Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-31 / 204. szám
MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 4.30: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.20: Mit üzen a rádió? 9.00: A hét zeneműve 9.30: A hét költője: Apollinaire. Egy csillag bánata 9.40: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék 10.35: Zenekari muzsika 11.00: Afrikai házasságok 11.20: Dalok a munkáról 11.34: A Prométheusz-rejtély. 8. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Házunk tája 13.00: Klasszikusok délidőben 14.05: Műsorismertetés 14.10: A magyar széppróza századai 14.25: Zenekari operettrészletek 14.55: Édes anyanyelvűnk 15.00: Humán—reál tudósvetélkedő 15.30: Kóruspódium 16.05: Észkerék 17.00: Eco-mix. Gazdasági magazin 17.30: Találkozás Ferencsik Jánossal. 17.54: Az MHT gyermek- kórusa énekel 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15: Csángó ballada. 20.15: Nótaest 20.55: Tíz kérdés 21.05: Körkérdés a kultúráról 21.25: Mozart operáiból 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Húszas stúdió 23.30: Borogyin : II. szimfónia 0.15: Éjfél után PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Verbunkosok, nóták 8.50: Délelőtti torna. Munkahelyi és iskolai testnevelés 9.05: Napközben 12.10: Indulók, polkák fúvószenekarra 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Magyari Imre népi zenekarának felvételeiből , 12.58: Műsorismertetés 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig. 17.08: Újdonságainkból 17.30: ötödik sebesség 18.30: ..Yu-rock” Jugoszláv előadók bemutató műsora 19.05: Katonadalok 19.30: Sportvilág 20.05: Az ismeretlen Molnár Ferenc. V. rész 21.05: Hét-fő-téma. 23.20: Könnyűzene esti hangulatban 0.15: Éjfél után MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod. Heves és Nóg- rád megyéből. — 17.30: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefonügyelet : 35-510. Szerkesztő: G. Tóth Ferenc. El szeretném mondani. Gyarmati Béla Jegyzete. Közben: 18.00—18.15: Észak-magvarországi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 17.25: Hírek 17.30: Atlétikai világbajnokság. Közvetítés Rómából MIT? HOL SALGÓTARJÁN — József Attila Művelődési Központ: A Kertben este kilenckor vetítik a Break II. című ameri- íkai filmet, amelyet Sam Pirstenberg rendezett. — Gerelyes Endre Ifjúsági Művelődési Ház: A Gorkij-telep A/15. alatti szabadidőklubba 13-tól 19 óráig látogathatnak a ©port- és játékkedvelők. MÁTRATERENYE — Homokterenye. termelőszövetkezet központi 20.10: Esti mese 20.20: Reklám 20.30: Híradó 21.00: Zenélő filmkockák. Kék rapszódia. Amerikai film. (1945) (FF) 23.25: Híradó 2. BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 16.35: Hírek 16.40: Vascipók 16.55: Iránytű 17.45: Ausztrália — útifilm 18.15: A rendőrség nyomoz 18.20: Esti mese 18.30: A Tv-híradó sajtó- értekezlete 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Számítógép. Tévéjáték 21.15: Időszerű téma 21.55: A ritmus rabságában. Feliratos amerikai film 23.15: Hírek 2. MŰSOR: 16.15: Hírék 16.20: Atlétikai vb., a 3. nap eseményei 20.05: Vychodna, ’87. Közvetítés a népművészeti fesztiválról felvételről 20.35: összeállítás az elmúlt jégkorongidény eseményeiről 21.10: Marian Masny és labdarúgó-pályafutása. Portréfilm 21.30: időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Ismeretterjesztő műsor MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Krokodil Dundee. Színes, szinkronizált ausztrál filmvígjáték. — Kamara: A szenvedély hatalma. (18) Színes holland film. — Video: Kettős gázlók. Színes, hongkongi karatekalandfilm. — Kohász: Mire megyek az apámmal? Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. — József Attila Kert: Break II. Színes, zenés, Uátványos amerikai film. — Zagyvapálfalva: Halálos tavasz. Magyar film. — Balassagyarmati Madách: Pat Garrett és Billy, a kölyök. (14) Színes amerikai western. — Pásztói Mátra: Trükkös halál. (14) Színes, szinkronizált amerikai krimi. —‘ Kisterenyei Petőfi: Alomszerelem. Színes angol film. — Bátonyterenyei Petőfi: Gyilkos robotok. (14) Színes, amerikai fantasztikus bűnügyi kaíandfilm. — Szé- csényi Rákóczi: Country Texasban. Színes, zenés amerikai film. — Karancslapujtő: Rázós futam. (14) Színes, szinkronizált új-zélandi kalandfilm. — Érsekvadkert: Szerepcsere. Színes, amerikai filmvígjáték. — Jobbágyi: Gondviselés. (14) Színes, magyar film. — Nagylóc: Ruszalka meséje. Színes bolgár- szovjet film. MIKOR? irodája: A régi paraszti életmódot bemutató tárgyi kiállítást tekinthetik meg az érdeklődők a tanácsteremben. BALASSAGYARMAT — Miiks záith Kálmán Művelődési Központ: A 2. Nógrád megyei kézműves- itábor alkotóinak, valamint az intézményben működő népművészeti szakkörök tagjainak munkáiból láftható kiállítás. NÓGRÁDI TÁJAKON telexen Érkezett. Az élet rejtőző dolgai Ákvarellek Madách Imre Mózes című művéhez Mózes nemcsak a Biblia legnagyobb hatású alakjaként az Egyiptomból való, az i. e. 15—13. században történt kivonulás és a negyvenéves pusztai vándorlás népvezéreként, a Tízparancsolat közvetítője- ként él tovább az emberi történelemben és művelődéstörténetben, hanem — ebből következően — a világ- irodalom és a képzőművészet nagy alkotásaiban is. Mégpedig nemcsak vallási vonatkozásban, hanem a különböző korokban számos általános emberi és nemzeti aktualitást is hordozva, alakjának mindenkori meg- formálója szerint. A magyar irodalomban Madách Imre Mózes című drámájában idézi alakját, kifejtve a műben a korhoz, a progresszióhoz való viszonyát, megfogalmazva vélekedését a történelem bizonyos kérdéseiről. Számára a bibliai téma alkalmat jelent arra, hogy — távolról sem elvontan — kifejtse, miként lel egymásra a fáraó udvarában nevelkedett és nemzeti hovatartozására ébredt Mózes és a zsidóság, azaz a nép vezére és maga a nép. Így a Mózes mintegy folytatása Az ember tragéj. diája című emberiségkölteménynek, újabb állomás a költő eszmei fejlődésének útján. Talán nem véletlen, hogy Madách e művét a Tragédia után írta, 1861-ben fejezte be. A darab a Tragédia árnyékában az idők során méltatlanul háttérbe szorult, örvendetes, hogy újabb reneszánszát éli viszont az utóbbi időben, mind idehaza, mind pedig külföldön. Ügy tetszik, az identitás- zavarokkal is terhelt kor ismét nagy erővel veti föl a drámában érintett kérdéseket. Mózes küldetése és működése pedig alkalom a mindenkori szerep vállalásának lehetőségéire, vagy akár hősiességére, a küzdelmek végigvitelére. Jóllehet, Mózes sem juthatott el az ígéret földjére, Kánaán országának keleti határán, a Nébó hegyén halt meg, történelmi szerepét fölismerte, vállalta és teljesítette, tanúságot szolgáltatva későbbi korok embereinek is. A Balassagyarmaton élő Réti Zoltán festőművész munkásságában jelentős helyet foglal el a madáchi életmű rendkívül összetett gondolatrendszere és szellemisége. Tudatos, önreflek- táió festő lévén, keresi azon alkalmakat, amelyek révén megfogalmazhatja saját nézeteit és indulatait a korról, illetve a benne élő emberről. Talán furcsa állításnak tűnhet föl mégis érdemes utalni arra, hogy a művészt távolról sem csak a felhőtlen harmónia jellemzi, amint azt érzékeny ak- varelljei nyomán többen évtizedeken át vélték. A megnyerőén „lágy” — elsősorban nógrádi — lapok hosszú sora mögül egyre inkább kirajzolódik az életet konfliktusokban is látó művész szándéka, az erkölcsi kérdéseket kutató ember arca, az alulmaradok sorsa fölött aggódó festő, aki a humánusabb közösség vágyát is „elrejti” a pihentető formákban és színekben. Aki tisztában van azzal, hogy az élet egyszerre idillikus és borzasztó, az a sti— láris eszközöktől úgyszólván függetlenül, örömöt találhat az effajta művészi felfogásban. — Régóta nyomasztott engem az a tudat, hogy Madách Mózesével is megbirkózzam, megpróbáljam földolgozni a magam számára —, s talán mások számára — a benne foglaltakat — mondja. — Én is úgy éreztem, hogy a Tragédia elnyomja a Mózest, jóllehet indokolatlanul. Hiszen rengeteg aktualitást hordoz a mű. Például a jó és a rossz, a vezér és a nép, a történelmi feladat és a hétköznapi boldogság, a történelmi —, s, ha úgy tetszik, a társadalmi — teendő, s annak megvalósítása közötti feszültségek megannyi ma is érvényes kérdést vetnek föl. S mindez csak néhány a sok közül. — Azon is elgondolkozhat az ember, hogy az élet megy tovább, de akik közben szenvednek, i elpusztulnak, azok nevét az utókor sem tudja, néhány kiemelkedő személyiségét kivéve. A nagy tömegről nem tud senki, pedig mindig együtt csinálnak valamit a semmiből. Vesztesek ők, vagy így törvény- szerű? Vagy munkájuk, harcaik eredménye magában a küzdelemben, a honban, a történelem kontinuitásában van, a létezés mindig egyszerre véres és szép folyamatában? Ezek részben madáchi gondolatok is. A művész „...lelkem felfelé tör.” Réti Zoltán akvarelljei Madách Imre Az ember tragédiája című művéhez címmel 1983- ban megjelentetett egy szép albumot. A benne foglalt akvarelleket 1980—83. között készítette. Most elkészült egy újabb albumnyi akvarell Madách Mózes című művéhez, ezeket 1985— 87. között festette. Több mint egy tucat lap, néhányat kiállításon mutat be. Jövőre lesz száz éve, hogy bemutatták a Mózest. A kolozsvári Nemzeti Színház 1888-ban vitte színre. Külön öröm lenne, ha ezek az akvarellek szintén albumba rendeződhetnének erre az alkalomra. Természetesen, a történeti Mózes, miként a történelem több más nagy alakja, s maga a madáchi mű különféle felfogást és feldolgozást tesz lehetővé. A lírai, az epikus és a drámai megközelítés egyaránt lehetséges, léthelyzettől, szemlélettől, élményvilágtól, művészi mentalitástól stb. függően. Réti Zoltán Mózes-soroza- ta nem bibliai, sőt, nem Madách-illusztráció. Bár részleteiben pontosságra törekszik — a művész hosz- szas előtanulmányokat folytatott — végső soron Mózes kapcsán önmagáról és a korról vall, humanista morális igénnyel. Ezért van az, hogy a konkrét és ismert jeleneteken kívül (például Mózes az égő csipkebokornál, Az Aranyborjú imádása, Harc a moabitákkal), vagy még e jelenetekben is oly gyakran megjelenik a művész számára kedves nógrádi táj, s az itt élő ember, ami csak a belső logika révén lehetséges, ahol is a Sinai-hegy, vagy a Cserhát, a halni készülő Mózes, vagy egy nógrádi öregember egy- bejátszása magától értetődik. Amikor Mózes halni ment, s megkérdezték tőle, honnan tudjuk, hogy meghaltál, egy fára mutatott, mondván, amikor ledől, Mózes halott. Réti Zoltán akva- relljén is ott az a fa. De mégsem az. A csesztvei Tabánban vannak ilyen fák, ott lehet ilyen gyökereket látni, nem a Közel-Keleten. S ez csak egyetlen példa a sok közül. A Mózes utolsó napja című lapon Mózes szemében fölcsillan, s mintegy tükröződik az egész ígéret földje, ahová már nem ő, hanem Józsué vezeti be a népet. De Jerikó, a hegyek, a fák, a bokrok, az ég, ás a föld, a vidék ott ég a megfáradt ember szemében, vagyis a múltban a jövő, az életben a remény. Réti Zoltán Madách Imre Mózes című drámája ürügyén szép emberi vallomással lepte meg a munkássága, s általában az élet mélyebben rejtőző dolgai iránt érdeklődőket. Tóth Elemér A Nógrád Megyei Fotóklub tagjai részére 4 napos alkotó tábort rendezett a mátraal- mási művésztelepen. A fotósok elméleti és gyakorlati feladatokkal foglalkoztak a táborozás idején. Portré-, táj- és aktfényképezésre volt lehetőségük az eltelt napokban. Képünk tájfotózás közben készült. A Nézsai Május 1. Termelőszövetkezet nógrádsápi könyvkötészetében évente 7 millió darab képeslap • fóliázását végzik. A tájképes és virágos üdvözlőlapokat a Magyar Távirati Iroda részére készítik. —RT— Filmfesztivál Velencében és Montrealban A fefszéssel fogadott Szamár- köhögés A brit Stephen Poliakoff „Elrejtett városának” vetítésével kezdődött meg szombaton a 44. velencei filmfesztivál, melynek keretében 10 napon át európai, indiai, ausztráliai, amerikai és dél- koreái filmeket fognak bemutatni a tengerre épült városban. A fesztivál nemzetközi zsűrijének tagja Michael York brit színész és Irene Papas görög színésznő is. A 12 tagú testület feladata, hogy a versenybe benevezett 23 alkotás közül kiválassza a fődíjra, az Arany Oroszlánra legméltóbbat. John Houston amerikai rendező utolsó filmjét „A hallottakat” versenyen kívül mutatják be. Houston pénteken halt meg 81 éves korában. Montrealban pénteken este mutatták be a filmfesztiválon Gárdos Péter Szamárköhögés című filmjét. A bemutató közönsége nagy tetszéssel fogadta az alkotást, amely az 1956-os esztendő tragikus világát egy gyermek szemével láttatva mutatja be. A péntek délelőtti sajtóvetítésen is sikert aratott a film, s az azt követő sajtókonferencián is elismeréssel szóltak a magyar rendező alkotásáról. Gárdos Péter két évvel ezelőtt a montreali fesztiválon a zsűri különdíját kapta Uramisten című filmjéért. A fesztivál versenyében 18 rangos alkotás vesz részt — egyebek között francia, angol, olasz, spanyol rendezők művei. A zsűri elnöke ezúttal Jean Beaudin kanadai rendező, a zsűritagok között van az Oscar-díjas kiváló csehszlovák rendező, Jiri Menzel is. A rangos kanadai film- fesztiválon versenyen kívül kerül bemutatásra a tavalyi idény jó néhány kimagasló alkotása, így Federico Fellini Moszkvában nagydíjat nyert műve, az Interjú, Tengisz Abdulad- ze szovjet rendező Cannes- ben különdíját kapott műve, a Vezeklés, továbbá Chabrol, Damiani és több más világhírű rendező egy- egy alkotása. A fesztivál versenyében szeptember elsején hirdetnek eredményt.
