Nógrád, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-16 / 218. szám
2 NOGRÄD 1987. szeptember 16., SZERDA Ulest tartott az IUISZIUII* lUograd Megyei Bizottsága Várakozó - állásponton? Több alkalommal is visszaköszönt a vitából egy fogalom, melyet jó lett volna egyetlen egyszer sem hallani — a várakozás. Nem a felszólalók a felelősek azért, hogy kellemetlen érzéseket keltettek vele a hallgatóságban, hiszen bokros tapasztalataikról beszámolandó, tudatták a testülettel: az emberek egy igen tekintélyes része még mindig vár. Hogy mire? A közvélemény azonnali intézkedéseket sürget, s ezektől ki-ki saját személyes sorsának könnyülését reméli. A várakozás hátterében a saját munkával szembeni elégedettség munkál, ezen a talajon szökken szárba a gondolat, miszerint az annyira áhított intézkedések másokat szednek majd ráncba. Ezeket a nézeteket már csak azért sem tudjuk osztani, mert gazdaságunk jelenlegi helyzetéért a felelősséget közösen kell viselni, ami egyben azt is jelenti, hogy az óhajtott intézkedések nem elsősorban személyes jóérzéseinkre lesznek tekintettel, hanem csakis a célok mielőbbi megvalósulására. Felfigyeltünk arra is a vita során, hogy az emberek olyan programot várnak, mely biztonságérzetet ad. Attól tartunk, keserű csalódás lesz a ,,jutalma” annak, aki ilyesmire számít. Biztonságérzetet, fokozódó önbizalmat és önbecsülést csak az eredményekből meríthetünk, sikert pedig egyetlen program — legyen az bármilyen alapossággal kimunkált — sem garantálhat, ha késik a végrehajtás. Ezért aztán —, noha magunk is tapasztaljuk a vitában elhangzott várakozó magatartást — csak egyet mondhatunk: a tétlen várakozás bénítja az akaratot, nem vezet sehová. Mi a cselekvő magatartás pártján vagyunk. (Folytatás az 1. oldalról) talom gyakorlásában” — rögzíti a feladatterv, majd hangsúlyozza, hogy a vállalatokat, szövetkezeteket irányító testületek jobban összpontosítsanak a kollektívák alapvető érdekeit hordozó stratégiai kérdésekre, javítsák a már működő és az új demokratikus fórumok tartalmi munkáját. A kibontakozási program tudati feltételeinek megteremtését az ideológiai, a tömegpolitikai munka és az oktató-nevelő tevékenység hatékonyabbá tételével is szükséges segíteni. Tudatosítani kell továbbra is, hogy a program eredményes megjavítása jobb munkát, megújulást követel minden kollektívától és egyéntől a maga helyén. Ezért a tömegpolitikai munka középpontjába a reform tartalmának, szellemének megfelelően, a szocialista erkölcsi követelményeket kell állítani. Kiemelt figyelmet érdemel a munkafegyelem, a jogok és kötelezettségek összhangjának, a közérdek szolgálatának erősítése, a kezdeményező- és alkotókészség fejlesztése. Fel kell készíteni a közvéleményt arra, hogy a kibontakozás áldozatvállalással. az életszínvonal átmeneti csökkenésével jár, amelyet csak részben kompenzálnak az élet- körülmények javítását célzó központi és helyi intézkedések. A gazdasági, társadalmi kibontakozás felértékeli a tudás, a7 alkotó munka szerepét. Mindez szükségessé teszi az általános műveltség, a szakképzettség jelentőségének növelését, az iskolai oktató-nevelő munka tartamának további fejlesztését. A hatékony foglalkoztatás érdekében nagyobb figyelmet kel! fordítani a dolgozók szakmai át- és továbbképzésére. az ehhez szükséges szervezeti keretek megteremtésére. Személyes példával Miként a megyei pártbizottság politikai terve hangsúlyozza: a tennivalók végrehajtása valamennyi pártszervtől, -szervezettől és kommunistától következetesebb, eredményesebb, jobb munkát igényel. Szükség van a párttagok személyes felelősségére, példamutatására, a párton belüli megújulásra. — El kell érni, hogy a pártszervek, -szervezetek jól ismerjék, értsék a politikai törekvések lényegét, fő irányát és lehetőségeik, adottságaik alapján helyes programokat fogalmazzanak meg. A megvalósulás légfőbb biztosítéka, hogy a Központi Eizottság határozata szellemének megfelelően, az úi tenivalókban is megerősítsük. újrateremtsük a pártegységet. Az általános egyetértésen túl, a párttagságtól. igényelni kell a politika melletti határozottabb, bátrabb kiállást, politizálást, és főként az aktív cselekvést. A párt- szervezeteknek helyileg is kezdeményezőbben kell állniuk a gazdasági, társadalmi folyamatok élére. ' Ä dokumentum megjelöli a megyei, városi, üzemi, intézményi pártbizottságok és pártvezetőségek feladatait, ajánlásokat tesz az állami szervek, tömegszervezetek számára. A megvei pártbizottság titkára szóbeli kiegészítőiében kiemelte, hogy a kibontakozás megvalósításához szükség van a káderpolitikai elvek következetes, határozottabb érvényesítésére. Elmondta, hoev a felfogásban tanasztalható néhány, az előrehaladást gátló konzervatív nézet. Sokan a párt vezető szerepének csorbulását látják a kádermunka demokratikus elemének erősítésében. Másutt túlzott az óvatosság, az arra alkalmas fiatalok vezetésbe történő bevonásáA szóbeli kiegészítést követően a megyei pártbizottság tagjai közül kilencen kértek szót. A helyenként meditativ hangvételű vita pontos tükröt tartott a napirend témájának. Valamennyi gondolatsor egyetlen vezérfonalra fűzhető fel: a célok ismerete még nem elegendő, meg kell keresni a közelítés legígéretesebb módszereit, melyek segítségével a jól kiválasztott feladatok megoldására tömegek mozgósíthatók. A teendő ugyan nem minősíthető merőben újnak, noha a hangsúlyeltolódások határozottan észlelhetők, minden azon múlik, képesek leszünk-e egész gondolkodásunkat is megreformálva, kitaposott utakról friss csapásra áttérni. Biztonsággal másolható, bevált receptek ehhez nincsenek. a terápiát kinek-kinek magának kell meghatároznia. Eközben fogalmak is, rangsorok is átértékelésre szorulnak, nézetkülönbségek, konfliktusok árán juthatunk majd egyezségre — ezekhez a szituációkhoz is edződnünk kell. A gazdasági bajokból való kigyógyulás sürgősségét mára mindenki érzékeli, a hogyanról kemény viták folynak a megye közvéleményében is. Az eszmecserékben a főszerepet azonban inkább az elosztási kérdések játszszák, mintsem a termelés, noha a rangsor fordítva lenne kívánatos. Ennek a véleményének adott hangot a vitában Ágner Gyula, az S'ZMT vezető titkára, majd hozzátette: az újra való átállás vállalkozás, kezdeményezés, kísérlet nélkül elképzelhetetlen, márpedig ezek magukban hordozzák a kudarc lehetőségét is. Engedtessék hát meg a tévedés joga is! Az igényességet ma nem elsősorban a fogyasztás, hanem a javak előállítása követeli meg, az effajta igényességhez pedig mindenekelőtt a viszonyítási alapban kell közös nevezőre jutni: teljesítőképességünket nem elég tegnapi önmagunkhoz viszonyítani, a mérce csak a mai és a holnapi követelmény lehet. A szakszervezeti munkával szemben támasztott fő követelméhyek is átrendeződnek napjainkban: belső vajúdás után születik újjá, a mozgalom önmagát túlélt munkastílusa, működési rendje. Előbb a gazdálkodó egység stratégiája legyen tiszta, világos, ehhez rendeljék a rövid és hosszabb itávú feladatokat — ez is módszerbeli kérdés, és Huszák Artúr, a Nógrád Volán igazgatója véleménye szerint a módszert sokszorosan igazolta a gyakorlat. A Nógrád Volán ugyanis azon vállalatok közé sorolható, melyek a nehéz gazdasági körülmények közt is képesek sikeresen tevékenykedni. ban. Hangsúlyozta, hogy a kibontakozási program eredményes helyi végrehajtása legyen a vezetői alkalmasság próbaköve. Mint azonban az igazgató hozzászólásában megjegyezte, konfliktusoktól az eredményes működés sem mentes: a létszámleépítést például embertelenségnek minősíti a kollektíva, ha nincs tisztában a lépést megindokló okokkal. A dolgozó kollektívák őszinte, alapos tájékoztatásának soha olyan jelentősége még nem volt, mint éppen napjainkban. A célokkal azonosulni csak azok a közösségek tudnak, amelyek ismerik és értik azokat, s tisztában vannak a teljesítmény, illetve annak elmaradása következményeivel is. — Tetteinkben stílus- és ritmusváltásra van szükség — szögezte le hozzászólásában Forgó Imre, a balassagyarmati pártbizottság első titkára. E követelmény fényében szükséges vizsgálat alá venni a megyei pártbizottság elé terjesztett feladattervet is. Nyújt-e megfelelő orientációt a helyi programok elkészítéséhez? Vállalkozik-e mindarra, ami a politikai munkára tartozik, számít-e eléggé a gazdálkodók reális helyzetfelis,- meré^ére? A program helyes hangsúlyokat fogalmaz meg. követendő módszereket ajánl — állapította meg a balassagyarmati első titkár —, ugyanakkor örök általánosságként ható megállapítások is olvashatók benne, s helyenként keverednek a politikai és a gazdasági feladatok, noha a gazdaság bizonyos teendőit politikai eszközökkel nem lehet megoldani, azokat minden esetben a gazdasági érdek motiválja. Ma még nem eléggé érzékelhető az a felfogás, miszerint a maga posztján mindenki főszerepet játszik, s viselnie kell az ennek megfelelő felelősséget is. Túlságosan sokan vannak azok, akik magukat mellékszereplőnek tekintik mellékes felelősséggel. Az új helyzethez. annak bonyolultságához a pártszervezeteknek is alkalmazkodniuk kell, leegyszerűsítéseknek ma nincs helyük. A párttagságra ne csupán a határozatok végrehajtásában számítsanak, legyen a döntésnek is részese. Eltérő érdekeit Rossz közérzetről, pesszimista hangulatról csaknem valamennyi hozzászóló említést tett. Valóban. hiszen vidámságra kevés az ok akkor, amikor a tények és a vágyak messzire kerülnek egymástól. A folyamatokat azonban a valóságnak megfelelően kell elemezni — hangsúlyozta hozzászólásában Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke. A gondok ösz- szetorlódtak, a tettek sürgőssé váltak, a Központi Bizottság helyzetet feltáró, irányt mutató, július 2-i állásfoglalásához való viszonyban mégis megosztottság tapasztalható, s az eltérő vélemények mögött eltérő érdekviszonyok érhetők tetten. A szükséges változások egyéni érdekekbe ütközhetnek, s személyes sorsát illetően, mindenkiben fejlett veszélyérzet munkál. Az ország jövőjének féltése azonban előbbrevaló, s ahhoz, hogy ezt mindenki elfogadja, világos beszéd, észérvekre építő meggyőzés szükséges. Az átalakulást felülről jövő dirigálással bajos végrehajtani, a folyamat központi figurája a vállalat és a helyi tanács — leleményes ötleteivel, vállalkozó szellemű magatartásával. Az értékek rangsorában évekkel ezelőtt tett rendet a Romhányi Építési Kerámiagyár — első helyre téve a vásárlók igényeinek sokoldalú szolgálatát. Hozzárendelve ehhez a gyáron belüli nagyfokú önállóságot, a célnak megfelelő ösztönzést és a fegyelem erősítését — mindmáig a legeredményesebben gazdálkodó nógrádi vállalatok közé tartozik. Mint azonban azt a politikai testület vitájában Kis Sándor gyáregységvezetö elmondta, a sikeres gyárnak is nagy gondokat okoznak a pályázatok elbírálásánál érvényesülő szubjektív szempontok és a döntés lassúsága. Megkötik a gazdálkodók kezét az agyonpántlikázott forintok, melyek gyakran a pénz esztelen pocsékolásához vezetnek. — Sokan várják ezekben a napokban: mondják meg nekünk, mit kell csinálnunk az ország helyzetének jobbra fordulásáért. Kész receptet a megyei cselekvési program sem ad. nem is adhat — kapcsolódott a vitához Boldvai László, a KISZ megyei bizottságának első titkára. Bizonyára az effajta magatartásnak következménye, hogy a tettek késnek. ezeket gyakran a bizonyítvány megmagyarázása helyettesíti. Az ifjúsági mozgalom a Jövőnk a tét! akcióval bizonyságát adta reformszándékának és cselekvőkészségének, ám ahhoz, hogy más minőséget képviselő ifjúsági mozgalom alakuljon ki, a szervezetnek önmagát is meg kell változtatnia. Nagy Pál Máté, a Nógrádi Szénbányák brigadveze- töje azokról az intézkedésekről adott számot a megyei pártbizottságnak, melyek segítségével a nógrádi bányászok most saját sorsukért, jövőjükért küzdenek meg. Munkájukhoz a megyei párt- bizottság programja segítséget, ösztönző erőt ad. A szakmai képzés és a kibontakozási program néhány igen fontos összefüggésére Horváth László, a 211. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója világított rá. A magas színvonalon képzett munkás mind a munkaerő-mobilitás, mind a termelési kultúra szempontjából nagy értéket képvisel. Az üzemi munkaerőigények csökkenésével azonban a mennyiségi túlképzés és a tartalmi alulképzés gondjai egyszerre adták fel a- leckét. Ma kevés vállalat gondolkozik hosszú távon előre; így bajosan tudja megmondani, hogy évek múltával milyen összetételű szakembergárdára lesz szüksége a feladatok megoldásához, ugyanakkor átképzéssel is kevéssé készül saját jövőjére. Mindez oda vezet, hogy nyílik az olló a szakmunkásképzésre igényt tartó fiatalokból álló erőforrás és a csökkenő üzemi igény között, új munkahelyek létesítése nélkül tehát a fiatalok foglalkoztatása. képzése nem oldható meg. A politikai hangulatot elemezte hozzászólásában Juhász András, a salgótarjáni pártbizottság titkára. A politikai feladatok konkrétsága, illetve általános jellege felett kibontakozó vita mellett tapasztalható a szabályozók mindent megoldó erejébe vetett bizalom is. lieg re Hajtáson a sor A vitát Ozsvárt József, a megyei pártbizottság titkára foglalta össze. Választ adott a cselekvési programot érintő módosító javaslatokra, majd néhány gondolatot ezúttal is aláhúzott. A következőkben ne az elosztási kérdések felé terelődjön a fő figyelem, hiszen aligha lesz mit elosztani, ha a termelés nem javul számottevő mértékben. Ma jó néhány igényt tekintve visszavonulót kell fújni, a dolgozó kollektívák tájékoztatása azonban ne merüljön ki a ,,mi mindenre nem futja” kérdésekben, hanem adjon számukra programot, célt. Az erőket most már a feladatok végrehajtására kell összpontosítani, ez azonban nem puszta végre-- hajtókát, hanem önállóan gondolkodó és bátor cselekvésre képes embereket igényel. A gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának megyei végrehajtására készült politikai feladatter- vet a módosító és kiegészítő javaslatokkal együtt a megyei pártbizottság egyhangúlag elfogadta. Szalai László, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának újonnan megválasztott A testület ezt követően Géczi János előterjesztésében intézkedési tervet fogadott el a párttagsági könyvek cseréjének megyei előkészítésére és végrehajtására. Skoda Ferenc, a megyei pártbizottság titkára előterjesztésében megvitatta és elfogadta A pártdemokrácia érvényesülése, javaslat a további tennivalóira című előterjesztést, majd meghallgatta Géczi János tájékoztatóját az időszerű kérdésekről. A megyei pártbizottság végezetül személyi ügyekben döntött. Skoda Ferencet, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának, titkárát — érdemei elismerése mellett, más fontos állami tisztségbe kerülése miatt — felmentette tisztségéből, valamint a pártépítési munka- bizottság vezetői teendői alól. Szalai Lászlót, az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottságának első titkárát megválasztotta a megyei pártbizottság titkárának, és egyúttal a pártépítési munkabizottság vezetőjének. Sirkó Jánost, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának tagját, a Nógrádi Szénbányák nyugdíjas; aknászát — megromlott egészségi állapota miatt, munkája elismerése mellett — felmentette pártbizottsági tagságából. Kiss Antalt, a Nógrádi Szénbányák mén- kesi bányaüzemének csapatvezető vájárát, a megyei pártbizottság tagjai közé kooptálta.______________ Tudósított: M. Szabó Gyula Szendi Márta Kép: Bábel I.ászló titkára 1939. szeptember 25- én Salgótarjánban, munkáscsaládban született. Szakképzettsége okleveles közgazdasági mérnök. Eredeti foglalkozása autószerelő. Korábban a Volán 2. sz. Vállalatánál különböző beosztásokban dolgozott, majd 1977-ben a Szakszervezetek Nógrád Megvei Tanácsa titkárává, 1980- ban az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottsága első titkárává választották. Az MSZMP Politikai Főiskoláján tanulmányait 1982-ben fejezte be, majd 1986-ban egyetemi doktori címet szerzett. Közéleti munkássága elismeréseként 1982-ben az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. Nős, két gyermek apja. lfítd A tanácskozás szünetében. B megyei pártbizottság új titkára
