Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-14 / 164. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 4.30: Jó reggelit! 8.05: Műsorismertetés 8.15: Miai programok 8.20: Társalgó 10:05: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót 10.25: Éneklő ifjúság 10.40: Nótacsokor lj.26: Páva a körtefán 11.54: Reklám 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Reklám 12.45: Német utakon. 13.00: Klasszikusok délidében 13.42: Kovács Lóránt íuvolázik 14.05: Műsorismertetés 14.10: Magyarán szólva — Nyelvőrködés 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Elő világirodalom 15.2C: Fiatalok muzsikádnak 15.40: Poggyász 16.05: Látogatóban 17.30: Szép ez is! — A honvágy 17.42: Reklám 17.45: A Szabó család 18.15: Hol volt. hol nem volt. . . 18.25: Könyvújdonságok 18.28: Műsorismertetés 18.30: Esti magazin 19.13: Rádióiszinház — Terjed a gazság 21.01: Tito Gobbi opera­áriákat énekel 21.30: Szemközt — az .egészségről 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Népdalok, néptáncok — a francia közép­hegységből 22.45: Vonzáskör VII. rész 22.35: Pablo Casals vezényel 0.10: Himnusz C.15: Éjiéi után PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: Reggeli zenés műsor 7.38: Nyelvünkről — néhány percben 7.50: Múzeumi híradó 7.55: Műsorismertetés 8.C5: Slágermúzeum 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben Közben: 10.00: Sportvilág 10.25: Fülszöveg 10.45: Láttuk, hallottuk 11.25: Világújőág 11.30: Balaton rádió 12.00: Hírek németül, oroszul és angolul 12.10: Fűvószene a francia forradalom idejéből 12.30: Nóták 12.58: Műsorismertetés 13.03: Popzene sztereóban 14.10: Kara\ánszeráj 14.48: Maximális sebesség nincs — Forma—1 híradó 15.C5: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót: Kereskedő Tamás zongorázik 15.20: Kö.iyvről könyvért 15.30: Csúcslorgalom Közben: 16.53: Reklám 16.58: Műsorismertetés 17.08: A Csúcsforgalom folytatása 17.30: Hazajárás 18.30: Gramofonsztárok 19.03: Csak fiataloknak! 20.00: Kerted! — Hallgat­hatod ! 20. Ö5: Fábián Éva és a Kala­majka együttes felvételeiből 21. C5: Nemes Barry Lyndon úr emlékiratai XV 13. rész 21.26: Az élő népdal 21.36: Wolf Péter szerze­ményeiből 22. C'0: Mese ez gyermek. . . 23.20: .,Egy kis francia levegő*’ 0.15: Éjfél után. . . MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá­sok, információk, szolgáltatá­sok Borsod. Heves és Nógrád megyéből. 17.30: Műsorismer­tetés. Hírek, időjárás. 17.35: Pódium. . . Zenés riportmű­sor. Szerkesztő: Beély Kata­lin. (Közben: 18.00—18.15: Eszak-magyarországi krónika.) 18.25—18.30: Lap- és műsorelő­zetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ : 1. MCSOR: S.C0: Tévétorna nyugdíjasoknak SZÜNIDEI MATINÉ 9.05: Korcsolyázik a cirkusz 9.50: A látogató természet­rajza 10.20: Utazz velünk! 10.55: Delta 11.20: Mozgató MIT? HOL SALGÓTARJÁN — József Attila Művelődési Központ: A Kertbe tíz órától várják a gyerekeket, akiknek a Lekvár együttes műsora ígér jó szórakozást. Este a felnőt­tek is találnak maguknak va­lót a Kert kínálatában, 21 órakor Balázs Fecót láthatják az érdeklődők. — Gerelyes Endre Ifjúsági Művelődési Ház: Ponyi György salgótarjáni fotós Megsebzett föld című kiállítását nézhetik meg a látogatók. 11.25: Képújság 15.35: Hírek 15.40: Három nap tévé­műsora 15.45: Sherlock Holmes­NDR1-játékfilm 17.10: Nyári Universiade 18.25: Képújság 18.30: Reklám 18.40: Mini Stúdió ’87 18.45: 83 nap alatt a föld körül Willy Foggal 19.10: Ersli mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Második lehetőség VI 4. Október 20.55: Stúdió ’87 21.55: Felkínálom — nép­gazdasági hasznosításra 22.4ó: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.05: Képújság J7.16: Nukleáris forradalom íV 3. Az atom hatalma és az atomhatalmak 18.60: Dél-alfö'Idi magazin 19.00: Kalandozás a növény, ’világban XIII 3. 19.25: Tévétorna 19.30: Angol nyelvlecke 19.55: Manuál 20.35: Gyémántdíjasok fesztiválja 20.55: Híradó 2. 21.10: Betüreklám 21.15: Mire megöregszünk 22.20: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 8.55: Hírek 9.00: Férfi és a gavallér 10.15: Tv-fórum. (Ism.) 10.55: A rendőrség nyomoz. (Ism.) 11.00: Hírek 16.10: Hírek 16.15: Fiatalok sportja 16.45: Egy nap Párizsban 17.00: Bábolnai napok 17.25: Nyugat-szlovákiai magazin 17.45: Az út kezdetén 18.20: Esti mese 18.30: Tudományos és műszaki magazin 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Szélhámosság 21.15: Autósok-motorosok magazinja 22.00: XIV. nyári Universiade 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 18.35: Vigyázz, tűz van! 18.55: A rendőrség naplójából 19.00: Tv-híradó 19.10: Esti mese 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Mint oldott kéve. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.! Fél 4-től és háromnegyed 6- tól: Árulás és megtorlás. Szí­nes. látványos, kínai kungíu- kalandfilm. Este 8-tól: Kémek a lokálban. (16) Színes fran­cia-olasz bűnügyi filmvígjá­ték. — Kamara: Montenegró. (18) Színes svéd film. — Vi- deomozi: Érezd a mozgást! Színes, zenés NSZK-film. — Kohász: Zorró. Színes olasz- francia kalandfilm. — Tarján vendéglő: Forróvérű kisértet. (14) Színes, szinkronizált olasz íilmvígjáték. — Balassagyar- Mati Madách: Fél 4, háromne­gyed 6 és 8-tól: Mackenna aranya. Színes USA-western. — Pásztói Mátra: A cápa 2. (16) Színes, amerikai horror­film. Bátonyterenyei Bá­nyász: Végtelen történet. Szí­nes, szinkronizált NSZK— olasz film. — Kisterenyei Pető­fi: Türkiz nyakék. Szí­nes, szinkronizált román kalandíilm. — Bátonytere­nyei Petőfi: Szerepcsere : Szí­nes amerikai filmvígjáték. — Rétság: Becéző szavak. (14) Színes amerikai film. MIKOR? BALASSAGYARMAT — Horváth Endre Galéria: Szilcz Mariann üvegtervező iparművész alkotásait tekint­hetik meg július 23-ig. SZIRAK — Kastély Szálló: Varjasi Tamás iparművész alkotásai­ból rendeztek tárlatot, ame­lyet augusztus 30-ig láthat a közönség. TELEXEN ÉRKEZETT. . . Vélemény Puskin utolsó napjai Csontíagyasztó, zord orosz léi. Két íérfi, töltött pisz­tolyokkal, egymástól elin­dulva lépi ki a távot, majd megfordul, és egymásra lő. Puskin, aki inkább a szócsa­tákhoz szokott, mint a fegy­verforgatáshoz, elsieti a lö­vést, csupán megsebesíti el­lenleiét. ü’Anthés, a szép­tevő tisztecske nem hibázik, halálosan megsebesíti a kölJ tőt. Havas Péter rendezésében szépen megkomponált jele­net tanúi a nézők, akik meg­nézték a Mihail Bulgakov drámájából készült Puskin utolsó napjai című tévéjáté­kot. Maga a dráma nem kife­jezetten esztétikai értékeivel, inkább mondanivalójának súlyával, elgondolkodtató erejével és erkölcsi határo­zottságával, elkötelezettsé­gével hat. Minden jeleneté­ben olt sistereg a személyes. ' ség, annak tudata, hogy mindazt a szorongattatást, amelyet a XIX. század Oroszorszógának klasszikus költője, Puskin átélt, az va­lamiképpen jellemző az éle­tének utolsó óráit megörö- kitő Bulgakovra is. Közis­mert. hogy amit az előbbi­ek számára jelentettek a cárok — I. Sándor és I. Mik" Jós —. nagy vonalakban ugyanazt jelentették A Mes­ter és Margarita szerzője számára Sztálin és a sztáli­nizmus, a szovjet személyi kultusz mindent eldöntő ha­talmasságai. Bulgakov szá­mára Sztálin jelképezte a rettegést, a rémet, azt a torz hatalmat, amely csak a fel­tétlen dicséretet hajlandó el­fogadni, elvet minden egyéni véleménynyilvánítást és kez­deményezést, béklyóba veri az érzelmei, szellemet. Bulgakov Puskinról ír, de magára és saját korának, a harmincas évek végének ti­tokzatos eltűnésektől terhes időszakára gondol. Bizonyá­ra ebből az erős kötődésből származtatható az alakok és a helyzetek karakteres ábrá­zolása, a lélektani hiteles­ség és meggyőzés kimunkált részletezettségének hiányos" sága. Éppen ezért érezzük kiváló ötletnek a rendező és a dramaturg, Fáy László beavatkozását, akik Puskin- versek elmondásával és kép­pé formálásával igyekeztek — sikerrel — erősíteni a művészi és drámai hatást. A költő így náluk megjelenik, és ily módon lehetségessé válik a néző számára a lá­tottak pontosabb értelmezé­se, az igazság melletti azo­nosulás. Képmutatás, talmi és léha csillogás, helyezkedés, féle­lem és megvesztegetés jel­lemzi a cári udvart. Itt min­denki önmaga bőréért ügyes­kedik. Ebben a „perzsa vá­sáriban a költő megcsalat- tatása csupán szerény epi­zód, egy parányi motívuma — noha erre való hivatko­zással jön létre a párbaj — az eseményeknek. A cári bo­szorkánykonyha mélyé­re látunk. Kiderül, hogy Puskin politikai szempontból veszedel­mes, nem tiszteli a nem tisz­telhető „nagyságokat". Gon­dolkodása — ha nem szab­nak határt — kórként ter­jedhet tova, tömegeket fer­tőzhet meg, mint ahogyan tette is. tudván a dekabris­ták mozgalmáról, arról a népszerűségről, amellyel Pus­kin rendelkezett. Még a be­súgót is önvizsgálatra, cso­dálatra és önmarcangolásra késztették a versei. S Bul­gakov ezzel példát mutatott, hitét fejezte ki: a zsarnok el­len mindig —, ha nehéz, ha súlyos vereségekkel, eset­leg pusztulással is jár, — a gondolkodó, igaz embernek harcolnia kell. Kernek színészi alakítások teszik emlékezetessé a tévé­játékot. Bánsági lldikq az elcsábított asszony szerepé­ben, Oszter Sándor a csá­bítóéban, Lukács Sándor a cáréban remekel. S csak a helyhiány állítja meg itt ke­zünkben a tollat. . . (ok) Történeti kongresszus Első alkalommal ad otthont hazánk a felvilágosodás tör­ténetével foglalkozó történé­szek nemzetközi kongresszu­sának: a négyévenkénti — sorrendben hetedik — kon­ferenciát július 25. és au­gusztus 2. között tartják meg Budapesten az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetemen. _ Az MTA, a Művelődési Minisztérium, valamint a mintegy 15 ország tudósai­ból álió nemzetközi XVIII. századi társaság által ren­dezett budapesti eszmecse­rére több mint ezer részt­vevőt — a felvilágosodás té­májával foglalkozó kutató­kat, illetve az ez iránt ér­deklődő szakembereket — várnak. s mintegy félezer előadás hangzik majd el. A plenáris és szekcióüléseken a korszak történetét számos megközelítésben vizsgálják: a gazdaság- és társadalom­történettől, a művelődés- és művészettörténet legkülön­bözőbb témaköréig. Hetvenezer kötet könyv várja az olvasnivágyókat a pász­tói városi könyvtárban. Újdonság, hogy a nyári szünidő­ben heti egy alkalommal videofilmeket nézhetnek az is­kolások. Rendszeres látogatói a könyvtárnak — képünkön — a Karsai testvérek, akik főként fantasztikus témájú regényeket kölcsönöznek. Nagy érdeklődés a Szegedi Szabadtéri Játékok iránt A szegedi Dóm téren a hét végén, pénteken kez­dődnek meg a szabadtéri játékok idei előadásai. Az 1959. évi felújítás óta a mostani lesz a 29. évad. Az idén öt mű kerül színre, valamennyi olyan, amelyet eddig még nem adtak elő a Szegedi Szabadtéri Játé­kokon. A nyitódarab Edmond Rostand „Cyrano de Ber­gerac" című verses drámá­ja lesz. A Madách színházi előadás szabadtéri változa­taként Lengyel György ren­dezésében, Huszti Péterrel és Moór Mariannái a fő­szerepekben. A Cyrano há­rom estén kerül színre. A következő hét végén, július 24-én és 25-én a nemzetkö­zi szakszervezeti néptánc­fesztivál gálaestjét tartják a Dóm téren „Boszorkányok, varázslatok" címmel, tíz or­szág mintegy 700 néptánco­sának és -zenészének köz­reműködésével. A Polner Zoltán költő szövegkönyvé­re írt történet rendező ko­reográfusa Novák Ferenc, zenei vezetője Rossa Lász­ló. A keretjátékban Rácke­vei Anna, Bubik István és Juhász Róza lép színpadra. Július 31-én, augusztus 1- én és 3-án Verdi Rigolettó- ja lesz műsoron. Az olasz nyelven felhangzó opera rendezője Békés András, karmestere Oberfrank Gé­za, a mantuai herceg sze­repét Kaludi Kaludov, Ri- golettót az olaszországi Ro­berto Magri, Gildát Szűcs Márta, Sparafucile szere­pét a jugoszláviai Bra- nislav Jatic énekli. A augusztus 14-től 21-ig egymást követő nyolc estén kerül színre a szabadtéri játékok és a Rock Színház közös produkciójaként Cla- ude-Michel Schönberg— Alain Boublil „Nyomorul­tak" című musicalja. A ma­gyarországi ősbemutató ren­dezője Szinetár Miklós, kar­mestere Makláry László, a főbb szerepekben Vikidál Gyula, Makrai Pál, Kútvöl­gyi Erzsébet, és Szombathy Gyula lép színpadra. A játékok zárószakaszá­ban, augusztus 22-én és 23- án Lloyd Webber Requiem- je és Tolcsvay László— Tolcsvay Béla Magyar mi­se című műve lesz műsoron Koltay Gábor rendezésében. A szegedi fesztiválzenekart Pál Tamás vezényli, az elő­adásokon neves opera- és rockénekesek < működnek közre. A bemutatásra kerülő mű­vek iránt nagy az érdek­lődés: több mint 70 000 je­gyet elővételben megvásá­roltak. Vakációra ment az iskola, a szakkör. De az a pedagó­gus és tanítványa, akivel beszélgetünk, bizonyára a nyár nagy részében is foly­tatja, amit a tanévben leg­szívesebben csinált: rajzol és fest. Orosz István rajztanár, pedagógus festőművész 25 éve van a pályán, hatodik esztendeje a salgótarjáni Petőfalvi Lajos Általános Iskola tanára. Azóta vezet szakkört is, amelynek az utóbbi évben az ifjúsági­művelődési ház adott he­lyet, támogatást. Tizenhét­húsz tagja volt a képzőmű- vész-szkkötnek, zömmel az iskola tanulói. Idén a leg­sikeresebb tanítványa, Tóth Krisztina, a lidicei nemzet­közi gyermekraj zpályázat egyik díjazottja lett. Idén végzett, negyedikes korától járt rajzolni, festeni ebbe a közösségbe. — Nem könnyű a dolga. A rajzon kívül számos más terület érdekli, matematiká­ból, testnevelésből szintén jók a képességei. Nagyon becsülöm, hogy a művészetre mégis sok időt szán, nem szívesen mulasztott el egyet­len foglalkozást, tárlatlátoga­tást sem. A kislány sportos szere­lésben érkezik, nem hazud­tolja meg tanárát. — A csehszlovák kiírású pályázatra egy felhívás ad­ta az ötletet. Nem először küldök be munkákat; sze­repeltem megyei rajztanul- mányi versenyen, közleke­dési, mezőgazdasági témájú pályázatokkal, többször kaptam könyv- és aján­dékutalványokat. Lidicébe két képet adtam be, végül a hollókői tájképemet küld­ték el. — Milyen volt a min­dennapos szakköri élet? Mi­ért jártál szívesen ide? — Sokféle grafikai tech­nikával megismerkedtünk az elmúlt években, amellett vízfestékkel dolgozunk. Jó közösség ez, gyakran vol­tak közvetlen beszélgetése­ink művészeti kérdésekről, nemcsak képzőművészetről. Egy-egy kiállítás megnézé­sekor megvitattuk, kinek mi tetszett a legjobban, és mi­ért. Nem mondható túlságosan bőbeszédűnek Krisztina — szerény és szorgalmas lány, ám magáról nehezen nyi­latkozik. Azt megtudom azért tőle, hogy a Bolyaiban fog továbbtanulni, és a raj­zolást ott is szeretné foly­tatni. — Jó kezekbe kerül — jegyzi meg Orosz István. — Czinke Ferenc grafikus- művész lesz a rajztanára, tőle új inspirációkat kaphat. Én a közvetlen környezetet, a tájat festem legszíveseb­ben, s a kedvenc területem az akvarell. Ez alatt a 25 év alatt számos megyei és or­szágos kiállításon szerepel­tem már, csoportos és egyé­ni tárlatokon. A fiatalokkal mindig örömmel foglalkoz­tam. Kezdő tanár koromban, Karancslapujtőn Lipták György is a tanítványom volt, szakkörbe járt hozzám. Nemrég az ő kiállítását lát­hatták a Petőfalvi Lajos iskolagalériában. Később a József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ gyer- mekrajzkörét vezettem, ami­óta Zagyvapálfalván ta­nítok, itt alakítottam szak­kört. — Mennyire ismerik eb­ben az iskolában a képző­művészkor munkásságát? — Nem panaszkodhatom. Minden évben rendezünk kiállítást az iskolai galériá­ban, a gyerekek legjobb munkáiból. Nemcsak a szak­körösök, haném a többi ta­nuló is tud a pályázati le­hetőségekről, elég sokan él­nek is vele... Így mindig van esély rá, hogy újabb tehetség bukkanjon föl. —gkm—

Next

/
Oldalképek
Tartalom