Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-24 / 198. szám
1987. augusztus 24., HÉTFŐ NOGRAD 3 Tovább fejlődik a kisipar Beszélgetés Molnár Györggyel, a KIOSZ elnökhelyettesével „Szerszámszobrászok” Hetivenhaitmi'llió forint termelési értéket, terveztek és nyolcvanegy mi Ifiét álilítnttak elő a FORCON Szerszámipari Vállalait érsékvad- kerti gyáraiban az esztendő első felében. Az alapanyagok 'költségeinek növekedése miatt a 19 millió forintos eredménytervüket azonban csak 14.5 millióra teljesítették. Az év hátralevő részében igyekeznek behozni elmaradt nyereségükét, s a 151 millió forintos termelési értéküket túlszárnyaillmi. Erre minden lehetőségűik adott, mert termékeik kapósak a hazai piacon. Különféle marószerszá- malilkat, a gépi fűrészlapjaikat igényli a gépipar, de mindezekből csehszlovák piacokra is jut. Kiváló minőségű cikkeik választékát műszaki fejlesztés révén tovább kívánják bővíteni, az itt dolgozó szakemberek — a „szerszámszobrászok” —, a későbbiekben nagy átmérőjű, úgynevezett 10 modulon felüli fogaskerék-lefejtő marók kialakításán dolgoz- na]k. Kulcsár József képriportja Korszerűbb gyógyszergyártás az Egisben Nemzetközi színvonalon Befejezéséhez közeledik a gyógyszergyártás fejlesztésének egy jelentős szakasza az Egis Gyógyszergyárban. A tíz évvel ezelőtt megkezdett, s várhatóan 1989 végéig tartó munkálatok során a késztermékgyártás valameny- <ny,i területét korszerűsítik, olyan gyógyszergyártó üzemeket. alakítanak ki, amelyek megfelelnek az igen szigorú nemzetközi előírásoknak. a külföldi vásárlók által támasztott követelményeknek is. Az 1978 óta tartó fejlesztések során eddig már egymilliárd forintnál is többet fordítottak a meglevő épületek felújítására, új részlegek kialakítására, valamint korszerű, nagy teljesítményű berendezések megvásárlására, magas színvonalú technológiáik meghonosítására. Az eddig megvalósult fejlesztések közül kiemelkedik a Körmenden épített tablettagyártó és -csomagoló üzem ahol minden feltétel adott ahhoz, hogy a nyugati partnerek által is elismert színvonalon állítsák elő a különféle tablettákat és drazsékat. Ez volt az első olyan nagyobb létesítménye a vállalatnak. amelyet a nemzetközi előírásokat alapul véve alakítottak ki. szereltek fel. Hasonló mércéhez igazodva viágeztéik el a régi budapesti taiblettagyártó üzem rekonstrukcióját és bővítését ás. Itt most már a korábbiaknál másfél-kétszer több készterméket tudnak előállítani. lényegesen jobb körülmények között. Ugyancsak kiemelkedő jelentőségű voOt az injekcióüzem rekonstrukciója, amelynek során új gépek munkába állításával a korábbiaknak duplájára növelték a teljesítményt. Folyamatosan halad a galeni- kus üzem korszerűsítése, amelynek keretében már befejezték az aerosolos és a szirupüzem. nemrégiben pedig a kenőcsüzem felújítását. Az újjáépítést követően a kenőcsüzemben hazánkban egyedülálló, nemzetközi viszonylatban is kimagasló technikai feltételek között kezdhettek hozzá ismét a munkához. Az itteni fejlesztések alapja a szemkenőcsök gyártásának korszerűsítése volt. ehhez teremtettek megfelelő körülményeket. Ezeket, a kenőcsöket ugyanis nem lehet utólagos . hőkezeléssel sterilizálni. hanem magát az üzemet kell úgy kialakítani. hogy a termékek a legcsekélyebb mértékben se szennyeződhessenek a gyártás során. Az erőteljes gyártmányfejlesztéssel párosult korszerűsítések eredményeként számottevően megnőtt a vállalat értékesítése a kész gyógyszerekből. Az idén belföldi forgalmazásra az 1980. évinél csaknem háromszor több gyógyszert állítanak elő, s ezzel a hazai ellátásban megelőzik a többi gyógyszer- gyárat. A vállalat gyógyszerexportja is dínabiikusan nőtt; szocialista kivitelét az év végére az 1980. évihez képest mintegy két és félszeresére. tőkéseladásait pedig több. mint kétszeresére bővíti. A gyógyszergyárfás fejlesztésében hátralevő feladataik sem kisebbek az eddigieknél. A fővárosban hozzákezdtek egy új telephely kialakításához a Bö- kényföldi úton. ahol egyebek között új injekcióüzemet is létrehoznak. Már szerelik az épület szerkezetét, a létesítmény 1989 végére tervezet t megva lósításá va 1 azonban a fejlesztéseknek csak egy szakasza zárul le a vállalatnál. A következő időszakban ezen a telephelyen tervezik egyebek között kialakítani a vállalat új kutatóközpontját, s az elképzelések között gyártóüzemeket is működésbe állítanak itt. (MTI) A kisipar egyre jelentősebb helyet foglal el a magyar gazdaságban, s persze leginkább az iparban. Természetesen a Kisiparosok Országos Szervezetének vezetői egy pillanatig sem hiszik, hogy a magyar gazdaság gondjait a kisiparosok oldják meg. Ám, abban bizonyosak, hogy a kisiparosoknak is szerepet kell vállalniuk, sőt a saját érdekükben jövőjük miatt is nélkülözhetetlen, hogy lépést tartsanak a szerkezetátalakítással, műszaki fejlődéssel. — Nagyon fontos volt számunkra a Politikai Bizottság, majd később az Állami Tervbizottság állásfoglalása, amely a jövőben politikai és erkölcsi hátteret biztosít — mondja Molnár György, a KIOSZ elnökhelyettese. — Hosszú távon is szükség van a kisiparosok munkájára és számítanak is rájuk. Különösen a kis és közepes községekben fontos a jelenlétük és nemcsak a munkaalkalom miatt. Tanácsadó szolgálat Az ország 600 többszörösen elmaradott településének fejlődése például elképzelhetetlen szolgáltatásaik nélkül, így a helyi tanácsok is támogatják működésüket. És az is fölöttébb fontos, hogy mindez állami befektetés nélkül, a lakosság pénzéből történik. A magánfuvarozók például az utóbbi öt esztendőben há- rommilliárd forintot költöttek gépjárművekre, tehát a tulajdonképpeni munkaeszközükre, s ugyanakkor 30 ezer munkahely is teremtődött. — ön egy beszélgetésben már említette, hogy a KIOSZ, s maguk a kisiparosok is örülnek az adóreformnak, támogatják azt, ami első hallásra kissé meglepő... — Az eddigi helyzet nem volt éppen szerencsés a kisiparosoknak, hiszen ők adóztak, míg az állampolgárok többsége nem, s így ez felért egy negatív kiváltsággal. Mintha minden kisiparos vagyonokat keresne, pedig ez nem igaz. A legutóbbi felmérés szerint például a kisiparosok 70 százalékának az adóalapja nem haladja meg a hetvenezer forintot. Természetesen van egy réteg, akik nagyon jól keresnek, s közöttük olyanok is. akik jövedelmük, adóalapjuk egy részét eltitkolják, de nem ez a jellemző. Az adóreform egyébként is Munkaügyi továbbképzés A munkaügyi döntőbizottságok tagjainak szakmai felkészítésére az idén is tanfolyamot szervez a megyei munkajogi bizottság és a munkaügyi bíróság. A továbbképzésben való részvételről a vállalatok, intézmények igazgatóinak kell gondoskodnia, de a munkaügyi döntőbizottságok elnökeinek is feladatuk, hogy javaslatot tegyenek a tanfolyamon való részvételre. Az idén októbertől a jövő év júniusáig tíz — egyenként ötórás — előadást és konzultációt tartanak a jelentkezőnek. amelyen többek között a munkaügyi viták eldöntéséről, a munkaidőről, a szabadságról, a munkavédelemről és a fegyelmi felelősségről esik szó. A tanfolyamra szeptember közepéig lehet jelenteni a vállalatok, intézm ények vezetőinek megküldött jelentkezési lapokon. tisztább képet ad majd az árakról. Ma ugyanis azt mondja nekünk az árhatóság, hogy a kisiparos érvényesítse áraiban a költséget, de hát egy sarkalásért soha nem fog a megrendelő 100 forintot fizetni, azért csak húsz forintot lehet kérni. — A következő esztendőkben a magyar gazdaság szerkezete megváltozik, s ehhez majd a kisiparosoknak is alkalmazkodniuk kell. A KIOSZ hogyan készül e változásra? — Több elgondolásunk is van, amit a közeli jövőben már a gyakorlatban is megvalósítunk. Többek között szolgáltató jellegű intézményeket, egységeket működtetünk, amelyek közgazdasági és jogi tanácsot adnak, s felállítunk egy iparjogvédelmi, találmányi tanácsadó szolgálatot is. Közös vállalkozások — Közös vállalkozási formában képzeljük az anyag-, alkatrész-, gépbeszerzést. Kereskedelmi vállalatokkal kívánunk összefogni, s tér; mészetesen anyagi áldozatrá is hajlandók vagyunk, tehát tőkével is beszállnánk. Jelenleg ugyanis fölöttébb hátrányos az iparosok helyzete, ugyanannyit fizetnek egy gépért, mint a lakosság. Egy köszörűgép ára például vállalatoknak ^0, szövetkezeteknek 25, míg az iparosoknak 35 ezer forint. A hitelfelvétel is nagyon bonyolult, s az OTP ma még csak nagyon kevés kockázatot képes vállalni, hiszen túl sok a más irányú kötelezettsége. Tárgyalunk is több kereskedelmi bankkal, amely hitelezne iparosainknak. — Ugyancsak szeretnénk együttműködésre lépni a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával, hiszen több lehetőség kínálkozik a mezőgazdasági üzemekkel való együttműködésre is. Többek között a szövetkezeti kisboltokban a kisiparosokat is ajánlhatnak, sőt felvehetnék a rendelést, s így a települések százaiban javulhatnának a szolgáltatások. — — Ipari vállalatokkal sikerült-e már együttműködési' megállapodásokat kötni, s egyáltalán milyen a kapcsolatuk az Ipari Minisztériummal? — A minisztériummal nagyon jó a kapcsolatunk. A közelmúltban volt egy aktí- vaértekezletünk, ahol száz termel# kisiparos és a minisztérium képviselői beszéltek az iparszerkezet átalakításáról és természetesen szó volt a kis- és nagyvállalatokkal való vállalkozásokról. Az iparnak is érdeke, hogy megszabaduljon a ráfizetéses alkatrészek, részegységek gyártásától, valamint minél több importanyagot, -alkatrészt helyettesítsen. Tudunk ebben segíteni, persze az egész háttéripart aligha vállalhatjuk fel, de az eddiginél sokkal jobban bedolgozhatunk. Összefognak a vállalatokkal — Az adóreform ebben is segít majd, hiszen többek között a hosszú távú befektetésre is ösztönzi majd az iparost, s ma legalább ilyen fontos, a műszaki fejlesztést is támogatja majd. A foglalkoztatáspolitikában is komolyabb szerepe lehet a kisiparnak, hiszen a nagyvállalatoknak kevesebb munkaerőre lesz szükségük, de azért ehhez ösztönzést is kellene adni, hogy többen vállalkozzanak. És egyébként is sok még a tartalék, hiszen érdemes volna például a tudományos parkok kutatási programjaiba is bevonni, hiszen sok iparos egyben feltaláló, újító is, tehát szellemi muníció is volna még. — Hogy a másik kérdésére is feleljek, már jelenleg is több vállalat dolgoztat rendszeresen az iparosainkkal. A Pécsi Bőrgyár kedvezményes áron adja át a hulladék bőrt, a Tisza Cipőgyár több kisiparossal szerződött a garanciális hibák javítására. A Hungária Biztosító pedig egy éve úgy döntött, hogy Budapesten tíz autószerelő a kárfelvételtől az autó javításáig mindent elvégezhet, s ez a kezdeményed oly sikeres volt, annyira elégedettek voltaik velük, hogy vidéken is szeretnék ezt bevezetni. Most kértük fel a megyei titkára-" inkát, hogy ajánljanak alkalmas autószerelőket. És több iparos gyárt részegységeket a Ganz-MÁVAG-nak, a Metripondnak és más vállalatoknak. Tehát nem most kezdjük az egvüttműködést, vannak már jó példák, de ezek persze egyelőre kivételek, s azon dolgozunk, hogy ez a helyzet megváltozzon. Dalia László Negyvenezer zsömle naponta A JVógrád Megyei Sütőipari Vállalat baglyasaljai sütőüzemében a nyár végi napokon mintegy negyvenezer darab zsömlét készítenek. A tanév kezdetével ez a . mennyiség közel húsz százalékkal fog emelkedni. Képünkön Palotás Eszter és munkatársai sütésre készítik elő a formázott tésztát. —RT—
