Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-29 / 203. szám

4 NOGRAD 1987. augusztus 29., SZOMBAT Szebb, emberibb környezetért Á famunka varázsa Találkoztak a tóstrandnál az elképzelések ' Bizonyára még emlékezett arra Osgyáni György város­lakó, hogy tíz-tizenöt 1 éve csónakázók eveztek vasár­nap délutánonként a tavon. Vagy éppen friss élménye ütött szöget a fejébe, ami­kor gyermekével ment sé­tálgatni a tó köré, s nemigen élvezte a sétát, látva az el­hanyagolt környéket, a nyí- ratlan sövényt. Akár így volt. akár úgy. valóban igaz. hogy Salgótar­jánban a hatezer ember ott­honául szolgáló Beszterce- lakótelep közelében levő tó­nak és gazdátlan környé­kének ma nemigen van funkciója. Habár hébe-hóba a tó melletti göröngyös szabadtéren cirkuszosok, körhintátok jelennék meg, s. ha a produkció lehetne látványos is a cirkuszi sá­torban. szédítő, vidám kör­forgást élvezhetnének a gyerekek a levegőben, ma­ga a hely nem csalogató. Nincs a tó körül nyilvá­nos vécé, nem található ivó­víz. ezért is. azért is haza kiéld vele szaladná a lakó­telepre — mondják a besz­terceiek. Arra pedig már csak az első' ideköltöző la­kótelepiek emlékeznek, hogy annak idején öröm volt rá­nézni a tóstrandra és kör­nyezetére. És. hogy ez így legyein megint, a közeljö­vőben. Osgyáni György arra fe vállalkozik, hogy társa­dalmi munkára embereket szervez a városrészből. Elmondom az esetet Ara­tó Györgynek. Salgótarján főépítészének, aki helyeslő- leg bólogat, s hozzáteszi. hogy a több ezres lakótelep melletti természeti adottság — így nevezi a megfogott; rétegvizekből és felszíni vi­zekből felduzzasztott tavait és környékét — valóban ki­használatlan. Igen leromlott a tó vízminősége is. Tudják a városi tanácson, hogy a jelenlegi helyzeten változ­tatni kell Vannak is elkép­zelések. tervek, amiket a tó gazdája, a regionális víz­mű is támogat. A tervezőknek a tó kör­nyékiének feltérképezése­kor nem szabtak határt, csak annyit mondtak, sza­badidő-központ jellegű le­gyen a környék. És az el­készült terv fő vonalai va­lóban ezt célozzák; csóna­kázótó, télen korcsolyapá­lya, modellezők sporttere, sétautak, pihenőpadok, ke­rékpárút. szabadtéri szob­rok... Hosszú távú elképzelések szerint szempont, hogy ez a terület szervesen illeszked­jék a közelben levő kem­ping, strand. váltótábor. vendéglő, szakszervezeti ok­tatási intézmény min­dennapjaihoz. Olyan környe­zet kialakítását tervezik itt, ahová az ember szívesen jön sétálni. szabad idejét eltölteni. akár a városból, akár a kempingből, táborból is. A tóba nyúló kis félszi­getre zenepavilont álmodik a tervező, a tóparton na- pozóstégek. a tó körül sé- taurtak, sövények, növények sora. a sétány egyik részén éttermi terasz... Sorolhatnánk még a pa­pírra rajzolt elképzeléseket. De mindennek sora van,, nem megy egyik napról a másikra. Mindenesetre avá- rosiszépítő egyesület lobo­gójára tűzte a környék rendibetéteiét. Lökést adott a tervek megvalósításához, hogy tavaly már elkészült a baközlekedő út itt a ven­déglőhöz. s kész a lakótele­pi, a főút melletti parkoló. S. hogy mi lesz a közel­jövőben? Megszületett a tó közvetlen környékének ker­tészeti terve, s a faülteté­seikhez társadalmi munkát tils várnak. Osgyáni György vállalkozásának tehát nincs akadálya. És bizonyára jö­vőre is kell majd a segít­ség. hiszen akkor készülnék a burkolatok, sétautak, pa­dok. kártyaasztalok... Rend­be hozzák az ott levő, kalló­dó műalkotásokat. Ebben az ügyben — úgy tűnik — találkozik a vá­roslakók ás a városgazda el­képzelése. S mindez nem is csak álom. ☆ A tóstrand környékén kialakítandó szabadidő­központ tervét a Salgótar­jáni Városi Tanács benyúj­totta a Szebb, emberibb környezetért meghirdetett pályázatra, amelyet a Ma­gyar Televízió Natura szer­kesztősége kezdeményezett. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, a minisztériumok és megyei tanácsok felhíváséra beér­kező 481 pályamunkából 227- et tartott alkalmasnak a zsűri arra. hogy a pályáza­ton részt vegyen. Köztük van a tóstrandi terv is. Zsély Andyás a vidcoszomlére Nyíregyházán tartják no­vember 19—22. között a III. országos videoszemlét és -ta­nácskozást. A szemlére in­tézmények. magánszemé­lyek, amatőr videökörök küldhetnek programot az alábbi kategóriákban: A termelést, oktatást és köz­művelődést segítő közössé­gi. közéleti, videoart (video- múvészet, kísérleti videó­zás) referencia-, reklám- és szórakoztató, valamint pri­vát videoprogramok. Nevezési lapokat a köz­művelődési információs in­tézettől és a nyíregyházi Váci Mihály Művelődési Központtól igényelhetnek az érdeklődők. Veszélyben van a szabad idő!? Gyorsan, sokat dolgoz­ni. keresni, teljesíteni, még akkor is, ha nem olyan na­gyon lenne szükséges, ha nem létkérdés a pluszmun­ka. a plusszkereset. A sza­bad idő veszélyeztetésével veszélybe került egészsé­günk is. életmódunk változ­tatásra szorul: nem hiába mondjuk, „első az egészség”. Egészség nélkül élvezhet­jük-e munkánk, munkáink gyümölcsét? A szabad idő szorosan kapcsolódik az egyéni és kö­zösségi művelődéshez. a nevelés sokrétű formáival — a kultúra egészéhez, iBertrand Russel angol fizi­kus és filozófus azt mondta, hogy az a képesség. hogy a szabad időt okosan tölt­sük el. a személyes kultúra legmagasabb lépcsőfokát jelenti. Elvben megnőtt korunkban a szabad időnk — a kér­dést tehát fel kell tennünk; mire „költsük”, hogyan le­het értelmesen eltöltenünk ; mm WZ?"’':'.?/- ", Szolgálta tás Bátort y térért yért ■ Huszonhétmillió forintot forgalmazott az esztendő első felé­ben a kereskedők áruháza. A Budapesti Harisnyagyár ter­mékeiből 4 millió forint értékű portékát kínálnak. Ajándék, divatáru, zöldség- és gyümölcsbolt segíti a Mátra- lakótelepen élő emberek napi bevásárlását. fotó: Tácsik Nóra M& mester a megye..alt házban Öreg, már-már düledező épület hívja fel magára a járókelők figyelmét Karancs- lapujtőn, a Rákóczi úton. Itt-ott bizony már lepergett a vakolat, repedezett tég­lák ,-ásítoznak az utcára, és a cserepek alatt a pőrére vetkőztetett mestergerendát is kitakarta , a könyörtelen idő. A nyikorogva mozduló, már csak félig nyíló ajtó­szárnyak felett ütött-kopott cégtábla hirdeti: itt dolgozik Lavaj József asztalosmester. Az egyetlen szobából álló épület belsejében homály uralkodik a délelőtti napsü­tésben is. A belépők lába bokáig süpped a padlót bo­rító faforgácsba és fűrész­porba. Lavaj József asztalosmes­ter épp egy ablakkeretet szögei, a szomszédban tör­ték össze a gyerekek, oda kell az új keret. — Már csak ismerősök­nek, rokonoknak csinálok valamit — mondja. — Má­soknak nagyon ritkán, mert rossz munkát nem adok ki ebből a műhelyből, s a jóra, az aprólékos, finom kidol­gozásra sok idő elmegy. Meg aztán három-négy órá­tól többet nem tudok dol­gozni. Az idős mester hetven­nyolc éve született Karanes- lapujtőn. Ugyanebben a műhelyben még édesapja dolgozott akkor. A sarok­ban ma is ott áll a gyalu- pad, amelyen nagyapja, édes­apja és fiatalabb éveiben Lavaj József is gyártotta a széklábakat, asztallapokat. — Három évig inas vol­tam, azután még hét esz­tendeig segéd. Később asz­talosvizsgát tettem, majd néhány évre rá mestervizs­gát a fővárosban. Mire ki­váltottam az iparoslevelet, kézhez kaptam a behívót — meséli. — Hét évig vol­tam katona a második vi­lágháborúban, negyvenöt­ben szereltem le. Azóta is Lapujtőn élek, végig kis­iparosként dolgoztam. Persze időközben történt egy s más. Miután haza­tért, a község másik félében gyönyörű házat épített ma­gának, majd megnősült. Egy leánya és két fia született, akik ma Salgótarjánban dol­goznak. Az apjuk mestersé­gét egyik fiú sem folytatja. — Nap mint nap bejövök dolgozni néhány órát, mun­ka mindig is akad. Időköz­ben megvénült ez a ház, akárcsak ez a régi gyalu- pad, de már nincs erőm rendbe hozni. Mindkettő végigkísérte az életemet. (rt) Nem jutottak át a határon Kiállítás elkobzott ntűki Mesékből A bresztl helytörténeti múzeum termeiben 500 olyan képzőművészeti és népművészeti tárgyat állí­tottak ki, amelyet a breszti vámosok csempészektől ko­boztak el. Mintegy másfél ezer olyan ikont őriznek a múzeum tárlóiban, amelye­ket törvénytelenül akartak külföldre juttatni. Sok ikon ezüsttel és drágakövekkel díszített. Azok, akik a vám­szabályok megkerülésével kívánták a XV—XVI. szá­zadi orosz ikonfestészet mű­remekeit az országból kivin­ni, szétfűrészelték az alko­tásokat, hogy így kevésbé legyenek észrevehetők. A múzeum kiállítási tár­gyai között számos ezüst és arany ékszer látható: kis dobozkák, tubákosszelen- cék, pipák, szamovárok, tő­rök. E tárgyakat is csak kü­lön engedéllyel lehet kivin­ni az országból. — Sajnos, a művészi al­kotások illegális kiviteli kí­sérleteinek száma nem csök­ken — mondja a breszti vámőrség parancsnoka, N. Alekszejuk. — Egyre gyak­rabban próbálják meg kül­földi állampolgárok védett műalkotások kivitelét. A breszti kiállításon látható minden műtárgyat a hatá­ron foglaltunk le. A jövő­ben is éberen őrködünk azon, hogy az ország tulaj­donát képező műalkotások ne juthassanak idegen kézre. 1987. januárjában egy vámvizsgálat során egy külföldi ál­lampolgárnál találták a 69 egyházi műkincset. szabad időnket? Vagy áru­ba bocsássuk újabb terhe­ket vállalva magunkra? Mindnyájan többféle kö­zösséghez tartozunk, a mun­kahelyi mellett a baráti, szomszédsági körhöz, de alapvetően kötődni mégis­csak a családunkhoz tu­dunk igazán. A növekvő szabad idő az egymás irán­ti türelem fejlesztésének iskoláját nyújthatja szá­munkra. A vasárnapi, szün­idei. szabadságidőre eső idegesség is kimondva, vagy kimondatlanul a szabad idő felhasználásának nem meg­felelő módjára utal. Nőnek választási lehető­ségeink. megannyi döntési feladat elé kerülünk, a prog­ramok között nem dönthe­tünk ötletszerűen', a terv- szerűség segít az időbeosz­tás begyakorlásában. A he­lyes döntéshozatal az önál­lóság. a véleménynyilvánítás szabadságára épülhet szü­lők és gyermekek között egyaránt. Ebbe belefér az is. hogy joga van minden családtagnak az időszakos egyedülléthez is. nem lazul a családi összetartozás, ha egyszer-egyszer egyik-má­sik családtag, magányosan sétál egy jókorát. A hét végék, a nyaralás, az ünnepnapok, a családta­gok egymással történő köz­léséinek, kommunikációi­nak több lehetőséget nyújta­nak, mint a dolgos hétköz­napok — reggeleikkel ás es­téikkel. Ez utóbbiaknál ugyanis sok panasz, sérelem, negatív érzelem csapódik le egymás között. Az ünnepnap néha önma­ga torzképévé válik. szá­monkérések, elszámoltatá­sok és új és régi mulasztá­sok bűnei kerülnek teríték­re. A tölbb szabad idő, a sűrített nevelés alkalmát je­lentheti. a szülők lelkiiisme- retének megerősítését szol­gálva: kihasználtam min­den percet, foglalkoztam a gyerekemmel. A töhb szabad idő —. ha megmarad szabad időnek — nem ejtheti rabul az em­bert. Családiban és barátok között egyaránt azzá kell váljon, amit neve jelez: sza­badon eltöltött idővé, sza­bad idővé. M. M. Veszély bért m a szabad

Next

/
Oldalképek
Tartalom