Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-14 / 164. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT. .. ŰnAllósög? Nemzetközi Egy esztendő a megújulás tükrében Több mint egy esztendő telt el a KISZ legutóbbi kong­resszusa óta. Sőt mi több, eredményekben gazdag eszten­dő volt, bár nem tonnákról és devizáról beszéltek, „csak" a mozgalmi munkában vonták meg a mérleget. Az értékelés a KISZ Nógrád Megyei Bizottsága legutób­bi ülésén hangzott el. ahol a megye tizenöt középiskolájá-1 nak munkáját összegezték. Viták között megyünk előre — fejtették ki az értekez­leten —, hiszen sem a pedagógustól, sem az iskolaigazga­tótól nem várható el, hogy egy akciót vagy feladatot a KISZ nézőpontjából értékeljen. A hangsúly nem is annyi­ra a vitán, inkább a fejlődésen van. Ez utóbbival szoro­san összefügg a kollektívák önállósága és a tanárok együtt­működési készsége. — önállóság? Egy-két apróság azért ezen a téren is akad. . . Például, ha az ifjúsági szervezet pénzét a pedagógus, a „felnőtt" kezeli, így a legapróbb rendezvényre is tőle kell kérni az anyagi keret biztosítását. Az effajta helyi problémákat persze mindenkinek saját magának kell megoldania. A megújulási törekvések külön­ben is óriási erőfeszítéseket igényelnek, és nem mindenütt a „kedvezőbb irányba” hatnak. Sokan még most is kere­sik a helyüket a megújult KISZ-ben. Jó példa erre az ön­tevékeny körök működése. A salgótarjáni Táncsics Mihály szakközépiskolában például huszonnyolc ilyen diákközös­ség alakult. Dicséretes a kezdeményezőkészség és az új iránti fogékonyság, bár néhány intézetben ezek a kollek­tívák felemésztették az ifjúkommunista szervezet energia- tartalékait. Elmaradtak a taggyűlések és a politikai ren­dezvények. .. Az életerős bizottságok, mint a Bolyai János Gimnázi­umban működő, élve a lehetőségeivel, érdemi kérdésekben befolyásolták az intézmény fontos dokumentumainak (há­zirend, működési szabályzat) elkészítését. Ellenpéldaként em­líthető, hogy a 209. számú szakmunkásképző intézet KISZ- esei csak elfogadták azt, amit a pedagógusok kitaláltak. Ez utóbbi nem feltétlenül rosszabb házirend, hiszen a tanárok sokéves tapasztalatai alapján íródott. A hangsúly inkább a szervezet „beleszólási jogára" esik. Tudniillik, hogy sa­ját maguk határozhassák meg iskolai életformájuk alaku­lását. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy milyen változások­kal jár a megújult szervezet magasabb követelményrend­szere. A kongresszus után csökkent az ifjúkommunista mozgalom taglétszáma. A logika szabályai szerint elmél­kedve ez a következőket jelenti: a mai szervezet (mivel azok maradtak soraiban, akik hajlandók is tenni valamit a közösségért) „ütőképesebb” a régitől. Van benne valami, bár a teljes helyzethez az is hozzátartozik, hogy a diákok­kal szemben támasztott követelmények elsősorban az újon­cok megmérettetésére szolgálnak, s a későbbiekben már kevésbé érezhető a mozgalmi élet varázsa. A megyei bizottság éppen ezért a következő tanévben a politikai rendezvényekre fekteti a hangsúlyt. Ennek célja, hogy a tanulók ne csak az úgynevezett „nagypolitikában" (ez alatt főleg a nemzetközi diplomáciai és fegyverkezési folyamatokat kell érteni) foglaljanak állást, hanem tizen­éves életük mindennapos kérdéseiben is nyilvánítsák ki véleményüket. Legyenek önállóak, szervezettek és harco­sabbak. .. Egy esztendő telt el a KISZ XI. kongresszusa óta. Az erőfeszítések korszaka volt. s nemcsak a diákszervezeteket érintette. Gondoljunk csak a „Jövőnk a tét!”-akcióra, amely szinte minden ifjúkommunistát megmozgatott. Az akkor felvetődött problémák jó része ma is megoldásra vár, s ez talán épp a ma diákjainak, a holnap munkásainak felada­ta lesz. Ezért sem mindegy, hogy milyen mozgalmi élet zajlik a taniníézetekben­r. t. Bartók-fesztivál Az idén ismét Szombat­hely ad otthont július 11- től 25-ig a nemzetközi Bar- tók-szemináriumnak, amely­re 29 országból 160 muzsi­kus jelentkezett. A szemi­nárium célja nemcsak a névadó zeneszerző életmű­vének megismerése,' feldol­gozása, hanem a huszadik század klasszikusainak meg­szólaltatása is. A salgótarjáni Kohász Mű­velődési Központban július 16-ig tekinthetik meg az érdeklődök a Sajtófotó '86 kiállítást. Fotó: — Tácsik Nóra — Vadászaink életéből Külföldieket várnak a vadásztársaságok A Magyar Vadászok Or­szágos Szövetsége Nógrád megyei intézőbizottságának legűtóbbi küldöttközgyűlé­sén Tóth József titkár adott számot a külföldiek bérva­dásztatásának hatásáról a társaságok gazdálkodására. Mi indokolta ezt a témavá­lasztást? — kérdeztük Tóth Józseftől. — Küldöttközgyűlésünk ezt a témakört utoljára 1984-ben tárgyalta. Azóta jelentős vál­tozások történtek. Csak né­hányat említek közülük. A vadászattal kapcsolatban a vendégszerzés tortúrája már megszűnt. Javult az előké­szítés, megnőtt a vadásztár­saságok érdeklődése, és je­lentős szerepet töltenek be az exportirodák vadásztár­saságaink életében. Néhány számot is elmondok. 1980- ban, amikor a külföldiek bérvadásztatása megkezdő­dött a megyében, az összes exportbevételnek ez mintegy egyharmadát tette ki. Há­rom év múlva már 10 va­dásztársaságnál szervezték meg a külföldiek fogadását. Akkor 11 szarvast, 34 őzba­kot es 32 vaddisznót lőttek ki a külföldiek. Tavaly a bérvadásztatásból alig ma­radt ki- vadásztársaság. Mé­gis lassúnak ítéljük meg a mennyiségi fejlődést. Példá­ul a tervezett felajánlás szarvasból 49 volt, ezzel szemben csak 27-et teljesí­tettek. Őzből 53-at tervez­tek társaságaink, 46-ot tel­jesítettek. Rendkívül nagy a lemaradás a vaddisznónál, hisz a tervezett 125-ből mindössze 38-at lőttek ki a külföldiek. — Időközben megszűnt a MAVAD monopolhelyzete, — folytatta Tóth József. — Me­gyénkben is megjelentek a VADEX, szórványosan pe­dig a VADCOOP vendégei. Igaz, az árak közel azono­sak, így valódi konkurenci­át nem nagyon jelentettek a megyében. A három szerv a vendégek küldésében nyújt biztonságot. Vadásztársasá­gaink a felajánlásokat egy­más között elosztották. Sze­rencséje a társaságoknak, hogy egyre több a visszajá­ró külföldi vendég. A megyei intézőbizottság titkára kifejtette: — A bérvadászat árbe­vétele 1984-ben már nőtt, több mint 1,3 millió forint volt, de ez csak a felét tet­te ki a tervezett összegnek. Annak ellenére, hogy az em­lített időszakban a MAVAD a feltételrendszer javításán fáradozott, kedvezményeket ígért, a vendégek sorra el­maradtak, kezdett megren­dülni a vadásztársaságok ön­bizalma. Mostanában azon. ban kedvező jelenség tapasz­talható. Inkább vadásztár­saságaink „hajtják" a ven­dégek vadásztatását, hiszen kiderült, hogy a külföldiek fogadása rendkívül előnyös anyagi szempontból. Szüksé­ges, hogy vadásztársasága­ink fogjanak össze az el­szállásolásban, a szervezés­ben, hogy az idén a külföldi bérvadásztatás révén elér­jék a tervezett 3,5 millió fo­rintos árbevételt. összegzésként Tóth József elmondta: vadásztársasága­ik megtanulták az előkészí­tést, a szervezéssel járó sok-sok feladatot, és szoro­sabbra fűzték a kapcsolatot a vadászta tó szervezetekkel, megtanultak egymással együttműködni is. Remélhe­tőleg jól hasznosítják az el­múlt hét év tapasztalatait, és egyre több külföldi érke­zik majd Nógrád megye va­dásztársaságaihoz. Ebben a társaságok pénzbevételük miatt is érdekeltek. ^ S. L. Arcok, képek a forgatagból Diósjenői nomádok Nem csuktad be a fürdőszoba ajtaját Ekkora halat... a kenuból Hosszan kanyargó hegyi út vezet Diósjenőről Kemence felé. Az út menti fákon kék vásznak a klubtalálkozóra irányítják az érkezőket. A háromnapos nomádtáborra az erdő aljában bukkanunk. Egyszerűen egy szál dróttal körbekerített rét, félkörben a fák, köztük a Kemence­patak és a Kenyeres-forrás csordogál. Ilyen szokott lenni... A fák között színes pony­vák feszülnek, nagy a sür­gés-forgás. Egy-egy sátorcso­port mellett magas póznákat állítanak, amelyeken az adott közösségek zászlait lo­bogtatja a szellő. — Legutóbb annyian vol­tak, hogy még az út túlol­dalát is el kellett foglal­nunk — magyarázza kala­uzunk. — Rendszerint nagy sikerű rendezvények ezek a lalálkozók. Én már hat éve mindegyikre kijövök, de még sosem láttam itt rosszkedvű résztvevőt. Kovács Sándor diósjenői buszsofőr már házigazdának számít az évente egyszer megrendezett összejövetele­ken. A harminckettedik esz­tendejét taposó fiatalember gyakran besegít a rendez­vény előkészítésébe. Előfor­dult, hogy a vonattal érke­zőket hozta ki a helyszín­re, máskor a büfében segéd­kezett. , Büfét most is találunk a nomádtáborban. Két sátor­ban is folyik az árusítás, a nőtincsi ABC-áruház krump­lit. paradicsomot és pékárut kínál, egy magánkereskedő palacsintát és virslit árul. A bejárat mellett a lá­nyok tábori belépőket készí­tenek éppen. — Mindenkinek a nyaká­ba akasztanak egyet — fej­tegeti kísérőnk —, hogy az idegeneket kiszűrhessék a rendezők. Nem mintha már történt volna valami zűr, de itt ez a rend. Távolabb a patakban mosdanak néhányan. Az er­dő szélén, a fák árnyékában három sátor áll szórásán egymás mellett. A Szobról érkezetteké. Legyünk jó barátok A kicsiny tisztáson pat­tog a tűz, a lángok egy kondér alját nyalogatják. — Marhagulyás rotyog benne — invitálnak a mes­terszakácsok. — Mi már rá­tértünk a teljes önellátásra. Muszájból. — Csütörtökön jöttünk — meséli Nagy István mária- nosztrai büntetésvégrehaj­tó. — Sajnos, csak tizenné­gyen lehetünk itt, pedig jóval többen készültünk a programokra. — Negyvenhárom tagja van ugyanis az ifjúsági klubunknak — folytatja Vé- ber Sándor klubvezető, a Közép-magyarországi Kő­bánya Vállalat asztalosa —, de csupán ennyire szólt az előzetesen kiküldött papír. Egy másik klubban viszont hárommal kevesebben jelent­keztek, s ezt a három he­lyet mindjárt kitöltöttük, csak hát így sem jutott el mindenki, aki akart... — Miért vesztek részt a rendezvényen? — Az a fő célunk, hogy jó közösség alakuljon ki. Erre pedig egy ilyen több­napos közös kirándulás a legjobb mód. Tudniillik a klubunk csak egy szoba a művelődési házban, ahol sa­ját Hi-Fi-torony és számító­gép jelenti a szórakozási lehetőséger Szeretnénk, ha ettől többet is nyújthatnánk a havi húszforintos díjért, bár a helyiségünket nem­csak a tagok látogatják... — Tehát összekovácsolód- ni jöttünk a szórakozás és a versenyzés mellett — összegzi Nagy István. — Zömmel mi idősebbek ér­keztünk. A klubunk ugyan­is a legkülönfélébb hivatású és életkorú fiatalokat fogja össze tizenöt és harmincegy év között. Közülük István huszonhá­rom, Sándor huszonkilenc. A szobiak szomszédságá­ban a nagylóciak ütöttek tábort. „Csupán azért jöt­tünk, hogy jelképezzük a községünkben zajló ifjúsági életet" — világosítanak fel. (Azt hiszem, sikerült ne­kik.) Kihasználjuk az alkalmat A színes forgatagban ér­dekes csoport irányítja ma­gára a figyelmet, három matrózinges, tengerészsap­kás fiatalember tevékeny­kedik egyetlen sátor körül. — Vadász Imre, Rajnai Róbert és Turcsák Attila — mutatkoznak be a duna- varsányi vízi úttörők ifive­zetői. — A nyári és az őszi vízi tábor között felhasznál­juk az alkalmat, hogy kikap csolódjunk néhány napig a hegyek között — foglalják össze. ☆ — A célunk az volt, hogy a tevékeny közösségek ked­vet kapjanak az effajta tá­borozáshoz — tájékoztat An­tal Gábor, a KISZ KB kul­turális osztályának munka­társa. — Nem a vadkempin­get akarjuk népszerűsíteni, hanem a fiatalokat rádöb­benteni: a természetben is legalább olyan jól el lehet tölteni a szabadságot, mint a felkapott és agyonzsúfolt üdülőhelyeken. Azt hiszem, a jó (társaság a fontos eh­hez, és errp, itt, igazán nem lehet panasz. Romhányi Tamás Képek: Rigó Tibor LAPRÓL­LAPRA Dzsambin Batmönh, a Mongol Népi Forradalmi Párt főtitkára, a Nagy Né­pi Hurál elnökségének el­nöke az ázsiai és a csen­des-óceáni országok bizton­ságáról ír. Rámutat, hogy a térséget az Egyesült Álla­mok létfontosságú szférá­nak tekinti „életbevágó ér­dekei” szempontjából és ezért fokozódó katonai je­lenlét kialakítására törek­szik. Dél-Afrikában szokatlan méreteket öltött a gazdasá­gi és politikai válság. A tö­megek egyre inkább . hisz­nek benne, hogy a fajgyű­lölő kormányzat megdönt- hető és ezért készek életü­ket is áldozni. Henri Krasucki, a fran­cia CGT szakszervezeti szö­vetség főtitkára, a Szakszer­vezeti Világszövetség alel- nöke megvilágítja a kapi­talizmusban végbement tech­nológiai fejlődés társadal­mi hátterét. Hangsúlyozza: a kapitalista országokban a technológiai változások példátlan válság közepette mennek végbe. E válság érezteti hatását a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok egész struktúrájában. A tömeges munkanélküliség fokozódik és állandósul. Mind többen vannak, akik nem akarnak együtt élni a nukleáris fegyverrel. Jorgen Madsen, a Dán Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja megvilágítja a dán háborúellenes mozgalom ta­pasztalatait. A Béke és Szocializmus szerkesztősége Prágában nemzetközi szimpóziumot rendezett „A kapitalizmus válsága, A gazdasági és pénzügyi bizonytalanság fo­kozódása és a kommunisták harca” témakörben. A fo­lyóirat összefoglalja a vitát. A pangás jelenségei, ame­lyek igen kedvezőtlen ha­tással voltak a Szovjetunió egész népgazdaságára, meg­mutatkoztak a külkereske­delemben is. A Szovjetunió­nak a világkereskedelemben való részesedése nincs össz­hangban az ország fejlett­ségi szintjével és a fejlődés szükségleteivel. Vlagyimir Kazancev miniszterelnök­helyettes áttekinti a Szov­jetunió új külgazdasági tö­rekvéseit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom