Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-16 / 218. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIII. ÉVF., 218. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1987. SZEPTEMBER 16., SZERDA Fórum a Volánnál (S. oldal) Felújított postahivatal Magyarnándorban (3. oldal) Hangszóró mellett (4. oldal) L Döntés előtt M a délelőtt az elnöki csengőszóval megkezdődik az a parlamenti ülésszak, amelynek előkészítését példátlan érdeklődés kísérte. A minősítés az Országgyűlés egyik illetékesétől való, aki többek között arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy sokan nem kapnak helyet a karzaton sem, mert háromszorosnál is nagyobb az érdeklődés. Ami pedig a várható vitát illeti: csaknem minden ötödik képviselő kéri a mikrofont az őszi ülésszakon. Előzetesen mintegy negyven honatya jelezte, hogy részt kíván venni a kormányprogram vitájában, körülbelül harmincán az adótörvény-tervezetekről szeretnének véleményt mondani: A vita valódi alakulását ezek a számok azonban még korántsem jelezhetik egyértelműen, miként a hozzászólások pontos adatára sem lehetne fogadást kötni. A „kérem a mikrofont” ugyanis szó szerint értendő. Megváltozott a parlamenti munka stílusa, a jólfésültség, a pontos forgató- könyv helyett a valódi vita, az érdemi véleménycsere a jellemző. Az előzetes jelentkezés mellett helye van —, s minden bizonnyal ezúttal a szokottnál is többen élnek vele — a vitától inspirált rögtönzött hozzászólásnak. A képviselők pedig nem fukarkodnak a véleménynyilvánítással. Erre vall, hogy az őszi ülésszak előzetes vitáiban átlagosan egv-egy képviselő háromszor is véleményt mondott, jó lehetőséget teremtett erre a képviselőcsoportok és országgyűlési bizottságok üléssorozata. Ezzel is magyarázható, hogy a ma vitaalapként szolgáló kormányprogram már nem az a kormányprogram. A Minisztertanács kellő nyitottságot tanúsított, a végleges dokumentum a képviselők eszmecseréjében, a társadalmi és tömegszervezetek, testületek véleményezése, s a sajtó munkája révén társadalmi vitában alakult ki. A megnyilatkozások nem nélkülözték a kritikát sem. Az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportjának ülésén is elhangzott az első változatról: a kibontakozás gyakorlatiasabb útját kellene felvázolni a kormány munkaprogramjának. Nem véletlen, hogy az eredeti dokumentumot számos alkalommal átdolgozták, s az elmúlt hét végén így nyilatkozhatott a kormány szóvivője: „Az Országgyűlés elé kerülő változat már sok szakértő és állampolgár véleményét is tartalmazza. A viták során az kristályosodott ki, hogy teljes az egyetértés abban, hogy a gazdasági reformot folytatni kell, és nem késlekedhet az ehhez szükséges intézkedések következetes keresztülvitele.” Jó néhány héttel ezelőtt — véleményének megfogalmazása mellett — ezt az igényt kinyilvánította a Nógrád megyei képviselőcsoport is: általában és összességében következetesebb magatartást kér a kormánytól, hogy a jövőt szolgáló elhatározások valósággá válhassanak. A kormány munkaprogramja egy ülésszakon kerül napirendre az általános forgalmi adó és a személyi jövedelem- adó törvénytervezeteivel —, s az elmúlt hetekben ezek álltak az érdeklődés középpontjában. A képhez hozzátartozik, hogy némi aránytévesztéssel. Az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportjának adóvitájában is szóvá tették, hogy a kelleténél több szó esett a személyi jövedelemadó egy-egy részletéről, az indokoltnál nagyobb hangsúly pedig tévútra vezethet. Egy dologban azonban a vérmes vitatkozók is megegyeztek: gazdaságpolitikánk megújítására van szükség. Az ezt szolgáló kormányprogramnak pedig része — a végrehajtásnak garanciája — az adó- és árreform. Az általános forgalmi adó kulcs ahhoz, hogy egyre inkább meghatározó legyen a piac értékítélete, javuljon a jobb vállalatok mozgástere, hozzájáruljon a valódi nyereségérdekeltséghez. S bár jobbára a személyi jövedelemadó állt a viták középpontjában, a lakossági személyi jövedelemszabályozás a fő Célként elhatározott vállalati jövedelemszabályozas részeként fogható fel. A számos vezérelv egyike: az állampolgárok a társadalmi közös feladatok megvalósításához a jövedelmükkel arányosan járuljanak hozzá. Az alapelvet aligha vitatták, sokkal nagyobb hangsúlyt kaptak a kivételek. S bár menet közben a törvénytervezetek is alakultak és módosultak, a kedvezményeknek határt kell szabni, hogy ne a kivétel legyen az általános. Ily módon ugyanis az adóreform alapvető céljait fúrnánk meg. A vitákban visszatérő témaként szerepelt a család, a nyugdíjasok rétege. Nemegyszer kemény hangon, már-már azt sejtetve, hogy összemossák a különbséget az adóreform és a szociálpolitika között. Kompenzálásokra, szociálpolitikai intézkedésekre természetesen gondol a kormány. A pénzügyminiszter az elmúlt hét végén arról tájékoztatott országgyűlési bizottságokat, hogy az ezzel kapcsolatos elképzeléseket megküldték az Országgyűlés irodájának. Hogyan dől el a fölöttébb hosszúnak ígérkező ülésszak vitája? Az új összetételű parlamentben nemegyszer elhangzott már ez az utalás: az Országgyűlés kormánypárti. Ügy véljük, hogy a szavazást nem e megállapításnak, hanem a realitásoknak kell meghatározni. A döntést annak a felismerésnek kell motiválni, hogy szükségszerű, halaszthatatlan lépések megtételéről van szó. -> A nógrádi képviselőcsoport a széles körű vita után így vélekedett: a Központi Bizottság állásfoglalása nyomán született program révén meg kell adni a sanszot a kormánynak, hogy lépések sorozatával úrrá legyen gondjainkon. A realitásokban gyökerező tények ismeretében aligha van más járható út. A döntés joga a tisztelt házé. A jog azonban ezúttal is kötelezettséggel párosul, a szavazó képviselőnek a szó szoros értelmében képviselnie kell. Választóit és a közérdeket. Kelemen Gábor Ülést tartott az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága Jövőnk saját munkánkon múlik Elfogadták a politikai feladattervet — Személyi változások Az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága kedden Salgótarjánban Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára elnökletével kibővített ülést tartott. A tanácskozáson jelen volt Látos István, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, valamint a megye állami, társadalmi és tömegszervezeti vezetői. A testület elsőként megvitatta a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának megyei végrehajtására készült politikai feladattervet, amelyhez Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőjében elmondta, hogy a Központi Bizottság július 2-i állásfoglalását a megye dolgozói megértéssel és bizalommal fogadták, támogatják az előirányzott változásokat. A megye párttagsága nyíltan és felelősségteljesen szólt arról, hogy a megújulásra elsősorban a gazdaságban van szükség, de a program magasabb követelményeket támaszt az élet minden területén. Újszerű megközelítés — A Központi Bizottság állásfoglalását megismertető, feldolgozó rendezvényeken igyekeztünk megértetni, hogy a stabilizálás, majd a kibontakozás reális célkitűzéseit nekünk, magunknak kell megvalósítanunk, jövőnk ezért saját munkánkon múlik — mutatott rá a megyei párt- bizottság titkára, majd taglalta a politikai feladatterv széles körű előkészítésének tapasztalatait. A többi között elmondta, hogy a végrehajtó bizottság a feladatterv elvi-politikai jellegének erősítése mellett foglalt állást, s egyúttal szükségesnek tartotta, hogy abban a megyei sajátosságok visszatükröződjenek. A tennivalók kimunkálásában a megye gazdasági, társadalmi fejlődésének eddigi eredményei, fogyatékosságai, jelenlegi állapota szolgál kiindulási alapnak. Felhívta a figyelmet a gazdasági építőmunkával kapcsolatos feladatok néhány vonatkozásban újszerű megközelítésére, mindenekelőtt arra a törekvésre, hogy világosan váljanak ketté a gazdálkodó szervezetek céljellegű teendői, valamint az elérésükhöz szükséges, legfontosabbnak tartott eszközök. A gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának megyei végrehajtására készült politikai feladatterv bevezetője szerint Nógrád megye gazdasága az elmúlt évtizedekben jelentősen fejlődött, de a hetvenes évek végétől az országoshoz hasonlóan, egyre kevésbé volt képes alkalmazkodni a változó körülményekhez. Az utóbbi esztendőkben nagy az eltérés, a VII. ötéves terv célkitűzéseitől. Lassú a termelés szerkezetének átalakítása, hiányzik a műszaki fejlesztés, a gazdasági szervezetek többségében csökken a jövedelmezőség. Ebben közrejátszik az alkalmazkodóképesség és