Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-28 / 202. szám

2 NOGRAD 1987. augusztus 28., PÉNTEK Kormányszóvivői tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról.) lését, az innováció, az ex­portképesség meggyorsítását; az irányítás korszerűsítését, az érdekeltségi és piaci me­chanizmusok széles körű ki­bontakoztatását, amelynek csak része az adó- és az ár­reform; a társadalmi, szociá­lis feszültségek csökkentését. Ezek a törekvések majd az éves tervekben fogalmazód­nak meg. — A gazdaság stabilizálá­sa mai megítélés szerint elő­reláthatólag több mint há­rom évet vesz igénybe, de ez az időtartam mindenek­előtt saját munkánk ered­ményességétől, hatékonyságá­tól függ. A kormány eltökélt szándéka, hogy következete­sen végrehajtja a társadal­mi-gazdasági kibontakozás alapjainak megteremtéséből reá háruló feladatokat. S ebben építünk a nemzeti egység cselekvő megnyilvá­nulására, dolgozó népünk ed­dig is korszakos eredménye­ket hozó, odaadó munkájára — mondotta. Bányász Rezső (a Magyar Rádió kérdésére) kitért ar­ra is. hogy a kormánynak a munkaprogram kialakí­tásában leginkább érdekelt tagjai részvételével augusz­tus 20-án is tartottak egy csaknem egész napos ülést, s a mostani tanácskozás is a szokásosnál jóval hosszabb volt a kormányprogram be­ható vitája miatt/ E vita eredményességét nagymér­tékben segítette az a több- fordulós k o n zu Ltá c i óso roz a t. amit a politikai, társadal­mi. gazdasági. műszaki- tudományos szervek és in­tézmények vezetőivel. az országgyűlési képviselőcso­portokkal folytattak a kor­mány képviselői. E konzul­tációkon összesen mintegy 2500—2800-an vettek részt, s a kapott javaslatokat a Minisztertanács nagyon jól fud(ta hasznosítani. E témakörhöz kapcsoló­dott az MTI tudósítójának kérdése arról, hogy a kor­mányprogramban foglalt teendők széles tömegeket érintő, valódi társadalmi vi­tájára is lehetőség nyíliik-e. A szóvivő válaszában utalt arra. hogy a tervezet a saj­tó útján nyilvánosságot kap majd, s így mód lesz ala­pos megismerésére. Egyfaj­ta tömeges vitát jelenthet, hogy az emberek a szer­kesztőségekhez küldött le­velekben, vagy közvetlenül a kormányszervekhez inté­zett észrevételekben, illetve a választók képviselőjük­höz fordulva nyilvánítanak véleményt. Hozzátette: a (munkaprogram megvalósí­tása. a későbbi kibontako­zás előkészítése megkíván­ja a lakosság legteljesebb beavatását, aktív részvé­telét. ezért a széles tömege­iket mindinkább be kell vonni a közügyek megvita­tásába, eldöntésébe. Szo­cialista demdkráoiánk fej­lődése nyilván elvezet majd oda is. hogy egy-egy sors­döntő kérdésben akár nép­szavazást is tartsunk; ennek útjait-mód ja it megkeresni. a következő időszak felada­tai közé tartozik. 'Egy kérdés kapcsán (Ma­gyar Hírlap) tájékoztatott arról is. hogy a kormány egyre jobban támaszkodik a tudományos igénnyel ké­szült közvélemény-kutatá­sokra. felmérésekre. A tö­megkommunikációs kuta­tóközpont például évente kétszer alaposan elemzi a gazdasági közhangulat ala- . kulását. azt, hogy miként vélekednek az állampolgá­rok saját helyzetükről és az országéról. A lakosság egészét érintő döntések 1 elő­készítésekor a társadalom valamennyi rétegét érintő célvizsgálatokat végeznek. A kormánynak az a törek­vése. hogy a jövőben kor­szerűsítse a kifejezetten po­litikai közvélemény-kuta­tást. és ily módon is mind gyakrabban támaszkodhas­son a lakossági ' vélemé­nyekre. Az árrendszer tovább­fejlődéséről szóló határozat­ról (a Népszava érdeklődé­sére) elmondotta, hogy az új ármegállapító mecha­nizmus a vállalatok és az árhatóság közötti, jogilag szabályozott konzultációs rendszert hoz létre. A konzultáció célja az ár kialakításihoz vezető té­nyezők megismerése. Amennyiben a felek nem tudnak megállapodni az ár­változás mértékében, a Ma­gyar Kereskedelmi Kama­ra által vezetett egyeztető­bizottság előtt kell egyez­ségre jutni. (E bizottságnak tagja a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és a Fo­gyasztók Országos Tanácsa is.) S ha a kamaránál tar­tott megbeszélés sem vezet eredményre, akkor az ár­hivatal elnöke hatósági jog­körben szabályozhatja az árakat. Az új rendszernek igen nagy előnye a nyilvá­nosság. az, hogy a terme­lőknek maguknak kell bizo- nyítaniok az áremelés in­dokoltságát. Ezentúl az ár- hatóság lapjában is közzé kell tenni az áregyezteté­sek eredményét. Az új jogszabály a ko­rábbinál egyértelműbben állapítja meg a tisztesség­telen ár fogalmát is. Sza­badáras termékek esetén például tisztességtelen az az ár, amelyet az előzetes bejelentési kötelezettség el­mulasztásával, illetve az árhatóság által elfogadott mértéket meghaladóan emelnek, vagy figyelmen kívül hagyják az árkonzul­táció eredményét. Akkor is tisztességtelen az ár, ha olyan ráfordítások megté­rülését is biztosítja, ame­lyek érvényesítését jogsza­bály tiltja. Ugyancsak kö­vetkezményekkel jár, ha egy forgalomban levő ter­mék helyett — alapos in­dok nélkül — ugyanolyan használati értékű árut más néven, magasabb áron hoz­nak forgalomba, A szóvivőtől megkérdez­ték, hogy van-e összefüggés a csernobili atomerőmű­baleset és az atomenergiá­ról szóló jogszabályok kor­szerűsítése között (Vasár­napi Hírek). Van, ha nem is közvetlen — hangzott a válasz; a kormány mostani ülésén is szóba került Cser­nobil. A Minisztertanács a sokoldalú szakértői vélemé­nyek alapján megállapítot­ta, hogy eddigi rendelkezé­seink megnyugtató módon szabályozzák az atomener­gia hazai alkalmazását. A csernobili katasztrófa tanul­ságaiból sem lehet olyan következtetésre jutni, hogy szükség lenne a jelenleg ér­vénye^ hatósági rendszer lényeges átalakítására. Ugyanakkor néhány kisebb, az élet által diktált módo­sítás kívánatos; például az, hogy a törvény hatályát ki­terjesszék a lakosságra és a környezetre károssá vál­ható, bárhonnan eredő su­gárzás elleni védekezésre. Szabályozni kell azokat a feladatokat is, amelyek rendkívüli események kö­vetkeztében állhatnak elő. A törvénymódosítás terve­zetét az Elnöki Tanács elé terjesztik. Bányász Rezső (a Ma­gyar Nemzet kérdéseire) tá­jékoztatott a külföldi ösz­töndíjasképzés főbb ada­tairól. Eszerint jelenleg 1240 magyar hallgató ta­nul külföldi felsőoktatási intézményekben, közülük 240-en az idén kezdik első félévüket. Ami a nálunk tanuló kül­földieket illeti: ők csaknem négyezren vannak, a föld nyolcvan országából érkez­nek hozzánk. Ismét egy más téma: 1987 első hat hónapjában 604-en kapták meg a kivándorlás­hoz szükséges engedélyeket. A kérelmezők száma évről évre csökken; hatóságaink ■ humanitárius szellemben, a család egységének helyreál­lításától vezérelve bírálják el a kérelmeket, így alig van rendezetlen, lezáratlan ügy — közölte (a Vasárnapi Hí­rek érdeklődésére) a szóvi­vő. Végül megemlékezett ar­ról, hogy egy éve lépett ha­tályba a sajtótörvény. Rá­mutatott, hogy a törvény jól szolgálta a szocialista demokrácia fejlődését; saj­tónk nyíltsága, vitakészsé­ge, társadalmi érzékenysé­ge az elmúlt egy esztendő­ben tovább növekedett. A következő évek >— tette hozzá — nehéz feladatok elé állítják egész társadal­munkat, benne a sajtót. A tömegtájékoztatás dolgo­zói nagyon sokat tehetnek azért, hogy népünk megért­se nemzeti céljainkat, a sajtó segítsen elfogadtatni ezeket, és mozgósítani tár­sadalmunk minden alkotó erejét. Reagan beszéde hideg zuhanyként hatott Reagan elnök szerdai be­széde valóságos hideg zu­hanyként hatott a szovjet— amerikai kapcsolatok kényes időszakában — hangsúlyozta csütörtöki moszkvai sajtóér­tekezletén Gennagyij Gera­szimov. A szovjet külügyi szóvivő emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunióban és az Egye­sült Államokban egyaránt üdvözlik a közepes hatótá­volságú és hadműveleti-har­cászati rakétákról szóló meg­állapodás megkötésének le­hetőségét. Diplomáciai csa­tornákon már elkezdődött a szeptember közepén Wa­shingtonban sorra kerülő külügyminiszteri találkozó előkészítése. Geraszimov értékelése sze­rint az amerikai elnök be­szédével kapcsolatban nincs értelme a szokványos meg­fogalmazást használni, mi­szerint azt ..figyelmesen ta­nulmányozzák”. hiszen Rea­gan a szovjetellenes retorika régi eszköztárához nyúlt. Példa erre a „kereszteshad­járat a szabadságért" jelszó felelevenítése. Gennagyij Geraszimov kö­zölte. hogy a Szovjetunió szerint most nem a külön­böző társadalmi rendszerek előnyeinek terméketlen meg­vitatására. hanem a kapcso­latok javítására, a háborús veszélv csökkentésére van szükség. Kohl­nyilatkozat A Szovjetunióban érdek­lődéssel fogadták Kohl nyu­gatnémet kancellár nyilat­kozatát a Pershing 1A raké­tákról, s az állásfoglalást figyelmesen tanulmányozzák — jelentette ki a szovjet külügyi szóvivő. Geraszimov ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió számára nem az NSZK tulajdonában lévő rakéták jelentik a fő kérdést, hanem a közepes hatótávolságú rakétákhoz tartozó összes nukleáris rob­banótöltet megsemmisítése. A szovjet—amerikai tárgya­lásoknak is ez a tárgya. Wa­shington mindeddig nem körvonalazta pontosan állás­pontját a 72 Pershing 1A tí­pusú nyugatnémet rakétához tartozó amerikai nukleáris töltetek kérdésében. A szovjet szóvivő hangsú­lyozta. hogy bizonyos mérté­kig kedvező irányba mutató gesztusként értékelhetők Kohl szavai. A nyilatkozatban tá­masztott feltételek minden­képpen alapos tanulmányo­zást igényelnek. Incidens a Kennedy­repülötéren Az Aeroflot légitársaság menetrendszerű Moszkva— New York járatát augusztus 23-án — miközben leszállás­hoz készülődött a Kennedy- repülőtéren — az amerikai légierő egy vadászgépe ve­szélyesen megközelítette — jelentette be Geraszimov. A vadászgép nagy sebességgel szemberepült az utasszállító repülőgéppel, s 50—100 mé­terre a szovjet gép jobb ol­dalától húzott el. Az Aerof­lot képviselője követelte az amerikai légügyi hatóságok­tól az incidens kivizsgálását, illetve az esemény idején folytatott rádióbeszélgetések­ről készült magnófelvétel másolatának átadását. Az amerikai hatóságok csak augusztus 25-én adtak hiva­talos választ: eszerint az adott időben nem volt más repülő a légtérnek azon a szakaszán, a magnófelvétel kiadását pedig a washingto, ni külügyminisztérium uta­sítására hivatkozva megta­gadtak. Ezt követően a Szov­jetunió washingtoni nagykö­vetsége határozottan tiltako­zott az amerikai külügymi­nisztériumnál a példa nélkül álló provokáció miatt, köve­telte az incidens alapos ki­vizsgálását, hangsúlyozva, hogy a vizsgálatban szovjet szakemberek is készek részt Egyéb kérdések Gennagyij Geraszimov üd­vözölte a Kambodzsai Nép- köztársaságban meghirdetett nemzeti megbékélési progra­mot, s rámutatott, hogy an­nak megvalósítása jelentős mértékben elősegítheti a dél­kelet-ázsiai biztonság, a tér­ségben kialakuló együttmű­ködés megszilárdítását. A szovjet szóvivő bejelen­tette. hogy Mathias Rust nyugatnémet pilóta ügyének tárgyalását szeptember 2—4. között tartják Moszkvában, a legfelsőbb bíróság épüle­tében. A tárgyaláson külföl­di újságírók is. jelen lehet­nek. Geraszimov egy kérdésre válaszolva határozottan cá­folta a BBC-nek azt az ér­tesülését, hogy Mihail Gor­bacsov látogatást ‘ tervez New Yorkban az ENSZ-ben, majd pedig latin-amerikai körútra indulna. Sikeres japán űrkísérlet A tanegasimai japán tá­maszpontról csütörtökön felbocsátották á H—1 jelzé­sű, háromlépcsős kísérleti rakétát. A H—1 távközlési és navigációs műholdat jut­tatott geostacionárius pá­lyára. A felbocsátást eredetileg augusztus 20-ra tervezték, de a második fokozat haj­tóművében észlelt rendelle­nességek miatt, a startot el kellett halasztani. A 140 tonna súlyú és 40 méter hosszú új rakétát a japán országos űrkutatási hivatal tudósai hozták lét­re. Három hajtóműve kö­zül az egyik amerikai, a másik kettő pedig japán gyártmányú. A H—1 segítségével a ja­pán szakemberek további nyolc műholdat szándékoz­nak föld körüli pályára juttatni. d\ai kommentárunk Á sztrájk folytatódik A Dél-afrikai Köztársaság fennállása óta most, 1987 derekán éli át a legnagyobb belső gazdasági viadalát. Ebből az országból, a hírhedt apartheid hazájából, nem megszokott hír a sztrájk, érthető, hiszen a fajüldöző ki­sebbségi rendszer hatóságai évtizedeken át a kisebb tüntetésekre is sortüzekkel reagáltak, a rendszer és a fennálló viszonyok ellen fellépni mindig is életveszéllyel járt. Most mégis több száz ezer bányász szállt szembe mun­kaadóival, s sztrájkol immár tizennyolc napja. A kemény elnyomásra, sőt kegyetlenségre hajlamos rezsim uralma alatt e munkabeszüntetésnek különösen nagy politikai súlya van. Egyben jelzése is annak, hogy már Dél-Af- ri kában sem lehet a régi módszerekkel kormányozni. Nem lehet egyszerűen fegyverrel kényszeríteni a vég­sőkig elkeseredett bányászokat a munka felvételére. Egy ilyen méretű és szélességű sztrájk példátlan kihí­vás az egész fajüldöző rendszerrel szemben. Hiszen a bányászok nem csupán 30 százalékos bér­emelést, veszélyességi pótlékot követelnek, hanem em­berségesebb munkakörülményekért, a bányákban érvé­nyesülő faji megkülönböztetés eltörléséért is harcolnak. 56 hatalmas bányavállalatnál több mint háromszázezren sztrájkolnak, s a társaságok veszteségei máris dollár- milliárdokban mérhetők. Ezzel magyarázható, hogy a munkáltatók nemcsak fenyegetésekkel próbálják letörni a sztrájkot, hanem alkudoznak is. Ajánlottak bizonyos béremelést, s némi javítást a munkakörülményeken. A sztrájkolok azonban tegnap szinte egyhangúan a munkabeszüntetés folytatása mellett döntöttek, annak ellenére, hogy az üzemek gazdái változatlanul tömeges elbocsátással fenyegetőznek. A dél-afrikai bányákban dolgozók azonban bizonnyal jól látják, hogy egy ilyen óriási méretű sztrájk egy idő után súlyos válsághelyzetet teremthet a ‘dél-afrikai gaz­daságban. Hiszen itt az export jelentős részét az ásványi kincsek adják, s a hosszú termeléskiesés még egy ilyen gazdag országot is megrendíthet gazdaságilag. Ez a sztrájk nem csupán gazdasági ügy. A pretoriai rezsim politikai kihívásként kezeli a sztrájkot, s nyíl­ván ekként igyekszik befolyásolni a munkaadókat. A dél-afrikai kormányzat és maga az apartheid az elmúlt pár évben mind súlyosabb válságot élt át, s ez a sztrájk igen súlyos erőpróbát jelent a kisebbségi hatalom szá­mára. Már jó pár hete nem csupán arról, van szó, hogy ebben az országban a javarészt fekete bőrű, tehát jog­fosztott, bányászok a legveszedelmesebb körülmények között dolgoznak, nevetséges bérekért, hanem arról, hogy miként illeszkedik bele a bányászok szívós mun­kabeszüntetése az egész apartheidellenes mozgalomba. Avar Károly Lázár György látogatása Fejér megyében Lázár György. az MSZMP főtitkárhelyettese csütörtö­kön Fejér megyébe látoga­tott. Székesfehérvárott. a megyei pártbizottság szék- házában Barts Oszkárné. a megyei pártbizottság első titkára és Teubel György, a megyei tanács elnöke fo­gadta, majd a megyei párt­bizottság végrehajtó bizott­ságának tagjaival közösen tájékoztatta a megye gaz­dasági. társadalmi, kulturá­lis életéről, eredményeiről. A tájékoztató után Lázár György felkereste az Ikarus székesfehérvári gyárát, ahol Semsey András. a vállalat vezérigazgatója tájékoztat­ta autóbuszgyártásunk hely­zetéről. Egyebek között el­mondta. hogy világpiaci ver­senyképességének megőr­zése érdekében az Ikarus megkezdte a régi autóbusz- típusok továbbfejlesztését, új buszcsaládok előállítását, még nagyobb súlyt helyez a minőség javítására, s a kül­földi partnerekkel való eredményes kooperáció ki­alakítására törekszik. Már megjelentek a forgalomban a budapesti gyárban készü­lő 400-as buszcsalád első tagjai. A korszerű buszok­ból az idén harmincat ké­szítenek a belföldi forgalom részére, s ebben az évben és jövőre összesen ugyan­csak harmincat szállítanak a Szovjetunióba. A székes- fehérvári gyárban szerelő­soron van már a 300-as buszcsalád nullszériája. A versenyképesség megőrzé­sét és a minőség javítását szolgálja az új fényezőüzem is. amely 2,3 millió forintos beruházással jövőre készül el Székesfehérvárott. Varga Ferenc, az Ikarus székesfe­hérvári gyára pártbizoitt- iságának titkára a pártmun- lkáról számolt be, majd a párt .főtitkárhelyettese rög- tönzötft termékbemutatón is­merkedett meg a vállalat gyártmányaival, s megte­kintette a szerelőüzemet. Délután Lázár György útja a 13 ezer hektáron gazdálkodó Csákvári Állami Gazdaságba vezetett. Kalló János igazgató beszámolt ar­ról, hogy a nagyüzem ha­tékony munkával. limmár hetedik éve nyereségesen gazdálkodik. A sóik kérdés­re kitérő tájékoztatót kö­vetően az MSZMP főtitkár- helyettese megtekintette a növénytermesztési munká­kat. a gazdaság folyékony- iműtrágya-üzemét, s megis­merkedett a kertészeti ága­zat tevékenységével. Fejér megyei látogatásá­nak befejezéseként Lázár György az MTA martonvá- sári mezőgazdasági kutató- intézetét kereste fel. Jugoszláviai egyházi delegáció A szerb ortodox egyház delegációja —. amely Luki­ján Pantelics szlavóniai püspök vezetésével a ma­gyarországi görögkeleti szerb egyház vendégeként tar­tózkodik hazánkban — csü­törtökön látogatást tett Miklós Imre államtitkárnál, az Állami Egyházügyi Hi­vatal elnökénél. A találkozón ott volt Vit- jicsics Dusán Sztoján, a bu­dai görögkeleti szerb egy­házmegye püspöki vikáriu­sa. A jugoszláviai egyházi delegáció részt vesz a rác­kevei szerb templom fel­építésének 500.. és a Tolna megyei grábóci kolostor ala­pításának 400. évfordulója alkalmából rendezendő jubi­leumi ünnepségeken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom