Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-28 / 202. szám

1987. augusztus 28., PENTEK NOGRAD 3 Kemerovói útinapló (2.) Ki kerül a szégyen ablakába? Mi mit tehetünk? W' B ffl&f'' ■5feí i ' v / i Többfronfos támadás a BRC-ben Azt gondoltam, tabutéma lesz Kemerovóban az alko­hol. Senki nem beszél majd szívesen róla — újságírónak pláne nem! — meghogy egy­hetes ott-tartózkodásunk al­kalmával alkoholtartalmú ital nem fog lecsúszni a tor­komon. Nos,, való igaz, senki sem lelkesedve beszélt a do­logról, s italfogyasztásunk is csupán a szerény vendéglátás keretében zajlott. Ám ko­rántsem tabutémaként, ha­nem kényszerűen megoldan­dó társadalmi programként kezeli az emberek nagy része az iszákosság elleni küzdel­met. Bő két esztendeje léptek életbe a Szovjetunióban az alkoholfogyasztást korlátozó intézkedések, most június elején pedig az SZKP KB ismét az alkoholizmus elleni tevékenységre szólított fel. Ennek számos- tünetével ta­lálkozik a turista is nap mint nap. Moszkvában pél­dául délután két óráig még az éttermekben sem szolgál­tak föl szeszes italt, sört szinte ..művészet’' szerezni.. Ha kígyózó sorokat látni, ak­kor ott minden - bizonnyal alkoholárusítás folyik. Kér­dés, persze, hogy miként tör­ténik a rendeletek végrehaj­tása, s milyen eredménnyel? — Kétségtelen, hogy csök­kent az alkohol hatása alatt elkövetett bűncselekmények száma, javult az állampolgá- , ri fegyelem, egyáltalán „jó­zanabb lett a szovjet em­ber", ez máris nagy ered­mény — magyarázta vendég­látóink egyike, V. I. Majda- rov, a szovjet újságíró-szö­vetség Kemerovo területi titkára, ám hozzáfűzte: — Azonban tisztában kell len­ni azzal, hogy ez nem má­ról holnapra megoldandó fel­adat. Csak fokozatosan és a szolgáltatások párhuzamos bővítésével, például az ital, az üdítőital-féleségek kínála­tának javításával érhető el eredmény. Nos, nem könnyű küzde­lem ez! Mert a „harcolók” egyik fele nem sajnálja az időt, beáll akár több órára is a sorba, s megvásárolja tíz-egynéhány rubelért a fél liter vodkát. Egy másik ré­szük egy rubelért megve­szi a kiló cukrot, és törvény- tisztelet ide vagy oda: ott­hon kifőzi szesznek. Az új­ság is beszámolt róla, hogy mintegy negyven százalékban a városokban főzik a szeszt, a falvakban pedig minden harmadik-negyedik házban érezni a pálinkaszagot... Megugrott az illatszerfo­gyasztás is, s gyakrabban tűnnek el a bolti polcokról a tisztító-, a fényező- és a mosószerek is. Tény azonban, hogy ré­szeg embert nem látni az utcákon, még enyhén illumi- náltakat sem. A kocsmákat egyre inkább a kulturáltabb környezetű éttermek, biszt­rók, kávézók váltják föl. S a munkahelyekről is hi­ányzanak az „istenkísértő” büfék, a vodkásüvegek. Belovóban járva a városi újság főszerkesztőhelyette­se, Vlagyimir Nyikolájevics, büszkén mondotta, hogy a lap nemrégiben megnyitotta „A szégyen ablakát". Vagy­is, hetente egy oldalt szen­telnek az alkoholizmus elle­ni küzdelemnek, ezeken - a hasábokon bátran megírják az italrendelet ellen vétők cselekedeteit. Az alkoholis­ták már valósággal retteg­nek attól, hogy a héten va­jon ki kerül be a szégyen ablakába? De helyet adnak a jó kez­deményezéseknek is, mondta, mint például az alkoholmen­tes lakodalmaknak. Eleddig már negyven belövői pár es­küdött örök hűséget egymás­nak úgy. hogy egyetlen po­hár bort elfogyasztott volna a népes sereg. . . Miután e szavak hallatán kissé elmoso­lyodtunk, Vlagyimir Nyikolá- jevics maga is 'mosolyra de­rült, s hozzátette, ho.gy, tud­ja jól, ezt nem lehet kötele­zővé tenni, s nem is szabad. De hát ilyen is van! Korábban sokan attól fél­tek, hogy országos szesztilal­mat rendelnek el, aztán Mi­hail Gorbacsov egy interjú­ban kijelentette, hogy nem lesz országos szesztilalom. Az alkoholizmus elleni küz­delem azonban folytatódik, mondta, egyebek mellett az­zal, hogy javítják a szolgál­tatásokat, s bővítik a szabad idő eltöltésének lehetőségeit. Kétségtelenül, az egyik leg­látványosabb és legnagyobb port felvert intézkedés az iszákosság ellen született, de nagy hiba lenne azonosítani a peresztrojkát, a glasz- nosztyt, az alkoholizmussal szembeni fellépéssel. Jóllehet egészséges emberek és józan gondolkodás nélkül nemhogy világrésznyi társadalmat, ha­nem még egy lakást sem le­het átépíteni. Pedig a nehe­zebbik feladat ez: követke­zetesen megvalósítani a pe­resztrojka programját. Ho­gyan halad az átalakítás? — erre keressük a választ a köyetkező részben. Tanka László (Következik: Sebességre kapcsol a peresztrojka) Kelesztő ■■ _ ■■ r öntözés Az időjárás ugyan csapadé­kos volt az elmúlt hetekben, a friss magágy öntözését mégsem nélkülözhették azok a szécsényi területek, ahová a helyi termelőszövetkezet cukorrépát ültetett augusz­tusban, hogy jövőre vető­magot nyerjenek a 15 hek­táros tábláról. Az automata berendezések éjjel-nappal szórják permetüket a magok kelését segítve, az itt mun­kálkodó személyzetnek, kö­zöttük Végh Imrének is. folyamatosan kell teendőire ügyelni. — kulcsár — Javult a kistelepülések ellátása A kereskedelmi felügye­lőségek a közelmúltban or­szágszerte megvizsgálták, hogyan alakult az utóbbi időben a kistelepülések el­látása, vannak-e már ered­ményei annak a rekonstruk­ciós programnak, amely 1984-ben kezdődött, s a ke­reskedelmi hálózat fejlesz­tését. valamint az áruel­látás javítását tűzte ki cél­jaiul. A felügyelőségek 14 me­gye 161 vállalatánál. 552 szövetkezeténél. 26 magánkis­kereskedőnél, összesen 595 üzletben, és 66 vállalati, il­letve szövetkezeti köz­pontban vizsgálták meg: milyen az áruellátás, milye­nek a boltok kapcsolatai a szállítókkal, s kellően érvé- myesül-e a fagyasztók ér­dekvédelme. Az ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy az áruellátás színvo­nala javult a kistelepülé­sek üzleteiben. A mezőgazdasági nagy­üzemek és a kistermelők egyaránt készülnek az al­ma és a szőlő szünetelésére; az alma szedését több he­lyütt már meg is kezdték és a piacon vannak a cseme­geszőlő első szállítmányai is. Az időjárás nem ké­nyeztette el a termelőket. A kertészetek váltakozva kapták a tartósan és túl­zottan maga& hőmérsékle­tet az esetenként mindent elárasztó esőzésekkel, a ke­gyetlenül hideg fagyokat az azokat követő az év­szaknak nem megfelelő — hirtelen fölmelegedéssel. Sokfelé jégeső és felhősza­kadás hiúsította meg a re­ményeket. Társadalmi-gazdasági fel­lendülésünk egyik legfonto­sabb kérdése: vajon mire képes alkotó értelmiségünk, miként látja el feladatát a műszaki fejlesztési appará­tus? Ki tudja-e fejteni egy­általán kreativitását és ezt miként segíti a vállalata? Felismertük-e, hogy az inno­vációs folyamatban megha­tározó jelentőségű a mű­szakiak tevékeny részvétele, s megteremtettük-e számuk­ra a szerkezetváltás szelle­méhez igazodó létfeltétele­ket? — Azt ma már világosan látjuk, hogy a hagyományos szervezeti formában egyik kérdésre sem tudnánk ki­elégítő választ adni. Szük­ség van a változásra, mind a gondolkodásban, mind a működési formákban. Az .,alapozás” gondokkal is ter­helt nehéz időszakát követ­tük nyomon a BRG Mechat­ronikai Vállalat salgótarjáni gyárában. Alapozás — mondottuk —, hiszen ebben az évben ala­kult meg a műszaki fejlesz­tés három új részegysége (osztálya), a salgótarjáni gyárban. A vállalat vezetői úgy vélték, hogy e három team a korábbinál hatéko­nyabban képes szolgálni a szerkezetváltás ügyét, annak gyorsítását. Elsőként a mű­szaki osztály vezetőjével, Szarvas Györggyel beszélget­tünk az új „felállás” előnye­iről. hátrányairól. — Talán nézzük meg a három területet — kezdi a bemutatást a fiatal vezető, aki gépész elődjével ellen­tétben villamos szakember. — Kezdem a műszaki osz­tállyal, amelyik az ügyvi­tel sokrétű feladatait vál­lalta magára. A technoló­giai feljesztők a villamos problémák első számú gaz­dái; míg a gyártóeszköz­gazdálkodási osztály látja el a termelőüzemeket szer­számmal. célgépekkel. Azt hiszem láfszik, hogy a fel­adatok megosztása fedi a műszakiak hatáskörébe tar­tozó területet. Hogy miért volt erre szükség?. Évek hosszú sora alatt megnö­vekedtek a tennivalók és ezt pusztán a létszám bő­vítésével már nem lehetett kézben tartani. Nem beszél­ve arról, hogy a döntések nagy része továbbra is egy ember asztalához kötődött és sokáig Vitatták azt is, hogy erre a posztra villamos-, vagy gépészvégzettségű ve­zetőt válasszanak. Ezzel a felosztással ez a gond is egy csapásra megoldódott. A szó szoros értelmében vett hátrányról ily rövid idő elteltével természetesen nem lehet beszélni. Kétségtelen viszont. hogy a budapesti fejlesztők távolsága időnként hátrány, s amíg egy-egy probléma megnyugtatóan megoldódik, esetenként hosz- szú idő telik el. Legutóbb az FM—503 típusú adó-vevő­nél adódott ilyen helyzet. A tervezői asztalon megálmo­dott berendezés néhány pa­raméterében mást mutatott Sok munka vár még a fejlesztőkre, amíg sorozat­ban készülhet az FM—503 típusú adó-vevő. Kép: RT a nullszéria bevizsgálása so­rán. — Először helyben próbál­tuk megoldani a problémá­kat — magyarázza Klug Nándor igazgató. — Túlzás nélkül mondom: vért izzad­tunk, mire a hibákat kikü­szöböltük. Persze akadt olyan is, amit itt a gyárban nem tudtunk felvállalni; ekkor hívtuk le a konstruk­tőröket. Kiderült, például, hogy a mikroelektronikai vállalat által gyártott vég- 'fok módosításra szorul, s ezzel kapcsolatban — tu­domásom szerint — meg is kezdődtek a tárgyalások. Ilyen esetekben másképp értékelik a történteket Bu­dapesten és Salgótarjánban, de a célunk közös: szeret­nénk az új rádiót minél ha­marabb sorozatban gyártani. Szó, ami szó, a BRG el­ső, Salgótarjánban készített termékeinél elkélt a segít­ség. Azóta kiválóan képzett mérnököket szereztek meg, ami lényegesen lerövidítette egy-egy készülék sorozat- gyártásra való előkészítését. — Ami mégis az itteniek tudásáról tanúskodik, az a nagyfokú alkalmazkodás a berendezések színvonalának emelkedéséhez, bonyolult­ságához — mondja a 4 hó­napja kinevezett gyártás­előkészítési —, vagy hiva­talosan: gyártóeszköz-gazdál­kodási — osztályvezető: Győri László. — Rajtunk is áll, vagy bukik a soro­zatgyártás időben történő előkészítése: szerszámozás, célgépesítés, sőt helyenként a gyártásfejlesztés is. Most például szeretnénk automa­tizálni a szigetelőcső-dara­bolást, amelyhez a doku­mentációt a telefongyártól vásároltuk meg. Ezt persze korszerűbb formában kíván­juk munkába állítani. A két osztályvezetőtől tud­tam meg, hogy kacérkodnak a felületszerelt áramkörök gyáron belüli elterjesztésé­nek gondolatával is. E kor­szerű elektronikai építkezés szinte alapvető követelmény a csúcstechnológiában; pél­Az ország nagyobb alrna- <- termő területeiről a termés- mennyiséget illetően nem érkeznek túlságosan bizta­tó jelentések; általában ar­gs p m p s&mmm v ^ - jgjggg mm > £ ^ Szüret előtt- ” / < \íw',»' V' -• ■ if > .. ;'4' ''■'*' *#-* ä'-Vftf ra számítanak, hogy a ta­valyitól 10—15 százalékkal elmarad a hozam. Körtéből közepes termés ígérkezik, a gyümölcs sze­dése. értékesítése megkez­dődött. A szőlő szüretelése a ko­rábbi évekhez képest némi késéssel kezdődik és a ter­méskilátások sem valami ró­zsásak. a kedvezőtlen idő­járás ugyanis sokfelé ke­resztülhúzta a gazdák szá­mításait. Nagyobb termő­területeken — a hónapokkal ezelőtti fagyok miatt — a tőkék egyszerűen nem hoz­tak fürtöt, így csak jövőre várható termés az elfagyott szőlőskertekben. Az augusz­tusi esők és a napsütés nyo­mán viszont erőteljesebbé vált a,z asszimiláció, és je­lenleg is kedvező az idő­járás. Ez segítheti a sze­mek kiitelítődését. és a ki­sebb mennyiség ellenére egy viszonylag jó minőségű év­járat szüretelését. daként említették a japán elektronikai ipart, ahol ta­valyi adatok szerint a pa­nelek 70 százaléka készül ily módon. A BRG-ben egye­lőre egy sem. S, ez nem a vállalat bűne, hanem alap­vetően a háttériparé, amely nem képes az ehhez igazodó alkatrészek gyártására. Mu­tatják a könyvet is, amely­ben kiváló leírás található a felületszerelési eljárások­ra, ám a széles körű hazai elterjedés még várat magá­ra. S, hogy mégsem szűzföld feltöréséről van szó, erről győz meg a technológiai fej­lesztők piciny faházában Földesi László: — Az FM—503 bizonyos értelemben tartalmaz felü­letszerelt elemeket, ám nagy tételben nem tudna ellátni sem bennünket, sem más elektronikai vállalatot a hazai gyártó. Ami a „hár­masból” a mi helyzetünket illeti: most költözünk egy lényegesen kényelmesebb, tágasabb alkotóműhelybe. Mert, ha ide valaki be akar jönni, valakinek ki kellene mennie. Elégedett vagyok a műszerpark színvonalával is, bár elkelne egy IBM-kom- puter — kiegészítésképpen.- De visszatérve az említett rádió adó-vevőhöz: most is visszahoztak egy tucat be­rendezést, amelyeket Csin- csik András vesz gondjaiba, mert — lévén nullszéria —, akad rajta kiegészítenivaló. A jelenség persze nem törvényszerű. Szarvas György nemrégiben a gyár vezetői elé tárt egy javas­latot, kísérleti műhely léte­sítésére. Ide a fejlesztés után, de még a gyártás előtt ke­rülne a készülék, egyfajta nyúzópróbára. Lényege: nem a végmérés során de­rülne ki, hogy a gyakorlat hozott némi meglepetést, hanem már jóval korábban. Mint, ahogy arra sem vár­nak ölbe tett kézzel, amíg a pesti kollégák megérkeznek egy-egy probléma közös megvitatására. Amit lehet, helyileg oldanak meg. Egy esetleges robotizálásról így vélekedett a műszaki osz­tályvezető : — A beültetőrobot sze­rintem nem illúzió. Már lé­tezik olyan mérőautomata a gyárunkban, amely azonos színvonalú az egyelőre nem létező robottechnikával. Ami miatt mégsem várható áttö­rés, az a rendkívül színes gyártmánylista. Senki ne gondolja, hogy írásunkban csakis a szer­vezeti változás felhangjait kívántuk bemutatni. Sokkal inkább azokat a nehézsége­ket, melyeket a korábbi fel­állás nem, vagy csak rész­leteiben mutatott meg. Mint minden új, a műszaki fej­lesztők eme kezdeményezése sem kiforrott, receptszerű vállalkozás. Olyan kezdemé­nyezés azopban, amely ma­gában hordozza á kor kívá­nalmát, az ország, a BRG, és ezen belül a salgótarjáni gyár gyarapodását. T. Németh László Folyékony műtrágya A mezőgazdasági nagy­üzemek többségében ma már a talaij tápanyag-után­pótlását folyékony műtrá­gyázással! végzik. A Rétság térségében mű­ködő termelőszövetkezetek a korszerű technológia be­vezetésének feltételeit ösz- szefogással teremtették meg. A városi jogú nagyközség termelőszövetkezetének gesztorságával az Erdőiké­mia helyi gyáregységében állítják elő a szükséges mennyiségű folyékony mű­trágyát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom