Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-05 / 183. szám

2 NÖGRÄD 1987. augusztus 5., SZERDA Geraszimov sajtótájékoztatója Fejlemények Bécsi találkozó Befejeződött a vizsgálat ■ a Rust-ügyben Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter szer­dán Genfbe utazik, ahol csütörtökön feLszólal a le­szerelési konferencia ülésén — jelentette be Moszkvában szokásos keddi sajtótájékoz­tatóján Gennagyij Geraszi­mov, a szovjet külügymi­nisztérium információs fő­osztályának vezetője. , A szovjet külügyi szóvi­vő beszámolt arról, hogy augusztus 2. és 4. között Teheránban tárgyalt Julij Voroncov, a szovjet külügy­miniszter első helyettese, akit fogadott Ali Hamenei államfő, Muszavi Hamenei kormányfő, valamint Ve- lajati külügyminiszter is. Áttekinteték a kétoldalú kapcsolatok helyzetét, kü­lönös tekintettel a hosszú távú együttműködésre, a kölcsönös előnyöket bizto­sító jelentős gazdasági lé­tesítmények építésére. A Perzsa-öbölben ki­alakult helyzet kapcsán a két fél egyaránt nyugtalan­ságát hangoztatta a foko­zódó amerikai katonai je­lenlét miatt, és síkraszállt a A moszkvai Kremlben kedden folytatódtak a csúcs­szintű szovjet—mozambiki tárgyalások: Mihail Gorba­csov és Joaquim Alberto Chissano a két ország kö­zötti együttműködés elmé­lyítéséről, a pártkapcsolatok további erősítéséről folyta­tott beható eszmecserét. Mindketten kifejezték a kölcsönös érdekeltséget az SZKP és a Frelimo párt kö­zötti együttműködésben és tapasztalatcserében. A mozambiki Frelimo párt elnöke, államfő hétfőn ér­kezett hivatalos baráti lá­togatásra a szovjet főváros­ba és még ezen a napon megkezdte tárgyalásait az SZKP KB főtitkárával- A keddi megbeszélésen részt vett Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, kül­ügyminiszter. valamint Pas­cal Mucumbi, a Frelimo Párt KB titkára, mozambi­ki külügyminiszter. térséghez nem tartozó álla­mok haditengerészeti erői­nek kivonásáért. Szüksé­gesnek ítélték, hogy Irán és Irak egyaránt mondjon le a nemzetközi hajózási útvonalak fenyegetéséről. Voroncov Teheránban újó­lag megerősítette a Szovjet­unió változatlan, elvi állás­pontját: mielőbb be kell szüntetni az értelmetlen há­borút, s a BT-határozatának megfelelően politikai esz­közökkel kell rendezni a vi­tás kérdéseket. Geraszimov elmékezte- tett arra, hogy befejeződött a vizsgálat Mathias Rust ügyében: a vádat az ügyész­ség megerősítette, s vizs­gálati anyagokat továbbí­totta a Szovjetunió Leg­felsőbb Bíróságához. A bí­róság dönt majd arról, hol és mikor tartsák a nyugat­német pilóta ügyének tár­gyalását — hangsúlyozta a szovjet külügyi szóvivő. Kérdésére válaszolva a szovjet külügyi szóvivő rá­mutatott: minden jogi ala­pot nélkülöznek azok a nyugati törekvések, hogy a Bundeswehr tulajdonában A kétoldalú viszony átte­kintése mellett a két állam­férfi kitért a mozambiki helyzettel kapcsolatos kér­dések megvitatására is, kü­lönös tekintettel az Afrika déli részén kialakult álla­potokra. Chissano beszámolt arról a bonyolult helyzetről, amely jelenleg a népi Mozambikot jellemzi: egyrészt küzdeni kell az ország gazdaságának talpraállításáért, az éhínség és a betegségek ellen, más­részt ezzel egyidejűleg fel kell venni a harcot a külső és belső reakciós erőkkel. Mozambik ebben a küzde­lemben a „frontországokra” az afrikai államokra, a Szovjetunióra, a szocialista országokra támaszkodik. A mozambiki vezető külön kö­szönetét mondott az országa védelmi képességének erő­sítésében való szovjet köz­reműködésért. lévő, de amerikai nukleá­ris töltettel felszerelhető 72 Pershing—1A típusú ra­kéta kérdését összekap­csolják a szovjet Skud—B harcászati rakéták csökken­tésével. A szovjet—amerikai tárgyalások — kölcsönös megállapodás alapján — az 500—5500 kilométer ható- távolságú nukleáris rakétá­kat érintik, így aizok nem vonatkozhatnak a 300 kilo­méter hatótávolságú szov­jet rakétákra — hangsú­lyozta Geraszimov. A szovjet külügyi szóvi­vő országa nevében elítél­te az etióp határ mentén rendezett Bright Star—87. fedőnevű amerikai—Szomá­liái hadgyakorlatokat, s rámutatott. hogy az ilyen akciók akadályozzák a bé­ke és a stabilitás feltételei­nek megteremtését a tér­ségben. Gennagyij Geraszimov sajnálkozását fejezte ki a mekkai vérontás kapcsán, s utalt arra, hogy ezek az események tovább súlyosbít­ják az amúgy is nehéz helyzetet a térségben. Mihail Gorbacsov szólt azokról a tapasztalatokról, amelyekre a szocialista épí­tés különböző szakaszaiban tetlek szert a Szovjetunió­ban. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy nem szabad gépiesen átültetni e tapasztalatokat más országok viszonyaira- Hozzáfűzte vi­szont, hogy a hasznos és kedvező tapasztalatokat nem­csak át lehet, de át is kell venni. Joaquim Alberto Chissano ugyancsak kedden tárgyalt Pjotr Gyemicsevvel a Leg­felsőbb Tanács Elnöksége el­nökének első helyettesével. A találkozón megállapították, hogy a két ország közötti politikai, gazdasági és kul­turális kapcsolatok bővíté­se megfelel a szovjet és a mozambiki nép érdekeinek és elősegíti az Afrika déli ré­szén kialakult helyzet'" stabi­lizálását. Mekka után Robbantások Libanonban Irán ENSZ-nagykövete hétfőn azzal vádolta a szaúd-arábiai hatóságokat, hogy provokálták a békés iránti tüntetőket Mekkában. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének székhelyén tar­tott sajtókonferenciáján azt hangoztatta, hogy sok iráni az utcai összecsapásokban vesztette életét, másokat viszont a kórházban öltek meg. A tüntetést megelőző­en Szaúd-Arábia megegye­zett az iráni küldöttséggel a tüntetés helyéről és ide­jéről — hangoztatta az irá­ni ENSZ-diplomata. Emiatt előre kiterveltnek mondta a szaúdi fellépést és az Egye­sült Államokat és megvádol­ta a történtekért. Ali Hamenei iráni elnök szerint 500 iráni zarándok halt meg és ennek a több­szöröse szenvedett sebesü­léseket. Hamenei hétfőn a muzulmán államok teherá- ni nagykövetei és ügyvivői előtt nyilatkozott a történ­tekről. A sebesültek szá­mát a halottak számának többszörösére becsülte. (Mint ismeretes, szaúdi hivatalos adatok szerint 402 személy vesztette éle­tét, pénteken, közülük 275 iráni zarándok). Bejrútban kát szaúd-ará­biai létesítmény ellen po­kolgépes támadást intéz­tek keddre virradóra. Az egyik pokolgép a légitársa­ság irodájában robbant és jelentős károkat okozott. Személyi sérülés nem tör­tént. A másik robbanás a szaúd-arábiai kulturális központ Bejrút központjá­ban lévő, hatszintes épület­ben tett kárt. Két járókelő megsebesült. Szaúd-Arábia libanoni képviseletei 1931. februárja óta üresen áll­nak. Működésüket beszün­tették, miután a szaúd-ará­biai kohzult Irán-barát mu­zulmán csoportosulások fegyveresei elfogták. Megfigyelők a terrorcse­lekmények sorozatát a mek­kai eseményekkel hozzák összefüggésbe Vietnami—kínai fogolycsere Kedden vietnami—kínai fogolycserére került sor a Lang Son tartományhoz tar­tozó vietnami határátkelő ­helyen. A két ország össze­sen 32 foglyot cserélt ki. Vietnami közlés szerint a szabadon engedett 18 kínai beismerte, hogy illegálisan, kémkedés céljából hatolt be Vietnamba, megsértve az or- szák szuverenitását. Kína egyidejűleg 14 viet­namit engedett szabadon. (MTI) (MTI) Szovjet - mozambiki tárgyalások Alkotó módon kell felhasználni a szocialista építés tapasztalatait- Esti kommentár .......... ............. B anáncsúcs Ügy látszik zöld utat kapott a közép-amerikai rende­zés szándéka, hiszen a térség érintett államainak és a Contadora-csoport országainak külügyminiszterei elfo­gadták az úgynevezett Arias-tervet. Két napig tanács­koztak a hét végén a diplomáciai vezetők Honduras fő­városában, s a közös bsketerv-elképzelések jóváhagyá­sával tisztára söpörték az utat a csütörtökön kezdődő guatemalavárosi csúcsértekezlet előtt. Sokáig váratott magára a kibontakozás, egy-egy apró akadály mindig gátolta a konferencia összehívását- Az­tán július végén Oscar Arias, a Costa Rica-i elnök, „meggyőző’-körútra indult a térség „válságállamaiba”, hogy ismertesse törekvéseit az érdekeltekkel. A jelek szerint nem hiába vállalkozott a nehéz feladatra. Az első állomáson. Nicaraguában, találkozott Dániel Ortega államfővel, ám megbeszéléseket folytatott az ellenzéki vezetőkkel is. Nos, mindenképpen megegyeztek Managuá- ban, hiszen a hét végi külügyminiszteri csúcsra már elment a nicaraguai diplomácia vezetője is. Hogy miért fontos fejlemény ez? Ortegáék ugyanis korábban húzó­doztak a részvételtől mondván, hogy az Egyesült Álla­mok szabotálni kívánja az e heti elnöki összejövetelt, annak a lejáratására törekszik. S mindezt közvetett mó­don, tehát szövetségesei — Honduras, Salvador és Costa Rica — segítségével akarja elérni. Garanciát kért a sandinista kormány, hogy nem fordul elő ilyesmi, méghozzá a Contadora-országoktól (Kolum­bia, Venezuela, Mexiko, Panama), amelyek szintén jelen lesznek a csúcson, mint, ahogy részt vettek a külügymi­niszteri találkozón is. Sőt, a csoportnak kell irányítania az értekezlet folyamatát, különben Managua nem haj­landó ott megjelenni. Mindez a hét végén egyszer már megtörtént, s a siker nem maradt el. Hondurasban az érintett államok ugyanis amellett foglaltak állást, hogv minden erőt mozgósítani kell a térségben uralkodó helyzet normalizálásáért- A házigazda — amint az ilyen­kor illik — átvette a kezdeményező szerepet, javasolván, hogy az Amerikai Államok Szervezetének és az ENSZ- nek a bevonásával hozzanak létre bizottságot a közép­amerikai béke fenntartásának ellenőrzésére. A legfontosabb, hogy a résztvevők — Honduras, Nica­ragua, Salvador, Costa Rica, Guatemala és a békéltető Contadora tagjai — élénk viták után ugyan, de egyhan­gúlag elfogadták Oscar Arias idén februárban közzé­tett rendezési tervét. Ez azért fontos, mert a Costa Ri­ca-i elnök elképzelései előirányozzák a tűzszünet meg­hirdetését a térségben, valamint azt, hogy ahol ez szük­séges, kezdjenek párbeszédet az ellenzékkel, tartsanak demokratikus választásokat, adjanak közkegyelmet a politikai okokból bebörtönzötteknek. S még egy dolog, amit Washingtonban az Irangate-ügv tetőpontján bizto­san nem néznek jó szemmel: a térségen kívüli hatalmak szüntessék be a lázadó csoportoknak nyújtott támoga­tást. Persze, ide tartoznak a nicaraguai kontrák is. Elhárultak tehát az akadályok, a remélhetőleg sikeres közép-amerikai csúcs elől. (Ritecz Miklós) A korábbinál kedvezőbb volt a légkör A bécsi utótalálkozó most befejeződött 3. fordulója eredményesnek minősíthe­tő, annak ellenére, hogy ma­gát a tanácskozást nem si­került befejezni a kitűzött időpontban, július végén — mutatott rá keddi moszkvai sajtóértekezletén Jurij Kas- lev különleges megbízatású nagykövet, a szovjet tárgya­lóküldöttség vezetője. Kaslev kitért arra, hogy a bécsi tanácskozásokat ked­vezőbb feltételek jellemez­ték, mint a korábbi belgrá­di és madridi találkozókat. A Szovjetunió számos nem­zetközi tárgyú javaslatot ter­jesztett elő, több vezető nyu­gati politikus járt Moszkvá­ban, s nem utolsósorban a Szovjetunióban folyó átala­kítás is jótékony hatást gya­korolt a helsinki folyamat keretében zajló vitákra. A szovjet diplomata példaként hozta fel., hogy idén az első fél évben csaknem 9 ezer szovjet állampolgár utazha­tott külföldre a családegye­sítések keretében: ez kétsze­rese az 1988-ban engedélye­zett kiutazásoknak. A Bécsben előterjesztett, s az előrelépéshez megfelelő alapot teremtő több mint 150 javaslat ellenére nem sike­rült időben, miniszteri szin­ten befejezni a találkozót, aláírni a záródokumentu­mot. Kaslev ennek fő okát abban látta, hogy az Egye­sült Államok és szövetsége­sei megpróbálták kirekssz- teni a helsinki folyamatból a leszerelés és a biztonság kérdéseit, s csak az utóbbi hetekben sikerült megálla­podást elérni a madridi mandátumnak megfelelő­en. A megállapodások ér­telmében folytatódnak a stockholmi biztonsági érte­kezlethez kapcsolódó tanács­kozások, s azokkal párhuza­mosan kerül sor a NATO és a VSZ konzultációira a ha­gyományos fegyverzetről és haderőről. A „23-ak” — 16 NATO-ország és 7 VSZ-tag- állam — képviselői Bécsben eddig 19 konzultációt tartot­tak a hagyományos fegyver­zetet érintő új tárgyalások mandátumáról — emlékezte­tett Kaslev. Kaslev emlékeztetett ar­ra, hogy a bécsi találkozó megnyitásakor Eduard Se­vardnadze szovjet külügy­miniszter javasolta: rendez­zenek Moszkvában fórumot a humanitárius együttműkö­désről. A szovjet küldöttség az osztrák fővárosban nem­rég pontosító javaslatot ter­jesztett elő, s ennek értel­mében a moszkvai tanácsko­zás fő témája a helsinki fo­lyamat emberi vonatkozásai­nak vizsgálata lenne. Ez megfelel a korábbi nyugati előterjesztésnek, amely sze­rint az emberi jogok egés^ komplexumát tekintenék át, kulturális, információs, ok­tatási kérdéseket, az embe­rek közötti érintkezés prob­lémáit. A nagykövet kiemelte, hogy a szoviet indítvány alapján először kerülne sor olyan tanácskozásra a hel­sinki folyamat keretében, amelynek valamennyi ple­náris ülése nyitott lenne. A moszkvai tanácskozáson nyugati jogvédő szervezetek is részt vehetnek, de termé­szetesen a korábbi konfe­renciákon érvényes előírá­sok erre a fórumra is vonat­koznának. (MTI) NDK—mongol javaslat Hegakadályozni az űrfegyverkezést Az NDK és Mongólia azt javasolja, hogy a világ ál­lamai kössenek átfogó nem­zetközi szerződést a műhold- romboló fegyverek betiltá­sáról és az űrobjektumok sérthetetlenségének biztosí­tásáról. A negyven ország képviselőjének részvételé­vel Genfben ülésező lesze­relési értekezleten az indít­ványt Harald Rose nagykö­vet, az NDK küldöttségve­tője terjesztette be. Felszólalásában Rose em­lékeztetett arra, hogy az űr­fegyverkezés megakadályo­zása a legfontosabb nem­zetközi feladatok közé tar­tozik. Az NDK által kidol­gozott okmány tairtalmaizza a megkötendő szerződés leg­lényegesebb rendelkezése­it. Ezek értelmében tilos űr­objektumok ellen erőszakot alkalmazni, működésüket za­varni vagy lehetetlenné ten­ni — illetve mindezzel fenye­getőzni. Tilos a világűrben, a légkörben vagy bármely más helyen műholdromboló fegyvert kifejleszteni, kipró­bálni és állomásoztatmi. A már létező műholdroimboló rendszereket meg kell sem­misíteni. A javaslat kitér arra is, hogy a már kifej­lesztett űrobjektumakat sem szabad átalakítani műhol­dak ellen bevethető fegy­verré. Az ellenőrzés kérdé­sében a tervezet a nemzet­közi konzultációk és a nem­zetközi helyszíni ellenőrzés intézményét egyaránt előirá­nyozza. Magyar üzenetek Tengizbe A moszkvai rádió magyar osztálya ismét vállalja han­gos telefomüzenetek továb­bítását a Tengizben dolgozó magyar szakembereknek. Az üzenni vágyók augusz­tus 5-én, szerdán budapesti idő szerint délután 15 és 20 óra között, augusztus 6-án, csütörtökön reggel 7 órától déli 12 óráig hívhatják Moszkvában a magyar osz­tály munkatársait, akik a 233-73-16-os telefonon rög­zítik a tengizieknek küldött üzeneteket. (MTI) Angolai—kubai tárgyalások Kuba és Angola egyet­ért abban, hogy folytatni kell a Namíbia függetlensé­géről megkezdett tárgya­lásokat Luanda és Wa­shington között. Ezt tartal­mazza az a közös közle­mény, amelyet havannai tárgyalásait befejezve írt alá hétfőn Jósé Eduardo dos Santos angolai és Fidel Castro kubai államfő. A két ország továbbra is hajlandó egyesíteni erőfe­szítéseit minden érdekelt féllel, azért, hogy megol­dást találjanak a dél-afri­kai térség problémáira. Ké­szek rugalmasabbá tenni Dél-Afrikával kapcsolatos közös álláspontjukat, hogy olyan igazságos megoldás szülessék, amely biztosíta­ná Namíbia függetlenségét, Angola szuverenitását és területi sérthetetlenségét. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom