Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-13 / 163. szám

MAI AJÁNLATUNK

KOSSUTH RÁDIÓ:

4.30: Jó reggelt!

Zenés műsor 8,05: Műsorismertetés 8.15: Mai programok 8.20: Hogy tetszik lenni? — nyugdíjasok műsora

0.00: A hét zeneműve —

Haydn: G_dúr vonósnégyes Op. 54, No, 1.

0.30: A hét költője:

Orbán Ottó 9.40: Ki kopog? —

A Gyermekrádió műsora

10.05: Nyitnikék — Kisiskolások műsora 10,30: Üj operalemezeinkből Mozart: A színigazgató. Egyfelvonásos daljáték 11.00: A reformuralkodó és fia a lovagkirály:

Anjou uralkodóinkról beszélget Bertényi Iván történésszel Gecse Géza 11.21: Szalmás Piroska dalaiból

11.34: Páva a körtefán — Kamondy László novellája 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma?

12.40: Reklám 12,45: Kísérletező emberek 13.00: Klasszikusok délidóben Magyar előadóművészek albuma, A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenakara játszik, Vezényel:

Pál Tamás,

14.04: Műsorismertetés 14.10: A magyar széppróza századai, — Lengyel József: Igéző, (lsm,)

14.25: János vitéz — Részletek Kacsoh Pongrác— Holtai Jenő daljátékából 14.55: Édes anyanyelvűnk.

(Ism.)

15.00: Világablak. Az olvasás gyönyörűsége 15.27: Műsorajánlat 15.30: Kóruspódium c 15.47: Hidas Frigyes: Etűdök 16.05: Madame Curie — Eva Curie regényének rádióváltozata. VII/1. 16.55: Muzsikáló természet.

Magyarországi rigók 17.00: Eco-mix.

17.30: Találkozás Ferencsik Jánossal. 41/27. rész.

17.59: Vadnyugati filmek zenéjéből

18.14: Hol volt, hol nem volt. . .

18.25: Könyvújdonfcágok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.15: Vendégségben a

miniszter. Beszélgetés dr. Medgyessy Péter pénzügyminiszterrel 19.33: Csepeli beszélgetés, sok nótával 20.00: Amiről a világ vitatkozik

20.34: A Zsebrádiászínház bemutatója.

20.52: Két szvit

21.25: PAF-műsor, Szeged.

21.27: A köznapi tudat változásai.

21.46: Népdalok. Dévai Nagy Kamilla énekel.

22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Egy rádiós naplójából 23.31: László Margit énekel 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után. . .

Zenés műsor hajnalig

PETŐFI RÁDIÓ:

4.30: Reggeli zenés műsor 8.05: Népdalok, néptáncok 8.50: Délelőtti torna.

9.05: Napközben.

Zenés délelőtt Közben:

10.00: Válaszolunk

hallgatóinknak 11.25: Világújság 11.30: Balaton rádió 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul

12.10: Annie, a puskás amazon 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Lakatos Mihály népi zenekara játszik 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig. . .

16.58: Műsorismertetés 17.08: Újdonságainkból.

Magyar könnyűzenei felvételek

17.30: ötödik sebesség.

Hollandiából 18.30: Tipp-topp parádé 19.05: Madarász Katalin és Béres Ferenc népdalokat énekel

19.30: Sportvilág 20.00: Reklám 20.05: Rockújság IV.

évfolyam, 12. szám 21.05: A francia sanzon

történetéből. 10/2. rész. 21.45: Miért nem nőtt az ember az égig?

Goda Gábor írásai rádióra alkalmazva 22.45: David Friedman triója játszik

23.20: A könnyűzene legszebb melódiái

0.15: Éjfél után. . .

Zenés műsor hajnalig

NÓGRÁDI TÁJAKON. ..

Salgótarjáni ifjúsági nyári egyetem

TELEXEN ÉRKEZETT..

MISKOLCI STÚDIÓ:

6.20—6.30: és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrád megyéből. — 17.30: Műsoris-- mertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefon: 35-510: Szerkesztő: Horváth

Kálmán — El szeretném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete. (Közben: 18.00—18.15:

Észak-magyaroúszági krónika.) — 18.25—18.30: Lap- és műsor- előzetes.

BESZTERCEBÁNYA:

1. MŰSOR:

16.30: Hírek

16.35: Ismeretterjesztő műsor 16.55: iránytű. Katonák műsora

17.45: Pionírok

sportmagazinja 18.15: A rendőrség nyomoz 18.20: Esti mese 18.30: Tv-fórum 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: A férfi és a gavallér. Tv-játék

21.15: Csillagháború.

Dokumentumfilm 22.00: XIV. nyári Universiade. A 6. nap eseményei 23.00: Hírek.

2. MŰSOR:

19.30: Tv-híradó 20.00: Scnicei kerámia.

Dokumentumfilm 20.30: Bohemia kerékpáros körverseny és birkózó Grand Prix, felvételről 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra óra alatt

22.15: A 107-es államcsíny. Szovjet film

MOZIMŰSOR:

Salgótarjáni November 7.:

Fél 4 és háromnegyed 6-tól: Árulás és megtorlás. Színes, látványos kínai kungfu- kalandfilm. Este 8-tól: Kémek a lokálban. (16) Színes francia —olasz bűnügyi filmvígjáték. — Kamara: Montenegró. (18) Színes svéd film. — Video- mozi: Erezd a mozgást. Színes zenés NSZK-film. — Kohász: Szerepcsere. Színes

amerikai filmvígjáték. — József Attila: A gonosz Lady. (16) Színes, szinkronizált angol történelmi kalandfilm. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6-tól: Tokaji rapszódia. Magyar film. Este 8- tól: A zsaru szava. (14) Színes, szinkronizált francia krimi. — Kisterenyei Petőfi: Türkiz nyakék. Színes, szinkronizált, román kalandfilm. — Bátonyterenyei Bányász: Békés ég. Színes, szinkronizált szovjet fjlm. — Pásztói Mátra: Háromnegyed 6-tól: Zorró.

Színes olasz—francia kalandfilm. Este 8-tól: A cápa 2. (16) Színes amerikai horrorfilm. — Szécsény: Én a vízilovakkal vagyok. Színes, szinkronizált olasz kaland- filmvígjáték. — Rétság: Becéző szavak. (14) Színes amerikai film. — Karancslapujtö: Maradok hűtlen híve. Színes, szinkronizált USA-filmvígjáték. Ersekvadkert: Fogadjunk. (14) Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. — Mesemozi: A harapós kiskutya. — Jobbágyi: Swann szerelme. (16) Színes, szinkronizált francia film.

MIT? HOL? MIKOR?

SALGÓTARJÁN

— József Attila Művelődési Központ: A Kertben 21 órától A gonosz Lady című angol filmet láthatják.

— Gerelyes Endre Ifjúsági Művelődési Ház: Megsebzett föld a címe annak a kiállításnak, amelyet Po- nyi György Salgótarjáni fotós alkotásaiból rendeztek.

BALASSAGYARMAT

— Horváth Endre Galéria: A Szilcz Mariann üvegtervező iparművész alkotásaiból rendezett kiállítás júKölcsönösen termékem/ítö eszmecserék

Soha annyi érdeklődő nem volt még a salgótarjáni nemzetközi ifjúsági nyári egyetemen, mint az idén. Velünk együtt, huszonkét ország képviselői jöttek el Salgótarjánba, és hallgatták meg az előadásokat, illetve nyilván. nítottak véleményt a konzultációs alkalmakkor.

Az egyetlen fekete résztvevő, a szenegáli küldött menet közben kapcsolódott be a munkába, akkor, amikor tudomást szerzett a kurzusról. A legtöbben a lengyelek voltak; összesen harmincegyen. Ez bizonyos következtetésekre ösztönöz, például arra, hogy Lengyelországban nagyon komolyan veszik a szenvedélybetegségeket, illetve abban az országban hasonlóan súlyos probléma, mint nálunk. (A magyar hallgatók száma meghaladta a százat.) Élénken érdeklődtek a bolgárok is; tizenhat küldöttjük érkezett. Az NSZK-ból nyolcán, az NDK-ból, Olaszországból és az Egyesült Államokból hatan-hatan jöttek el. A lengyelek külön is készültek: elhozták egy fiatal varsói fotóművész képeit, Tomas Loséit, és kiállítást rendeztek belőle a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni intézetének előcsarnokában. A felvételek a kábítószer-élvezőket gyógyító MONAR-központok életébe engednek őszinte, reményt keltő bepillantást.

Milyen volt a tíz nap, ameddig az Ifjúság-egészség- védelem-szenved érbetegségek címet viselő nyári egyetem tartott? Milyen ismeretekkel gazdagított bennünket? Miféle tennivalókra döbbentett rá?

A főiskola előadóterme, aulája ideális körülményeket teremtett a munkához. Hat nyelven peregtek a mondatok: angolul, oroszul, németül, franciául, lengyelül és természetesen magyarul. Jól vizsgázott a technika, becsülettel álltak helyt a technikusok és a tolmácsok. Ez utóbbiaknak ugyancsak nehéz dolguk volt, hiszen a szakmai fejtegetéseket még anyanyelven sem mindig könnyű megérteni — nekik

pedig azon nyomban egy másik nyelvre át kellett ültetni az elhangzottakat.

Az előadások iránt megnyilvánuló folyamatos és töretlen érdeklődés azt igazolta, hogy a szervezők — a TIT Nógrád megyei szervezete és segítői: az Állami Ifjúsági és Sporthivatal, a Magyar Ifjúság Országos Tanácsa, a SZOT, a Magyar ENSZ Társaság, a KISZ és az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottság — jól választották ki a témákat és az előadókat. A világszerte — sajnálatosan — terjedőben lévő szenvedélybetegségek, az alkoholizmus, a kábítószerezés, a dohányzás őszintén foglalkoztatják az egészséges embereket is. Hiszen a veszély mindenki feje fölött ott lebeg, és a baj eléri, ha nincs elég önbecsülése, akaratereje, megfelelő családi, baráti háttere...

Az előadók az adott témakörökben elmélyült ismeretekkel és nemegyszer sokéves tapasztalatokkal rendelkező szakemberek voltak. Köztük világhírességek, mint Tamar Oppenheimer asz-, szony, az ENSZ főtitkárhelyettese, Marek Kotanski, a lengyel Tiszta szívek mozgalom elindítója és vezetője, Jaroslav Skála professzor, a prágai alkohológiai intézet igazgatója, vagy — nem utolsósorban — Bayer István drogista, tanszékvezető egyetemi tanár.

A nyári egyetem mindenekelőtt a szenvedélybetegségekről kialakult elképzeléseink, véleményünk árnyaltságát erősítette. Alapmegítélésünket — hogy tudniillik e betegségek . rendkívül rombolóak az egészségre, és egyaránt károsítják az egyént és a társadalmat — nyilván érintetlenül hagyta,

a részletekbe azonban mé' lyen beavatott. Adatok tömkelegé bizonyított és figyel meztetett: szembe kell néz nünk a kórral, és összefognunk, szervezeteknek és személyeknek, határainkon belül és kívül. A társadalmi beilleszkedés zavarai, az ön pusztítás, a világ globális problémája, olyan, mint pél dóul az élelmiszerhiány vágj a környezetszennyezés.

Meggyőződhettünk, hogy i. világon mindenütt fokozot erőfeszítéseket tesznek í kormányok és a társadalm szervek a szenvedélybeteg ségek megfékezésére, kellő felvilágosítás, megelőzési és feltáró munka híján azon ban egyelőre rendkívül sze rény eredménnyel. És ez -■ a másik oldalról közelítve — már feladatainkat is jelzi. Tennivalóinkat azonbai(i nem sajnálatból, netán gyű löletből szükséges megható roznunk, és valóban tettként megvalósítanunk, hanem az emberért, a társadalomért érzett felelősségből. Módszereinket a mélységes huma nizmusnak kell áthatnn mert csak így várhatjuk el a kívánt eredményt. Ázélet több területén szükség va í még az adminisztratív, tilt 5 ' intézkedésekre, de tudnun c kell, ezek kényszerből szülét tek, és csak rövid távop

célravezető^A tíz nap világossá tette azt is, hogy egyelőre inkába a tények leírására vagyunk képesek, mintsem a terápi ra. A kidolgozott tudómé nyos programok azonban biztatást jelentenek a jövő re nézve.

A nyári egyetem vendégéi hasznos, kölcsönösen termékenyítő tapasztalatokkal utaztak el Salgótarjánból, sokan a visszatérés szándékával. A búcsú méltó volt az egész rendezvénybe:: csütörtökön este amatőr es hivatásos művészek látványos, hangulatos gálaműsora szórakoztatta a Tanác > köztársaság téren az érdeklődőket. Emlékeztetőül ezekből a képekből adunk közj- kettőt.

Sulyok László

NEMZETKÖZI

MÜVÉSZTELEP

fi

MATRAALMAS

Földi Péter

lius 23-ig várja az érdeklődőket.

SZIRÁK

— Kastély Szálló: Varja- si Tamás iparművész munkáit tekinthetik meg azon a kiállításon, amely augusztus 30-ig látható az intézmény galériájában.

BÁTONYTERENYE

— Kisterenye, kastélykerti művelődési ház: Video, számítógép áll a délután kettő órától ide látogató gyerekek rendelkezésére; s lesz bábkészítés, társasjáték és sportolás is.

Földi Péter 1949-ben született Somoskőújfalun, ahol jelenleg is él. Az egri tanárképző főiskola matematika— rajz szakát végezte el. Képei 1973 óta rendszeresen szerepelnek a hazai és a nemzetközi tárlatokon.

Ugyancsak 1973 óta számos egyéni kiállítást rendezett, az elsőt Salgótarjánban. Idén megkapta a Munkácsy-díjat.

Ugyancsak ez év tavaszán Dortmundban a magyar napok alkalmából önálló kiállítást rendezett olajképekből, pasztellekből. akvarel- lekből és rajzokból. Ezzel egyidőben szerepeltek művei a Kortárs magyar képzőművészek című kiállításon Münchenben, ősszel Hódmezővásárhelyen rendez önálló tárlatot, Debrecenben pedig Mikoldi Sándorral közösen mutatkozik be.

— Gondolkodásmódban, népművészetben. néprajzban sokat tanultam tőle, s, hogy még főiskolás koromban kiszínesedtem, azt is az

ő hatásának köszönhetem —. mondja.

Földi Péter képi rendszerbe fogott motívumai. köztük madarak, halak, egyéb állatok és növények szuverén mondandót hordozó jelekként tűnnek föl munkásságában, amely meglepően következetes. Képszerkesztése a népművészet szellemiségéből, esetenként motívumaiból táplálkozik. De amit mond, az a kor égető kérdéseivel függ össze, vagyis az emberi viszonyok alakulásával, az ember helyével, cselekvési lehetőségeivel a társadalomban és a természetben. Ezért tehát ez a népi indíttatású művészet nagyon is modern és egyetemes. Hozzáteszem, ez a képi rendszer rendkívül szigorú és kemény, jóllehet a gyakran szinte lángoló egyéni színvilág ezt első pillantásra esetleg nem feszi nyilvánvalóvá. Persze, kiderül, hogy képszerkezet és szín nagyon is tudatos, már-már kényes egyensúlyban van egymással.

A művész Mátraalmáson rajzol.

— Sok mondandó felgyülemlett bennem. Rajzokat csinálok, olyan technikát akarok kipróbálni, amit még nem csináltam. Ezek a rajzok majd képtervekként működhetnek, színötleteket is tartalmaznak. Elsősorban pasztelleket szeretnék készíteni. Ez olyan technika számomra, amelyet meg kell hódítanom. Tehát most inkább a technikai problémák izgatnak. Ki akarok menni a tájba, mert szép. szeretnék a természet előtt is rajzolni.

Ezek a rajzok a maguk módján is értékek, jóllehet Földi Péter számára hosz- szabb távra szólnak, képtervek részét jelentik.

— Űj képszerkezetet próbálok keresni — mondja. — Tér. idő, mozgás egyszerre jelenjen meg bennük, mint a népművészetben, ez az egyik célom. A másik az, hogy a formák szerveződése megőrizze a szerves természetközelséget. amelyben eddig is dolgoztam. A formaállapot változásait rögzítem, s kutatom, hogy miközben ez a változás történik, milyen jelentésváltozásokon megy át

az egész. Szeretném, ha ezek a szerkezetek hasonlítan i nak a hímzések struktúrájú hoz, az orna,mentális farp gások szervezettségéhez.

Földi Péter mindig issäo ros és kölcsönös viszonyban van alkotásainak tárgyával, ami következik abból, ho ;y motívumai szólnak hoz;á, így nincs szüksége semmiféle ösztönös válogatásra. Rei- delkeziik azzal a szellemiséggel, amely szinte t< te „függetlenül” folyamatos in ösztönzi a munkában, s úgyszólván lehetetlenné teszi azt is, hogy bármiféle kép2Ő- művészeti divat .. beleszóljo a” mindabba, 'amit csinál.

Most is azt mondja;

— Mátraalmás emlékeztet arra a falura, ahol felnőttem. megvan az a szenes kapcsolat ember és természet között, ami a légion ,o- sabb. Hiszen a termés :et mindennapi tevékenységű nk része és meghatározója. Igiz, itt is tele szeméttel az er lő, de itt még az erdő győz, ni an az ember. Jó lenne, ha nem is akarnánk legyőzni. Ta legyőzzük, véglegesen veszítünk. saját létezésünk alapjait semmisítjük meg. Sajnos, sok jele van ann )k, hogy öngyilkos hajlamok ral rendelkezünk. elképeszti en hamar meg tudunk feledkezni saját érdekeinkről is.

A Mátra alatt még él. há szemetes is az erdő.

A művész megjegyzi:

— Végül is. nem idilli a nyugalom, de a termé: nagyarányú közelsége ms denképpen meghatározó njiég ezen a környéken.

Tóth Elemét

ez

•sfceti

n-