Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-24 / 198. szám
2 NÖGRÄD 1987. augusztus 24., HÉTFŐ Kollektív bölcsesség kell a globális problémák megoldásához Az augusztus 24-e és szeptember 11-e között New Yorkiban megtartandó, a leszerelés és a fejlődés kérdéseivel foglalkozó konferencia összehívása az új politikai gondolkodásmód gyakorlati megnyilvánulása; annak felismerése, hogy a nukleáris és űrlkorszalkiban csak kollektív bölcsességgel oldhatók meg a globális problémák — mondotta a Pravda vasárnapi számában megjelent interjúban Vlagyimir Patirov szikii j külügyminiszter-helyettes, a konferencián részt vevő szovjet küldöttség vezetője. Külügyminiszterek tanácskozása Caracasban, Venezuela fővárosában szombaton tizenhárom latin-amerikai ország külügyminisztere kétnapos tanácskozást kezdett a gua- femalai béke okmány gyakorlati megvalósításának módozatairól. Joao Baena Soares, az Amerikai Államok Szervezetének főtitkára nyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a megbeszéléseken a foékeokmány megvalósítása érdekében teendő gyakorlati lépésekről cserélnek véleményt. A caracasi értekezleten a Contadora-csoport — Mexikó, Venezuela, Kolumbia, Panama —, az őket támogató Argentína, Brazília, Peru, Urguay, továbbá a középamerikai államok külügyminiszterei vesznek részt. Tisztázatlan maradt vasárnap egy amerikai újság- írócsoport öböllbeli . iégiika- tasztrófájánaik Irán által bejelentett. híre. Irán a nap folyamán két ízben is módosította azt a közlését, amely szerint haditengerészei kiemelték öt amerikai újságíró, illetve fotóriporter holttestét a Perzsa- (Arab-) öböl vizéből. A két módosítás között azonban további ellentmondás van. Az eredeti, vasárnap reggeli jelentés szerint —, amelyet az ÍRNA iráni hírügynökség katonai forrásra hivatkozva adott ki — szombaton délután az öböl fölött lezuhant egy amerikai helikopter, fedélzetén az NBC amerikai televíziós társaság alkalmazásában levő újságíróikkal és fotóriporterekkel. Iráni haditengerészek kiemelték öt amerikai holtiesAz ENSZ döntése alapján összehívott tanácskozás megvitatja a leszerelés és a fejlődés összefüggéseit azzal a céllal, hogy ezekből gyakorlati következtetéseket vonjon le. A világgazdaság szempontjából felméri a fegyverkezési hajsza, elsősorban a nukleáris fegyverkezési hajsza következményeit — mondotta a fórumot ismertetve a szovjet diplomata. Hangot adott annak a véleményének, hogy a részt vevő államok — 125 ország és 200 nem kormányszintű szervezet jelezte részvételét — politikai és ideológiai orienSzélsőséges elemek egy csoportja vasárnap szovjetellenes tüntetést kezdeményezett Litvánia fővárosában, Vilniusban, de a megmozdulás kudarcba fúlt — közli a TASZSZ-iroda Különböző nyugati rádióadók többször is közölték a tüntetés tervezett helyét és idejét, de mindössze 250— 300 ember jelent meg a propagált időpontban. Ebben a csoportosulásban is sok volt a járókelő, akinek a provokációhoz semmi köze nem volt. A megmozdulás színhelyéül ugyanis az óváros egyik turisták látogatta pontját, Adám Mickiewicz lengyel költő emlékművét választották. A csoport azt -a történelmi döntést akarta vitatni, tát — hangzott a vasárnap reggeli ÍRNA-jelentés. Ugyanennek a hírügynökségnek későbbi tudósítása ezt ügy módosította, hogy egy — nem iránj — tengeri mentőegység emelte ki az öt amerikai holttestet a víziből, és, hogy a keresés az esetleges további áldozatok után még folytatódik. Egy téheráni katonai szóvivő ugyancsak vasárnap — az IRNA-nak ellentmondva — vilszont a (kővetkezőket közölte a Reuter brit hírügynökséggel: öt amerikai újságírót. illetve fotóriportert „külföldi erők” megmentettek, ás