szeretünk. Most mégis azt vallom, inkább nyúljunk a zsebbe, hogy a nagyobb bajt elkerüljük. Erről j határozottan meggyőzött a pénteki tanácskozás. Az Országgyűlés vendége természetesen figyelemmel kísérte még otthon a kormány munkaprogramjának vitáját. elfogadását'is. — A kivitelezés, a valóra váltás a nehezebb és mindenki dolga — vélekedik Borda Béla. — Azt hiszem, mégis több múlik a gazdaságirányításon, mint a munkáson. Elvégre a zenekar is akkor játszik kiválóan, ha jó a karmester és hibátlan a kotta. Végül a nap tapasztalatait így summázza a raktárvezető: — Sándor Gábor országgyűlési képviselőnek köszönhetem. hogy ma itt lehettem. S, hogy érdemes volt-e? Hadd mondják csak annyit, szívesen vettem ki erre a nama szabadságol.
