Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-13 / 163. szám

1987. július 13., HÉTFŐ NOGRAD 3 megkérdezte Gayer Gyulánét Hogyan lehet érvényt szerezni az új családjogi törvénynek? Életbe lépettt ez év július 1-től a módosított csa­ládjogi törvény. Uj feltételek szerint köthetünk há­zasságot, másként választ el a bíróság, a gyermekek örökbefogadása egyszerűbb lett. Dr. Gayer Gyulá­nét, a Hazafias Népfront országos családvédelmi ta­nácsának titkárát arról kérdeztük, hogy a mai gaz­dasági helyzetben, az adott szociális körülményeink között hogyan lehet érvényt szerezni az új család­jogi törvénynek. — Szerencsésnek mondha­tom magam, mert az első pillanattól kezdve részt vet­tem az új családjogi tör­vény előkészítésében és megfogalmazásában — an­nak ellenére, hogy nem va­gyok jogász. Nagyon ke­mény vitáink voltak, s eb­ben egyszer részt vett az igazságügyminiszter, két­szer á helyettese. Nem rej­tettük véka alá fenntartá­sainkat. — Én sem teszem ezt. A törvény kimondja például, hogy a volt házastársak visszamenőlegesen is kérhe­tik lakásuk clcserélését. így, akik — elméletileg 1952 óta közös ledéi alatt élnek — bírósági segítséget, döntést kapnak bármelyik fél kéré­sére, — kötelesek kettécse­rélni lakásukat. Ez óhatat­lanul azt jelenti, hogy a „Szétköltözők, figyelem” ap­róhirdetési rovatban mind silányabb lakásokat ajánla­nak majd, illetőleg mind több ráfizetést kérnek. — Szögezzük le mindjárt az elején, hogy az új csa­ládjogi törvény egy többlet- lakást sem ad a társada­lomnak. Általánosabban megfogalmazva: már az elő­készítő munkában is kide­rült, hogy vannak olyan családi-szociális kérdések, amelyeket nem lehet a jog eszközeiből megoldani. Mégis ki kellett cövekelni a törvény körvonalait, pél­dául kulturáltabbá tenni a válási folyamatot. — A nehezebbé tett eljá­rás kulturáltabbá teszi-e a válásokat, vagy tovább mér­gesíti az amúgy is meg­romlott kapcsolatokat? — Ezt ma még nem lehet pontosan látni. Azt azonban igen, hogy a törvény mel­lett szükség van egy egé­szen új intézményrendszer­re. Létre kell hozni a csa­ládsegítő szolgálat országos hálózatát. Emellett azonban egész sereg tennivalónk len­ne. Két példával világíta­nám ezt meg. A törvényben felemeltük a házasulandók életkorá­nak alsó határát, és megnö­veltük a várakozási időt. Ez így rendjén van. Most nem beszélek arról, hogy a ci­gánylányok ezután is a kor­határ előtt fognak férjhez menni, mert az alapproblé­ma az, hogy itt is hiányzik az intézményrendszer. Pon­tosabban: az iskolák nem készítenek fel a házasságra, a családi életre, s annak konfliktusaira. Legfeljebb a fogamzásgátlásról világo­sítják fel a fiatalokat. Vagy gondoljunk a Házasságkötés előtti orvosi tanácsadás for­mális gépiességére. A tár­sadalomnak szüksége len­ne a házasulandók iskolá­jára. Ez ma azonban nincs. A legjobb minta lenne az egészséges család. A másik. Minden család krízishelyzetbe kerülhet. Ma nem tudnak hová menni, pedig szükséges lenne a krízisintervenció, a beavat­kozás, a segítőszándék. Ezt a feladatot ellátta a nagy­család. Ezeket azonban szét­vertük, sokszor a hamis iparpolitika ürügyével. A krízis intervenció szerintem azzal kezdődik, hogy a szülők legyenek kevésbé el­foglaltak. Ezentúl kellené­nek olyan személyek, akik időnként vigyáznak a gye­rekekre. Azért, hogy a há­zaspár — ne csak színház­ba, vagy moziba menjen —, hanem valahol jól kivesze- kedje magát. Vagy elmen­jenek andalogni, feloldódni. Évekkel ' ezelőtt mindenkit meglepett, aki hallott róla, hogy a Dunaújvárosi Családi Ünnepeket Szervező Iroda gyermekfelügyelő szolgála­tot indított. Ma már köve­tendő példaként szoktuk emlegetni Dunaújvárost. Ahhoz, hogy