Nógrád, 1987. augusztus (43. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-19 / 195. szám

MAI AJÁNLATUNK NOGRADi TÁJAKON... telexen Érkezett. KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelt! 8.05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.20: Eco-mix 8.50: Kis magyar néprajz 8.55: László Margit és Bende Zsolt opera­áriákat énekel 9.34: Beszélni nehéz. . . 9.46: Mulatós. Muzsika gyerekeknek 10.05: „Vár egy új világ...” 10.35: Lóránd István gyermekkórusaiból 10.50: Nótacsokor 11.34: A Prometheus-rejtély. (4. rész.) 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: Német utakon. 13.00: Klasszikusok délidőben 14.05: Műsorismertetés 14.10: A magyar széppróza századai 14.25: Operaslágerek 15.00: Zengjen a muzsika! 15.30: Nóták 16.05: MR 10—14 17.00: Olvastam valahol. . . 17.20: Emlékek szárnyain 18.02: Karinthy Ferenc: Uncle Joe. Könyvszemle 18.12: Rekláfn 18.15: Hol volt, hol nem volt. .. 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18-30: Esti magazin 19.15: Szép Ernő színháza: Háromlevelű lóhere 20.16: Jókai és a muzsika. Vili 8. (befejező) rész 21.15: Dietrich Fischer- Dieskau énekel 21.30: Hírek, érvek, vélemények. 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Hangszeres muzsika Afganisztánból 22.41: „Zsigmond, a király.” 22.56: Lemezmúzeum 23.40: Híres előadóművészek felvételeiből 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után. . . PETŐFI RADIO: 4.30: 8.05: 8.50: 9.05: 12.00: 12.10: 12.25: 12.30: 12.58: 13.05: 14.00: 14.28: 15.05: 15.45: 16.30 16.32 17.25 18.15 19.05: 20.05: 20,10: 21.05 21.15 21.45 23.20 24.00 0.15 Reggeli zenés műsor Idősebbek hullámhosszán Tíz perc külpolitika Napközben Hírek németül, oroszul és angolul A Jereváni Állami Fúvószenekar felvételeiből Útikalauz üdülőknek Postabontás Műsorismertetés A tegnap slágereiből Ruttkai Éva és Latinovitis Zoltán sanzonfelvételeiből Rádióhírmondó Rocknyár. Az Edda együttes hangversenye Közvetítés a Magyar­ország—NSZK vízilabda EB-mérkőzésről Shadows együttes játszik Műsorismertetés Bácsi kérem, hol lehet itt focizni ötödik sebesség Körkapcsolás bainoki labdarúgó-mérkő­zésekről Kapr'coijuk a 22-es stúdiót SDort Albumajánlat Koncert — számító­gépre Ascher Oszkár a kabaréban Közkívánatra! Három kívánság A mai dzsessz Toronvzene Éjfél után... MISKOLCI STÜDIÖ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok. információk, szolgáltatá­sok Borsod. Heves és Nóg- rád megyéből. — 17.30: Mű­sorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: Gazdaságról zene közben. (A tartalomból: Fo­lyamatirányító számítógép- rendszer az LKM-ben — Ter­mékszerkezetváltás a füzes­abonyi áfésznél — Aratási mérleg Észak-Magyarorszá- gon.) Felelős szerkesztő: Pau- lovits Ágoston. — 18.00—18.15: Észak-magvarországi krónika. — 18.20: Ablak az országra. Fodor László jegyzete. — 18.25—18.30: Lap- és műsor- előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 9.00: Tv-torna nyugdíjasoknak 9.05: Teledoktor 9.15: Kicsi a Bors. . . 9.45: A mi kis cirkuszunk 10.25: Stúdió, ’87. 11.25: Képújság 17.05: Hírek 17.10: A Közönségszolgálat tájékoztatója 17.15: Régi mesterek. NSZK tv-film 18.00: Képújság 18.05: Tudósportré 18.45: Reklám 18.55: Cim-cim. Iszlai Zoltán 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Katona József: Bánk bán. Tv-játék 22.35: Zene, zene, zene 23.20: Híradó, 3. 2. MŰSOR: 16.55: Képújság 17.00: Unser Bildschirm 17.20: Tv-torna .17.25: Úszó Európa-bajnokság Kb.: 19.10: Írország kulturális öröksége. VI 3. rész 19.50: öt évszázad festészete. A biedermeier 20.05: Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi. . . 21.20: Híradó 2. 21.35: Betűreklám 21.40: Anticasanova. Jugoszláv film­vígjáték (1986) 23.05: Képújság BESZERCEB ANY A: 1. MŰSOR: 8.55: Hírek 9.00: Daloló számítógép 9.30: A Dalimat utca titka. 2. rész 19.25: Távlatok 11.05: A rendőrség naplójából 11.10: Hírek 17.20: Hírek 17.25: Tudomány és technika 17.55: A szocializmus világa 18.20: Esti mese 18.30: Azimut 19.-10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: A múlt tanúi 20.15: Vidékiek. 6. rész 21.20: Az ismerős ismeretlen. Amerikai film. 1. rész. 21.50: Művészek a stúdióban 22.10: Gangesz. Francia dokumentumülnn 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Egy jelenet az Igaz történetek az életből című sorozatból 20.25: Jozef Kostka nemzeti művész 20.40: Tévéfórum 21.20: Tanácsadó műsor 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Meghalni az életért. Román film MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től is! Gengszterek klubja. (14) Színes, amerikai bűnügyi filmdráma. — Ka­mara: Embriók. (14) Magyar film. — Video: Borsalino éls társa. Színes, francia bűn­ügyi film. — József Attila Kert: Vadlovak. (14) Színes, látványos, szinkronizált új- zélandi western. — Balassa­gyarmati Madách: Fél 4-től: Édenakció. Színes, szinkro­nizált szovjet háborús ka­landfilm. Háromnegyed 6 és 8-tól: öld meg a Sogunl! (16) Színes, szinkronizált ja­pán történelmi kalandfilm. — Pásztói Mátra: Isten veletek barátaim! (14) Színes, ma­gyar film. — Video: Kettős gázlók. Színes, hongkongi karatefilm. — Bátonytere- nyei Bányász: Az óriás. 1—IT. (14) Színes amerikai film. — Bátonvterenyei Petőfi: A zsa­ru szava. (14) Színes, «zink- ronizált francia krimi. MIT? HOL? MIKOR? SALGÓTARJÁN — József Attila Műve­lődési Központ: Derek Monton rendezésében lát­hatja a közönség azat az új-zéliandi westernfilmet, amelynek címe: Vadlo­vak. Az előadás este iki- ilene óraikor kezdődik a Kertben. BÁTONYTERENYE — Kisterenye. kastély- kerti művelődési ház: Vi­deo és számítógép, társas- és sportjáték vár a dél­után i gyermek látoga tokra. — Nagybátonyi Bányász Művelődési Ház: Grafikai alkotásokat láthat az ér* deklődő az intézményben. BlERCEL — Művelődési ház: a Stern videódig zlkóíban szó­rakozhatnak a fiatalok es­te nyolc órától. NAGYLÓC — Klubkönyvtár: Cseh­szlovákiából érkezett az ipolyinyéki Hont tánc­együttes. amelynek műso­rát este hót órától tekint­heti meg a közönség. BALASSAGYARMAT — Palóc-liget: Baigó­diszkó vár a táncoltat vá­gyó if jakra 19 órától. A rejtőzködő rövid film Hangszóró mellett KOPOGTATÓ anapság, amikor anyagi javaink meg- gondoltabb beosztására kényszerülünk, a kultúra területén is érdemes meg­lévő értékeink rancionális hasznosítására figyelnünk. Hiszen csakúgy, mint az élet más területén, a kultú­rában is vannak tartaléka­ink. Olykor egészen kézen- fekvőek, amelyek kézen- közön mégis gyakran elsik­kadnak. Így van ez a rö­vidfilmekkel, amelyek pe­dig igen széles témakörben, és megfogalmazásban szól­nak társadalmi-gazdasági életünkről, elméleti kérdé­sekről. történelmi tuda­tunkról, művészetünkről, irodalmunkról, tudományos életünkről. A műfaji besorolás ugyan mindössze három filmet ismer: dokumentum-, nép­szerű-tudományos és ani­mációs filmet. E felosztás igaz is, meg nem is. Mert azonos kategóriába sorolta­tott az elméleti alapozottsá- gú, társadalomtudományi film, és a lírai gügyögés, a történelmi ismeretterjesz. tés és az időtlen szépelgés. H a a filmeket hasznos­ság, felhasználható, ság szerint sorolnánk — igen meglepő eredményekre jut­nánk. Találnánk történe­lemről, társadalomról, mű. vészetekről, tudományos eredményekről beszámoló filmeket, amelyeket igen jól hasznosíthatna az isko­lai oktatás. Az iskolához különböző szinten kapcso­lódó rövidfilmek választé­ka nem csekély. Pedagógu­sok a megmondhatói, mi­lyen elementáris hatású lehet egy-egy film, amelyet az adott szaktárgyhoz kap­csolódva vetítenek. Meny­nyivel többet tud adni a puszta szónál, a leírt szö­vegnél a vizuális megjele- nités, a mozgókép. A mű­vészeti, irodalmi, történel­mi órákon kézenfekvő a film segédeszközszerepe. De még ennél is hatékonyabb lehet a műszaki-tudományos tárgyakhoz kapcsolt filmbe­tét. És akkor még mindig csak az iskolánál tartunk. S, hogy mennyi lehetőség rejlik a filmek közműve­lődési hasznosításában, azt már kezdik felismerni, er­re hivatott intézményeink. A játékfilm be is vonult a művelődési központok, munkahelyi klubok, városi és falusi művelődési házak programjaiba. Gyakran még nyereséges vállalkozás is válik filmvetítésekből. De a rövidfilm mintha a köz- művelődésben még most is mostohagyerek volna. A talpat felsértő tarló szúrása, az óriásnak tűnő cséplőgépek zakatolása a fullasztóan fezáraz, poros le­vegő, a hordókban melegedő „kapitányvíz” (tűzoltóvíz), a friss szalmakazlak közti bú- jócskázás. A gyermekkor e néhány emlékképe idéződött fel bennem vasárnap reggel a Kopogtató című közel fél­órás riport-összeállítás hal­latán. A közelgő új kenyér ihlette, a Perjés Klára ál­tal szerkesztett műsor az aratástól a kenyérsütésig ter­jedő munkafolyamat kihaló művelőit mentetté át a má­ba. A gyerekkort újra előva­rázsoló első beszélgetés ri­portalanya eg|y eleven szel­lemű 88 esztendős paraszt- ember, aki aratómunkásként kereste meg hosszú éveken át a kenyérrevalót. Ez szó szerint értendő, hiszen búzá­val fizettek az egész nyári munkájáért. Az idős férfi minden szavából a munika szeretete, a felelősség és a kö­telességtudás áradt. Egyet­len rossz szóval sem illette szigorú munkaadóját. Tiszte­lettel beszélt róla, természe­tesnek véve azt, hogy neki is vannak, kötelezettségei a munkásaival szemben. Tisz­tességes munkáért tisztessé­ges bánásmód és fizetség — így dukált ez annak idején. De jó lenne ezt mind gyak­rabban hallani mai aktívan dolgozók szájából is. A múltból a jelenbe vál­tott a riporter, amikor az Fehér épület magasodik Nézsám a község központjá­ban ; a leendő körzeti műve­lődési ház. Két év munká­jával, az idén augusztus hú­szadikára fejezték be az építkezést, bár az intézmény felszereltsége még hiányos. — Nemcsak kultúrotthon lesz — fejtegette Zachar Kázmér, a Nézsai Községi Közös Tanács elnöke — ha­nem tornaterem is. Áz isko­la ugyanis itt található a szomszédiban, így nem okoz időveszteséget, egy-egy test- nevelésórára átjárni a gye­rekekkel. A létesítmény emeletét két részre osztották az építészek — a bordásfalakkal is fel­szerelt nagyteremre és az előtérben egy „zsibongóra”, azaz társalgóhelyiségre. Az alsó szinten öltözők, zu­hanyzók ás a szakkörök szo­bái várják az érdeklődőket, 54 éves traktorost fogta* szó­ra. Nem akármilyen ember ám ő sem. Harminc-egyné- hány esztendővel ezelőtt fia­tal kaszásként indult „pályá­ja”. Ma már csak a múlt megidézésére való volt az a kaszálási verseny, amely­nek végül is a győztese lett. Korhű ruhákba öltözve ele­venítették fel a hajdanvolt aratás minden mozzanatát. Ügyes szervezéssel a páva­körtől a falu utolsó kemen­céjével rendelkező nénikéjé­ig mindenki részt vett a játékban. Kattogtak a fény­képezőgépek, a kannából fo­gyott a jó hideg víz, a bo­roskorsót is meg-megemel- gették — természetesen ezt már csak ebédszünetben. Egy mondatára jól emlékszem: Jó volt, mert sok fiatal volt ott. Példát kaphattak arról, hogy bár ma a traktorok és kombájnok uralják a mezőt, de a kétkezi munkának min­dig is volt és lesz is becsü­lete. A levágott, a kicsépelt „élet” következő állomása a régi szél-, vagy vízimalom. Jó kenyér, jó molnár — tartja a mondás. Az okos be­szédű molnár mestersége ma­gasiskoláját oktatva, pro­fesszori módon ismertette meg velünk a kenyérnék- való megmunkálását. A malomba érkező búzáról min­dent elárul a szaga — vall­ja, Nemcsak a fajtája válto­zott folyton, hanem minden év hozott új alapanyagot, másféle minőséget, — ezál­ez utóbbiak között számítás­technikai és fotólabor is ta­lálható. — Az apróbb szobák fel­szerelését már megvásárol­tuk — mondta Zachar Káz­mér. — A többit folyamato­san fogjuk beszerezni, at­tól függően, hogy miikor, mennyi pénzünk llesz. Egye­lőre háromszáz széket ve­szünk az ősszel. A kupolás épületet Szrog György Állami-díjas építész tanulmányterve alapján ter­vezték. A művelődási ház rnaid- nem huszonegymillióba ke­rült. s a Rétsági Étriuippri Szövetkezet. épi'ett í. Az összeg jó részét, ötmilliót, a helyi Május 1. tsz. fizette, ugyanennyit kaptak az Or­szágos Közművelődési Ta­nácstól is. Az itt élő embe­rek több mint egymillió fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeztek, s a nyolcszáz tál tanulnivalót is. Nem vált elkeseredett emberré, ha gyengébbre sikeredett a tér' més. Mesterfogásai nyomán abból is lett kenyérliszt, vagy alapanyag kalácsnak, rétes­nek. S, hogy mindez ma már csaknem a múlté, azt a zá­róriport mutatja be teljes­séggel. A pékmesterség ha­gyományait őrző múzeumba kalauzolnak el bennünket. Az olasz mester alapította sütöde a maga idejében a liszt alapanyagú pékáruk szinte teljes választékát kí­nálta évtizedeken keresztül. A pékséggel egybeépült bol­tocska és cukrászda ma is mintaként szolgálhatna ipa­rosaink számára. Hosszú utat tesz meg a a földbe vetett mag, amíg frissen sült kalács, kenyér, vagy zsemle formájában az asztalokra kerül. Mégis oly könnyed mozdulattal dobjuk szemétbe a megmaradt ke­nyérdarabokat, rúgjuk odébb az utcán eldobott kiflivége­ket, s a száraz süteménye­ket is a kukák nyelik el. Nem mindig bánunk tehát jelentőségéhez méltóan min­dennapi kenyerünkkel. Ez­által nem becsüljük meg azt a munkát sem, amelyet egy év alatt oly sok embert ölt bele egy falatnyi kenyérbe. Pedig egyre drágább árat kell fizetni érte. Buzafalvi Győző forintos íeho — összesen egymil lió- két szá zezer for in t — is a kultúnházra ment el. A művelődési ház előre­láthatóan a nézsai vegyes- kiamaik ad otthont, s dél­utánonként, ha a tanítás be­fejeződik, a szabadidős el­foglaltságokra, szakkörökre és mozira is marad idő. Ter­mészetesen színpadi fellépé­sekre is lehetőség nyílik majd, a kellékek szállításált pedig belső lift könnyíti meg az utcáról az emeletre. — Nem esett még szó a ház fűtéséről — folytatta a tanácselnök, — Egy kazán­ház is épült a szomszédban, amely a művelődési háizon kívül az li'skoflát és a tanács- házát is fűti majd. A nézsai művelődési ház­ban az első rendezvény au­gusztus húszadikán lesz: az átadást követő ünnepi mű­sor. —kép: kj— Az első rendezvény előtt / Tornaterem, mozi és színház Többnyire csak valami­lyen filmes esemény, rit. kán egy-egy alkotó bemu­tatása okán tűznek műso­rukra rövidfilmeket a köz- művelődési intézmények. Márpedig a rövidfilm szé­dületes lehetőségeket rejt magában. Alkalom is köny- nyen teremthető bemutatá­sukra. O lykor olvasni, hallani róla, a TIT, a MTESZ, a KISZ, a különböző állami és társadalmi szer­vek jól sikerült rövidfilm­vetítéssel egybekötött elő­adást, vitát rendeztek. Ezek az események mindig töme­geket vonzanak, a film, a rövid (riport, dokumentum, tudományos, animációs, rajz, báb) film rajongói­nak egyre bővülő táborá­ból. S mivel az érdeklődők sokan vannak, érdemes (alighanem még anyagilag is) „kiszolgálni" őket. És ez kultúrpolitikai szempont­ból is fontos és felettébb kívánatos volna. K. M. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom