Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-10 / 187. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelt! Zenés műsor 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.20: Hogy tetszik lenni? Nyugdiiasok műsora 9.00: A hét zeneműve: Janácek: Tarasz Bulyba 9.30: A hét költője: Vas István 9.40: Ki kopog? A Gyer- mekrádió műsora 9.5?: Hanglemez-MK 10.05: Nyitnikék. Kisisko­lások műsora 10.35: Zenekari muzsika 11.00: Fekete indiánok. Krizsán László írása 11.20: Sebestyén András vokális műveiből 11.34: Magyar hölgyek levelei. 7. rész 11.54: Reklám 12.15: Mivel etetnek bennün­ket? Juhász Judit riportja a fehérgyar­mati evőeszközüzemből 12.30: Ki nyer ma? Játék és muzsika tiz percben 12.40: Reklám __ 12.45: Kísérletező emberek Balogh István riportja 13.00: Klasszikusok délidőben 14.05: Műsorismertetés 14.10: A magyar széppróza századai 14.2S: Verbunkosok, katonadalok 14.55: Édes anyanyelvűnk. Lőrincze Lajos műsora 15.00: Világablak. Az olvasás gyönyörűsége. Hegedűs Géza előadás-sorozata 15.30: Kóruspódium 16.05: Messze. . . messze. .. Régi magyar világ- utazók nyomában 16.45: Arnyéktörténet. Hárs László versei 16.52: Iciri-piciri. Kecskék és a farkas 17.00: Eco-mix. Gazdasági magazin 17.30: Találkozás Ferencsik Jánossal. 41/31. rész 18.07: Népzene Ecuadorból 18.15: Hol volt, hol nem volt. .. 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismeretés 18.30: Esti magazin 19.15: „Bejárat a másik aj­tón”. A rádió belpoli­tikai rovatának műsora 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Nagy siker volt! A rádiónapi sétálókoncert O.iO: Himnusz IMi: Éjfél után. .. PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Népdalok, néptáncok 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben. Zenés délelőtt 10.00: Válaszolunk hall­gatóinknak 11.36: Világújság 11.30: Balaton rádió 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: Pitti Katalin operett­dalokat énekel 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Lakatos Sándor népi zenekara játszik 12.58: Műsorismertetés 13.05: Slágermúzei'.m 14.00: Kettőtől ötig. .. 15.05: Reklám 16.05: Hangos képrejtvény 16.58: Műsorismertetés 17.08: Újdonságainkból. 17.30: ötödik sebesség. Ifjú­ság, politika, kultúra 18.30: Tipp-topp parádé 19.05: Népdalok, néptáncok. Faragó Laura énekel, Szöllős Beatrix cim- balmozik 19.30: Sportvilág 20.00: Reklám 20.05: Rockújság IV. évfolyam 13. szám 21.05: Nóták: Szentendrei Klára és Takács Béla énekel MIT? HOL SALGÓTARJÁN — József Attila Művelő­dési Központ: A Vad ban­da című színes, amerikai filmet vetítik este kilenc órától a Kertben. — Gerelyes Endre Ifjú­sági Művelődési Ház: Gyermekszemmel a címe annak a kiállításnak, amelynek anyagát ügyes kezű gyermekek munkái­ból válogatták. 3ÁTONYTERENYE — Kisterenye, kastély- kerti művelődési ház: Vi- deovetítés, számítógépes játékok ás egyéb szórako­21.35: Hétfő este mindenkinek 23.2D: Könnyűzene esti hangu­latban. Barbra Streisand, Engelbert Humperdinck énekkel 0.15: Éjfél után... MISKOLCI STÜDIO: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod, Heves és Nógrád megyéből. — 17.30: Műsoris­mertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: Hétről hétre, hétfőn es­te. Zenés magazin. Telefon: 35-510. Szerkesztő: Horváth Kálmán — El szeretném mon­dani. Paulovits Agóston jegy­zete. Közben: 18.00—18.15: Észak-magyarországi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsor­előzetes. BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 16.25: Hírek 16.30: Karikák. Sportmagazin 17.0«: Iránytű. Katonai műsor 17.50: Találkozás Vladimir Minac nemzeti művésszel 18.15: A rendőrség nyomoz 18.20: Esti mese 18.30: Tv-fórum 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 2(0.0«: Hullámok között. Tv-játék 21.15: Időszerű téma 21.40: Sarlott nyakéke. Feliratos szovjet film. 1. rész 22.50: Tenisz Grand Prix, összefoglaló az első naDról 23.20: Hírek 2. MŰSOR: 18.10: A hét eseményei magyar nyelven 18.40: Szlovákiai kerékpáros- körverseny. A 6. út­szakasz felvételről 19.0|>: Tv-toma 19.10: Esti mese 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-hlradó 20.00: Senicai Kermai. Dokumentumműsor 20.30: Sporttükör 21.30: Időszerű események 21.5«: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt ■22.15: Vízművek Szlovákiában. Dokumentumfilm MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 3-tól: Az utolsó szó jo­gán. Magyar dokumentum­film. — Kamara: Erotikus képregény. (18) Színes japán film. — Video: A cigány. Színes francia bűnügyi film. — Kohász: Isten veletek ba­rátaim ! (14) Színes magyar film. — József Attila Kert: Vad banda. (18) Színes, szink­ronizált amerikai western. — Zagyvapálfalva: A zsaru sza­va. 14) Színes, szinkronizált francia krimi. — Balassagyar­mati Madách: Fél 4-től: Lut- ra. Színes magyar természet­film. Háromnegyed 6 és 8- tól: Támadás a Krull-bolygó ellen. (14) Színes, szinkroni­zált amerikai fantasztikus kalandfilm. — Pásztói Mátra: A piszkos tizenkettő I—II. (14) Színes, szinkronizált ame­rikai kalandfilm. — Video: Erezd a mozgást! Színes, ze­nés NSZK-film. — Kistere- nyei Petőfi: Szerepcsere. Szí­nes, amerikai filmvígjáték. — Bátonyetrenyei Petőfi: Az óriás I—II. (14) Színes ame­rikai film. — Szécsényi Rá­kóczi: Árulás és megtorlás. Színes, látványos, szinkroni­zált kinai—kungfukalandfilm. — Karancslapu Jtő: A zsaru szava. (14) Szin«te, szinkroni­zált francia krimi. — Érsek- vadkert: A cápa 2. (16) Szí­nes amerikai horrorfilm. — Jobbágyi: De fiatalok vol­tunk. (14) Színes szovjet film. — Nagylóc: Édenakció. Szí­nes, szinkronizált szovjet há borús kalandfilm. MIKOR? zási lehetőségek várnak azokra a gyerekekre, akik délután kettőkor az intéz­ménybe látogatnak. — Nagybátonyi Bányász Művelődési Ház: Grafikai alkotásokból látható kiállí­tás. BALASSAGYARMAT — Horváth Endre Galé­ria: Fotókiállítást láthat az érdeklődő Kulcsár József munkáiból. — Palóc Múzeum: Az országos amaitőr muzsikus tábor művésztanárainak és hallgatóinak hangverse­nye 18.30 órakor kezdődik. Létekmadár Gőgös Ferenc ajándéka Nógrádnak NÓGRÁDI TÁJAKON... ^ TELEXEN ÉRKEZETT. Gőgös Ferenc Hollandiéban élő festőművész 1986-ban vett részt a salgótarjáni nemzetközi művést2jtelep mun­kájában. Mátmaallimásom. Ek­kor a Nógrádi Sándor Múze­um képzőművészeti gyűjte­ményének adományozta 36 lapból álló Sámánvilág című grafikai sorozatát. Fölmerült az a terv is, hogy 1987-ben a művész önáilló kiállítással muitatlkozilk 'be a hazad kö­zönségnek Salgótarjánban. Ez a tárlat; látható jelenleg a múzeum kisga Léniájában. Gőgös Ferenc a teljes kiál­lítási anyagot, öitven egyedi alkotását a múzeumnak ado­mányozta. E műalkotások igen jelen­tős értéket képviselnek, átte­kintést nyújtanak a művész nyolcvanas évekbeli munkás­ságáról. A két adományozás­sal, Nógrád megyében úgy­szólván megalapozód ott egy esetleges majdani Gögös-ga- léria anyaga» ami annál in­kább figyelmet érdemel, mert nemzetközileg ismert mű­vészről van szó. aki egyéb­ként érzelmileg szorosan kö­tődik a nógrádi tájakhoz és emberekhez is: Gőgös Ferenc 1936-ban Bu­dapesten született, 1957 óta él Hollandiában. Mindmáig több megbízatást: kapott a holland államtól. Az arnhe- mi képzőművészeti főiskola tanórának 1965-ben nevezték ki. ahol most is rajzot, gra­fikát és festészetet ad elő, ezen kívül csaknem egy év­tizeden át az esiti tagozat tanszékvezetője volt. A hat­vanas évek elejétől számos egyéni kiállítást rendezett, csoportos kiáll Másokon vett Külföldön már népszerű, a hazai köztudatban még csak most kezd elterjedni, a „természetes étkezés” azaz az olyan mezőgazdasági termékek és készítmények fogyasztása, amelyek ter­melése során vegyszert nem részt Holiaiml'iáibain és Euró­pa több városában, de Ja­pánban és az USA-ban is. Részt vesz továbbá video- fesztiválokőn .és a Maiilart- mozgáfliomban. Munkáiról. törekvéseirőll vallja: „...legjellegzetesebb a gyökereim, magyarságom ke­resése- még annak ellenére is, hogy holland áflilampodgár vagyok. Forrósom .gyökerem a börzsönyi hegy óddal kis falujában. Kemencében rej­lik. ahol gyermekkorom leg­szebb éveit töltöttem ól. Év­ről évre visszatérek a gyö­kereimhez, a forrásomhoz, mert a forrás tiszta!” Jelen kiállításon is gya­korta föiltűniik a lapokon a kemencei nagyanya és a tőle hallott mesék emléke, a bör­zsönyi itój és lakóinak képe. Jelképrendszere rendkívül összetett. mégis áttetszőén tiszta. S bár e rendszerben sokszor ott tündöklőik az ősi magyar hitvilág* a sámánvi- Lág is, a művészt mégsem az etimoűogiizáiló kedv jellemzi. A Lélekmadár című lapon Kemence emléke világít, a forrás. Az ihletettség tehát hazai. Munkásságában azonban nemcsak az ősmagyar sá­mánok világa bontakozik ki. hanem egy ennél általáno­sabb sóimén,világ. mitikus vonulat, amely elér a földgo­lyó több pontjáig. Dél-Ame­rikáiig, a mexikói múltig és tovább,, jelezve és kifejezve az egyetemességet, ami az emberiség — .minden nép — mitológiáinak mélyén van, legtöbbször egymással is szo­ros kölcsönhatásban. Gőgös Ferenc egyéni szim­bólumrendszere egyszerű és használnak. A feldolgozás folyamatában pedig nem al­kalmaznak mesterséges tar­tósítószereket. A „reformkonyha” újdon­ságai közül a dzsemek, a szörpök készítésének fel- dolgozási részéből vállalt világos, akár az évezredes sziklarajzofcé. Ember és táj egységben jelenik meg a la­pokon. Az együk gyakran is­métlődő vonalrendszier min­dig a folyót jeleníti, a há­romszög a háztetőt, a nyíllak a fákat. Jele van, miiként a régi magyar mitológiában:, mindennek, így a természeti elemeknek, a tűznek, víz­nek, földnek, .levegőnek, a természeti tüneményeknek, az égitesteknek. Jele *— és jelentősége! Csakúgy, mint a személyes emlékeknek, a kapu jelké­pének például, ahonnan az ember egyik viliágból a má­sikba lép át. Kapuban, Élet­képek, Vasárnap, Naptartó, A torony körül, Madaras, Le és fel. Hegytetőn, Piros-fe- hér-zöld. Gőgös Ferenc „sziklára jzaii” emberek, álla­tok, természeti tünemények, a gyerekkori emlékek gazdag tárházát jelentik a látogató számárat, a modem ,^sámán- útón” járó művész ihletett- ségétől telítetten. A motívumok gazdagsága és összetettsége ellenére meg- kaipóan egységes és áttekint­hető ez a világ. Múlt és je­len, emlék és valóság szigo­rú, ám nem mesterkélt szer­kesztő ütségben áll előttünk. A sámánok ihletettsége és a modern ember XX. száza­di tudatossága, egyúttal szo­rongása a maga teljességé­ben jelenik meg. egyfajta véglegességgel, ugyanakkor a folyamatos váDtozás dina­mizmusát is sugallva. Hiszen mindig múlik az idő, s benne csak az örök változás áJJan­feladatot a Drégelypalánki Szondi György Termelőszö­vetkezet. A gyümölcsfeldol­gozó üzemükben a dzsemek, szörpök előállításánál nem használnak tartósítószert, de még cukrot sem. Azokat mézzel ízesítik, édesítik. Lujza, a boszorkánypalánta Készülő ív-műsorok Augusztusban kilenc mű­sort készítenek a Magyar Televízió munkatársai. Az Életmód és egészség cí­mű — a Magyar Tudomá­nyos Akadémiával közösen alkotott — sorozat célja az állampolgárok ismereteinek gazdagítása egészségi állapo. tűk javítása érdekében. Szak­értők elemzik az egészséget rontó életmódbeli tényező­ket, beszélnek az egészséget legjobban veszélyeztető ha­tásokról. Készül az új televíziós változata Ibsen 1867-ben írt kétrészes versesdrámájának, a Peer Gynt-nek. A főszere­peket Szakácsi Sándor és Törőcsik Mari alakítja. Kosz­tolányi Dezső Édes Anna cí­mű társadalmi regényéből kétrészes drámát forgatnak. A nagy októberi szocialis­ta forradalom évfordulójára készülő Így győztünk című tv-film a .Gorkiból betegsé­ge kezeléséről visszatérő Le­nin dolgozószobáját előkészí­tő munkatársak közös em­lékeit idézi fel a forrada­lom történetéről, eseményei­ről és vezetőjéről. Lenin sze­repét Kozák András játssza. Ireneusz Iredinsky kisregé­nyéből készül az Armelle cí­mű produkció- A film ifjú hőse egy Varsó környéki kis­városba utazik, mert itt vé­li megtalálni azt a nőt, Ar- mellét, aki álmaiban meg­jelent, elvezette őt ide, s ezután eltűnt. Az alkotás nemcsak a kitartó keresésről szól, hanem szociográfiai pontossággal mutatja be a kisváros jellegzetes lakóit is. A tizenhárom részes For­ma—1 sorozat francia, ka­nadai és magyar koproduk­cióban készül. A Forma—1. es versenyeket követik vér gig, játékfilmes eszközökkel, felhasználva a valódi ver­senyekről készült eredeti fel­vételeket is. A sorozat 7. ré­sze Magyarországon, a Hun- garoringen játszódik. A Szülőföldem című soro­zat első darabját 1970-ben forgatták. Azóta évente 3— 4 rész készül. A következő, nek Hernádi Gyula író lesz a közreműködője, aki pályájának állomásait, Pan­nonhalmán töltött iskolás­éveit eleveníti fel. Megszó­lalnak a filmben közeli ba­rátai, Fodor András költő és Jancsó Miklós filmrendező is. A gyerekeknek készülő Bo­szorkánypalánta című zenés játék egy átlagosan rossz kislányról, Lujzáról szól, aki­ről egyszercsak kiderül: kü­lönböző varázslatokra képes- A szereplők között találjuk Sinkó Lászlót, Schubert Évát, Máté Erzsit, Körmendi Já­nost, Mányai Zsuzsát és Ba­lázs Pétert. Kötődés a szülőföldhöz A szülőföldhöz való kötő­désről árulkodik, elmélyül­tebb, aktívabb cselekvésre serkenti a lakóhelyi közös­ségeket a helytörténeti gyűjtés, a kutatómunka- Ki­terjedt művelődési forma ez, amely legkiemelkedőbb te­vékenységet eddig Vanyar- con, Szécsénybén és Patvar- con, Diósjenőn'és Sóshar- tyánban, Drégelypalánkon és Galgagután végeztek a jó értelemben vett lokálpat- I rióták és múzeumbarátok. Csendélet a tónál Megyénk egyik kevésbé ismert területe a dák és a békák zavarják, vadregényes Ludányhalászi közelében lévő tó és kör- partja a nyugalmat keresőknek ad helyet nyezete. A csendes vizet olykor csak a lu- — képek: kulcsár — dó. Tóth Elemér A „reformkonyha” újdonságai

Next

/
Oldalképek
Tartalom