csak három amerikai tűnt el. Mind a katonai szóvivő, mind pedig az ÍRNA módosító jelentése fenntartotta azt a korábbi iráni állítást, tációjuikttól függetlenül teljes felelőséggel működnek közire ezen a konferencián. Az el nem kötelezett országok a hararei értekezletükön egyeztetett platformon állnak, elismerik: szerves kapcsolat van a leszerelés és a fejlődés között. A szocialista országok teljességgel egyetértenek az el nem kötelezettekkel abban, hogy e probléma megoldása elsőrendű fontosságú. * Mindezek tükrében csak sajnálni lehet, hogy az Egyesült Államok, a Biztonsági Tanács egyik állandó tagja nem vész részt a tanácskozás műnk á jóiban. hogy Litvániában 1940-ben kikáltották a szovjethatalmat és a közársaság csatlakozott a Szovjetunióhoz. A provokátorok azt tervezték, hogy bevonják a közeli Szent Anna-templom istentiszteletén részt vevő hívőket. A vasárnapi mise azonban zavartalanul folytatódott. Az emlékmű körül végül csak harmincfős csoport gyűlt össze. Egyesek rövid beszédeket mondtak, és azokat a litván háborús bűnösöket próbálták rehabilitálni, akik a II. világháború idején a német megszállókkal együtt 700 ezer ember meggyilkolásában vettek részt. A gyűlés, amelyre külföldi újságírók is kivonultak, incidens nélkül ért véget. amely szerint a helikopteren levő személyek az NBC amerikai televíziós társaság alkalmazottai. Dávid Philips, az NBC regionális irodavezetője viszont a Reuter-irodá- ■naik adott nyilatkozatában cáfolta, hogy a televíziós itársaiság bármelyik alkalmazottja eltűnt volna. Előzőleg amerikai hatósági részről is közölték: nincs tudomásuk arról, hogy bármely amerikai helikopter lezuhant volna az öbölben. De Bejrutban egy amerikai diplomata a DPA nyugatnémet hírügynökség munkatársát úgy tájékoztatta, hogy jelenleg nyugati. — köztük amerikai — újságírók egy csoportja haditudósítások készítése céljából irániban tartózkodik. Megítélése szerint lehet, hogy az újságíróik iráni helikopteren az öböl Iránhoz tartozó részén lezuhantak. N A Hálátlan dolog visszatérő témáról írni, legalábbis a külpolitikában hálátlan, hiszen mai feszült világunkban az esetek zömében megoldatlan probléma, válsággóc rejtőzik mögötte. Hosszú ideje ilyennek számít Namíbia ügye. Ugye, ismerős a név: Namíbia? Afrika utolsó gyarmatát jelzi, amelyet a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaság tart megszállva. Függetlenségéért már számtalanszor, számtalan fórumon síkraszálltak politikusok, diplomaták, mindazok, akik tűrhetetlennek tartják e délnyugat-afrikai ország helyzetét. Hogy elértek-e valamit? Az igazság az, hogy eddig nem fordult jobbra a namí- biai fekete többség sorsa, pedig megérdemelnék, hiszen már rengeteg áldozatot hoztak szabadságukért, őseik a múlt század végén a német gyarmatosítókkal próbáltak szembeszállni. Az első világháború után a nép- szövetség a területet mandátumként a Dél-afrikai Unióra vagyis a mai Dél-afrikai Köztársaságra bízta, amely a második világháború befejezése óta, az ENSZ többszöri felszólítása ellenére, a növekvő nemzetközi tiltakozás dacára sem hajlandó megválni Namíbiától. Ellenkezőleg. Növelve megszálló katonáinak számát, mind kegyetlenebből lép fel az egymilliós őslakossággal szemben. A dél-afrikai fehérek makacsul ragaszkodnak Namíbiához, mégpedig több okból. Egyrészt mert gazdaságilag értékes, hiszen világ- viszonylatban jelentős nyersanyag- (uránium-, gyémánt-) lelőhelyek találhatók a földjén. Másrészt tudják; ma már Namíbia az egyetlen külső védőbástyája rendszerüknek, ha elvesztik, az apartheidrezsim Dél-Afri- kában is menthetetlenül ösz- szeomlik. Azt is tudják, hogy a vezető tőkésországok — az USA, Nagy-Britannia, az NSZK, Franciaország — Szaúdi cáfolat Szaúd-Arábia vasárnap cáfolta, hogy repülőtereire engedné a Perzsa- (Arab-) öbölben lévő amerikai harci gépeket. A cáfolat előzménye, hogy a The Washington Post című lap szombaton hivatalos amerikai forrásokra hivatkozva közölte: Rijad — „szükség esetére” és azzal a feltétellel, hogy alkalmanként mérlegeli e kérés teljesítését — engedélyt adott az amerikai repülőgépeknek, hogy repülőtereit használják és ott üzemanyagot vegyenek fel. Egy hivatalos szóvivő az SPA szaúdi hírügynökségnek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy „a királyság az ilyen jellegű híreket már nemegyszer cáfolta”. Szovjetellenes megmozdulás Vilniusban Ellentmondásos hírek Amerikai újságírók helikopterének légikatasztrófája az öbölben —vitai kommentárunk---------------------A sorompó húsz éve Immár húsz esztendeje, hogy 1967. augusztus 24-én az Egyesült Államok és a Szovjetunió elvi megállapodásra jutott az atomfegyverek elterjedését megakadályozó szerződés kérdésében. Az 1968-ban életbe lépett atomsorompó- egyezmény manapság egyre többször szerepel az újságok hasábjain: komoly kétségek merültek föl, hogy néhány, az aláírást azóta is megtagadó ország már nem csupán elméletileg rendelkezik nukleáris fegyverekkel. Dél-Afrika partjai közelében már évekkel ezelőtt észleltek nukleáris kísérletet és nyílt titok, hogy Pakisztán is mindent elkövet az „iszlám atombomba” létrehozásáért. A legkonkrétabban mégis egy harmadik ország, Izrael esetén lehet tudni, hogy már rendelkezik bevethető nukleáris fegyverekkel. Erről részletesen beszá- bolt egy Vanunu nevű technikus, akit éppen azért állítanak bíróság elé hazájában, mert brit lapoknak nyilatkozott és fényképekkel szolgált az izraeli nukleáris létesítményekről. A legfrissebb beszámolók szerint az Observer című lap amerikai hírszerzési adatok birtokéba jutott Izrael egyik titkos fejlesztési programjáról. A lap írása szerint a Jerikó típusú föld;—föld rakétát májusban sikeresen próbálták ki robbanótöltet-utánzattal együtt. Izraelnek azért nincs szüksége nukleáris kísérleti robbantásokra, mert számítógéppel szimulálják a fegyver bevetését. Így meg lehet őrizni a titkosságot és nem kell a szovjet és amerikai megfigyelő műholdak adatai alapján bekövetkező leleplezéstől tartani. (Mellesleg a Szovjetunió régóta állítja, hogy a nukleáris arzenálok működőképességének ellenőrzéséhez nincs szükség robbantásokra, mert a számítógépek pontosan tudják másolni a bekövetkező folyamatokat. Az Egyesült Államok azonban éppen ezzel az ürüggyel ragaszkodik a kísérletsorozat folytatásához.). A Jerikó típusú rakéták hatótávolsága állítólag 1450 kilométer. Ha ez az adat megfelel a valóságnak, akkor nem csupán az arab fővárosok többségét fenyegeti egy esetleges atomcsapás, hanem több szocialista országot, köztük a Szovjetunió egyes körzeteit is. Ez már a globális erőegyensúlyt befolyásoló tényező és komoly nemzetközi feszültség forrása lehet. A húszéves atomsorompó-szerződés tehát éppen most áll a legkeményebb erőpróba előtt. Amennyiben az eddig még nem csatlakozott országok továbbra sem látják be nagyravágyó terveik kockázatát, hamarosan új atomhatalmak lépnek a színre, új válságok robbanhatnak ki, az egész emberiséget veszélyeztetve. Mindannyiunk érdéke, hogy a sorompó továbbra is zárva maradjon. Horváth Gábor M / B I A Egyre több tekintélyt szerez magának a függetlenségért küzdő SWAPO gazdasági érdekeltségeik miatt ugyancsak irtóznak a radikális változás gondolatától Namíbiában, s a jelenlegi rendszer némiképp ikikoz- metikázott fennmaradásának a hívei Az 1960-ban alakult Délnyugat-afrikai Népi Szervezet, a SWAPO, amely Namíbia függetlenségének kivívását tűzte célul maga elé, nem könnyen elérhető feladatra vállalkozott. Ma sem könnyű a helyzete, szívós harcával azonban egyre nagyobb figyelmet, támogatást szerzett Namíbia ügyének. A SWAPO-t a namíbiai nép egyetlen törvényes képviselőjének ismerik el az ENSZ- ben és az Afrikai Egységszervezetben, számításbavé- tele nélkül ma már elképzelhetetlen bármiféle tárgyalás Namíbiáról. A felszabadító mozgalom tekintélyét mutatja az is, hogy világszerte élvezi nemcsak a haladó erők, de minden realista politikai tényező támogatását. Ennek legújabb bizonyítéka az a javaslat, amely szerint Angola kész meggyorsítani a területén tartózkodó kubai csapatok távozását, ha az Egyesült Államok és Dél-Afrika beszünteti az angolai ellenforradalmárok támogatását és elfogadja az ENSZ Biztonsági Tanácsának Namíbia függetlenségére vonatkozó határozatát. Mint ismeretes, Washington és Pretoria a kubai erők kivonásától tette függővé Namíbia függetlenségének megadását. Nos, hát ha így nézzük, itt a ragyogó alkalom. Tartani lehet azonban attól, hogy az USA és a Dél-afrikai Köztársaság újabb és újabb feltételeket támaszt majd, csakhogy ne kelljen végrehajtania az immár majdnem tízéves világ- szervezeti döntést. Az ENSZ BT 1978-ban elfogadott 435. számú határozata tűzszünetet ir elő a megszálló dél-afrikai csapatok és a SWAPO között, ezután kerülhetne sor a világszervezet felügyelete mellett az általános választásokra, amelyek után felszabadulna Afrika utolsó gyarmata is. Kocsi Margit HÍREK RÖVIDEN SZENÁTOROK LÁTOGATÁSA Vasárnap befejezte hivatalos szovjetunióbeli látogatását az amerikai szenátus négytagú küldöttsége. A delegációt, amelyet Dániel Moynihan szenátor vezetett, a Legfelsőbb Tanács hívta meg. Az amerikai vendégek — három demokrata és egy republikánus törvényhozó — moszkvai tárgyalásaik után Leningrádban töltöttek két napot. HADÜZENET A MEDÜZÁKNAK Medúzacsapdák elhelyezését tervezik kilenc egyiptomi tengerparti üdülőhelyen. A Földközi- és a Vörös-tenger legfelkapottabb strandjait egyaránt kénytelenek ilyen csapdákkal körülvenni a kellemetlen csí- pésű tengeri lények távoltartása érdekében. A medúzainváziót állítólag az el. múlt hetek hőhulláma idézte elő. OLAJFOLT Ismeretlen eredetű fáradt- olaj-folt kötött ki egy délspanyolországi strand fövenyén — jelenti Cádizból a Reuter. A kátrányszerű folyadékkal „dúsított” hullámok két kilométer hosszan mosták végig a fürdőzőket, a csónakokat, a széldeszkákat. BARCELONAI REPÜLÖSSZTRÁJK Alaposan felforgatta a Földközi-tengerre készülők hétvégéjét a barcelonai repülőtér légiirányítóinak 24 órás sztrájkja. Barcelonából ellenőrzik gyakorlatilag az egész nyugati Mediterráne- um légterének polgári légi forgalmát. A munkabeszüntetést elsősorban az NSZK- ból Spanyolországba, illetve a Baleárokra tervezett charterjáratok sínylették meg. Izraeli nukleáris robbanótöltet Az Observer című londoni hetilap értesülése szerint Izrael nukleáris robbanótöl- tetet fejleszt ki egy olyan rakétája számára, amellyel képes airato fővárosokat is elemi. Az Observer washingtoni hírszerzési forrásokra hivatkozva 'közli, hogy a Jerikó elnevezésű rakétát robbanó- töltet-utánzattal együtt próbálták ki májusban: a Ne- gjev-sivatagból indították a Földközi-tenger felé. A rakéta közel 950 kilométeres utat tett meg, de potenciálisan 1450 kilométer a hatótávolságai. A lap szerint Izraelnek nincs szüksége arra, hogy robbantással próbálja kri a töltetet, mivel a folyamatot komputeren szimulálják. Az Observer megállapítja, hogy a kísérleti robbantások nélküli fejlesztés a titkosság megtartásának lehetőségét biztosítja egy kormány számára.
