Nógrád, 1987. július (43. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-14 / 164. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT. .. ŰnAllósög? Nemzetközi Egy esztendő a megújulás tükrében Több mint egy esztendő telt el a KISZ legutóbbi kongresszusa óta. Sőt mi több, eredményekben gazdag esztendő volt, bár nem tonnákról és devizáról beszéltek, „csak" a mozgalmi munkában vonták meg a mérleget. Az értékelés a KISZ Nógrád Megyei Bizottsága legutóbbi ülésén hangzott el. ahol a megye tizenöt középiskolájá-1 nak munkáját összegezték. Viták között megyünk előre — fejtették ki az értekezleten —, hiszen sem a pedagógustól, sem az iskolaigazgatótól nem várható el, hogy egy akciót vagy feladatot a KISZ nézőpontjából értékeljen. A hangsúly nem is annyira a vitán, inkább a fejlődésen van. Ez utóbbival szorosan összefügg a kollektívák önállósága és a tanárok együttműködési készsége. — önállóság? Egy-két apróság azért ezen a téren is akad. . . Például, ha az ifjúsági szervezet pénzét a pedagógus, a „felnőtt" kezeli, így a legapróbb rendezvényre is tőle kell kérni az anyagi keret biztosítását. Az effajta helyi problémákat persze mindenkinek saját magának kell megoldania. A megújulási törekvések különben is óriási erőfeszítéseket igényelnek, és nem mindenütt a „kedvezőbb irányba” hatnak. Sokan még most is keresik a helyüket a megújult KISZ-ben. Jó példa erre az öntevékeny körök működése. A salgótarjáni Táncsics Mihály szakközépiskolában például huszonnyolc ilyen diákközösség alakult. Dicséretes a kezdeményezőkészség és az új iránti fogékonyság, bár néhány intézetben ezek a kollektívák felemésztették az ifjúkommunista szervezet energia- tartalékait. Elmaradtak a taggyűlések és a politikai rendezvények. .. Az életerős bizottságok, mint a Bolyai János Gimnáziumban működő, élve a lehetőségeivel, érdemi kérdésekben befolyásolták az intézmény fontos dokumentumainak (házirend, működési szabályzat) elkészítését. Ellenpéldaként említhető, hogy a 209. számú szakmunkásképző intézet KISZ- esei csak elfogadták azt, amit a pedagógusok kitaláltak. Ez utóbbi nem feltétlenül rosszabb házirend, hiszen a tanárok sokéves tapasztalatai alapján íródott. A hangsúly inkább a szervezet „beleszólási jogára" esik. Tudniillik, hogy saját maguk határozhassák meg iskolai életformájuk alakulását. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy milyen változásokkal jár a megújult szervezet magasabb követelményrendszere. A kongresszus után csökkent az ifjúkommunista mozgalom taglétszáma. A logika szabályai szerint elmélkedve ez a következőket jelenti: a mai szervezet (mivel azok maradtak soraiban, akik hajlandók is tenni valamit a közösségért) „ütőképesebb” a régitől. Van benne valami, bár a teljes helyzethez az is hozzátartozik, hogy a diákokkal szemben támasztott követelmények elsősorban az újoncok megmérettetésére szolgálnak, s a későbbiekben már kevésbé érezhető a mozgalmi élet varázsa. A megyei bizottság éppen ezért a következő tanévben a politikai rendezvényekre fekteti a hangsúlyt. Ennek célja, hogy a tanulók ne csak az úgynevezett „nagypolitikában" (ez alatt főleg a nemzetközi diplomáciai és fegyverkezési folyamatokat kell érteni) foglaljanak állást, hanem tizenéves életük mindennapos kérdéseiben is nyilvánítsák ki véleményüket. Legyenek önállóak, szervezettek és harcosabbak. .. Egy esztendő telt el a KISZ XI. kongresszusa óta. Az erőfeszítések korszaka volt. s nemcsak a diákszervezeteket érintette. Gondoljunk csak a „Jövőnk a tét!”-akcióra, amely szinte minden ifjúkommunistát megmozgatott. Az akkor felvetődött problémák jó része ma is megoldásra vár, s ez talán épp a ma diákjainak, a holnap munkásainak feladata lesz. Ezért sem mindegy, hogy milyen mozgalmi élet zajlik a taniníézetekbenr. t. Bartók-fesztivál Az idén ismét Szombathely ad otthont július 11- től 25-ig a nemzetközi Bar- tók-szemináriumnak, amelyre 29 országból 160 muzsikus jelentkezett. A szeminárium célja nemcsak a névadó zeneszerző életművének megismerése,' feldolgozása, hanem a huszadik század klasszikusainak megszólaltatása is. A salgótarjáni Kohász Művelődési Központban július 16-ig tekinthetik meg az érdeklődök a Sajtófotó '86 kiállítást. Fotó: — Tácsik Nóra — Vadászaink életéből Külföldieket várnak a vadásztársaságok A Magyar Vadászok Országos Szövetsége Nógrád megyei intézőbizottságának legűtóbbi küldöttközgyűlésén Tóth József titkár adott számot a külföldiek bérvadásztatásának hatásáról a társaságok gazdálkodására. Mi indokolta ezt a témaválasztást? — kérdeztük Tóth Józseftől. — Küldöttközgyűlésünk ezt a témakört utoljára 1984-ben tárgyalta. Azóta jelentős változások történtek. Csak néhányat említek közülük. A vadászattal kapcsolatban a vendégszerzés tortúrája már megszűnt. Javult az előkészítés, megnőtt a vadásztársaságok érdeklődése, és jelentős szerepet töltenek be az exportirodák vadásztársaságaink életében. Néhány számot is elmondok. 1980- ban, amikor a külföldiek bérvadásztatása megkezdődött a megyében, az összes exportbevételnek ez mintegy egyharmadát tette ki. Három év múlva már 10 vadásztársaságnál szervezték meg a külföldiek fogadását. Akkor 11 szarvast, 34 őzbakot es 32 vaddisznót lőttek ki a külföldiek. Tavaly a bérvadásztatásból alig maradt ki- vadásztársaság. Mégis lassúnak ítéljük meg a mennyiségi fejlődést. Például a tervezett felajánlás szarvasból 49 volt, ezzel szemben csak 27-et teljesítettek. Őzből 53-at terveztek társaságaink, 46-ot teljesítettek. Rendkívül nagy a lemaradás a vaddisznónál, hisz a tervezett 125-ből mindössze 38-at lőttek ki a külföldiek. — Időközben megszűnt a MAVAD monopolhelyzete, — folytatta Tóth József. — Megyénkben is megjelentek a VADEX, szórványosan pedig a VADCOOP vendégei. Igaz, az árak közel azonosak, így valódi konkurenciát nem nagyon jelentettek a megyében. A három szerv a vendégek küldésében nyújt biztonságot. Vadásztársaságaink a felajánlásokat egymás között elosztották. Szerencséje a társaságoknak, hogy egyre több a visszajáró külföldi vendég. A megyei intézőbizottság titkára kifejtette: — A bérvadászat árbevétele 1984-ben már nőtt, több mint 1,3 millió forint volt, de ez csak a felét tette ki a tervezett összegnek. Annak ellenére, hogy az említett időszakban a MAVAD a feltételrendszer javításán fáradozott, kedvezményeket ígért, a vendégek sorra elmaradtak, kezdett megrendülni a vadásztársaságok önbizalma. Mostanában azon. ban kedvező jelenség tapasztalható. Inkább vadásztársaságaink „hajtják" a vendégek vadásztatását, hiszen kiderült, hogy a külföldiek fogadása rendkívül előnyös anyagi szempontból. Szükséges, hogy vadásztársaságaink fogjanak össze az elszállásolásban, a szervezésben, hogy az idén a külföldi bérvadásztatás révén elérjék a tervezett 3,5 millió forintos árbevételt. összegzésként Tóth József elmondta: vadásztársaságaik megtanulták az előkészítést, a szervezéssel járó sok-sok feladatot, és szorosabbra fűzték a kapcsolatot a vadászta tó szervezetekkel, megtanultak egymással együttműködni is. Remélhetőleg jól hasznosítják az elmúlt hét év tapasztalatait, és egyre több külföldi érkezik majd Nógrád megye vadásztársaságaihoz. Ebben a társaságok pénzbevételük miatt is érdekeltek. ^ S. L. Arcok, képek a forgatagból Diósjenői nomádok Nem csuktad be a fürdőszoba ajtaját Ekkora halat... a kenuból Hosszan kanyargó hegyi út vezet Diósjenőről Kemence felé. Az út menti fákon kék vásznak a klubtalálkozóra irányítják az érkezőket. A háromnapos nomádtáborra az erdő aljában bukkanunk. Egyszerűen egy szál dróttal körbekerített rét, félkörben a fák, köztük a Kemencepatak és a Kenyeres-forrás csordogál. Ilyen szokott lenni... A fák között színes ponyvák feszülnek, nagy a sürgés-forgás. Egy-egy sátorcsoport mellett magas póznákat állítanak, amelyeken az adott közösségek zászlait lobogtatja a szellő. — Legutóbb annyian voltak, hogy még az út túloldalát is el kellett foglalnunk — magyarázza kalauzunk. — Rendszerint nagy sikerű rendezvények ezek a lalálkozók. Én már hat éve mindegyikre kijövök, de még sosem láttam itt rosszkedvű résztvevőt. Kovács Sándor diósjenői buszsofőr már házigazdának számít az évente egyszer megrendezett összejöveteleken. A harminckettedik esztendejét taposó fiatalember gyakran besegít a rendezvény előkészítésébe. Előfordult, hogy a vonattal érkezőket hozta ki a helyszínre, máskor a büfében segédkezett. , Büfét most is találunk a nomádtáborban. Két sátorban is folyik az árusítás, a nőtincsi ABC-áruház krumplit. paradicsomot és pékárut kínál, egy magánkereskedő palacsintát és virslit árul. A bejárat mellett a lányok tábori belépőket készítenek éppen. — Mindenkinek a nyakába akasztanak egyet — fejtegeti kísérőnk —, hogy az idegeneket kiszűrhessék a rendezők. Nem mintha már történt volna valami zűr, de itt ez a rend. Távolabb a patakban mosdanak néhányan. Az erdő szélén, a fák árnyékában három sátor áll szórásán egymás mellett. A Szobról érkezetteké. Legyünk jó barátok A kicsiny tisztáson pattog a tűz, a lángok egy kondér alját nyalogatják. — Marhagulyás rotyog benne — invitálnak a mesterszakácsok. — Mi már rátértünk a teljes önellátásra. Muszájból. — Csütörtökön jöttünk — meséli Nagy István mária- nosztrai büntetésvégrehajtó. — Sajnos, csak tizennégyen lehetünk itt, pedig jóval többen készültünk a programokra. — Negyvenhárom tagja van ugyanis az ifjúsági klubunknak — folytatja Vé- ber Sándor klubvezető, a Közép-magyarországi Kőbánya Vállalat asztalosa —, de csupán ennyire szólt az előzetesen kiküldött papír. Egy másik klubban viszont hárommal kevesebben jelentkeztek, s ezt a három helyet mindjárt kitöltöttük, csak hát így sem jutott el mindenki, aki akart... — Miért vesztek részt a rendezvényen? — Az a fő célunk, hogy jó közösség alakuljon ki. Erre pedig egy ilyen többnapos közös kirándulás a legjobb mód. Tudniillik a klubunk csak egy szoba a művelődési házban, ahol saját Hi-Fi-torony és számítógép jelenti a szórakozási lehetőséger Szeretnénk, ha ettől többet is nyújthatnánk a havi húszforintos díjért, bár a helyiségünket nemcsak a tagok látogatják... — Tehát összekovácsolód- ni jöttünk a szórakozás és a versenyzés mellett — összegzi Nagy István. — Zömmel mi idősebbek érkeztünk. A klubunk ugyanis a legkülönfélébb hivatású és életkorú fiatalokat fogja össze tizenöt és harmincegy év között. Közülük István huszonhárom, Sándor huszonkilenc. A szobiak szomszédságában a nagylóciak ütöttek tábort. „Csupán azért jöttünk, hogy jelképezzük a községünkben zajló ifjúsági életet" — világosítanak fel. (Azt hiszem, sikerült nekik.) Kihasználjuk az alkalmat A színes forgatagban érdekes csoport irányítja magára a figyelmet, három matrózinges, tengerészsapkás fiatalember tevékenykedik egyetlen sátor körül. — Vadász Imre, Rajnai Róbert és Turcsák Attila — mutatkoznak be a duna- varsányi vízi úttörők ifivezetői. — A nyári és az őszi vízi tábor között felhasználjuk az alkalmat, hogy kikap csolódjunk néhány napig a hegyek között — foglalják össze. ☆ — A célunk az volt, hogy a tevékeny közösségek kedvet kapjanak az effajta táborozáshoz — tájékoztat Antal Gábor, a KISZ KB kulturális osztályának munkatársa. — Nem a vadkempinget akarjuk népszerűsíteni, hanem a fiatalokat rádöbbenteni: a természetben is legalább olyan jól el lehet tölteni a szabadságot, mint a felkapott és agyonzsúfolt üdülőhelyeken. Azt hiszem, a jó (társaság a fontos ehhez, és errp, itt, igazán nem lehet panasz. Romhányi Tamás Képek: Rigó Tibor LAPRÓLLAPRA Dzsambin Batmönh, a Mongol Népi Forradalmi Párt főtitkára, a Nagy Népi Hurál elnökségének elnöke az ázsiai és a csendes-óceáni országok biztonságáról ír. Rámutat, hogy a térséget az Egyesült Államok létfontosságú szférának tekinti „életbevágó érdekei” szempontjából és ezért fokozódó katonai jelenlét kialakítására törekszik. Dél-Afrikában szokatlan méreteket öltött a gazdasági és politikai válság. A tömegek egyre inkább . hisznek benne, hogy a fajgyűlölő kormányzat megdönt- hető és ezért készek életüket is áldozni. Henri Krasucki, a francia CGT szakszervezeti szövetség főtitkára, a Szakszervezeti Világszövetség alel- nöke megvilágítja a kapitalizmusban végbement technológiai fejlődés társadalmi hátterét. Hangsúlyozza: a kapitalista országokban a technológiai változások példátlan válság közepette mennek végbe. E válság érezteti hatását a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egész struktúrájában. A tömeges munkanélküliség fokozódik és állandósul. Mind többen vannak, akik nem akarnak együtt élni a nukleáris fegyverrel. Jorgen Madsen, a Dán Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának tagja megvilágítja a dán háborúellenes mozgalom tapasztalatait. A Béke és Szocializmus szerkesztősége Prágában nemzetközi szimpóziumot rendezett „A kapitalizmus válsága, A gazdasági és pénzügyi bizonytalanság fokozódása és a kommunisták harca” témakörben. A folyóirat összefoglalja a vitát. A pangás jelenségei, amelyek igen kedvezőtlen hatással voltak a Szovjetunió egész népgazdaságára, megmutatkoztak a külkereskedelemben is. A Szovjetuniónak a világkereskedelemben való részesedése nincs összhangban az ország fejlettségi szintjével és a fejlődés szükségleteivel. Vlagyimir Kazancev miniszterelnökhelyettes áttekinti a Szovjetunió új külgazdasági törekvéseit.