kezdeményezés hiánya, a rugalmatlan gazdálkodás, a szervezetlenség, a fegyelmezetlenség, valamint objektív okok: a kedvezőtlen gazdasági struktúra, a megye egyes térségének relatív gazdasági elmaradottsága. A dokumentum hangsúlyozza, hogy problémáink megoldásának, fejlődésének alapja eddigi eredményeink anyagi és szellemi erőforrásaink jobb kihasználása. Rövid és hosszabb távon egyaránt feladatként jelöli meg, hogy a gazdasági egységek a jövedelmezően exportálható árualapok növelésével,- a nemzetközi versenyképesség javításával, ésszerű importgazdálkodással jobban járuljanak hozzá az ország külgazdasági egyensúlyához. A / gazdálkodás hatékonysága megkívánja olyan egyszeri tartalékok kihasználását, mint az anyag- és energia- pazarlás felszámolása, a termelőkapacitások, a munkaidőalap és kooperációs lehetőségek jobb hasznosítása, a gazdaságtalan tevékenység visszaszorítása. Hosszabb távon a hatékonyság elsősorban a fajlagos ráfordítások csökkentésével, a műszaki-technikai fejlesztéssel, a munka korszerű szervezésével növelhető. Döntő, hogy a versenyképesség és hatékonyság érdekében erősödjenek a gazdasági fejlődés intenzív jegyei, gyorsuljon a szerkezetátalakulás, a műszaki fejlesztés, korszerűsödjön a szervezeti és érdekeltségi rendszer. A politikai feladatterv megkülönböztetett jelentőségűnek ítéli, a kibontakozás előfeltételének tartja, a termékszerkezet korszerűsítését. Mint kimondja: „Azonnali cselekvést igényel a termékek arányának, választékának, a piaci igényekhez, és a gazdaságosság követelményeihez való igazítása, a minőség javítása. Stratégiai kérdésként kell kezelni az új, vagy jelentős újdonságtartamú, magasabb használati értékű és műszaki színvonalú, feldol- gozottabb és nagyobb hozzáadott értéket megjelenítő termékek bevezetését, gyártásuk szélesítését”. Indokolt a több kezdeményezés, a külső erőforrások felkutatása és igénybevétele, a dinamikus ágazatokhoz kapcsolódó ipartelepítés, a megye elmaradott térségeinek felzárkóztatása. Kulcskérdés a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásának gyorsítása. Teljesítmény szerint A továbbiakban a dokumentum aláhúzza, hogy a kibontakozási célkitűzések megvalósításához gyorsítani kell az ésszerű vállalati méretek kialakítását, el kell érni, hogy a termelés túlnyomó hányada főmunkaidőn belülre kerüljön és erősödjön az itt megszerezhető jövedelem szerepe. A megyei pártbizottság figyelemmel a sajátosságokra, az egyes ágazatok, területek gazdaságpolitikai feladataira, konkrét ajánlásokat is megfogalmazott. „A gazdasági stabilizáció időszakában megyénkben is számolni kell az életszínvonal csökkenésével. A kibontakozási program helyi végrehajtásához szükséges cselekvő erők felsorakoztatása, a társadalmi feszültségek mérséklése érdekében megkülönböztetett szerepe van a teljesítményelv céltudatos alkalmazásának, az átgondolt megyei foglalkoztatáspolitikának, a racionálisabb tanácsi és intézményi gazdálkodásnak” — mutatott rá a megyei pártbizottság feladatterve. Feltétel a nyíltság Fontos, hogy a jövedelmek összhangba kerüljenek a tényleges körülményekkel. Kiemelt figyelmet kell fordítani az alkotótevékenység, a kvalifikált szellemi és a magasabb szak- képzettséget igénylő fizikai munka nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülésére. Megyénkben is változatlan cél a teljes foglalkoztatottság fenntartása, de a munkaerő-gazdálkodás legfőbb szempontja a hatékonyság. Szükség van arra,, hogy a tanácsok a rendelkezésre álló eszközökhöz igazítva, határozzák meg újra az élet- körülmények javításával kapcsolatos feladataikat. A tervidőszak hátralevő időszakában a legfontosabb az alapellátást nyújtó intézményhálózat zavartalan működésének biztosítása, a kiemelt társadalmi programok végrehajtását szolgáló fejlesztés, s ehhez az anyagiakat üzemi, intézményi és lakossági forrásból is bővíteni kell. „A gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának eredményes végrehajtása igényli a társadalmi viszonyok szociális jellegű továbbfejlesztését, a politikai intézményrendszer elemeinek összehangoltabb működését is. Előrehaladásunk egyik feltétele a szocialista demokrácia szélesítése. az önigazgatás megvalósítása, az emberek hatékonyabb részvétele a ha- (Folytatás a 2. oldalon)
