Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-01 / 180. szám
1987. augusztus 1., SZOMBAT NOGRAD 3 Mosonújvári Frigyes a megalakulás óta dolgozik a BRG Mechatronikai Vállalat Salgótarjáni Rádiótechnikai Gyárában. Képünkön a telefonközpont kezelőszerkezetének végbemérését végzi. —RT— Ott wan a pénz, ahol a munka Autonóm brigádok a tűzhelygyárban „Módosítani kell a vállalati belső érdekeltséget: a tevékenység jellegéhez igazodó bérrendszerek, bérezési formák /erősítsék az egyéni, illetve csoportteljesítmények összhangját. Ki kell dolgozni ia szocialista brigádok és a dolgozók más közösségei vállalkozásszerű munkavégzésének elszámolási, érdekeltségi rendszerét.” (Az MSZMP KB 1987. július 2-i állásfoglalásából.) — Miként országszerte, úgy nálunk is megtorpant a szocialista brigádmozgalom — mondja Farkas József, a Salgótarjáni Vasöntöde -és Tűzhelygyár vgrsenyfelelő- se. — A megújhodás érdekében okvetlenül lépnünk kellett. Az idén kísérletképpen kezdtük átalakítani a brigádmozgalmat, önkéntes alapon három autonóm rendszerű szocialista brigád kötött éves szerződést. Régi, jó kollektívákról van szó, különböző területeken dolgozlak, éves tapasztalatuk döntően befolyásolja majd az új versenyforma további sorsát vállalatunknál. Az önállóság nagy vonzerő Hogyan is kezdődött? A karbantartó és szolgáltató gyáregység villanyszerelőműhelyének tizenhat tagú, a Vállalat kiváló brigádja címmel négyszer kitüntetett Petőfi Sándor Szocialista Brigádjának vezetője, Angyal Gyula így emlékezik: — Mint a vállalati tanács tagja, más brigád vezetőket megelőzően hallottam az új versenyformáról és annak előnyeiről. Megbeszéltem a fiúkkal és eldöntöttük: belevágunk. Brigádtagjaink átlagos életkora harminc év, tehát fiatalok vagyunk, mindig is jellemző volt ránk az új iránti érzékenység. Nos, ezúttal is vállalkoztunk. .. A másik autonóm brigád a zománcozó I. üzemben dolgozik. Harmincnyolcán vannak, ebből harminc a nő, kivétel nélkül családos anya. Az Ady Endre nevét viselő munkásgárda , legmagasabb elismerése az arany fokozat. — Azért veszünk részt az új versenyformában, mert lehetőségeket látunk benne — közli Nyerges József brigádvezető. — önállóan gazdálkodhatunk az anyagi ösztönzőkkel, ebből következően én, mint művezető hatékonyabbá tehetem a termelést. Vagyis végre ott van a pénz, ahol a munka. A közgazdasági osztály autonóm brigádjának vezetője, Bábelné Dálnoki Margit távoílétében helyettese, Ro- hács Józsefné ekképpen fogalmazza meg tettük indítékát: — Az önállóság nagy vonzerő. Gyakorlása lehetőség és felelősség is egyben. Mi, tizenketten azért váltunk ki a nagy múltú, a Vállalat kiváló brigádja címet is elnyert Nógrádi Sándor Szocialista Brigádból, hogy mindezt megtapasztaljuk. Úgy érezzük, hogy ebben a felállásban az eddiginél jobban eleget tehetünk a ránk háruló feladatoknak. Szerződést kötnek a gyárral Előny, lehetőség — visz- szatérő fogalmak. Szorosan kapcsolódik hozzájuk a felelősség. Mit takarnak ezek a szavak? Mennyiben különbözik az autonóm brigád a többi szocialista munkásközösségtől? — Az autonóm brigád zárt munkaterületen alakítható, magában tömöríti valameny- nyi ott1 dolgozót — válaszolja Angyal Gyula. —Aki nem vállalja a brigádtagságot, az alkalmatlan az addigi munkájának végzésére is. Vagyis kérheti más területre az áthelyezését, illetve kiléphet a vállalattól. Azzal, hogy az adott területen mindenki tagja a kollektívának, erősödik a mozgalom nevelő hatása. A brigádvezetőt és helyettesét titkosan választja a közösség. A brigádve- zető egyúttal a munkaterület gazdasági vezetője. Jómagam korábban is csoportvezető voltam, de ha nem választottak volna brigádvezetővé, akkor csoportvezető sem lehetnék. Nyerges József veszi át a szót: — Az autonóm brigád szerződést köt a vállalattal. A .vállalásoknak a gazdasági feladatok teljesítését kell szolgálniuk. A tanulásnak, a művelődésnek is arra kell irányulnia, hogy a dolgozó az igényeknek megfelelően, az eddiginél jobban végezhesse a munkáját. A mi szerződésünkben például benne van: a jelentős részben exportra kerülő tűzhelyekből több mint egymilliárd forint az idei termelési terv, s a mi brigádunknak ehhez biztosítania kell a zománcozott alkatrészeket. A minőség javításával a selejtet tizenöt, a zománchulladék felhasználásával az önköltséget öt százalékkal kell csökkenteni, a múlt évhez képest. A tennivalókhoz kapcsolódóan kapja a kollektíva a negyed- évenkénti mozgóbért, melynek felosztásában a brigádgyűlés dönt, az általam és a szakszervezeti bizalmi által kialakított javaslat alapján. Rohács Józsefné kiegészíti az elhangzottakat: — Az alapbérfejlesztésben is a brigádgyűlés dönt. Hasonlóképpen e fórum tiszte a kitüntetés adományozása. Mi például a gépírónknak, Deák Máriának- javasoltuk a Kiváló dolgozó kitüntetés odaadását, és meg is kapta. A munka elosztása is az autonóm brigádra tartozik. Nálunk két fővel csökkent a létszám, s úgy szerveztük meg a munkát, hogy nincs fennakadj. Brigádtag felvételéről, illetve kizárásáról is a közösség dönt. Ha egy brigádtagot kizárnak, az egyet jeleit számára a munkaterületről való áthelyezéssel, vagy a vállalattól történő elbocsátással. Az autonóm brigád folyamatosan értékeli a vállalások teljesítését. Félévenként egyénileg is mérlegre teszik a brigádtagok tevékenységét. A tűzhelygyárban nem határoztak meg fokozatokat az elnyerhető címekre, így az a kollektíva, amelv’k eleget tett a szerződésben foglaltaknak, megkaphatja a legmagasabb vállalati kitüntetést, a Kiváló autonóm szocialista brigád címet. A brigádmozgalom „felnőtt" változata Befejezésül megkérdezem beszélgetőpartnereimet: milyen vélemény alakult ki bennük az új versenyformáról? — Egyértelműen jónak tartom — feleli Nyerges József. — A mi brigádunk az eddiginél jobb eredményeket ér el. Ezért a mozgóbéren túlmenően tizenötezer forint jutalmat kaptunk. Ne vegye szerény telenségrftk: határozott, differenciálni tudó brigádvezetőre van szükség az autonóm kollektíva élére, mert az ő személye döntően befolyásolja, hogy érvényesül-e a versenyforma jellege. Angyal Gyula folytatja: — Az autonóm rendszer tovább fejleszti a szocialista brigádmozgalmat. Hozzájárul a főmunkaidő jobb kihasználásához. a vállalati, célkitűzések eléréséhez. Segíti a tisztánlátást, a munka és a bér összhangjának megteremtését. Minden brigádtag jobban érdekelt a saját feladatának és az egész kollektíva tennivalójának jobb elvégzésében. Egy észrevétel: meg kell oldani, hogy a mozgóbér elsősorban a jobb munkára ösztönözzön, mert jelenleg hetven százalékban a túlmunkára - fizetjük ki. Rohács Józsefnéé a zárszó: — Ahogyan már említettem, az új versenyforma hozzájárul az önállóság növeléséhez. Nincs túlirányítás, megszűnik a sok helyen gyakori dedós módszer, a szájbarágás. Az autonóm brigád a brigádmozgalom „felnőtt” változata. Nálunk a mozgóbér egyértelműen a több és a jobb munkára ösztönöz. Úgyhogy én a kísérleti éy után azt az álláspontot fogom képviselni, hogy az autonóm rendszert terjesszük ki az egész gyárra. Kolaj László Mi mit tehetünk? Az MTESZ tagsága a társadalmi-gazdasági kibontakozás programiának végrehajtásáért Az MSZMP Központi Bizottságának július 2-i ülésén meghirdetett kibontaT kozási program különösen kiemeli az értelmiség szerepét, a szellemi munka hatékonyságának növekvő fontosságát. A programban' — éppen a műszaki, gazdasági szakemberek javaslatára — fogalmazódott meg a műszaki fejlesztés gyorsításának szükségessége, a termékszerkezet változtatásának igénye, a piaci kereslethez, elsősorban a külpiachoz való igazodás figyelembevétele, a reformfolyamat általános kiszélesítése. Ilyen körülmények között természetes, hogy az értelmiség, s maga az MTESZ tagsága egyetértéssel fogadta a kibontakozás programját. De más dolog valamivel egyetérteni és más annak végrehajtását személyes és testületi munkával segíteni. Most már cselekedni kell, a forrásokat bővíteni szükséges. Minden eszközt fel kell használjunk a mielőbbi fejlődés érdekében. Ebbe bele kell érteni a politikai, az agitációs, a gazdasági és a társadalmi eszközöket egyaránt. Ebben a folyamatban az MTESZ-tagság társadalmi-közéleti cselekvésének is vannak lehetőségei, eszközei, módszerei. Legfontosabbnak ítélem a társadalmi felvilágosítást, a meggyőzés folyamataiban való részvételt. A szocializmusról kialakult egy általános társadalmi kép, miszerint ez a bőség társadalma, az emberi jólét megteremtésének társadalmi formája. Ez általánosságban igaz, csak hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy minden társadalmi gazdagságnak, jólétnek alapja az eredményes munka! Viszonylagos jólétet teremtettünk, de közben megnőttek az igényeink is. Amikor arról beszélünk, hogy többet fogyasztottunk a lehetségesnél, akkor a sokszor kellően meg nem alapozott igények kielégítésére ' gondoljunk. A fogyasztási többlet okozója nagyrészt a vállalati és egyéni keretek között felhasznált többlett- anyag, -energia, -alkatrész, és nem utolsósorban a munkaidő. Veszteség a gyenge minőségű termék, a 'selejt. Kiment a divatból a javítás, a vállalati karbantartásban is sok a kis hiba miatt kidobott alkatrész. Nem javítunk, hanem cserélünk, s ez nemzeti szokás lett! Anyagfelhasználásunk többleteinek egyik okozója ez a módszer. A másik pedig az a bőkezűség, ahogyan beszerzéseinket végezzük. Dé a legnagyobb pazarlást mégis az energiafelhasználásban találjuk. Nem is a nyitott ablakok melletti fűtés a legnagyobb gond, hanem a szakszerűtlenül megválasztott energiahordozó, kazántelep, vezetékrendszer! Nálunk divat az egyedi megoldás, pedig az adott körülmények között mindig létezik egy optimális rendszer, azt kellene használni. Különösen nagy, a pazarlás a lakásépítéseknél, egyrészt , a fölöslegesen drága anyagok felhasználása, másrészt a szakszerűtlen kivitelezés miatt. A népi ellenőrzés vizsgálatai szerint 10—15 százalékkal is lehetne a lakásépítés költségeit csökkenteni az ésszerű megoldásokkal. Ez a megállapítás áll a fűtőrendszerekre is. Sokrétű a társadalmi és egyéni túlfogyasztás. Az egyik feladatunk tehát figyelmeztetni a reális lehetőségekre, feltárni a pazarlás forrásait. Egy ilyenféle akcióra készülünk a helyi sajtó segítségével. A másik módszer, amivel főleg a lakossági fogyasztás ésszerűsítésére szeretnénk hatni, a szaktanácsadások szervezése. Főleg építési és energetikai. fűtéstechnikai vonalon vagyunk felkészültek. Szeretnénk, ha olyat terveznének és építenének,ami leginkább megfelel az egyénnek és az országnak is. Az MTESZ működtet egy szakértő irodát. Ez a szervezet a tagságból kiválasztott megfelelő szakemberekkel, társadalmi munkában képes tervező, véleményező, vállalkozó jellegű feladatok ellátására kis költségráfordítás. mellett. Különösen jó eredménnyel működik az energetikai terület. Számos vállalat, közület részére végzett komplett' felmérést és tett javaslatot kedvező megoldásra. A szervezet átfogó gazdasági vizsgálatokra, fejlesztési tervek véleményezésére. technológiai korszerűsítések kimunkálására kész. Foglalkozik szabadalmak, újítások hasznosításával. Eddig inkább vártuk a megrendelőket, most már ajánlani szeretnénk elképzeléseinket. Módot az ad erre. hogy tagságunk vállalati keretek között él és jól ismeri a megoldásra, váró problémákat. Az MTESZ központi és megyei szervezetei számos külföldi kapcsolatot építettek ki. nemzetközi együttműködés részesei. A tanulmányutakon feltárt hasznos tapasztalaitok rövid, kivonatos formában kerülnek be a jegyzőkönyvekbe és lassan a feledés homályába merülnek. Pedig innen is lehetne sok felhasználható javaslatot kimunkálni. Egyesületeink szakemberei az ún. megbízásos munkavégzés keretei közötf kereshetik a nemzetközi tapasztalatok érvényesítését. Sok szó esik mostanában a minőségi hiányosságokról. Ennek jelentősége óriási, hiszen csak a gépipar se- lejtkára évi 5—6 milliard forintra tehető. Külpiaci versenyképességűn,le csökkenésének talán legfőbb oka a termékek minőségi bizonytalansága. Ennek felismeréséként fogalmazódott meg az MTESZ- ben a „Magyar márka védelme” akció. Külpiaci rvozí- cióink erősítését legrövidebb idő alatt a minőségi színvonal emelésével oldhatjuk meg, hiszen a termékválaszték javítása hosszabb időt igényel. Alapvető érdekünk minden területen, hogy az áruk minősítését ne a személyes szubjektivtásna, minden műszeres, mérésekre bízzuk. Az ipar műszerezettségének elmaradását kell elsősorban pótolni. Ez nem igényel nagy beruházást, jó része költségként is elszámolható, inkább a célszerű műszerek kiválasztására kell odafigyelni, és természetesen a rendszeres műszer- hasznáilatot kell megkövetelni. Ez is dolga kell legyen a műszaki értelmiségnek, a tudományos egyesületek tagságának. Az újítási mozgalom hasznosságát gondolom, senki sem vitatja.“Ez a mozgalom is átélt emelkedő és süly- lyedő szakaszokat. Legutóbb az élénkülést néhány adminisztratív változtatás mellett két tényező váltotta ki: megszűnt a szellemi dolgozók hivatali kötelezettsége, és a szocialista brigádok vállalásai közé került. Most egy újabb élénkülési hullámot lenne jó elérni, ezért karolja fel az MTESZ és az SZMT a mozgalom patronálását. Segítjük a, jó javaslatok mielőbbi kivitelezését, hasznosítási lehetőségeiket bemutatjuk a számításiba vehető területeken. De az eredményes tevékenységnek az alapja mégis csak az lehet, ha az eddiginél több javaslat Születik. Úgy kellene módosítani a korábbi szabályt, hogy a műszaki-gazdasági dolgozónak nem kötelezettsége, hanem gazdasági érdeke és etikai kötelessége újításokat kidolgozni... Néhány éve sikerült a japán kohászat jelentős üzemeit felkeresnem. Az egyik nagyüzemben a vezérigazgatótól kérdeztem, ismerik-e az újítási mozgalmat? Nem értette >ipire gondolok, ezért röviden elmondtam, hogy nálunk a dolgozó, a mérnök az újszerű eljárás kimunkálásáért a többleteredmény 5—6 százalékát haszonrészesedésként; megkapja. Nálunk is van újítás, csak a díjazás megy másként! — mondta. Aki mérnök, technikus létére nem dolgoz ki javaslaito- kaíjobb eljárásokra, az nem való a helyére, különösképpen nem irányító munkakörbe. Azt hiszem, nekünk is ilyen „japán szemmel” keltene közelíteni jövőbeli feladatainkhoz, nem kizárva a jó eredményekből való egyéni haszonrészesedés tehetőségét. Mert többre jutni, jobban élni csak eredményesebb munkával lehet! Ürmössy László, az MTESZ Nógrád megyei szervezetének elnöke Cipők Svédországba Az év elejétől üzemel a Zagyvavölgye Termelőszövetkezet mátrate- renyei ipari ágazatában a cipőkészítő részleg. A Favorit Cipőipari Szövetkezet részére készítenek bérmunkában munkavédelmi és gyermekcipőket. Képünkön Menyhárt Tiborné és munkatársai Svédországba kerülő cipők felsőrészét állítják elő.