a család jól működjék, egy sereg humán szolgáltatásra lenne szük­ség. Például olyan családi étkezdékre, ahol nyolc-tíz ember megebédelhet, ahol a szakácsnő elmondja a szülőknek,, hogy a gyerek mikor evett és mikor nem, ahol a kisnyugdíjas nem a borravalóra sandító pincér kiszolgáltatottja. Természe­tesen az ilyen és hasonló szolgáltatások állami támo­gatásban részesülnek, hisz szociális feladatokat látnak el. Nem kell részleteznem, hogy sem a nagycsaládosok, sem az időskorúak nyarai- tatása nincs kielégítően megoldva. Mindent egybevetve, egész szociális kultúránkat kell emelni. — A családjogi törvény július ‘ elsejétől már él. — Igen, és én törvénytisz­telő ember vagyok. Mégis elmondom, hogy van né­hány pontja, amivel nem értek egyet. Így például a szülőtartási kötelezettség­gel. Olyan öregségi nyugdi­jat kellene adnunk, hogy ilyesmi ne kerülhessen tör­vénybe. Általánosságban azt mondhatom, hogy a csalá­dokat nem lehet adminiszt­ratív eszközökkel kezelni. Másként: kategóriákban gon­dolkodunk, pedig alternatí­vákat kellene kidolgozni. En­gem felháborít például az, hogy egyszerűsített eljárás­sal örökbe adhatják a gyer­mekeket. A vitában azt mondtam, hogy még a bör­tön is esélyt ad az elítélt­nek, hogy megváltozzék. Mi miért nem tételezzük fel, hogy egy házaspár éle­te sínre kerül, s visszakap­hatják gyermeküket? Aggo­dalommal tölt el az is, hogy a tanácsi gyámhatóságok — gyengén képzett munkatár­saikkal —, hogyan tudják majd ellátni feladatukat. — Azt hiszem, erősíteni kell a társadalmi ellenőr­zést. Mit tesz ezen a terü­leten a Hazafias Népfront? — Igen. A társadalmi kontrollt nagyon komolyan kell venni. Igyekszünk ezt tenni. A családvédelmi ta­nács egészen új szempontok szerint gondolta végig a kérdéseket. Nemrég jelen­tés született,, melyet ’letet­tünk az elnökség asztalára. Hiszem azt, hogy ezek a be­tűk az életről szólnak. R. L. Új termékek itt és ott ^ \ Mire volt elegendő hat hónap — három üzemben? A Ganz-MAVAG mátraterenyei gyárában az NSZK- ba kerülő csarnok oszlopszerkezetét készítik. A hat­vanmillió forintos exportmegrendelést a tervek sze­rint július végére teljesíti a mátranováki kollektíva. — RT — Időarányos termelési fel­adatát 99 százalékra teljesí­tette a Budapesti Finomkö- löttárugyár balassagyarmati gyára. Külföldi megrendelé­seik összetétele kedvezően alakult, amit mutat az is, hogy tőkéskiszállításaikat 156, a szovjet exportot — a terveknek megfelelően — 81 százalékra teljesítették. A dolláreiszámolású piacra tör­ténő termelés volumene je­lentősen növekedett; a bázis­esztendőhöz. képest elérte a 214 százalékot, míg a szov­jet export 120 százalékot mu­tat. Az első fél évben a gyár kollektívája mintegy 100-fé- le divatos cikket állított elő; izek mindegyike alapanya­gában vagy fazonjában új­donság. (Ehhez hozzájárult a BUFI alapanyagot előállí­tó budapesti gyárának kor­szerűsítése is.) Beruházási tevékenységük — az elmúlt évhez hasonlóan — most is visszafogott volt. mindössze néhány gépet sikerült cse­rélniük. Az esztendő hátralévő ré­szében elsősorban a szovjet megrendelés teljesítése je­lenti a fő feladatot. Az acélipart Európa-szerte válságágazatként tartják számon, ezért is örvendetes, hogy a Ganz-MÁVAG mát­raterenyei gyára 100.4 szá­zalékra teljesítette első fél évre kitűzött feladatait. Az említett időszakban új tí­pusú vasúti forgóvázakat ké­szítettek bangladesi és pa­kisztáni megrendelésre, tu­niszi partnerüknek pedig kü­lönleges kőszállító vagonok gyártását kezdték meg. Még az elmúlt esztendő­ben elkezdett beruházásai­kat a hat hónap során nagy­részt befejezték; megvaló­sult a régen várt új öltöző- fürdő és az ezt körülhatá­roló kerítés, valamint 100 munkáslakás fűtéséhez táv­vezetéket építettek ki. A tavalyihoz képest je­lentősen megemelkedett a BRG Mechatronikai Vállalat salgótarjáni gyárának terme­lési terve. Az alaptevékeny­ség 551 millió forintra tel­jesült az év derekára, s ez a termelés 14,8 százalékkal nagyobb a tavalyinál. Ennek arányában emelkedett a gyár nyeresége is. Az előál­lított készülékek jelentős részét szovjet exportra gyár­tották, mintegy 454 millió forint értékben. Belföldre alig 100 ezer, dollárelszámo­lású piacra 1 millió forin­tot megközelítő értékben szállítottak. Az FM—503 típusú be­rendezés gyártástechnológiá­jának bevezetésével befeje­ződött a gyárban a több éve megkezdett termékszerkezet­korszerűsítés. Az adó-vevők minősítése ezekben a hetek­ben is tart. Az év első felé­ben kezdték meg a CB—• 1001-es kézi rádió nullszériá­jának összeszerelését, amely­ből eddig 800 darabot érté­kesítettek belföldön. Június­ra befejeződött a januárban indított szervezeti változta­tás a műszaki-fejlesztési te­rületen. Tervpályázat gépkocsitárolóra A zsúfoltan beépített vá­rosrészek gépkocsi-parkolási gondjainak' megoldásában érdekelt kilenc országos ha­táskörű és helyi intézmény, valamint vállalat pályázatot hirdetett korszerű személy­gépkocsi-tároló megtervezé­sére. A tervezőktől azt ké­rik^ hogy legfeljebb 300 sze­mélygépkocsi elhelyezésére alkalmas építményre tegye­nek javaslatot. Alapvető kö­vetelmény, hogy gazdaságo­san kivitelezhető épület­szerkezeteket tervezzenek. A pályázati kiírást az Épí­tőipari Tudományos Egyesü­let titkárságán vehetik át az érdekeltek, s a kész terve­ket 1988. január 11-ig kell elküldeni. Szórópalackos festékek Szorópalackos festékek gyár­tását kezdte meg osztrák koo­perációban a szegedi Medikámig Ipari Szövetkezet. A 30 színár­nyalatban készülő legfontosabb festékek alapanyaga az osztrák Spray Color cég terméke. A Me- dikémia az év végéig egymillió palack fém, fa és műanyag be­vonására alkalmas, aerosolos festéket adnak át a kereske­delemnek. Az új termékeket a szövetkezet Prevept nevű — főként autóápolási *— gyárt­mánycsaládjának tagjaiként hoz­zák forgalomba. Mégiscsak őértük... Csongrádban, a hazánk őszibaracktermésének 40 százalékát adó szatymazi táj­körzetben súlyos pusztítást végzett a kemény tél. Em­beremlékezet óta a leggyen­gébb az idei termés. A nagy­üzemi ültetvényeken alig van gyümölcs a fákon, in­kább a házak körüli védet­tebb helyeken, a kertekben szüretelhetnek egy keveset az illatos gyümölcsből. Ugyanakkor bőséges a meggytermés, olyannyira, hogy a Kisteleki Magyar— Szovjet Barátság Tsz 60 hek­táros ültetvényen nem győ­zik kézi erővel a szedést, pe­dig 130 Somogy megyei kö­zépiskolás diák segít a szürete­lésben. Ezért egy szedőgépet is üzembe helyeztek. A kon­zervipari feldolgozásra ke­rülő meggyet a szedőgéppel lerázzák a fákról egy rugal­mas ponyvára, ahonnan szál­lítóládákba gurulnak a gyü­mölcsök. fk nnak az embernek a sza- bálytalankodása okozta a hirtelen kerekedett feszült­séget, aki az autóbusz-vezető kérése ellenére, a leszállók részére kinyitott középső aj­tón akart felszállni. Gyurkó Albert mögött azon a napon már az ötöd'k forduló volt Salgótarján és Balassagyar­mat között; hajnalban a Mátrából hozta be az embe­reket, aztán indult a két város közötti menetrend .szerinti járattal. Meleg volt már kora reggel is. de nap­közben még emelkedett a hőség. Gyurkó Albert a leszállók­kal foglalkozva először, hogy eloszlasson minden félreér­tést, gépiesen szólt, az utas­ra, ne középen, hanem elöl szálljon fel, de az illető egy­re csak mutogatta a bérle­tét. A buszvezetőnek önkén­telenül is Nyerges Miklós, az ellenőr jutott az eszébe, aki nemrégiben leplezett le\ néhány hamisított bérlettel utazót. Most már erélyesen rászólt az emberre: — Tessék felmutatni a t ér leté t!!! Az utas tovább vitázott volna, de a busz vezetője hátrament, és az első ajtó­hoz vezette az utast. Ebből eztán vita kerekedett. Az utasok véleménye is az ideg­állapotuknak megfelelően megoszlott. Gyurkó Albertben dúlt az indulat a szabálytalanság miatt. Azzal nyugtatta ma­gát, hogy neki nem lehet más dolga, mint a szabályok betartása. Visszaemlékezve a történtekre, még most is kesereg: — Feljelentett az illető. Igaz. a feletteseim nekem adtak igazat, de mégis. a meg nem értés, az igazság­talanság nagyon rosszul esett. Engem kötnek a szabályok, és azokkal nem könnyel­mű: ködhetem. . . Aki három és fél évtize­det levezetett, maga mögött több mint egymillió kilomé­terrel. minden különösebb baj nélkül, a hátáralevő más­fél évet nem szeretné sza­bálytalansággal beárnyé­kolni. Nem a nagyra tevés­ből, hanem a tisztesség kedvéért. Gyurkó Albertet még olyan emberek tanítot­ták, akiknek az emberi be­csület mindennél fontosabb volt. Pilinyi az autóbusz-ve­zető, a környező hirtelen dombokon ismerkedett, első­nek Vámos István traktor­ján, a járművel. ,A gépre, akár a testi épségére, kel­lett vigyáznia. Ezt így taní­totta vele a mestere. Aztán következett a nagyiskola, a zisúnyi gépállomás, ahol olyan ember mellett dolgozott, mint a ma is legendás hírű Mi- kula János traktoros, a cso­port vezetője. Az tanította neki, hogy a gépet akár az élőlényt kell szeretnie, és tisztességesen élni, bárhová kerül. — Ilyen útravalóval kerültem én autóbusz-veze­tőnek. Talán éppen ez adja Gyur­kó Albertnak azt a maga- biztosságot, amely sugárzik az arcáról. Nem viselték meg az évek, legfeljebb a haja ritkult meg. Tekintete kemény. Azt mondta, ami­kor szemére vetették, hogy mosolytalan a magatartása munkája közben. — A mi szakmánk nem vihogóparti, emberek éle­téért, milliós vagyonért fe­lelünk. .. Annyi bizonyos, a gépko­csija mindig az előírásnak megfelelően áll ki az állo­másra. Van neki oktatói jo­gosítványa és amikor a kezdő járművezetőt tanítja, halkan, tiszteletet ébresztőén beszél; ebben a szakmában nincs helye az ideges hang­nak. Még akkor sem, ha oka volna rá. Éppen a napok­ban történt, amikor a Mát­rába vitte a kirándulókat. A tükörből észlelte, hogy a kocsi hátsó felében szokat­lanul viselkedik egy tár­saság. A napfény lett a se­gítőtársa, mert megvillant azon a késen, amivel az egyik fiatal utas az üléshu­zatot felvágta. Hirtelen a fékre tette a lábát, de visszakapta, és nyugtatta magát, majd a megállóban. Ott hátrament, és számon kérte a tettest, aki először tagadott, de többen az utasok közül rábizonyí­tották. Gyurkó Albertnek a felhasított ülés láttán lük­tetett a halántéka az indu­lattól: — Szálljon le kérem, ön az utazásiján nem vehet részt, és feljelentést teszek ön ellen a hatóságnál... Keserűséggel telten ért a végállomásra és próbálta a kárt rendbe tenni, amikor a tettes partnernője az ab­lakon bekiáltott neki: „Ma­ga, vén hülye, dögöljön meg!” — Sok mindent le kell nekünk nyelni... tkzért mégis, amikor ar- ról esik szó, hogy sze­reti-e az utasokat, elsimul­nak vonásai és csendesein mondja, hogy őértük dol­gozik, és őértük tartja be a szabályokat is. Mert mit ér a buszvezető az utasok nélkül? Bobál Gyula A Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet földjein a hét végén is dolgoztak. Puszta József és társai a város határában lévő kilencvenhat hektá­ros Cigánytábláról vágták a silónapraforgót. — Rigó — Kevés őszibarack-, bő meggytermés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom