Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-31 / 204. szám

1987. augusztus 31., HÉTFŐ NOGRAD 3 Adók, feltételek, remények Heves, . sőt, szenvedélyes vita bontakozott ki a terve­zett adóreform körül: a köz­gazdászok körében, a szak­lapokban, a legkülönbözőbb testületekben, bizottságok­ban mérlegelik az adóre­form várható hatását, ked­vező és kedvezőtlen követ­kezményeit. A szenvedélyes­ség oka egyfdlől — és első­sorban — az, hogy a jövede­lemközpontosítás zsebre megy mind a gazdálkodó ■ szervezetek, mind a sze­mélyek esetében. Másfelől az előzetes vita lehetősége újdonság, hiszen korábban alig volt példa arra, hogy egy döntő lépés megtétele előtt a kormányzat nyilvá­nosságra hozza elképzelé­seit. Az új lehetőség, az előzetes vita lehetősége, a felgyülemlett indulatokat is a felszínre hozza, miáltal a vita még szenvedélyesebbé válik. Ezzel kapcsolatban érde­mes idézni azt az angol minisztert, aki a Nagy-Bri- tanniában járt, az ottani adórendszert tanulmányozó magyar bizottságnak a kö­vetkezőket mondta: ...fogad­janak meg egy jó tanácsot. Türelem, csak türelem! Lám, nálunk már egészen szépen kezd kialakulni a helyzet.” Azaz, már kezdenek rende­ződni a viszonyok abban a Nagy-Britamjiában, amely­ben 1973-ban, tehát 14 év­vel ezelőtt vezették be a hozzáadottérték-adót... Vagyis, a mai magyaror­szági széles körű vitát még csupán az eszmecserék kez­detének tekinthetjük, hiszen a nemzetközi — és távolról sem csak angliai — tapasz­talatok azt mutatják, hogy az adórendszer sok évvel a bevezetés után is módosul. Bizonyára így lesz ez majd nálunk is, hiszen lehetetlen már az első menetben min­den tényezőt, minden rész­letkérdést optimálisan ki­alakítani. De egyáltalán: miért van szükség az adóreformra? A válaszhoz már meg kell kü­lönböztetnünk a két adóne­met: az általános forgalmi adót — más néven a hozzá­adottérték-adót —, amely a gazdálkodó szervezeteket érinti, és a személyi jövede­lemadót, amelyet a magán- személyek fizetnek. Mindkét kör eddig is fizetett adót, sőt, adókat, de erősen elavult szempontok szerint, korsze­rűtlen módon. A vállalati jövedelemelvo­nás jelenlegi rendszerében túlságosan nagy a közvetle­nül fizetett, direkt adók ará­nya, és túlságosan kicsi a forgalomban realizálódó adóké. Igen sok vállalat mentességet, kedvezményt élvez, illetve állami támo­gatást kap, és így — az adók és a támogatások átláthatat­lan dzsungelében — lehe­tetlen tájékozódni. A sok­féle címen fizetett adó, és a sokféle címen nyújtott tá­mogatás eltorzítja az ára­kat; a mai viszonyok között azt sem lehet biztonsággal megállapítani, hogy egy-egy termék mekkora értéket kép­visel, hogy valamely válla­lat tevékenysége valójában nyereséges-e, vagy vesztesé­ges. Az általános forgalmi adó bevezetésétől tehát a többi között az is várható, hogy viszonylagos világosságot teremt az értékrendben. Emellett az általános forgal­mi adó rendszere olyan, hogy megnehezíti a különféle tá­mogatások rejtett nyújtá­sát, ezzel segíthet visszaszo­rítani a veszteséges tevé­kenységek állami finanszí­rozását. Elméletben tehát korszerűsítheti a gazdaságot: módot nyújthat a vesztesé­ges tevékenységek felszá­molására, a jövedelemterme­lő képesség fokozására, az eredményérdekeltség, az ex­portérdekeltség javítására. Elméletben, mert ezek a hatások csak akkor bon­takozhatnak ki, ha együtt járnak a gazdasági j-eform folytatásának egyéb módjai­val, például azzal, hogy az állam különböző kötöttségek beépítésével kevésbé avat­kozik be a gazdálkodásba, és szabadabb utat enged a piaci folyamatoknak. Ameny- nyiben a kötöttségek nem csökkennek, önmagában az adórendszernek nem lehet igazán kedvező hatása sem a hatékonyságra, sem a szerkezetváltásra. A személyi jövedelemadó a mainál igazságosabb köz­teherviselést céloz meg. Le­hetőséget nyújt arra, hogy a kiugróan magas jövedelmek­ből többet vonjon el az ál­lam, és megfelelő adósávok és adókulcsok alkalmazásá­val jobban differenciáljon. Sokakat aggaszt, hogy ed­dig nem fizettek adót, ez­után pedig fognak, tehát — feltételezik — jövedelmük csökken. A feltételezés a bérből élők többségét illető­en téves. Akiknek nincsenek mellékes jövedelmeik, má­sod- és harmadállásaik, azok terhei nem növekszenek: bérüket munkaadójuk brut- tósítja. Bár a személyi jövedelem- adó kapcsán gyakran szó esik a láthatatlan jövedel­mek megadóztatásáról is, valójában nem kell attól tar­tani, hogy aki a szomszéd vízcsapját megjavítja, a szomszéd kertjét megkapál­ja, az ezután a mellékes jö­vedelme után adót fog fi­zetni. Sőt, az előjelek sze­rint a borravalót sem fogja az új rendszer megadóztat­ni. A láthatatlan jövedel­mek közül inkább csak azo­kat sikerül majd felszínre hozni és megadóztatni, ame­lyek termelői, szolgáltatói, kereskedelmi tevékenység­ből származnak, és jelentő­sebb összegűek. A lakosság szélesebb ré­tegeit érinti a kamatjövede­lem tervezett megadózta­tása, hiszen takarékbetét, vagy kötvény szinte minden háztartásban van. Itt azon­ban ugyanazzal lehet szá­molni, mint a bérek eseté­ben: a kamatokat feltehe­tőleg úgy növelik, hogy a betét- és a kötvénytulajdo­nosok a pénzüknél marad­janak. Hogy minek egyide­jűleg adni és elvenni, azaz ■növelni a kamatot, és befi­zettetni az adót? Abból a meggondolásból, hogy, ha a munkából származó jöve­delem adóköteles, akkor a tőkejövedelemnek is adó­kötelesnek kell lennie. Csak így lesz teljes, logikus és következetes a rendszer; csak akkor, ha minden jö­vedelem adóköteles lesz. A ilakosság széles rétege­it nem maga az adóreform, az adózási kötelezettség fog­ja igazán érinteni, hanem inkább az új adórendszer várható inflációs hatása. Maga az adóreform ugyanis önmagában nem változtatja meg az összes társadalmi jö­vedelem megoszlási arányát a három nagy szféra: a la­kosság, a gazdálkodó, szer­vezetek és az államháztartás között. Vagyis alaptalan az az elképzelés, ameiy szerint a költségvetés deficitjét az adóbevételekből kívánnák mérsékelni, vagy megszün­tetni. A költségvetés mérlegét csakúgy, mint az ország kül­földi fizetési mérlegét a gaz­daságpolitika javítani — hosszabb távon egyensúlyba hozni — kívánja ugyan, ám ennek nem az adóreform az eszköze. Hogy valójában mi­lyen módon lehetséges eze­ket a mérlegeket kiegyen­súlyozni, az már egy másik cikk tárgya lehet, de azt itt is le kell szögezni, hogy szá­molnunk kell a fogyasztás mérséklésével — függetlenül az adóreformtól. Az egyszerűség kedvéért úgy írtunk az adóreformról, mint tényről holott, az egye­lőre csupán tervezet, elkép­zelés. A tervezetet az Or­szággyűlés szeptemberi ülés­szaka elé terjesztik; legko­rábban akkor emelkedhet törvényerőre. Addig azonban folytatódik a vita mind a tervezet egyes kitételeiről, mind pedig az új adónemek bevezetésének időpontjáról. G. Zs. Tüzelőkörkép A múlt évihez képest lé­nyeges változás a tüzelő­anyag-ellátásban az imprírt- szénféleségek jelentős csök­kenése — kaptunk tájékoz­tatást Kertész Klárától, az Észak-magyarországi Tü­zelőszer- ás Építőanyag- kereskedelmi Vállalat osz­tályvezetőjétől. A határo­kén túlról származó meny- nyiség a tavalyinak mind­össze 60 százalékát teszi ki. melynek jelentős része, már beérkezett az országba. Mint elmondta, "ennek el­lenére nem lesz mennyiségi probléma a TÜZÉP- telepek szénellátásában, mivel az igényeket a hazai szénbá­nyákból. illetve a tokodi brikettgyárból fedezni tud­ják. Jelenleg 4800 tonna a megyei tároló- ás értékesí­tőhelyek készlete, amelyből 2100 tonna a brikett. 500 tonna a koksz és 1100 ton­na a tűzifa. Az őszi és téli hónapok­ban (ez a legkényesebb idő­szak) az árualapok pótlása folyamatos lesz — ígérte az osztályvezető, s ez nagy­mértékben függ a hazai szállítók termelésétől, pon­tosságától is. Megyénkben a Nógrádi Szénbányák erre az esztendőre 128 ezer tonna háztartási tüzelőt kötött le szerződésben, amit eddig időarányosan teljesített. A ikányási szeneket a ko­rábbi éveiben igen erős kri­tika érte a nagy meddőtar­talom miatt. Jó hír mind­azoknak. akik ezeket a faj­tákat vásárolták, hogy a telepeken már megjelent a bátonyterenyei mosóműből kikerült szén is: idén eddig 500 tonna. A próbamérések után valamennyi kányási fűtőanyag mosott állapot­ban kerül értékesítésre, így: a darabos, a kocka, a dió ás a rostált dara is. A je­lentős minőségváltozást kedvezően fogadták a vá­sárlók. s remélhetőleg a teljes üzem beindulása el­oszlatja majd a kányási szénről alkotott kedvezőtlen kritikát. Idén 17 000 tonna szén és 2840 tonna brikett szere­pelt a kedvezményes tü­zelőanyag-vásárlási akciók­ban. A tavalyival megegye­ző mennyiség értékesítési határidejét a Miniszterta­nács rendeletben hosszab­bította meg; a kedvezmé­nyezettek 1987. december 31-ig válthatják iki utalvá­nyaikat. Mint ismeretes a rendeletet az év közepén bejelentett tüzelőanyagár­emelés indokolta. segít­ve a kispénzű nyugdí­jasok. nagycsaládosok ellá­tását. Az ezt megelőző évek­ben a kedvezményes akció szeptember 30-án lejárt. Egész gulya egyetlen kis hűtőben Lombikbocik márciusban A jól sikerült vállalkozá­sok a rizikó gondolatához is hozzászoktatják a kollektí­vát. Nem mintha nem vol­na veszélyérzete a gyakran kezdeményező csapatnak. Tisztában, van a kockázat­tal, tart a kudarctól, de erő­sebb ettől a meggyőződé­se; kilátástalan a jövő, ha a mában nem vállal kocká­zatot. A Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Mgtsz kollek­tívája ezúttal nem először vág bele az újba. Nem szokványos mezőgazdasági vállalkozás volt a csomago­lógép-gyártás megkezdése, a termelőszövetkezeti öntö­de létrehozását meg kife­jezetten megmosolyogta a környezet. Népi kohó Szé- csényben? Na hiszen! S most éppen e kettőnek köszönhetik, ha oly bizton­ságosan állnak a lábukon, hogy pénzükből néhány milliócskát feltehetnek egy lapra. Ami lehet ász is, de megeshet, hogy elúszik a pénz. A választ a mostani­tól számított harmadik­ötödik esztendő adja majd csak meg. A szarvasmarha-ágazat­ban az embrióátültetés nagy­üzemi technológiájának ki­alakításába fogott bele idén a gazdaság. Amire támasz- kadhat, az a hétezer dara­bos, a donor és a fogadó ál­lomány kiválasztására az átlagosonál jobb feltételeket nyújtó szarvasmarha-állo­mány — s más semmi. Ha­csak azt a roppant ma­kacsságot nem vesszük, ami­vel a szécsényiek minden új vállalkozásukat addig gyúrják, addig alakítják, míg az eleddig pénzfaló öt­let el nem kezdi fialni végre a forintokat. A hazai tapasztalatokat nem vehet­jük ezekkel egy sorba, mi­után azok roppant szegé­nyesek. A szécsényiek már csak azért sem szívesen tá­maszkodnak legalább a meglévőkre, mert vélemé­nyük szerint az az üzem- szervezési mód, ahogyan az országban e módszert álta­lában megközelítették, ki­fejezetten garancia a kudarc­ra. Igényes eljárást csak igényesen szabad csinálni! Az embriónyerés, -keze­lés és -átültetés a szarvas­marha-tenyésztésben olyan eljárás, mely az apai oldal genetikai rendbetétele után a női ivarú háttér hatéko­nyabb megválasztásához nyújt segítséget. A módszer lényege: több petesejt le­választására késztetik a ki­váló tulajdonságokkal ren­delkező tehenet, a petesejte­ket mesterségesen megter­Újvidéki Béla: „Rend­kívüli figyelmet igényel a munka, de meg fog­juk tanulni!” mékenyítik, néhány nap múlva kimossák az állatból, s az embriót — hibernálás és felengedés után — átlag alatti genetikai képességű tehenekbe ültetik át, me­lyek azonban alkalmasak a kihordásra és az ellésre. Afféle kakukktojás-megol­dás ez — az ember javára. Egy-egy állatnak évi tíz­húsz utódja is lehet ily mó­don, a jóképességű állatok szaporulata tehát akár meg is húszszorozódhat! — Saját, keresztezett állo­mányunk nemesítésére öt pedigrés üszőt vásároltunk — mondja dr. Hütter Csaba tsz-elnök. — A fajtiszta ál­latok utódjainak eladási esélyei lényegesen jobbak, erre a befektetésre nem sza­bad sajnálni a pénzt. Az öt „kislányért” kerek 400 ezer forint „mátka­pénzt” adott a gazdaság. A nagyreményű jószágok ép­pen ottjártunkkor érkez­tek meg, s remélhetőleg megérik majd a pénzüket. De nem volt olcsó mulat­ság a ludányhalászi telepen felépített laboratórium, s egyéb tárgyi-technikai fel­tételek megteremtésére is áldozni kell még. S ma sen­ki sem tudja megmondani, vajon kellően kamatozik-e majd a befektetés... leg, ha fantáziát látok ben­ne! — S ebben lát? — Biztos vagyok benne, hogy ez a jövő útja. Nem féltem a pénzünket sem tő­le. Akkor is megéri, ha csak saját magunknak csinál­juk. És hátha még export is lehetne belőle? Újvidéki Béla 20 éve dol­gozik a gazdaságban, sze­rinte a mostanihoz mérhető program csak a keresztezés volt. Saját állataikkal már tettek egy próbát: száz embriót ültettek be. A „lombikbocik” a jövő év márciusában születnek meg — Harmincszázalékos eredményt várunk, de ez még messze nem az, amit később elérhetünk — közli az inszeminátor. — Ez most tanulóév nekünk. Roppant munkaigényes műveleteket kell elvégezni, rendkívüli fi­gyelmet igényel a munka. De meg fogjuk tanulni! Az állattenyésztés jöve­delmezőségét kritikán alu­linak minősítik a gazdák, noha a gondok enyhítésére már az idén születtek in­tézkedések. Nem éppen előnyös adottság ez az effaj­ta vállalkozáshoz. — A tartás jövedelmező­ségének mindenképpen vál­toznia kell — szögezi le dr. Hütter Csaba. — Persze, akármilyen jók a feltételek, az embrióátültetési prog­ramba befektetett pénzün­ket legközelebb csak négy­öt év múlva látjuk viszont. A program nemcsak mun­ka-, hanem időigényes is, és sürgetni nem lehet. Arra is számítunk, hogy idővel megindul az embrióexport, s az esetben mi már el­sőbbséget élvezhetünk. De ha nem ez, akkor saját ál­lományunk genetikai javu­lása hozza vissza pénzün­ket. A jelenben kell szolgál­ni a jövőt. Hogy a mai szolgálat a jövőbeli gyara­podás javára lesz-e, abban most legfeljebb bízhatnak. Egy dologban »lehetnek csak egészen bizonyosak: az embrióátültetéssel előredol­goznak, lépéselőnyre tesz­nek szert, ami hosszabb tá­von soha nem ráfizetéses. Újvidéki Bélát, a gazda­ság inszeminátorát, állat­orvosi szaksegédjét arról ismerik kollégái, hogy ak­kor van igazán elemében, ha újat próbálhat. Saját szakállára kísérletezte ki a spermafelezést is, nem is szólt róla senkinek, ne szid­ják, ha nem sikerül. — Megtanulom, ami egy­általán megtanulható. Fő­Ha majd megtanulják, s jól csinálják e tudományos módszert, a gyakorlatban, akár a nemzetközi állatfor­galomba is bekapcsolódhat­nak. A csúcsminőséget ad­hatják a partnernek, s ha­sonlót vehetnek. — Képzelje csak el — mondja az elnök — egy egész gulyát hozhatnánk be egyetlen kis hűtőben! Szendi Márta A köz»* gazdaság állataiba eddig száz embriót ültettek be. — képek: kulcsár — #

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom