Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-10 / 187. szám

1987. augusztus 10., HÉTFŐ NOGRAD 3 Új húskészítmények Balassagyarmatról lói éltek a nagyobb önállósággal A tervezettől jóval több sertést: összesen 42 ezer 342 darabot vágtak eddig az idén a Pest—Nógrád Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat balassagyarmati gyáregységében. Bár nehe­zen indult az esztendő, mert a nagyüzemek mellett a korábbinál jóval kevesebb kistermelő vállalta a rend­kívüli hideg januári—febru­ári hónapokban az állatok többletköltséggel való hizla­lását. A megnövekedett vál­lalati önállóság eredménye­ként, úgy tűnik, sikerült biztosítani a kellő mennyi­ségű és minőségű vágóálla­tot. A húsipari tröszt átszer­vezése óta a vállalatok kö­zött jelentősen erősödött a verseny. Alkalmazkodva a piaci körülményekhez át­rendeződött a balassagyar­matiak értékesítési terüle­te is. A legnagyobb válto­zás a húskészítmények el­adásában volt. Az ötven- nyolcféle terméket ma már nem a kereskedelmi egysé­gek központjain keresztül értékesítik, hanem közvetle­nül az üzletekkel vették fel a kapcsolatot. Az ellátási területen az úgynevezett tú­rajáratokon kívül, hetente többször is megfordulnak a szállítójárművek és a boltok vezetői a rendeléseiken túl igény szerint egészíthetik ki készleteiket. Az új módszer­rel a heti forgalom csaknem 70 mázsával lett több. Üj termékkel is bővült a választék. A napokban már három készítménnyel: a nógrádi csemegeszalámival, a házimájassal és a rakott csülökkel ismerkedhettek meg a fogyasztók. Nem feledkeznek meg a gyáregységben a folyamatos műszaki fejlesztésről sem. Lizing útján csaknem 11 millió forint értékű beren­dezéseket vásárolnak, me­lyek üzembe állítását még ebben az esztendőben ter­vezik. Az új töltősoron, ada­golón, nyersvágón kisebb költséggel, több húskészít­ményt állítanak majd elő, jobb minőségben. Kezdeti sikerek a munkafegyelem megszilárdításában A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben vezérigazgatói utasítás született az év ele­jén a munkafegyelem meg­szilárdítása és a munkaidő- alap védelme érdekében. Nemrégiben a szakszervezeti bizottság áttekintette, hogy miiként sikerült eleget ten­ni eninék az utasításnak az é,v első felében. A tanácskozás résztvevői megállapították, hogy az uta­sítás megjelenése óta élteit néhány hónap kedvező ered­ményeket mutat, noha job­bára még csak tendenciák érzékelhetőek. A legfonto­sabb azonban az. 'hogy á ko­hászati üzemekben a mun­kafegyelem megszilárdítása közüggyé vélt, s a vállalati, kollektív érdek mind széle­sebb támogatásra talált. A kedvező tendenciákat konkrét adatok támasztják alá. Az igazolatlan mulasz­tások száma több mint 50 százalékkal, a késések szá­ma pedig több mint 40 szá­zalékkal, is az engedélynél^ kül távozók száma is mint­egy 30 százalékkal csök­kent az elmúlt év hasonló időszakához képest. A vezér­igazgatói utasítást erősíti a vállalati kollektív szerződés is, amely először rögzíti az igazolatlan mulasztás, késés következményeit. A súlyos kötelezettségsze­gésnek jelentős anyagi és erkölcsi következményei le­hetnek. Eszerint például a melegüzemi pótlékot 60 dol­gozónál csökkentették, vagy vonták meg hiányzás miatt. Ebben az évben háromnál több igazolatlan mulasztás után 35 dolgozónak szüntet­ték meg a munkaviszonyát „kilépett”,, hátrányokkal já­ró munkakönyvi bejegyzés­sel. A nemrégiben elfogadott törzsgáxdaszabéílyzat szerint pedig a rendszeresen fegyel­mezetlen dolgozó az összes törzsgjárdaévét is elveszíltlhe- iti —, s vissza sem nyerheti1. Kedvező tapasztalait, hogy a múlt év hasonló időszaká­hoz viszonyítva, a felére csőikként a kikérés miaitt tá­vollevők száma. Űj vonás, hogy a kikérő intézmények egy része átvállalja az át­lagkereset kifizetését. Így például a munkásőrség, a városi tanács művelődési osztálya és a megyei műve­lődési központ. Javult a táppénzes fegye­lem. csökkent a táppénzes­napok aránya', noha még így is meghaladja az országos és megyei átlagolt. A sza­badság kiadásában lénye­ges változás nincs, a jogsza­bályi bizonytalanság nem segítette az egységesebb gya­korlat kialakulását. Időnként még tapasztalható a vezetői liberalizmus a szabadság ki­adásában. A munkaképes állapot fel­tételei között a váDlálati kol­lektív szerződés első helyen fogalmazta meg az alkohol­fogyasztás munkába lépés előtti és munkaidő alattiti- laflmáit Az ellenőrzések szi­gorúságát jelzi, hogy vala­melyest nőtt a vizsgálatok pozitív eseteinek számat ami azt is jeleníti, hogy ezen a területen további ellenőrzé­sekre, de a dolgozók gon­dolkodásának megváltozta­tására ás szükség van. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a mun­kafegyelem lazulásában for­dulat 'következett be, a vál­lalatnál egyértelmű javulás mutatkozik. Kétségtelen sze­repe van ebben az 1/1987. számú vezérigazgatói utasí­tásnak, amely jól fogalmaz­za meg a oéil érdekéhen vég­zendő közös feladatokat. Éppen ezért a jövőben is aiz utasításban foglaltaiknak az eredményesebb végrehajtá­sa a teendő. Kétségtelen azonban az is, hogy a végrehajtásnak csak kezdeti eredményei vannak. Változatlanul jelentős tar­talékaink vannak a munka­fegyelem megszilárdításá­ban, aminek erkölcsi alapja a személyes példamutatás, a következetes vezetői maga­tartási, döntően pedig a fo­lyamatos munka feltételei­nek biztosítása. A kohászait! üzemekben egyértelmű az elhatározás, hogy tovább kell folytatni a fegyelmezett munka érde­keltségi erősítését, s mind­azoknak a itánsadialimi erők­nek a mozgósítását, amelyek a munkafegyelem további szilárdításéit, a munkaidőalap védelmét, a vállalati ered­mények növelését segíthetik. Pádár András Nagykabátok, vastag téli ruhák vándorolnak a nyári meleg napokon a Nógrád Megyei Patyolat Vállalat felvevőhelyeire, hogy a hideg napokon már tisztán legyenek fel­ül thetők. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek melletti üzletbe is az előbbi ruhadarabokat viszik leginkább az ügyfelek, de sláger még a szőnyegtisztítás, valamint a finomabb nyári ruhadarabok felfrissítése. A felvevőhely nyitva tartása alkalmazkodik a közeli üzem dolgozóinak műszakváltásához, sőt csütörtökön esté nyolcig állnak az ügyfelek rendelke­zésére. Képünkön Deák Dorottya szolgálja ki egyik vendégét. — kulcsár — Mi mit tehetünk? Az gyarapodjék, amelyik eredményesebb! Vélemények a Ganz-MÁVAG-ból „Határozottabb fellépést, szigorúbb felelősségre vo. nást, nagyobb nyilvánossá­got és társadalmi ellenőrzést kell megkövetelni a társa­dalmi-gazdasági életben ta­pasztalható visszás jelensé­gek elleni harcban.” (Részlet az MSZMP KB gazdasági­társadalmi kibontakozási programjának július 2-i ál­lásfoglalásából.) Sajnos tudomásul kell ven­nünk, hogy Magyarország két részből: Budapestből és vi­dékből áll. Székesfővárosunk lakóinak anyagi leterheltsé­ge még a legutóbbi áramdíj. emelésnél is mérvadó volt — mint azt a tv műsorá­ból megtudhattuk. Hogy mi­ért jutott eszembe ez a pár­huzam akkor, mikor a Ganz. MÁVAG mátraterenyéi gyá­rában dolgozók véleményét próbálom csokorba gyűjteni? Sály József, az acélszerkezeti üzem lakatosa így fogalmaz­ta meg: — Legutóbbi párttaggyűlé­sünkön is szóba került, hogy a központi gyár évek óta nem hozza a nyereségtervét. En. nek ellenére a fizetésük lé­nyegesen magasabb a mi­enknél, amit büszkén emle­getnek, ittjár,tűkkor. Termé­szetes, hogy feszültséget okoznak a nováki kollektí­vában, hiszen a gyárunk ta­valy is a tervezett felett tel­jesítette termelési feladatát és idén is jól zártuk a fél évet­Grósz Károly miniszterel­nök megyénkben tett látoga­tása jut az eszembe. A kor­mányfő a bányászokkal foly­tatott beszélgetés során mon­dotta: el kell érnünk végre, hogy ott fizessenek, ahol dolgoznak is az emberek, s annyit, amennyi mögött va­lós, értékes teljesítmény van! Sály József gondolatát erősí­ti meg Nótás Péter műveze­tő, a vállalati tanács tagja is: — Valamennyi vidéki gyá­runk ebben a cipőben jár. Hiába hitegetem én a dol­gozót, hogy majd lesz más­képp is; előbb utóbb kinevet és az ígérgetésektől annyira elfásul, hogy kedvetlenné vá­lik a munkában és az első adandó alkalommal meglép az üzemből. — Hiába ment jól a fél év, nem éreztük meg a zsebün­kön — jegyzi meg Matikovsz- ki József, hegesztő. A szó szerint vett bérfej­lesztésre sem idén, sem ta­valy nem volt lehetőség, mi­vel vállalati szinten nem tel­jesültek az elképzelések. Hi­ába ment jobban a nová- kiaknak, legfeljebb a kevés- *ke mozgóbérnek örvendezhet­tek, ami legjobb esetben is csak 50 filléres órabéreme­lésnek felelt meg átlagosan. — Amiért mégis nagyobb volt a jövedelmük a fő- munkaidőben megkeresett pénznél, a gmk-nak köszön­hető — folytatja Nótás Pé­ter művezető­— Erről csak annyit— te­szi hozzá Sály József —, hogy idén már annyit dol­goztunk, mintha a 11- hónap után lennénk. A szokásos havi 200 óra felett nem rit­ka, amikor 300-at töltünk a gyárban. Hogy miért csiná­Sály József: .. nem ritka, amikor 300 órát töltünk a gyárban.” Matikovszki József: nem éreztük meg a zse­bünkön” Pető falvi András: „El a fajta magatartás meg­zavarja az embereket.” Bakos Sándor: gyártmányainkra mind­három piacon megvan a kereslet...” lom? Három gyerekemet kell eltartanom és ha egyszer hozzászoktak a szalámihoz, bizony nem viselnék el a zsíros kenyeret! Reggel hat­kor elindulok otthonról és este tízre érek haza. Szóra­kozásra szinte semmi időm nem marad. — Én nősülés előtt állok — mondja Matikoi'szki Jó­zsef —, ezért van szükségem a pénzre. A gmk-ban jól ke­resek, de ki tudja, meddig csinálhatjuk még. ■. A közelmúltban mind a hat gyári- pártalapszervezet megvitatta a júliusi MSZMP KB állásfoglalás anyagát. A véleményekről faggatom Ba­kos Sándort, a gyár pártbi­zottságának titkárát: — Kezdeném először a gaz­dálkodással. Paradox helyzet állt elő, hiszen gyártmá­nyainkra mindhárom piacon megvan a kereslet, mégis veszteséges a vállalat. Első számú oka abban keresen­dő, hogy az államközi szer­ződéseken alapuló üzleteink még az alapanyagárat sem fedezik és megfelelő ellenté­telt sem kapunk. Lehetséges, hogy az állam nem érez fe­szültséget az elszámolásban, mi viszont igen és ez csakis a tőkésexport dinamikus fo­kozásával oldható fel. Veze­tőségünk is ebben a szellem­ben foglalt állást, bár nem hagynám ki a személyi fel. tételek biztosítását sem. Lét­számunk 4 százalékos csök­kentését határoztuk el, de ha a konkurens cégek — így például a Vegyépszer — to­vább folytatja a munkaerő­csábítást, lehet, hogy ennél is nagyobb lesz­— Egyszerűen érthetetlen — veszi át a szót Petőfalvi András festő csoportvezető- —, hagy egy nálunk rosszabb helyzetben lévő gyár 4—5 forinttal magasabb órabére­ket ígér, ami persze elviheti a legjobb munkásainkat. Ez a fajta magatartás megza. varja az embereket. S nem csak ez, hanem az is, hogy a novemberi határozattól egészen júliusig szinte sem­mi nem változott, pedig na­gyon várták az emberek a kibontakozás jeleit. S ne higgye, hogy csodában re­ménykedtünk; a mi bajaink­ra csakis felülről jöhet meg az orvosság, mint ahogy Sándor is említette, s erre még — úgy' tűnik — vár­nunk kell. Vagy nézzük csak meg az alapanyag-ellátást! Eget rengető problémánk ugyan nem volit a fél év so­rán, mégis rettenetes, hogy egyes gépekhez nem kapni alkatrészt. Hát kérdezném én: mit tehetek a kibontako­zásért, ha felettem olyanok dolgoznak, akik nem rendel­nek elegendő tartozékot, akik úgy osztják el az elekt­ródákat, hogy a kisiparosnak jut, a nagyvállalatnak meg nem — és még folytathat­nám. — Csak egy példát emlí­tek még — emeli fel a hang­ját Bakos Sándor. — A fes­tékeket elvileg a központon keresztül kapjuk. Lehet, hogy hihetetlen, de a felmérése­ink szerint a 70 százalékát szerezzük be helyben, mivel­hogy a kamion nem várja meg, amíg Pestről ideér-.. T. Németh László Képek: Bábel László Gabonakonzerválás — karbamlddal A túlságosain nedves ga­bona karhamiidos konzervá­lására dolgoztak Ikii új ered­ményes módszert a Német Demokratikus Köztársaság­ban. A karbatmiiid víz és ure- áz enzim jelenlétében am- momiagázzá alakul át,' amely aztán kitölti a máglyákba halmozott gabona pórusait. Így megszakadtak a gabo­naszemekben végbemenő anyagcsere-folyamatok, és hosszú időre meggátolják a mikroorganizmusok tevé­kenységét is. Ugyanakkor a gabona nem veszíti el csíra­képességét, és takarmányér- téke is megmarad. A mag- növekedett niitrogénitanta- Hom kihasználására a kanba- miiddal konzervált gabonát főképp kérődző állatok ta­karmányozására javasolják. Több kísérlet során 5—6 hó­napon át sikerült szabad földön, fólia alatt konzer­válni ezen a módon a ibú- eáit, árpát és rozsot. A ga­bona nedvességtartalmától (20—36 százalék) függően 2-,2—4,6 százalék ikarbaimidot Ikelil adni a gabonához, hogy nedvességtartalma az egész táiralásii idő alatt ne változ­zék. A legjobb kísérleti ered­ményeket több mint 20 szá­zalék víztartalmú gabona- tá­rolásával érték el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom